Dunaújvárosi Hírlap, 1982. január (27. évfolyam, 2-9. szám)

1982-01-08 / 3. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! HIB­A? XXXII. évfolyam 3. szám ~ 1982. január 8., péntek ~ ára: 1,80 Ft AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Körkép vihar után Szélvihar hozta a hideget Az nem kifejezés, hogy sze­szélyes. Szokatlan és rend­kívüli — kommentálják a hét eleji tavaszias idő után ránk­zúduló kemény hideget a me­teorológiai állomások. Nem­rég még „nyári” záporok áz­tattak bennünket, a napsü­tésben kikeltek a tulipán­­hagymák, aztán tegnap (stí­lusosan: derült égből villám­­csapásként) jeges hidegre éb­redtünk. Hát mégsem ette meg a kutya a telet... A hőmérők még Európa területén is hatvanfokos el­térést mutatnak. A skandi­náv államokban a mínusz harminc-negyven fokos hi­degben még a jegesmedvék is fáznak, Olaszországban húsz-harminc fokos meleg­ben sütkéreznek a gyíkok. (Mint megtudtuk, nem so­káig, mert a hideg arra tart.) Napközben nem emelkedik, hanem csökken a hőmérsék­let. Az egyébként szélcsendes Kárpát-medence huzatos lett. Hogy ideért, nemcsak bőrünkön érezzük. Dunaúj­a város környékén is csatate­ret hagyott maga után a vi­harosan közlekedő hideg. Kukákat pörgetett végig az utakon, fákat döntött ki. A nagy szél egy Trabantot „ki­tolt” a parkolóból, jól kitolt a meglepett talajjal. A hir­telen jött hideg miatt több autó szélvédője kirobbant. A meteorológia nem sok jót jósol. Még nagyobb hide­get ígér, a hőmérséklet kora délután mínusz 2 és mínusz 7 fok körül várható, az erős, időnként viharos szél felhő­átvonulásokkal jár, szórvá­nyosan várható hózápor. Csak a bolondos természet­ben bízhatunk, hogy az igazi tél után egyszer igazi tavasz jön. Már várták R­i­g 1­e­r Józsefnek, a Du­nai Vasmű központi diszpé­cserének tájékoztatója sze­rint a szerdáról csütörtökre virradó éjjel hirtelen bekö­szöntött hideg nem okozott problémákat a vasműben. A meteorológiai előrejelzések­nek köszönhetően időben fel­készültek a viharos erejű szélre. A szél sebessége meg­haladta — bőven — az órán­kénti 55 kilométert, így az előírásoknak megfelelően le­állították 8 óra hosszára a kikötői darukat. Rövidebb ideig nem üzemelt a széntéri bakdaru sem. Fákat csavart ki Seregélyes és Székesfehér­vár között, valamint Sárke­­resztúr és Sárosd térségében fákat csavart ki és döntött az útra a vihar csütörtökre virradó éjszaka. A KPM Közúti Igazgatóság dunaúj­városi szakaszmérnökségének dolgozói azonnal hozzáfogtak a biztonságos közlekedést ve­szélyeztető akadályok eltávo­lításához. Emellett folyama­tosan végzik a kátyúk beta­­pasztását. A sok eső és hó, a meleg idő, aztán a hideg ugyanis sok helyen fölsebez­a tó, döcögőssé tette az utakat szakaszmérnökség több, mint háromszáz kilométeres hálózatában. Mezőfalva térségében egy vezetéket szakított el, Sárosd közelében pedig egy rúdszi­getelőt tört le a vihar. Na­gyobb bajt tehát nem okozott csütörtökön éjjel. A DÉ­­DÁSZ dunaújvárosi üzem­­igazgatóságának szakemberei rövid időn belül megoldották a fogyasztók „átterhelését”. A csak néhány házat érintő feszültségkimaradást a haj­nali órákra mindkét helyen sikerült megszüntetni. A vi­har nyomainak végleges el­tüntetésén azonban még csü­törtökön reggel is dolgoztak a dédászosok. Béklyó a toronydarun Szerdán délután óta „szél­kakas” pózban ácsorog Béke városrész egyetlen to­­­ronydaruja. Az ÉGV buda­pesti központjától érkezett viharriasztás után a darut kitalpalták, a szerelést abba­hagyták. Erre azért volt szükség, mert a toronydaru­val biztonságosan csak 36 km/ó szélerősségig lehet dol­gozni, a szerdán érkezett vi­har pedig ennél lényegesen erősebb volt. Hogy pontosan milyen erős volt a szél, nem lehet tudni, a kisapostagi MHSZ repülőtér gondnoka ugyanis éjszaka nem nézte meg a szélerősségmérő mű­szert ... Megmozdult a föld Szerdán este fél tizenegy tájban többen földrengést éreztek Dunaújvárosban. Számos helyen az alvók fel­riadtak arra, hogy megmoz­dult az ágy, összecsörrentek a poharak. Telefonon felhívtuk az MTA földrengésjelző obszer­vatóriumát, ahonnan a kö­vetkezőket válaszolták: “ Január 6-án este 22 óra 22 perckor és 23 óra 37 perc­kor az MTA budapesti föld­rengésjelző Obszervatóriumá­nak szeizmográfjai két ki­sebb közeli földrengést re­gisztráltak. Az epicentrum Budapesttől mintegy 60 ki­lométerre Dunaújváros köze­lébe esett. A rengések mag­nitúdója 3,2 illetve 3,1 Rich­ter skálában. Az eddigi be­jelentések szerint a rengése­ket érezték Dunaújvárosban és Dömsödön. Kárról nem ér­kezett jelentés. Megújul Paks régi központja Egy esztendő alatt több, mint kétszáz lakás épült Pakson, ebből hetven a régi városrészben. Az új „atom­­város” az ősi település fej­lődésére is ösztönzőleg ha­tott. A tanács és a vállala­tok összefogásának eredmé­nyeként készült el egy het­venöt kisgyermeket befogadó óvoda, s az idén adják át az új nyolctantermes iskolát. Az utóbbi években szemlátomást gyarapodó városközpontban nemrég nyitották meg Sánchegyről elnevezett étter­­­met, s a cukrászüzemet, amely a környező községeket is ellátja süteménnyel. Szűk­nek bizonyult a város autó­busz-pályaudvara, ezért a 6- os út mellett — mintegy har­mincmillió forintos beruhá­zással — nagyobb épül. A perkátai hattyú Veszprémbe utazott Lubickolás a padláson Különös vendég látogatá­sára figyeltek föl vasárnap Perkátán. A Magyar—Kínai Barátság Mgtsz bárányjárási szakosított szarvasmarha­telepének dolgozói egy en­nivalót keresgélő hófehér hattyút vettek észre a hirte­len megolvadt hóból képző­dött tavacskában. A „hattyú-hadműveletet” a tsz jogtanácsosa (aki sport­vadász) irányította. Először a budapesti állatkertet érte­sítették, de mivel a főváros­ból még hétfőn sem kaptak útbaigazítást, a segítség re­ményében kapcsolatot keres­tek Péccsel, Szegeddel, Deb­recennel és Veszprémmel. Két és fél napig állatte­nyésztők, vadászok őrizték és etették az értékes, védett madarat. Végül kenyérdara­bokkal a tó széléhez csalo­gatták, bekerítették, és ügyes, óvatos nyakon ragadták, mozdulattal A hattyú ezután egy perkátai ház padlásán pihent, fogyasztot­ta a kukoricát, s gyakran megfürdött az odakészített lavór vízben. A ritka madarat szerdán délelőtt vette át a veszprémi állatkert küldöttsége. A zoológus öröme határtalan volt, hiszen a szakirodalom szerint bütykös hattyú 1875-ben költött utoljára Ma­gyarországon. Tartózkodási területe egyébként a Szov­jetunió, Anglia, Norvégia, Svédország és Finnország. Ez a hatalmas „lúd” viszont perkátai hattyú néven szerepel majd a veszprémi állatkertben. Bolgár vendégek a vasműben A Dunai Vasműben alkal­mazott szabadalmi színvona­lú műszaki megoldások iránt növekszik az érdeklődés itt­hon és külföldön egyaránt. Január 6-án, szerdán Bulgá­riából, a Kremikovci Fémko­hászati Kombinátból érkez­tek­ szakemberek a vasműbe. Lilian Aszenov gyáregységvezető és Vacskov Vaszil Hrisztov hengerész-szakmér­nök megismerkedtek az itt alkalmazott hengerlési tech­nológiákkal, a szilíciumgaz­dag vékonyszalagok pácolá­sok­ — vasműs szabadalom —, hegesztési eljárásával. Költöznek az új kórházi szárnyba A hét első három napján leltároztak a kórház új szár­nyában, tegnap pedig a hasz­nálatbavételi eljárást tartot­ták a kórház, valamint a munkavédelmi, tűzrendészeti, s több más intézményi hiva­tal képviselői. Ezt követően előreláthatólag ma kezdenek hozzá a szülészet átköltözte­téséhez. Ha a munkát nem gátolja semmi, úgy hétfőn már az első betegek is birto­kukba vehetik a 340 ággyal gyarapodott kórház új szár­nyát. így, egyben volt szép... (3. oldal) Sítanffolyamok a Mecsekben A Mecsekben is szakkép­zett oktatók irányításával ta­nulhatnak síelni a kezdők. A Baranya megyei IBUSZ egy­hetes tanfolyamaira bármely megyeszékhely IBUSZ-irodá­­jában jelentkezni lehet. A péntektől csütörtökig tartó­ sílecke-sorozathoz felszere­lést sem kell hozniuk a „ta­nulóknak”, mert a pécsi If­júsági Turisztikai Kölcsönző­vállalat az utazási irodával kötött együttműködés kereté­ben kölcsönzi a szükséges sí­léceket, amelyeknek bérlete benne foglaltatik a nyolc­száznegyven forintos részvé­teli díjban. A távolról érke­zettek számára az IBUSZ szállást is biztosít. Az első tanfolyam január 8-án, az utolsó pedig február 5-én kezdődik. A síoktatás min­den este vacsorával és szóra­koztató programmal ér vé­get. Amennyiben az időjárás meghiúsítja a tanfolyamot, a jelentkezőknek természetesen visszatérítik az előzetesen be­fizetett részvételi díjat, vagy a következő turnusba sorol­ják be őket. Hetvenötmillió forint értékű nigériai megrendelésnek tesz eleget az INDUSTRIALEXPORT külkereskedelmi vállalattal együttműködve a 26-os építővállalat fakatatosüzeme. Könnyen szállítható, gyorsan telepíthető konténerépületeket gyártottak. Az első szállítmány már elindult Nigériába, ahol a konténerépületekből oktatási intézményt szerelnek össze (Tímár Mátyás felvétele) Fejér megye Budapesten A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Fejér megyei Bizott­sága, a Fejér megyei Tanács és a Szovjet Kultúra és Tu­domány Háza „Fejér megye bemutatkozik”, címmel ren­dezvénysorozatot szervez Bu­dapesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A rendezvénysorozat ünnepé­lyes megnyitására 1982. ja­nuár 11-én, ünnepélyes zárá­sára pedig január 21-én ke­rül sor. A tizenegy nap során diá­kok, pedagógusok, szocialista brigádvezetők, MSZBT-tag­­csoportok­­ aktivistái, KISZ- vezetők és népfront-aktivis­ták utaznak majd megyénk­ből, így Dunaújvárosból is a fővárosba. Szerepelnek a du­naújvárosi vállalatok a me­gye múltját és jelenét be­mutató kiállításon is, s fel­lépnek a kulturális műsorok­ban városunk művészeti együttesei. Térkép az utcán Tavaly nyáron jelentek meg városunk utcáin a kék és zöld színű tájékoztató, út­baigazító táblák. Segítségük­kel a helyismeret híján levő autósok is könnyebben oda­találnak az uszodához, az ipartelepre, vagy a Római városrészbe. A színbeli kü­lönbség csupán azt jelzi, hogy a KPM (zöld), vagy a tanács (kék) a fenntartója annak az útnak, amely mel­lett a tábla áll. Az eltelt fél esztendő alatt megszoktuk ezeket az útba­igazító táblákat. Már hozzá­tartoznak a városképhez. Fokozatosan eltűnnek vá­rosunk utcáiról a neonfelira­tok. Átvilágítható műanyag burákra festett betűk vették át az üzletek bejáratai felett a gyakran elromló neonfel­iratok szerepét. Egységesebb lett ezáltal az esti utca képe, s ami a legfontosabb, alig akad sötét, vagy sápadtan vi­lágító üzletportál. A castrumi kék iskola elé nemrég kihelyezett védőkor­lát megakadályozza, hogy a gyerekek közvetlenül az út­testre szaladhassanak. A kor­lát táblafelületei egyben ki­válóan alkalmasak kereske­delmi reklámra. A Dunaker és a Dunaújvárosi Munkás­szövetkezet hirdetést helyez el rajtuk. Terv, hogy a város több, forgalmas részén ha­sonló védőkorlátot helyeznek el a járda szélén. A városi tanács műszaki osztálya egy várostérkép el­helyezését tervezi a Béke té­ren. E térképen nemcsak az utcák lesznek feltüntetve, ha­nem a közintézmények, ke­reskedelmi létesítmények is. További terv, hogy forgalmas helyeken útbaigazító város­rész-térképet is elhelyeznek. A Dunaújvárosba érkező mind több látogató jó tájé­koztatása fontos közérdek és kötelesség. Szerencsés meg­oldás, ha egységes informá­ciórendszer szolgálja mind­ezt. Bemutatkozunk Két ember kezet szorít, s megmondja a nevét. Ez jut eszünkbe a „bemutatkozás" hallatán. Az a bemutatkozás, amelyről most esik szó, össze­hasonlíthatatlanul több en­nél. Képzeletben sok ezren nyújtják a kezüket baráti kézfogásra. Hogy kik ők? Mi vagyunk. Bennünket takar egy rendezvénysorozat címe, amely így hangzik: Fejér megye be­mutatkozik. Bemutatkozni annyi, mint kölcsönösen megtisztelni egy­mást. Mi most ezt tesszük 1982. január 11. és 21. kö­zött. Föltárjuk múltunkat, bepillantást engedünk jele­nünkbe, s így egyszer­smind jövőnket is felvillant­juk. Bizonyosak lehetünk afelől, hogy bemutatkozásunkkal nem az ismeretlenségből lé­pünk elő. Munkánkkal, ered­ményeinkkel eddig is felhív­tuk magunkra a figyelmet. Hétköznapi erőfeszítéseinknek köszönhetjük, hogy tudnak rólunk itthon és külföldön egyaránt. Nem csupán föld­rajzi, közigazgatási fogalmat jelentünk, hanem valami mást is. Emberek közösségét, mun­kásokét, parasztokét, értelmi­ségiekét, akiket évtizedek óta összefűznek a társadalmi szálak. Kétségtelen, hogy hírnevünket közösen alapoz­tuk meg. Úgy, hogy ki-ki a maga területén végezte tisz­tességgel a munkáját. Igen, ismernek bennünket. Termékeink révén, történelmi régészeti kincseink által, s ki tudja még, hányféle ténye­zőből adódóan. Viszont a teljes kép valószínűleg már jóval kevesebb ember előtt ismert. Ezért öröm számunk­ra, hogy egy rendezvénysoro­zat keretében megyénk poli­tikai, gazdasági és kulturális életének keresztmetszetét ad­hatjuk. S ami nekünk a be­mutatás lehetőségét, az má­soknak a megismerést kínál­ja. Fejér megye Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában mutatkozik be. Ki­állításaink, rendezvényeink tehát szép környezetben kap­nak helyet. A színhely nem­csak szép, de tartalmat is jelöl. Jelzi, hogy mindaz, amit Fejér megye felvonultat, kap­csolódik azok fáradozásaihoz is, akik megye-, illetve or­szághatárainkon túl élnek, s hozzánk hasonlóan dolgoz­nak. (kovács)

Next