Dunaújvárosi Hírlap, 1983. április (28. évfolyam, 26-34. szám)

1983-04-08 / 28. szám

XXXIII. évfolyam, 28. szám i~ 1983. április 8., péntek ~ Ára: 1,80 FtHÍ­RL­AP AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Koszorúzás, nagygyűlés a felszabadulás ünnepén 38. Hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából április 1-én délután az óvá­rosi szovjet hősi emlékműnél a városi pártbizottság, a vá­rosi tanács, a Hazafias Nép­front városi elnöksége, va­lamint a városi KISZ-bizott­­ság koszorúzási ünnepséget rendezett. Ezt követően este hat órakor a városi tanács dísztermében ünnepi nagy­gyűlést tartottak, amelyen a sorsfordulónak számító nap­ra, hazánk legjelentősebb nemzeti ünnepére emlékez­tek. Az évfordulót dr. Virág Rudolf, a városi tanács vég­rehajtó bizottságának titkára méltatta ünnepi beszédében. Szólt történelmünk legjelen­tősebb állomásairól, s köz­tük elsősorban a harminc­­nyolc évvel ezelőtti esemé­nyekről. Beszédében megem­lékezett azokról, akik része­sei voltak az ország felsza­badításának. A köszöntő után S­o­ó­s Imre, a városi tanács elnök­­helyettese adta át a Duna­újvárosért emlékplaketteket a város építésében, fejlesz­tésében, a gazdasági, a kul­turális és a társadalmi élet különböző területein szerzett kimagasló érdemei elismeré­seként Dömötör Zsoltnak, a Dunai Vasmű hengermű gyáregység vegyi üzeme ve­zetőjének, Horti József­nek, a 26. sz. Állami Építő­ipari Vállalat főépítésvezető­jének, K­ő­h­á­z­i Tiborné­­nak, a Rudas László Szak­­középiskola nevelőtanárának, Markovics Sándornak, a Dunai Vasmű hengermű gyáregysége programosának, és Pataki Jánosnak, Papíripari Vállalat dunaúj­a­városi gyára csoportvezető elektrikusának. A kitüntetettek köszöntése után a Münnich Ferenc Gimnázium diákjai színes, zenés, irodalmi műsorral emlékeztek meg április ne­gyedikéről. Panasszal élni törvény adta jog Valamennyit kivizsgálják Az 1977. évi I. törvény, az úgynevezett panasztörvény, lehetővé teszi valamennyi állampolgár számára, hogy a közérdeket sértő jelensége­ket szóvá tegye, abból a cél­ból, hogy azokat minél előbb orvosolni lehessen. S hogy mennyien és milyen ügyek­ben élnek a törvény adta jogaikkal, arról esett szó a Járási és Városi Népi Ellen­őrző Bizottság legutóbbi ülé­sén. Az elmúlt évben közvetle­nül a városi tanács szak­­igazgatási szerveihez tizen­hat közérdekű bejelentés — név nélkül egyetlen sem —, hat javaslat és közel 130 panasz — utóbbiak közül több, mint hatvan az igazga­tási osztályhoz — érkezett. Ezen kívül a különböző fó­rumokon (például tanácsülé­seken) közel 250 közérdekű bejelentés, mintegy hetven javaslat és csaknem harminc panasz hangzott el. A közér­dekű bejelentések, de főleg a panaszok döntő többsége a lakásgazdálkodással és az ingatlankezeléssel, kisebb részük az áruellátással és a különböző szolgáltatásokkal, a helytelen vezetői magatar­tással, valamint a helyszíni bírságolással kapcsolatos. A városi tanács végrehajtó bizotsága évente egy alka­lommal testületi ülésen vizs­gálja a közérdekű bejelen­tések sorsát. Ezen kívül ta­nácstagi beszámolókon nem­egy esetben visszatérnek egy-egy ügy elintézésére. A bejelentés, javaslat- és pa­nasztevőt minden esetben értesítik ügyének elintézésé­ről, végül is az állampolgá­roknak ez a törvényadta le­hetősége ha jól élnek vele, szerves része lehet a szocia­lista demokráciának. Ez év januárjában tizenöt különböző bejelentés érke­zett a Népi Ellenőrzési Bi­zottsághoz. Valamennyi köz­érdekű bejelentést, jogos pa­naszügyet megvizsgálták, s ezt érdemi intézkedés kö­vette. — ti — Munkásgyűlés Az ünnepek utáni első munkanap reggelén munkás­gyűlést tartottak a Székesfe­hérvári Könnyűfémműben. Az idei feladatok ismertetése után a gyűlésen részt vevő mintegy háromezer dolgozó elfogadta azt a javaslatot, hogy azok, akik nem közvet­lenül a termelésben dolgoz­nak, az idén kétszer öt na­pon keresztül, a munkabri­gádokat kiegészítve, betaní­tott munkát végezzenek. Integrált áramkörös vetésellenőrző műszereket gyárt és újít fel saját eljárása alapján G­y­e­t­v­a­i József, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet villanyszerelője. A fotocellával is ellátott berendezések segítségével egyenletesebbé te­hetik a vetést a vetőgépek kezelői A megyei párt-vb napirendjén Feladatok a pártoktatásban Az ősszel kezdődő politikai oktatási év feladattervét tár­gyalta meg legutóbbi ülésén az MSZMP megyei végre­hajtó bizottsága. Az ülésen Takács Imre, a megyei párt­­bizottság első titkára elnö­költ, a feladattervet pedig Barts Oszkárné, a megyei pártbizottság osztályvezetője terjesztette a testület elé. A feladatterv megállapítja: a propaganda megyénkben is szorosan kapcsolódik a poli­tikai munkához, a pártokta­tás pedig a párttagság szem­léletének igényesebb formá­lója kell, hogy legyen. A feladatterv vitájában megfogalmazódott: sok múlik azon, hogy a pártszervezetek vezetőségei miként tudják megteremteni az kérdések és a helyi, elméleti min­dennapos döntések összhang­ját. A végrehajtó bizottság az oktatási év tervszerű elő­készítése érdekében megje­lölte a feladatait pártalapszervezetek a megye vezető párttestü­letétől egészen az alapszervezetekig. Korszerű termékszerkezet - keresett termék Mit mutatnak kilencen? A városi párt-végrehajtó bizottság keddi ülésén kilenc válla­lat tevékenységét tekintette át, azt vizsgálva, hogy mit tettek a termelés és a termékszerkezet fejlesztéséért, a gazdaságos, jó minőségű, versenyképes termékek előállításáért. Az elmúlt négy esztendőt átfogó jelentés sok pozitív eredményről adhatott számot. A Dunai Vasműben határ­idő előtt adták át a konver­­teres acélművet. Bár a világ­­gazdasági recesszió kedvezőt­len hatásai miatt az új tech­nológia lehetőségeit még nem tudta kihasználni a vállalat, potenciálisan azonban ez fontos előrelépést jelent. A vasmű szakemberei a terv­időszak alatt 26 új terméket fejlesztettek ki. Ezek magas minőségi követelményeknek felelnek meg, de ellentmon­dás, hogy nagyobb mértékű, szélesebb körű felhasználásu­kat a mai tervezési előírások, szabványok nem segítik, ös­­­szességében korszerű a vas­mű termékszerkezete, de ahhoz, hogy versenyképeseb­bek, jövedelmezőbbek lehes­senek, fontos a fajlagos mű­szaki mutatók javítása. A BVM dunaújvárosi gyá­rának termelési és termék­­szerkezetében nagymértékű változást jelentett a BVM— TIP födémpanel és tartószer­kezetet gyártó sor üzembe állítása, melyet svéd licenc alapján valósítottak meg. A termékcsaládot — számos előnyös tulajdonsága miatt — a piac kedvezően fogadta. Az új termékek mellett gyártják a lakossági igényeket kielégí­tő, keresett régi termékeket is, így a termékszerkezet „kétarcúságot” mutat. A to­vábbfejlesztéshez szükséges eszközök azonban újabb be­ruházás nélkül nem teremt­hetők elő. A MOM dunaújvárosi gyá­ra a közhasznú órák gyártása mellett rátért az irodagépipa­ri termékek gyártására, meg­kezdte a háztartási mérlegek gyártását, most pedig legfon­tosabb feladata, hogy az író­gépgyártás megszűnésével a vállalat saját fejlesztésű elektromechanikai, számítás­­technikai részegységeit vegye gyártásba. Nagyfokú rugal­massága, igazodása a piaci igényekhez iskolapélda lehet más üzemek, vállalatok szá­mára. A Papíripari Vállalat du­naújvárosi gyára a technoló­giai folyamatok javítását, az önköltségcsökkentést ered­ményező gazdálkodást jelölte meg az előrelépés fő irányá­nak. Ebben a munkában partnerei voltak egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek. A legfontosabb korszerűsítési feladata továbbra is a gyárt­mányok jövedelmezőségének javítása. A FÉKON és a VOR duna­újvárosi egységei a legújabb divatnak megfelelő terméke­ket állítanak elő, s mindkét egység profiltisztítással kor­szerűsítette termékszerkeze­tét. A Magyar Posztógyár, így vele együtt a dunaújvárosi fésűsfonoda is a legjelentő­sebb technológiai korszerűsí­tést a nyugatnémet OTTEN céggel kötött szerződés alap­ján hajtotta végre, s ez a cég vállalkozott termékeink tőkés piaci értékesítésére is. Ma a fonoda berendezései világvi­szonylatban is korszerűnek számítanak. Húsz új termék­kel jelent meg a vállalat a piacon, s minden tekintetben biztosított a termékszerkezet továbbfejlesztésének lehető­sége. Aggasztó azonban, hogy a helyi gyár súlyos létszám­gondokkal küzd. A Duna Cipőgyár dunaúj­városi gyáregysége — a szű­kös fejlesztési lehetőségek között is — tudatos gyárt­mányfejlesztéssel számos új termékkel lépett piacra, me­lyet a tőkés partnerek is kedvezően értékeltek. Így 1982-ben az új gyártmányok részesedése az árbevételben száz százalékot tett ki. Élelmiszeripari vállalataink közül a kenyérgyár tevé­kenységét vizsgálták, ahol 56 féle terméket állítanak elő. A termelési érték korábbi szintjét csak a választék bő­vítésével érheti el a vállalat. Három év alatt 12 új ter­mékkel jelentkeztek, melyek közül a legsikeresebb az al­földi és a franciakenyér. A városi párt-végrehajtó­bizottság joggal állapíthatta meg összegzésként, hogy ked­vező irányú változás ment végbe a termékszerkezetben, s bátorítani kell az új kezde­ményezéseket. A régi és az új sok helyütt még együtt van jelen, ezek olyan adott­ságok, melyeket tudomásul kell vennünk, nem mindig futja anyagi forrás a teljes váltásra. Ezzel együtt is min­den termék minőségét, kere­settségét, gyártásának fejlesz­tését úgy kell számításba venni, hogy az ne csak itt­hon legyen eladható. — S Országosan is kiváló Hétszáz forint fejenként A város lakossága, a vál­lalatok és a szocialista bri­gádok a­z elmúlt évben 931 ezer óra társadalmi munkát végeztek. A társadalmi mun­kákkal 28,7 millió forintot takarítottunk meg. A város egy lakosára vetített teljesí­tés értéke közel hétszáz fo­rint, és ez országosan is je­lentős eredménynek számít. Az „egy üzem egy intéz­mény” keretében a gyermek­­intézmények fenntartására és fejlesztésére öt és fél mil­­­lió, a parkfenntartásra hét, vállalati és sportlétesítmények intézményi támoga­tására ötmillió forintot for­dítottak a társadalmi mun­kával létrehozott értéken kívül. Az 1982. évi társadalmi munkák teljesítésében nagyvállalatok közül első a a Dunai Vasmű, a középüze­meknél a FÉKON, a kis-, il­letve a szolgáltató vállala­toknál pedig a Víz- és Csa­tornaművek érte el a leg­jobb eredményt. A szocialista brigádok kö­zül kiemelkedő teljesítményt nyújtott a Dunai energiagyár egységének Vasmű Le­hel, a FEKON Szojuz 11, valamint a Víz- és Csator­naművek Radnóti Miklós szocialista brigádja. önerőből egyszerűbb Egy elégedett városrész Kölcsönös egyetértés jelle­mezte a Ságvári II. város­részt magába foglaló IX. nép­frontkörzet tanácstagjainak és a város vezetőinek leg­utóbbi találkozóját. A kör­zet lakói önerőből megoldot­tak számos lakóterületi gon­dot, s ezúttal sem álltak elő teljesíthetetlen óhajokkal. A IX. népfrontkörzetben 47 lépcsőház előtt alakítottak ki virágoskertet a lakók. Kérés: a tanács illetékesei gondos­kodjanak humuszról, hogy ezzel is segítséget nyújtsa­nak további virágágyak ké­szítéséhez. A körzetben tár­sadalmi összefogással nyug­díjasklub is működik, ame­lyet többek között a város­részben dolgozó óvónők is patronálnak. Szóltak a tanácstagok a lakosságot foglalkoztató gon­dokról, a lépcső- és járda­süllyedésekről, arról, hogy salakos gépkocsiparkolót akarnak csinálni a Bocskai utca végén (a tervezést, ki­tűzést vállalja a tanács mű­szaki osztálya, a többi a vá­rosrészbeliek dolga), hogy a Weiner Tibor körúti Zöldért­­üzlet jó ellátást nyújt, nagy üzletteret — kettéosz­a­tásával — még jobban ki lehetne használni. A válasz­ból kiderült: ennek nincs akadálya, kezdeményezze ezt a Zöldért, illetőleg a szerződéses üzletkötő.

Next