Dunaújvárosi Hírlap, 1981. december (26. évfolyam, 96-105. szám)
1981-12-01 / 96. szám
AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Befejeződött a KGST-szekcióülés Előremutató programok A KGST Vaskohászati Állandó Bizottsága Energetikai és Környezetvédelmi Szekciójának megrendezett Dunaújvárosban 3. ülésszaka befejeződött. November 27- én este ünnepélyes keretek között került sor a jegyzőkönyv aláírására. Hogyan vélekedik az öt nap munkájáról Andrej Petrakovszkij, a szekció elnöke? — Az energiaproblémák megoldása az egész világon előtérbe került. Minden KGST-ország arra törekszik, hogy továbbfejlessze eredményeit. Ezt a célt jól szolgálta a harmadik ülésszak — hangsúlyozta Andrej Petrakovszkij. — Melyek voltak a legfontosabb témakörök a tanácskozáson, s milyen állásfoglalások születtek — kérdeztem Kuslits Tibortól, a magyar küldöttség vezetőjétől, a vasmű főenergetikusától. — Több, nagy témakört vitattunk meg. Közismert, kohászatban az egyik legfontosabb és legdrágább energiahordozó a koksz. A szovjetek kidolgoztak egy módszert. Ezzel tudományosan lehet vizsgálni azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a kokszfelhasználást. A tanácskozáson összegeztük, elemeztük az egységes energetikai mérleg kidolgozásának, alkalmazásának tapasztalatait. Minden ország küldöttsége beszámolt, hogy az energiafelhasználás, a környezetvédelem területén milyen előrelépés történt, milyen elképzelések, tervek készültek. Érdekes dolgok kerültek felszínre. Nem azonosak a nézőpontok. Ezt befolyásolja például, hogy a különböző országokban hogyan alakulnak a legfontosabb energiahordozók árai. Egységes álláspont alakult ki abban, hogy a legolcsóbb a szén, s fokozott ütemű kutatásokra van szükség. Sok szó esett a másodlagos energiahordozók hasznosításáról. Nagy érdeklődést váltott ki az a vasműben kifejlesztett eljárás, hogy a kokszfelhasználás csökkentése érdekében oxigénbefúvást, olajat és földgázt alkalmazunk a nyersvasgyártásnál. A környezetvédelem területén két nagy témakört a vitattunk meg, a füstgáz és szennyvíztisztítás kérdéseit. A magyar küldöttség vállalta, hogy a következő ülésre kidolgozzuk a tisztító eljárásoknál keletkező hulladékok — fémpor, pernye — hasznosításának módjait. — Hogyan foglalná össze a tanácskozás jelentőségét, hasznát? — Átfogó képet kaptunk az együttműködő országok eredményeiről, terveiről. Megismertük a kutatási célokat, irányokat, eredményeket . . . Véleményem szerint a legaktuálisabb, legégetőbb problémaköröket meg. Az elfogadott vitattuk programok, ajánlások előremutatóak, minden ország kohászatának fejlődését szolgálják. S. M. A szekcióülés jegyzőkönyvét magyar részről Kuslits Tibor, a magyar delegáció vezetője írta alá Ifjúsági parlamentek Nemcsak a hibákról Nem tettek nagy aktivitásról tanúbizonyságot ifjúsági parlamentjükön a bölcsődék, a szociális intézmények, valamint a közegészségügyijárványügyi szolgálat fiataljai. A másfél órás fórum — beszámolót követő —• első részében a KJSZ képviselője kért orvoslást évek óta visszatérő, jogos problémáikra intézményük közvetlen vezetőitől. Sajnálatos, hogy gondjaik — munkájukat könnyítő gépkocsi hiánya, hivataluk három éve húzódó, elköltözéséből származó nehézségeik, — megoldására megnyugtató, bíztató választ nem kaptak. A bölcsődei dolgozók elsősorban a munka melletti tanulásuk feltételeinek megteremtéséhez, bábszakkör létrehozásához, új központi gondnokság létesítéséhez kértek segítséget. Mint dr Selmeci József, a tanács egészségügyi osztálya csoportvezetőjének beszámolójából kitűnt, egy új 650 négyzetméteres gondnokság építésére csak a VII. ötéves tervben kerül sor. A szociális intézmények fiataljainak legfőbb gondja, hogy a házi gondozás tiszteletdíja kevés. Ezt jogszabály határozza meg, így a munkahelyi vezetők nem tudják orvosolni ezt a problémát. Felmerült még az öregek napköziotthonának hiánya, s ez, a nyugdíjas házzal együtt, a következő terv időszakban létesül. • Úgy vélem, elégedettek lehetnek a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat vezetői, 35 éven aluli dolgozóik ifjúsági parlamentjükön tanúsított aktivitásával. A fórumon a vállalat székesfehérvári és Bács-Kiskun megyei területének képviselői is jelen voltak. A vállalati gazdálkodás javult, forgalma a tervezettnél nagyobb mértékben növekedett, a gyermekétkeztetést ellátó intézmények száma emelkedett, a szerződéses üzemeltetés első tapasztalatai kedvezőek — ezek Halász József igazgató beszámolójának legjelentősebb megállapításai. Szó esett még a munkaverseny-mozgalmak eredményeiről, a fiatalok tanulásának támogatásáról — 25 dolgozónak nincs meg az általános iskolai végzettsége —, a pályakezdők segítéséről. A hozzászólásokból kitűnt, hogy a fiatalok többségének a továbbtanulás nem megfelelő ösztönzése, a magánerőből történő lakásépítés nehézségei, a kevés sportolási lehetőség, az anyag- és eszközellátás hiányosságai, a nem megfelelő munka- és védőruhák okoznak gondot. A felszólalók — zömük dunaújvárosi — nemcsak a hibákról beszéltek, hanem több jó ötlettel, javaslattal rukkoltak elő. A fiatalok kérdéseik egy részére a parlament végén megkapták a választ, a gondok többségét azonban az elkövetkező időszakban kell a vállalat vezetőinek és ifjú dolgozóinak közösen megoldani. * Békegyűlés Az őszi szolidaritási rendezvénysorozat zárásaként békebarátsági gyűlést rendezett a Magyar—Szovjet Baráti Társaság vasműs tagcsoportja és a Hazafias Népfront hármas körzete. A Bartók Béla Művelődési Központ stúdiótermében rendezett gyűlésen Nics János országgyűlési képviselő tartott előadást. Beszédében foglalkozott a legfontosabb világpolitikai eseményekkel, haladó erők béketörekvéseivel, s a leszerelés napjainkban aktuális kérdéseivel. Sárga bölcsőde Befejezéséhez közeledik a Béke városrészi „sárga” bölcsőde építése. A Fejér megyei Tanács Építőipari Vállalata elkészült végre a már rég várt gyermekintézmény építésével. December 4-én kezdődik meg a létesítmény műszaki átadása. Ha ez sikerrel zárul, s nem vesz sok időt igénybe a hiánypótlás, a bölcsődei gondnokság néhány hét alatt berendezi a hatvan személyes bölcsődét. Képviselőnőnk felszólalása Szigorítani a gyógyszerfelírást A gyógyszergyártás és a gyógyszerellátás helyzetét elemezték az országgyűlés ipari, valamint szociális és egészségügyi bizottságának pénteki ülésén. A vitában felszólalt képviselőnk, dr. Zsolnai Mária ideggyógyász, aki a gyógyszerek felírásának szigorítását szorgalmazta. Mint mondotta, több olyan készítmény van forgalomban, amelyet bármelyik orvos — belgyógyász, körzeti orvos, ideggyógyász, rheumatológus — felírhat. A krónikus mozgásszervi és krónikus ideggyógyászati therápiában alkalmazott gyógyszereket a betegek korlátozás nélkül és hosszú éveken át szedhetik, s ilyen huzamos — s ellenőrzés nélküli — gyógyszerezés a készítmények mellékhatásai miatt káros szövődményeket okozhat. A gyógyszerek felírásának megszigorításával el lehetne érni, hogy csak a szükséges, s kívánatos ideig szedjék a nagyhatású, s néhány káros mellékhatást okozó gyógyszereket. Kubai—magyar barátsági nap A Dunai Vasműben 100 kubai fiatal dolgozik, tanul „vasas” szakmát. November 29-én, vasárnap kubai—magyar barátsági napot rendeztek a vasmű klubban. A rendezvényen részt vett dr. José Tavarres, Kuba magyarországi nagykövete, valamint Lázár László, az Állami Ifjúsági Bizottság képviselője. Dr. Repasi Gellért vezérigazgató-helyettes, műszaki igazgató tájékoztatta a nagykövetet a vasmű eredményeiről, helyzetéről, valamint arról, hogy a kubai fiatalok hogyan illeszkedtek be a vállalat kollektívájába. Ezt követően dr. José Tavarres találkozott a kubai fiatalokkal és kötetlen beszélgetést folytatott velük.’ Kinek szabad, kinek nem Hiába várják a Szomorúszemű macik ülnek a polcokon, némák a mozdonyok és a kisautók. Gyerek nélkül kihalt az óvoda. Három ágyikó ásítozik a foglalkoztatóterem sarkában, melettük, a picike asztalnál három picike szék. A tálaló pultján három bögre és három tányér árválkodik. — Látja, hiába vártuk a gyerekeket — mondja Kácsor Ferencné, a 14-es óvoda vezetője. — Akiket bejelentettek, azok sem jöttek el. Végső soron érthető: szabad szombat van, és olyan szépen hull a hó. November 28. Szombat, mégpedig a páros heti, vagyis nagy szabad szombat. A bölcsődék és óvodák közül csak egy-egy van nyitva, a kettes számú bölcsőde és a tizennégyes óvoda. A bölcsődébe ma nem jön gyerek. — Év elején, a beiratkozáskor megkérdeztük a szülőket, hogy a páros szombatokra igénylik-e a bölcsődét — mondja Tóth Andrásné, a 2-es bölcsőde vezetője. — A nyolcvankilencből nyolcvankilencen mondtak nemet. De mert mi vagyunk ezen a szombaton a nyitva tartó bölcsőde, ugyanúgy be kell jönnünk, hátha valamelyik gyereket mégiscsak behozzák. A 14-es óvodába három gyereket jelentettek, de egyet sem hoztak. Egyáltalán nem ismeretlen dolog ez, a szülők — biztonságból — inkább azt mondják, jön a gyerek, hátha nem vállalja a felügyeletet a nagymama, a jó gyereket gérnő, a szomszédasszony. (Kommunista szombaton például 48 gyereket vártak — előzetes bejelentés szerint — de csak négy érkezett meg. Egy-egy gyerekkel két óvónéni is tudott foglalkozni. Ilyenkor nyolcig várnak. Ha addig nem jön bölcsődés, óvodás, akkor a szakács nénik elpakolják az ebédnyersanyagot, mert nincs kinek főzni. Ha pedig mégiscsak befut néhány gyerek, átmennek a boltba a reggeli tejért — ezt sem veszik meg előre, látatlanban —, s ebédre tejben is vagy paprikáskrumpli kerül az asztalra, vagyis olyasmi, ami kevés adagban is megfőzhető. Amikor bevezették a szabad szombatot, néhány vállalatnál a minden héten szabad szombatot, az volt a cél, hogy az emberek hasznosan töltsék el szabad idejüket, többet legyenek családjukkal, gyermekeikkel. Vannak azonban olyan munkahelyek, ahol folyamatos a munkarend, s vannak olyan szülők, akik egyedül nevelik gyermeküket, s szombati felügyeletüket sehogyan sem tudják megoldani. — Júniustól tizenkét gyerekre vigyáztunk. Nem hetenként, összesen — mondja Tóth Andrásné. — Ez azt jelenti, hogy egy-két gyerekért minden szombaton két gondozónőt és egy szakácsnőt kell hajnali öttől beosztani, mégha olykor, mint most is, hiába. Ez nem panasz, mert mi ragaszkodunk a gyerekeinkhez, s ahhoz is, hogy a hét végét a családban töltsék. A szombati inspekció sokba kerül, egy-két gyereknek kell ugyanúgy világítani, főzni. De a folyamatos műszakban dolgozó, vagy egyedülálló szülőknek — mert pótolhatatlan — megfizethetetlen. Igazában nem is ezek a szombatok jelentik a nagy ráfizetést, hanem a páratlan hetiek, amikor valamennyi óvoda, s — a 2-es kivételével — valamennyi bölcsőde nyitva van. — Húsz, harminc, negyven gyerek jön ilyenkor óvodába, tehát húszszázalékos kihasználtsággal dolgozunk — mondja Kácsor Ferencné. — De a többi óvoda is hasonlóan kevés gyereket fogad. Egészségügyi okokból arra sajnos nincs mód, hogy a huszonhat óvoda közül esetleg csak tíz működjön, s ezekben vigyázzák az összes gyereket, de azt meg lehetne oldani, hogy a szombati ellátást igénylő gyerekeket kezdettől fogva egy óvodába, bölcsődébe járassák. A megoldáson nemcsak a gazdaságosság miatt érdemes gondolkozni, hanem azért is, mert előbb-utóbb az egészségügyhöz tartozó bölcsődékben is, és a művelődésügyhöz tartozó óvodákban is szabad lesz minden szombat. Talán meg lehetne oldani, hogy a bölcsődékben, óvodákban dolgozók közül — akik között ugyanúgy vannak kisgyermekes anyukák — lehetőleg minél kevesebben kényszerüljenek feláldozni szombatjukat. J. K.