Dunaújvárosi Hírlap, 1982. február (27. évfolyam, 10-17. szám)
1982-02-23 / 16. szám
1982. február 23., kedd Gépeink ősei A technikatörténet egyik korai, csodálatos alkotása BLAISE PASCAL (1623— 1662) francia matematikus 340 évvel ezelőtt, 1642-ben feltalált számológépe. Fő jellegzetessége az automatikus áttétel volt: a 36x13 centiméteres szerkezetben a 6-tól 9-ig számozott 10 kerék kapcsolódott egymásba. Az 50 példányban készült gépről a feltaláló nővére, Gilberte Pascal-Perier az 1667-ben megjelent életrajzában így emlékezik meg: „Ezt a művet csodának tartották, új tudomány született vele, mert feltalálták azt az eszközt, amely abszolút pontossággal végez el minden műveletet anélkül, hogy ész kelljen hozzá”. Nem von le semmit feltaláló érdemeiből, ha a a mai krónikás hozzáteszi: csakis összeadást lehetett a géppel végezni. Képünk: Pascal számológépe a drezdai Mathematikalisch-Physikalischer Salonban. A közművelődési programból TÁRLAT A KINETEAM csoport kiállítása. (Uitz terem. A kiállítás megtekinthető március 14-ig, hétfő kivételével naponta 11—19 óráig) A tatabányai fafaragó szakkör kiállítása. (Bartók-aula. A kiállítás megtekinthető március 14-ig naponta 10—22 óráig) Pölöskei József ötvösművész munkáinak kiállítása. (MMK-aula. A kiállítás megtekinthető február 26-ig naponta 10—20 óráig) Domanovszky-hagyaték címmel kiállítás. (Interessa Múzeum, Domanovszky-képtára. Komócsin liget 11. A kiállítás megtekinthető hétfő kivételével naponta 10—18 óráig) Dunaújváros története az őskortól napjainkig. (Intereisa Múzeum. A tárlat látogatható hétfő kivételével naponta 10—18 óráig) Avar temető és falu feltárása címmel kiállítás. (Intereisa Múzeum. A kiállítás megtekinthető hétfő kivételével naponta 10—18 óráig) Szilágyi Ilona festőművész munkáinak kiállítása. (Képcsarnok, Apáczai Csere János utca 4—6. A kiállítást megnyitja február 25-én 17 órakor Szegedi Zoltánná, a városi tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője. A kiállítás megtekinthető március 11-ig) ZENE A Magyar Néphadsereg Kodály hangversenye. (Bartók, színházterem, február 23-án 18 órakor) KLUBÉLET FŐISKOLAI KLUB Irodalmi est. Tóth Titusz színművész önálló estje. (Nagyklub, február 23-án 19 órakor) Filmklub. (Nagyklub, február 25-én 19 órakor) JAZZ KLUB Klubfoglalkozás. (Bartók, I-es előadó, február 23-án 18—21 óráig) MŰVÉSZETI SZAKKÖR Szakköri foglalkozás. Vezeti: Sipos Judit. (Óváros, klubkönyvtár, február 24-én 14 óra 30 perctől 16 óra 30 percig) DRAMATIKUS JÁTSZÓKÖR Szakköri foglalkozás. Vezeti: Adorján Viktor. (Óváros, klubkönyvtár, február 25-én 15 órától 16 óra 30 percig) KERÁMIASZAKKÖR FELNŐTTEKNEK Szakköri foglalkozás. Vezeti: E. Tóth Ila szobrászművész. (Bartók alagsora, február 23- án és 24-én 18—21 óráig) KÉZIMUNKA SZAKKÖR Szakköri foglalkozás. (Óváros, klubkönyvtár, február 22-én 18—21 óráig) GYEREKEKNEK Amiről egy parasztszoba mesél. Gyermekfoglalkozás. Vezeti: Gadányi Hedvig. (Interessa Múzeum, február 23- án 16. órakor) * „Mozgó” kiállítás az Uitz-teremben Technika? Művészet? A felnőttek gyermeki kíváncsisággal állnak meg, a gyerekeket pedig egyenesen úgy kell odébbcsalogatni. A technika iránt érdeklődők a működés titkát próbálják megfejteni, míg a művészetrajongók esztétikai kapaszkodókat keresnek. Nagyjából ilyesfajta fogadtatás várható az Uitz terem legújabb kiállításán, melyet az egri KINETEAM-csoport alkotásaiból rendeztek. Nem szokványos tárlatról van szó. Magyarországon összesen sem nyílt még sok kiállítás a kinetikus művészet reprezentálására. E művészeti ág a mozgás megjelenítésére törekszik, a szó szoros értelmében csakúgy, mint az érzéki csalódás útján. Vagy a műalkotás mozdul, vagy a szemünk végez bizonyos mozgásokat. A kinetikus művészet az 1960-as években tört magának igazából utat Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban. Művelői között magyar származású világhíresség is akad, a Párizsban élő Nicolas Schoffer személyében. Az egri KINETEAM-csoport „őse” 1974-ben alakult, méghozzá iparesztétikai szakosztályként, a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület Heves megyei szervezetének égisze alatt. KINETEAM-csoportról, avagy MOBIL-csoportról 1980 óta beszélhetünk, tagjai: Balogh László, Bodó Károly, Szatmári Béla és Tilless Béla. Miként a megalakulás körülményei is jelzik, a kinetikus művészet a technikát és a művészetet közelíti egymáshoz. Funkciója elsősorban a térszervezés, a téralakítás, meghatározó eleme a látvány. Az utóbbi elérésére hivatott a tárgyak körbeforgatása, a tükrözés, a fénnyel való átvilágítás, illetve ezek kombinációja, valamint az op-art ábrázolás. Furcsán hangzik, de igaz, hogy az op-art kép lényegében álló mobil. Nem véletlen tehát, hogy a KINETEAM-csoport kiállításán is érződik Victor Vasarely művészi hatása. Mit láthatunk még a dunaújvárosi tárlaton? Fényrelifeket, fénymobilokat, spirálformákat, üvegtárgyakat, fotókat megvalósult köztéri és közintézményben elhelyezett munkákról. A csoport tagjai a technikát alárendelik a művészi céloknak, természetes, emberi ritmust igyekszenek teremteni. Alkotásaik ezáltal lettek többek a technika pillanatnyi alkalmazásánál. — kovács — A pedagógus-szakszervezet feladatai Az SZMT székesfehérvári székházában csütörtökön kibővített ülést tartott a Pedagógusok Szakszervezetének Fejér megyei Bizottsága. Az ülésen megemlékeznek a munkásőrség megalakulásának negyedszázados évfordulójáról, majd értékelték a központi vezetőség Fejér megyei tagjainak elmúlt évi munkáját. A kibővített bizottsági ülésen — amelyen részt vett Sudár Iván, a megyei pártbizottság titkára is — ezt követőleg az időszerű szakszervezeti feladatokról, valamint az oktatás korszerűsítéséből adódó feladatokról volt szó. Római téglák vallatója Ezekben a napokban ismét a bécsi Historisches Museum der Stadt Wien rendélte dr. Lőrinc Barnabás, a Dunaújvárosi Múzeum régésze, aki a vindobonai bélyeges téglák tanulmányozásával folytatja tavaly megkezdett kutatómunkáját az osztrák fővárosban. 5 Február 22-től 28-ig MOSZKVAI NAPOK BUDAPESTEN Moszkvát látja vendégül Budapest — február 22-től 28-ig. A szovjet és magyar nép, a két főváros testvéri barátságát szimbolizálja az eseménysorozat. A rendezvénybe hazánkba látogat az SZKP moszkvai városi bizottságának küldöttsége, V. V. Grisin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a moszkvai pártbizottság első titkára vezetésével. A Moszkvai napok ünnepélyes megnyitója ma, február 23-án, este lesz a Fővárosi Operettszínházban. Február 24-én, szerdán a budapesti Műcsarnokban nyílik meg a „Moszkva Szovjetunió fővárosa” című kiállítás, amelyet március 7-ig naponta 13 órától 18 óráig látogathat a közönség. A kiállítás anyagából vetélkedő lesz, amelynek fődíja: kéthetes moszkvai út. A Moszkvai napok idején több budapesti filmszínházban tartanak bemutatókat, például a Szikra moziban a II. világháború idején tartott egyik legfontosabb csúcstalálkozóról készült Teherán ’43 című filmet vetítik. A szovjet művészek még három alkalommal — a Fővárosi Operettszínházban, a Csepel Vas- és Fémművek Munkásotthonában és a Néphadsereg Művelődési Házában — adnak gálaestet ez idő alatt. Kulturális és sportesemények, szakelőadások gazdag színtere lesz Budapest a hónap utolsó hetében, amelynek részesei lehetnek az ország minden részéből érkező vendégek. Nemcsak Budapest, hanem a fővárossal együtt az egész ország testvéri, baráti szeretettel várja Moszkvát! Városi rendezvények Kodály Zoltán emlékére Bartók Béla és Kodály Zoltán nevét nehéz szétválasztani. Zeneszerzői munkásságuk csakúgy összekapcsolja őket, mint a megérdemelt világhír. Bartók Béla születésének századik évfordulójára 1981-ben emlékeztünk, idén pedig Kodály Zoltán századik születésnapját ünnepeljük. A dunaújvárosi Kodályemlékbizottság február 18-i ülésén rögzítette a Kodály-év városi rendezvényeinek időpontját. Február 23-án, kedden 18 órakor a Bartók Béla Művelődési Központ színháztermében a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese ad Kodály-koncertet az általános és középiskolás diákoknak. Az általános iskolai kórusok Éneklő Ifjúság városi versenye március 19-én lesz, ugyancsak a BBMK-ban. Az Országos Filharmónia felnőtt bérleti Kodály-hangversenye szintén márciusban hangzik el, mivel az április 15-re hirdetett előadást előbbre hozzák, március 29-re. A Münnich Ferenc Gimnázium és a pécsi Nagy Lajos Gimnázium közös koncertjét április 17-én a tanács „C” szárnyában hallgathatják meg az érdeklődők. A vasas kórusok országos találkozóját az MMK és a BBMK szervezik, az időpont április 24—25. Májusban ismét az iskolások lépnek színre, 5— 6—7-én a dunaújvárosi általános és középfokú tanintézetek közös hangversenyére kerül sor, majd május 14-én és 21-én a Móricz Zsigmond zenei általános iskola diákjai és a tatabányai ének-zene tagozatos iskola tanulói szerepelnek közönség előtt. Kodály Zoltán életét december folyamán dokumentum-kiállítás mutatja be a Munkásművelődési Központban. A Kodály-év dunaújvárosi rendezvénysorozata december 16-án díszkoncerttel zárul, közreműködnek: a Dunaújvárosi Szimfonikus Zenekar, a Központi Énekkar, valamint az iskolai énekkarok. Zenetéka Ha EDDA nincs, a Toldi is jó Egyszer egy öttagú társaság azzal a kéréssel kereste föl az MMK Központi Könyvtárának zeneszobáját, hogy EDDA-számokat szeretnének hallgatni. Aztán, mikor kiderült, hogy EDDA- felvételek nincsenek, a társaság tagjai hirtelen elhatározással így szóltak, akkor jó lesz a Toldi is. A fenti eset azért figyelemre méltó, mert nagyon ritkán fordul elő a zeneszobában, hogy a kemény rock rajongói a költészet iránt is érdeklődést tanúsítsanak. Olyannyira divatozik a beat és a rock, hogy bizonyos lemezek egyszerűen elkopnak a sok lejátszástól. A beat és rock mindent elsöprő uralmára jellemző az a kis történet is, melynek szereplői — nyolcéves gyerekek! — szintén „üvöltő zenét” kértek a zeneszoba vezetőjétől, Taródi Tamástól, őket ugyan sikerült rábeszélni a korukhoz inkább illő mesehallgatásra, de a zeneszoba közönsége általában hajthatatlan. Taródi Tamás és kolléganője, Takácsné Czékli Mária legtöbbször nem egyebet, mint hogy tehetnek sajnálják, amiért a komoly zenével, a népzenével és az irodalommal mostohán bánnak a látogatók. Jelenleg kétezer-nyolcszáz lemez található a zenetékában, évente 200—250 darabbal gyarapodik az állomány. A lemezek nyolcvan százaléka komolyzenei felvétel, többi pedig főként népzenei, a jazz és rock-anyagot, irodalmi összeállításokat, illetve nyelvleckéket tartalmaz. Orosz, angol, német, francia, spanyol, olasz, eszperantó, svéd és magyar nyelvleckék állnak az érdeklődők rendelkezésére. Nemcsak a zeneszobában, hanem a zeneműtár ingyenes szolgáltatása, a másolás révén, otthon is. A nyelvleckék közül a svédnek és a magyarnak nincs keletje. Pedig a magyar nyelvleckéket kitűnően felhasználhatnák a pedagógusok, például tollbamondáshoz, a szép kiejtés tanításához. Az állathangokról készült felvételeket viszont úgy viszik az óvodák, mint a cukrot. Kétségtelenül jó dolog, ha a panelházakban felnövő gyerekek legalább magnószalagról megismerik, hogy egész másként ugat a pulikutya, mint a termetes komondor. Évente körülbelül három és fél ezer látogatója van a zeneműtárnak, zömében törzsközönség. Egy tavalyi felmérés adatai szerint a látogatók kilencven százaléka 14 és 24 év közötti. A 24 év fölöttiek létszáma jobbára csak egy-egy vetélkedő alkalmából „ugrik meg”. Hogy miért jár valaki a zeneszobába? Természetesen azért, hogy a fejhallgatót föltegye, s szórakozzon avagy jon. Megesik persze, tanulhogy közben a matek- és fizikapéldák is megoldást nyernek, sőt néha még műszaki rajzok is születnek az asztalon.Csakhogy a hely kicsi. Csütörtökön, pénteken és szombaton nem egyszer várakozni kell a bejutásra. Kevés a hely a lemezek tárolására is. A technikai berendezést azonban — amelyre legutóbb tavaly költöttek, 90 ezer forintot — még jó ideig korszerűnek nevezhetjük. Az ötnapos munkahét „megdobta” szombatonként a zeneműtár forgalmát. Bárha a számszerű növekedés az igényszint növekedését is jelentené! (Kovács)