Dunaújvárosi Hírlap, 1982. február (27. évfolyam, 10-17. szám)

1982-02-23 / 16. szám

1982. február 23., kedd Gépeink ősei A technikatörténet egyik korai, csodálatos alkotása BLAISE PASCAL (1623— 1662) francia matemati­kus 340 évvel ezelőtt, 1642-ben feltalált szá­mológépe. Fő jellegzetes­sége az automatikus átté­tel volt: a 36x13 centimé­teres szerkezetben a 6-tól 9-ig számozott 10 kerék kapcsolódott egymásba. Az 50 példányban készült gépről a feltaláló nővére, Gilberte Pascal-Perier az 1667-ben megjelent élet­rajzában így emlékezik meg: „Ezt a művet cso­dának tartották, új tudo­mány született vele, mert feltalálták azt az eszközt, amely abszolút pontosság­gal végez el minden mű­veletet anélkül, hogy ész kelljen hozzá”. Nem von le semmit feltaláló érdemeiből, ha a a mai krónikás hozzáteszi: csakis összeadást lehetett a géppel végezni. Képünk: Pascal szá­mológépe a drezdai Mat­­hematikalisch-Physika­­lischer Salonban. A közművelődési programból TÁRLAT A KINETEAM csoport kiállítása. (Uitz terem. A kiállítás meg­tekinthető március 14-ig, hétfő kivételével naponta 11—19 óráig) A tatabányai fafaragó szakkör kiállítása. (Bartók-aula. A kiállítás meg­tekinthető március 14-ig napon­ta 10—22 óráig) Pölöskei József ötvösművész munkáinak kiállítása. (MMK-aula. A kiállítás megte­kinthető február 26-ig naponta 10—20 óráig) Domanovszky-hagyaték címmel kiállítás. (Interessa Múzeum, Doma­­novszky-képtára. Komócsin li­get 11. A kiállítás megtekint­hető hétfő kivételével naponta 10—18 óráig) Dunaújváros története az őskor­tól napjainkig. (Intereisa Múzeum. A tárlat látogatható hétfő kivételével naponta 10—18 óráig) Avar temető és falu feltárása címmel kiállítás. (Intereisa Múzeum. A kiállí­tás megtekinthető hétfő kivé­telével naponta 10—18 óráig) Szilágyi Ilona festőművész mun­káinak kiállítása. (Képcsarnok, Apáczai Csere Já­nos utca 4—6. A kiállítást meg­nyitja február 25-én 17 órakor Szegedi Zoltánná, a városi ta­nács vb művelődésügyi osztá­lyának vezetője. A kiállítás megtekinthető március 11-ig) ZENE A Magyar Néphadsereg Kodály hangversenye. (Bartók, színházterem, február 23-án 18 órakor) KLUBÉLET FŐISKOLAI KLUB Irodalmi est. Tóth Titusz szín­művész önálló estje. (Nagyklub, február 23-án 19 órakor) Filmklub. (Nagyklub, február 25-én 19 órakor) JAZZ KLUB Klubfoglalkozás. (Bartók, I-es előadó, február 23-án 18—21 óráig) MŰVÉSZETI SZAKKÖR Szakköri foglalkozás. Vezeti: Sipos Judit. (Óváros, klubkönyvtár, feb­ruár 24-én 14 óra 30 perctől 16 óra 30 percig) DRAMATIKUS JÁTSZÓKÖR Szakköri foglalkozás. Vezeti: Adorján Viktor. (Óváros, klubkönyvtár, február 25-én 15 órától 16 óra 30 per­cig) KERÁMIASZAKKÖR FELNŐT­TEKNEK Szakköri foglalkozás. Vezeti: E. Tóth Ila szobrászművész. (Bartók alagsora, február 23- án és 24-én 18—21 óráig) KÉZIMUNKA SZAKKÖR Szakköri foglalkozás. (Óváros, klubkönyvtár, feb­ruár 22-én 18—21 óráig) GYEREKEKNEK Amiről egy parasztszoba mesél. Gyermekfoglalkozás. Vezeti: Ga­­dányi Hedvig. (Interessa Múzeum, február 23- án 16. órakor) * „Mozgó” kiállítás az Uitz-teremben Technika? Művészet? A felnőttek gyermeki kí­váncsisággal állnak meg, a gyerekeket pedig egyenesen úgy kell odébbcsalogatni. A technika iránt érdeklődők a működés titkát próbálják megfejteni, míg a művészet­rajongók esztétikai kapasz­kodókat keresnek. Nagyjából ilyesfajta fogadtatás várható az Uitz terem legújabb ki­állításán, melyet az egri KI­­NETEAM-csoport alkotásai­ból rendeztek. Nem szokványos tárlatról van szó. Magyarországon ös­­­szesen sem nyílt még sok ki­állítás a kinetikus művészet reprezentálására. E művé­szeti ág a mozgás megjelení­tésére törekszik, a szó szo­ros értelmében csakúgy, mint az érzéki csalódás útján. Vagy a műalkotás mozdul, vagy a szemünk végez bizo­nyos mozgásokat. A kineti­kus művészet az 1960-as években tört magának iga­zából utat Nyugat-Európá­­ban és az Egyesült Államok­ban. Művelői között magyar származású világhíresség is akad, a Párizsban élő Nico­las Schoffer személyében. Az egri KINETEAM-cso­­port „őse” 1974-ben alakult, méghozzá iparesztétikai szak­osztályként, a Magyar Ipar­­jogvédelmi Egyesület Heves megyei szervezetének égisze alatt. KINETEAM-csoportról, avagy MOBIL-csoportról 1980 óta beszélhetünk, tag­jai: Balogh László, Bodó Ká­roly, Szatmári Béla és Tilless Béla. Miként a megalakulás kö­rülményei is jelzik, a kineti­kus művészet a technikát és a művészetet közelíti egy­máshoz. Funkciója elsősor­ban a térszervezés, a térala­kítás, meghatározó eleme a látvány. Az utóbbi elérésére hivatott a tárgyak körbefor­gatása, a tükrözés, a fénnyel való átvilágítás, illetve ezek kombinációja, valamint az op-art ábrázolás. Furcsán hangzik, de igaz, hogy az op-art kép lényegében álló mobil. Nem véletlen tehát, hogy a KINETEAM-csoport kiállításán is érződik Victor Vasarely művészi hatása. Mit láthatunk még a du­naújvárosi tárlaton? Fényre­lifeket, fénymobilokat, spirál­formákat, üvegtárgyakat, fotókat megvalósult köztéri­­ és közintézményben elhelye­zett munkákról. A csoport tagjai a technikát alárende­lik a művészi céloknak, ter­mészetes, emberi ritmust igyekszenek teremteni. Alko­tásaik ezáltal lettek többek a technika pillanatnyi alkal­mazásánál. — kovács — A pedagógus-szakszervezet feladatai Az SZMT székesfehérvári székházában csütörtökön ki­bővített ülést tartott a Peda­gógusok Szakszervezetének Fejér megyei Bizottsága. Az ülésen megemlékezn­ek a munkásőrség megalakulásá­nak negyedszázados évfor­dulójáról, majd értékelték a központi vezetőség Fejér megyei tagjainak elmúlt évi munkáját. A kibővített bi­zottsági ülésen — amelyen részt vett Sudár Iván, a me­gyei pártbizottság titkára is — ezt követőleg az időszerű szakszervezeti feladatokról, valamint az oktatás korsze­rűsítéséből adódó feladatok­ról volt szó. Római téglák val­latója Ezekben a napokban ismét a bécsi Historisches Museum der Stadt Wien rendélte dr. Lőrinc Barnabás, a Dunaúj­­városi Múzeum régésze, aki a vindobonai bélyeges téglák tanulmányozásával folytatja tavaly megkezdett kutató­munkáját az osztrák fővá­rosban. 5 Február 22-től 28-ig MOSZKVAI NAPOK BUDAPESTEN Moszkvát látja vendégül Budapest — február 22-től 28-ig. A szovjet és magyar nép, a két főváros testvéri barátságát szimbolizálja az eseménysorozat. A rendezvényb­e hazánkba látogat az SZKP moszk­vai városi bizottságának küldöttsége, V. V. Grisin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a moszkvai párt­bizottság első titkára vezetésével. A Moszkvai napok ünnepélyes megnyitója ma, feb­ruár 23-án, este lesz a Fővárosi Operettszínházban. Február 24-én, szerdán a budapesti Műcsarnokban nyílik meg a „Moszkva Szovjetunió fővárosa” című kiállítás, amelyet március 7-ig naponta 13 órától 18 óráig látogathat a közönség. A kiállítás anyagából ve­télkedő lesz, amelynek fődíja: kéthetes moszkvai út. A Moszkvai napok idején több budapesti filmszín­házban tartanak bemutatókat, például a Szikra mozi­ban a II. világháború idején tartott egyik legfontosabb csúcstalálkozóról készült Teherán ’43 című filmet vetí­­tik. A szovjet művészek még három alkalommal — a Fővárosi Operettszínházban, a Csepel Vas- és Fém­művek Munkásotthonában és a Néphadsereg Művelő­dési Házában — adnak gálaestet ez idő alatt. Kultu­rális és sportesemények, szakelőadások gazdag színtere lesz Budapest a hónap utolsó hetében, amelynek ré­szesei lehetnek az ország minden részéből érkező ven­dégek. Nemcsak Budapest, hanem a fővárossal együtt az egész ország testvéri, baráti szeretettel várja Moszkvát! Városi rendezvények Kodály Zoltán emlékére Bartók Béla és Kodály Zoltán nevét nehéz szétvá­lasztani. Zeneszerzői mun­kásságuk csakúgy összekap­csolja őket, mint a megérde­melt világhír. Bartók Béla születésének századik évfor­dulójára 1981-ben emlékez­tünk, idén pedig Kodály Zoltán századik születésnap­ját ünnepeljük. A dunaújvárosi Kodály­­emlékbizottság február 18-i ülésén rögzítette a Kodály-év városi rendezvényeinek idő­pontját. Február 23-án, ked­den 18 órakor a Bartók Béla Művelődési Központ színház­­termében a Magyar Néphad­sereg Művészegyüttese ad Kodály-koncertet az általá­nos és középiskolás diákok­nak. Az általános iskolai kóru­sok Éneklő Ifjúság városi versenye március 19-én lesz, ugyancsak a BBMK-ban. Az Országos Filharmónia felnőtt bérleti Kodály-hangversenye szintén márciusban hangzik el, mivel az április 15-re hir­detett előadást előbbre hoz­zák, március 29-re. A Münnich Ferenc Gim­názium és a pécsi Nagy La­jos Gimnázium közös kon­certjét április 17-én a tanács „C” szárnyában hallgathat­ják meg az érdeklődők. A vasas kórusok országos talál­kozóját az MMK és a BBMK szervezik, az időpont április 24—25. Májusban ismét az iskolások lépnek színre, 5— 6—7-én a dunaújvárosi ál­talános és középfokú taninté­zetek közös hangversenyére kerül sor, majd május 14-én és 21-én a Móricz Zsigmond zenei általános iskola diák­jai és a tatabányai ének-zene tagozatos iskola tanulói sze­repelnek közönség előtt. Kodály Zoltán életét de­cember folyamán dokumen­tum-kiállítás mutatja be a Munkásművelődési Központ­ban. A Kodály-év dunaújvá­rosi rendezvénysorozata de­cember 16-án díszkoncerttel zárul, közreműködnek: a Du­naújvárosi Szimfonikus Ze­nekar, a Központi Énekkar, valamint az iskolai énekka­rok. Zenetéka Ha EDDA nincs, a Toldi is jó Egyszer egy öttagú társa­ság azzal a kéréssel kereste föl az MMK Központi Könyvtárának zeneszobáját, hogy EDDA-számokat sze­retnének hallgatni. Aztán, mikor kiderült, hogy EDDA- felvételek nincsenek, a tár­saság tagjai hirtelen elha­tározással így szóltak, akkor jó lesz a Toldi is. A fenti eset azért figye­lemre méltó, mert nagyon ritkán fordul elő a zeneszo­bában, hogy a­ kemény rock rajongói a költészet iránt is érdeklődést tanúsítsanak. Olyannyira divatozik a beat és a rock, hogy bizonyos le­mezek egyszerűen elkopnak a sok lejátszástól. A beat és rock mindent elsöprő ural­mára jellemző az a kis tör­ténet is, melynek szereplői — nyolcéves gyerekek! — szintén „üvöltő zenét” kér­tek a zeneszoba vezetőjétől, Taródi Tamástól, őket ugyan sikerült rábeszélni a koruk­hoz inkább illő mesehallga­tásra, de a zeneszoba közön­sége általában hajthatatlan. Taródi Tamás és kolléganő­je, Takácsné Czékli Mária legtöbbször nem egyebet, mint hogy tehetnek sajnál­ják, amiért a komoly zené­vel, a népzenével és az iro­dalommal mostohán bánnak a látogatók. Jelenleg kétezer-nyolcszáz lemez található a zenetéká­ban, évente 200—250 darab­bal gyarapodik az állomány. A lemezek nyolcvan százalé­ka komolyzenei felvétel, többi pedig főként népzenei, a jazz és rock-anyagot, irodal­mi összeállításokat, illetve nyelvleckéket tartalmaz. Orosz, angol, német, francia, spanyol, olasz, eszperantó, svéd és magyar nyelvleckék állnak az érdeklődők ren­delkezésére. Nemcsak a ze­neszobában, hanem a zene­műtár ingyenes szolgáltatá­sa, a másolás révén, otthon is. A nyelvleckék közül a svédnek és a magyarnak nincs keletje. Pedig a ma­gyar nyelvleckéket kitűnően felhasználhatnák a pedagó­gusok, például tollbamondás­hoz, a szép kiejtés tanításá­hoz. Az állathangokról ké­szült felvételeket viszont úgy­ viszik az óvodák, mint a cukrot. Kétségtelenül jó do­log, ha a panelházakban fel­növő gyerekek legalább mag­nószalagról megismerik, hogy egész másként ugat a puli­kutya, mint a termetes ko­mondor. Évente körülbelül három és fél ezer látogatója van a zeneműtárnak, zömében törzsközönség. Egy tavalyi felmérés adatai szerint a lá­togatók kilencven százaléka 14 és 24 év közötti. A 24 év fölöttiek létszáma jobbára csak egy-egy vetélkedő al­kalmából „ugrik meg”. Hogy miért jár valaki a zeneszo­bába? Természetesen­­­ azért, hogy a fejhallgatót föltegye, s szórakozzon avagy jon. Megesik persze, tanul­hogy közben a matek- és fizika­példák is megoldást nyer­nek, sőt néha még műszaki rajzok is születnek az aszta­lon.­­Csakhogy a hely kicsi. Csütörtökön, pénteken és szombaton nem egyszer vá­rakozni kell a bejutásra. Ke­vés a hely a lemezek tárolá­sára is. A technikai beren­dezést azonban — amelyre legutóbb tavaly költöttek, 90 ezer forintot — még jó ideig korszerűnek nevezhetjük. Az ötnapos munkahét „megdobta” szombatonként a zeneműtár forgalmát. Bár­ha a számszerű növekedés az igényszint növekedését is jelentené! (Kovács)

Next