Dunaújvárosi Hírlap, 1982. december (27. évfolyam, 97-104. szám)
1982-12-03 / 97. szám
XXXII. évfolyam, 97. szám ~ 1982. december 3., péntek ~ Ára: 1,80 AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Tudománypolitikai irányelvek A gyorsan megtérülő kutatások kerültek előtérbe, és ezeket helyileg is támogatni kell — állapította meg legutóbbi (november 30.) ülésén a városi pártbizottság végrehajtó bizottsága, amelynek napirendjén a tudománypolitikai intézkedések szerepeltek. A jelentés előterjesztői áttekintették a városban folyó tudományos kutató-fejlesztő munka eredményeit. Ezek között elsősorban a korszerű technológiai eljárások szerepelnek és ide lehet sorolni a Dunai Vasmvű hat BNV-nagydíjas termékét is. A vita során azonban kiderült, hogy lassú a tudománynak a technológiában való érvényesülése. És ezt elsősorban pénzhiány, de a szakemberek alkalmankénti közömbössége is magyarázza. A szervezés és az irányítás rendszerének fejlesztésében is tapasztalhatjuk a legkorszerűbb tudományok alkalmazását. Így például a Dunai Vasműben, a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben és a kórház-rendelőintézetben. Napjaink fontos kérdése az anyag- és energiatakarékosság, amely ugyancsak jól összeköthető a tudományos ismeretek alkalmazásával. Az ésszerűbb gazdálkodásban, a tudományok gyakorlati alkalmazásában a vasmű, a papírgyár, az óragyár és az építők járnak élen. A tudomány közvetlen gazdasági eredményeihez sorolható az a tény, hogy a Dunai Vasmű évente 3—4 licencet ad el, körülbelül 25 millió forint értékben. Igaz azonban, hogy 50 millió forintért vásárol is licenceket. Az alkalmazáson túl a testület áttekintette a tudományos kutatómunka városi helyzetét is. Megállapították, hogy magas szintű kutatómunka folyik az orvostudomány területén a kórházban, és műszaki területeken, vasműben és a papírgyárban. A főiskolán az utóbbi években csökkentek a megbízásos, úgynevezett kk-munkák. Állami kutatási munkája pedig jelenleg nincs is a főiskolának. Alapkutatással Dunaújvárosban sehol sem foglalkoznak. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy a meglévő szellemi kapacitások feltárását jól szolgálják a szakmai versenymozgalmak és az újító mozgalom. Dunaújvárosban több országos és helyi jellegű tudományos konferenciát rendeztek az utóbbi években (legutóbb a papírgyárnál, a kórházban), és több helyi szakértő vesz részt alkalmanként, vagy rendszeresen hazai vagy külföldön rendezett szakmai tanácskozásokon, kongresszuson. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy az így szerzett ismeretek szélesebb körű elterjedését, ismertetését kell elérni. A tudományos munkát anyagilag szinte nem lehet inspirálni. Így a belső késztetés, a szakmai presztízs, az egyéni ambíció az a mondhatni egyedüli meghatározó tényező, amely tudományos kutatásokra, kísérletekre indítja a szakembereket. A vita során elhangzott, hogy a Dunai Vasmű megpróbálja anyagilag is érdekeltté tenni, elsősorban fiatal szakértőit abban, hogy szakmájukban tudományos fokozatot érjenek el, hogy számukra és a gyár számára is fontos témában hosszabb ideig elmélyüljenek. Az előterjesztett anyag viszonylag keveset foglalkozott a társadalomtudományi kutatásokkal, amelyeket a főiskola marxizmus—leninizmus tanszéke, illetve a VEAB dunaújvárosi csoportja fog össze. A főiskolán van egy társadalomtudományi kutatóhely (státusz) is. A tudománypolitikai irányelvek végrehajtására korábban már hozott határozatot a párt városi végrehajtó bizottsága (1979. március 27- én). Ezért ezúttal csak az intézkedési terv kiegészítéseként jelöltek meg néhány feladatot. Így például: az illetékesek intézkedjenek arról, hogy a kutatásban elért eredmények minél gyorsabban valósuljanak meg a gyakorlatban; fokozni kell a szellemi munka eredményéért járó erkölcsi elismerést; nagyobb propaganda és társadalmi ismeretesség, elismerés illesse meg a tudományos-technikai eredményeket. A társadalomtudományi területen folyó kutatásokat is fokozottan támogatni és hasznosításukra is törekedni kell. A végrehajtó bizottság ezután tudománypolitikai munkacsoport megalakításáról hozott határozatot. A munkacsoport vezetője Steffer Gyula. A napirend során elnöklő Fehéri Béla, a városi pártbizottság titkára összefoglalójában hangsúlyozta, hogy a pártalapszervezeteknek is jobban kell segíteni a városi pártbizottság tudománypolitikai intézkedési tervének megvalósulását. Átszervezés előtt a papírgyárban Senki sem marad munka nélkül Január 1-től új, a korábbinál egyszerűbb lesz a papírgyár irányítási sémája, erről döntött hétfői ülésén a gyár párt-végrehajtó bizottsága. Az egyéves előkészítő munka eredményeképpen kibontakozó változtatási elképzelésekről Bozsits Béla gyárigazgató tájékoztatta a testületet. A gyár korábbi irányítási rendszerének felülvizsgálatát az tette szükségessé, hogy a Papíripari Vállalat vezérigazgatója, a közvetlen termelésirányító munka színvonalának emelkedését remélve, utasításban szabályozta a művezetők jog- és hatáskörét, jelentősen növelve jogaikat és egyszersmind felelősségüket, megszüntetve a fizikai állományú művezető posztját. Ez utóbbiból ma még 70 található a dunaújvárosi gyárban. Az új szervezetben a jelenlegi 70 fizikai, 26 műszaki és 8 segédművezető helyett a jövőben 34 műszaki és 61 segédművezető látja el a termelésirányítás közvetlen feladatait. A gyárat külső kapcsolatokban is képviselő, végtermékeket gyártó üzemek munkáját a vezérigazgatói utasításban szereplő nagyobb jogkörrel felruházott műszaki művezetők irányítják, míg a folyamatos műszakokat minden esetben gyári jogokkal és felelősséggel bíró segédművezetők irányítják. A további változásokat bizonyos összevonások jellemzik. Az eddig önálló vasútüzem beolvad a szállítás egészébe, a 43-as papírgép pedig a DH üzemhez csatlakozik. Az új szervezeti felépítés legnagyobb változása az üzemfenntartási gyárrészleg kialakítása lesz, amely egyesíti magában a villamosüzemet, a műszerüzemet és a gépészeti üzemet. Tevékenységük a jövőben az egész gyár területére kiterjed. A papírgyár 284 nem fizikai dolgozójából jelenleg 162 termelésirányító. Az új szervezeti felépítésben csak 149 lesz az. Mint Bozsits Béla gyárigazgató a párt-végrehajtóbizottság ülésén elmondta, jövőre fokozódnak a követelmények a vezetőkkel szemben, de a követelményekkel együtt nő majd az anyagi megbecsülés mértéke is. — Munka nélkül senki sem marad — mondotta az igazgató —. Mindenkinek tudunk új munkakört ajánlani. Aki eddig vezető poszton nem bizonyított, annak nem vezetőit. Akik képzett szakemberek, csak az irányításban nem találták meg helyüket, azoknak nem fizikai munkakört is ajánlunk. A többieknek fizikai munkakört tudunk javasolni. Ülést tartott az MSZMP KB A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1982. december 1-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az 1983. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Mire elég az egy hónap? Belső késztetés,ambícióHelyzetkép a kokszolóról Az idei hosszú ősz és enyhe télelő nemcsak a mezőgazdaságban dolgozóknak kedvez, előnyeit élvezik az építők is. A Dunai Vasmű épülő kokszolóművén ezekben a napokban nagyszabású munka folyik, a terep most a vasbetonszerelőké, ácsoké, betonozóké. Mit tudnak befejezni az év végéig, mire lesz elég ez az egy hónap? Ezt kérdeztük meg Kiss Istvántól, a kokszolómű létesítmény-főmérnökétől. — Számunkra ebből az évből már csak bő két hét van hátra, december közepétől már alig lesz változás az építkezésen, hiszen a kivitelezést végző vállalatok dolgozói év közben ledolgozták a két ünnep közötti munkaidőt, és már karácsony előtt levonulnak. De addig is látványos munka folyik. A 26- os Állami Építőipari Vállalat dolgozói jelenleg a füstgázrendszer betonozását végzik, készül a blokkalap nagy teherbírású felső lemezének vasalása. Ez igen bonyolult, nagy pontosságot igénylő munka, hiszen összesen hatezernyolcszáz csővezeték illesztését kell eltérés nélkül kiépíteni. Megkezdődött a blokkok közös kéményhez vezető füstgázvezeték zsaluzása, ezt monolit-betonozással kell megépíteni, s ebben az évben már nem tudjuk befejezni. — Melyek azok a munkák, amelyeket még ebben az évben át tudnak adni? — Teljes egészében befejeződik a széntorony alapozása. Itt tavasszal, csúszózsaluzással készül el az épület. Elkészült az új irodahelyiség, a beruházást irányító stáb még ebben az évben át tud költözni oda. A konyha és az étterem — a tervek szerint is — a jövő év első negyedévében készül el. A beruházás egészét tekintve van ugyan némi lemaradásunk, de ez egy-egy kivitelezőt nézve, nem jelentős. Én a magam részéről ma is úgy látom, mint az építkezés megkezdésekor: jól szervezett munkával az eredetileg tervezett határidő előtt át tudjuk adni rendeltetésének az új kokszolót. k. m. Táncos ünnep Harmincéves fennállását ünnepli a jövő héten a Dunaújvárosi Vasas Néptáncegyüttes. Az eltelt három évtized alatt megújult az együttes: vezetői, tagjai többször is kicserélődtek, ám a sikerek a megújulások után is az együttes mellé szegődtek. A harmincéves születésnapját ünneplő néptáncegyüttes gazdag rendezvénysorozattal tiszteleg az évforduló előtt. Holnap: Egész napos sokadalom a Béke városrészben Sokan mondogatják: nincs igazi közösségi élet, lazák az emberi kapcsolatok a lakótelepeken. De, hogy ne volna igény az ismerkedésre, az együttlétre — ezt senki nem állítja. Idővel ugyanis mindenki megunja a bezártságot, a motyogó köszönéseket a lépcsőházban, a kínos hallgatásokat a liftben ... A Béke városrészben, Szabadság út 32. lakói már a tettek arról, hogy ne csupán egy épületben éljenek: közelebb hozta őket egymáshoz a megalakított KISZ-szervezet és a ház pincéjében működő klub. A városrész többi polgárának — de tulajdonképpen valamennyi érdeklődő dunaújvárosinak — teremt lehetőséget a szórakozásra, a kikapcsolódásra, az ismerkedésre, a holnapi Béke városrészi sokadalommal a KISZ városi bizottsága. A nagyszabású, egész napos, gazdag program gyereknek, felnőttnek egyaránt kellemes perceket, órákat ígér. (Részletes tájékoztató lapunk 8. oldalán.) Miniszterhelyettesi bejárás a A munkavédelmi helyzetet, balesetek megelőzésének érdekében hozott intézkedések végrehajtásának tapasztalatait értékelő, ellenőrző munkalátogatásra érkezett ma — december 3-án —, délelőtt a Dunai Vasműbe Soltész István ipari miniszhelyettes és Farkas Lajosné, a vasasszakszervezet munkavédelmet felügyelő titkára. A vendégeket dr. Szabó Ferenc vezérigazgató tájékoztatta a vállalat munkavédelmi eredményeiről, a tervezett intézkedésekről, fejlesztésekről, munkavédelmi majd üzemlátogatás következett. Fórumok és érzelmek Ott ül a fórumokon. Mindig van véleménye. És, de sokszor elképzelte már, hogy amikor szót kér, képes úrrá lenni végre azon a belső remegésen, ami mondandóját rendszerint széttördeli. Tudja, hogy fontos, amit mondani akar. Azt is gyanítja, hogy véleményével nem maradna egyedül. Csakhogy hiába csoportosítja magában a barátokkal, munkatársakkal sokszor megvitatott gondolatokat, hiába rendszerezi a saját tapasztalataival is alátámasztható érveket: ha felszólal, remeg a lába, kevés a hangja, megbicsaklik a nyelve, s már a második döcögő mondat után elfelejti, amit előre megfogalmazott. Birkózik a szavakkal, mégis sietősebbre fogja, szeretné befejezni, az egészen szeretne túl lenni mielőbb. Mert más dolog ám a munkatársakkal, baráti beszélgetésen megvitatni, s megint más nyilvános fórumon kifejteni a véleményét. Hiába tudja maga mellett ugyanazokat a társakat, akikkel korábban barátként vitatkozott, hiába érlelték éppen ezek a beszélgetések a meggyőződésévé, hogy sokuk érdekében kell felszólalnia. Amikor feláll, hirtelen mintha egyedül érezné magát a véleményével és a szembenülők bíztató mosolyát látva maradék biztonságérzetét is elveszíti. Haragszik erre a bíztató mosolyra, csaknem annyira, amennyire a simanyelvűekre is. Azokra, akik a kétszer kettő négyet is képesek hosszan bizonyítani. Akik bármi is legyen a téma, érzelmi fűtöttség nélkül beszélnek, mint a rossz színészek, akiknek soha nincs lámpalázuk, mert sokszor kipróbált szöveget mondanak. Őket nem bíztatják sem mosollyal, sem másképp a szembenülők, csak azokat, akik ritkán szánják el magukat arra, hogy a nyilvánosság előtt beszéljenek. A hozzászólást felépíteni... Nem, ebben neki nincs gyakorlata. Nem helyesli, ami nyilvánvalóan helyes, nem dicséri, ami nyilvánvalóan dicséretes. Ő azonnal a közepébe vág, kimondja, amivel nem képes és nem is akar egyetérteni. De mire a véleményét alátámasztó érveket is elmondaná, látnia kell, ahogy a bíztató mosoly az arcokról lefagy, s hogy a szembenülők egymással összesúgnak. Ilyenkor a jó előre átgondolt mondatokat, szavakat szinte összegyűri az indulat, ott van a torkában mind. S nem tud megszabadulni tőlük. Kapkod, majd zavartan leül. Ott ül a fórumokon, mindig van véleménye, s többnyire fontos is, amit mondani akar. Ritkán kér szót, ám ha a szavai csendbe hullanak, a harckészsége kap nehezen gyógyuló sebeket, s heve lanyhul. Márpedig az ő véleménye nélkül sem közös harc, sem közös bölcsesség nem létezik, nem neki, hanem valamennyiünknek fontos, hogy érzelmei kioltatlanul hevítsék fórumainkat. Aczél Gábor