Dunaújvárosi Hírlap, 1983. október (28. évfolyam, 79-86. szám)

1983-10-04 / 79. szám

XXXIII. évfolyam, 79. szám ~ 1983. október 4., kedd ~ Ára: 1,80 Ft AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Ilyenek vagyunk Az idén tizenharmadik al­kalommal rendezik meg a Dunai Vasműben az ifjú­munkáshónapot. Közel más­fél évtized egy ember életé­ben is jelentős időszak, en­­­nyi idő alatt a tinédzserből felnőtt, a felnőttből javako­rabeli ember lesz. A vasmű fiataljainak rendezvénye is „megkomolyodott” az eltelt évek alatt. A kezdetben elő­forduló bizonytalanság, eset­legesség helyébe a céltuda­tosság lépett, anélkül, hogy a fiatalos lendület megcsap­pant volna. Mire gondolok? Például kezdetben volt fordított nap, amikor a fia­­­talok „elfoglaltak” egy veze­tői posztot, s több, kevesebb humorral, komolysággal pró­báltak egy napig „uralkod­ni”. Mára ez az akció, a fia­talok a vezetés gyakorlatá­ban nevet — más kérdés, hogy nem a legszebben csen­gő elnevezés — viseli, s egy­­­részt lehetőséget ad a fiata­loknak arra, hogy ne csak belepillanthassanak, hanem rés­t is vegyenek a vezetői munka kívülről nézvést oly­kor irigyelt gyakorlatában, másrészt a vezetőknek módot ad arra, hogy felmér­is­­ék egy-egy fiatal rátermett­ségét, képességeit. S ez csak egy „program” a hónap eseményei közül. Számos kulturális esemény, politikai megmozdulás — békenagygyűlés, fórum, KISZ-védnökségi tanácsko­zás — jelzi, hogy a fiata­lok szót kérnek... S ha megkapják, nem tartalmat­lan, üres fecsegésre használ­ják fel a lehetőséget, hanem kellő komolysággal szólnak magukról, gondjaikról, örö­meikről. Bizonyára akadnak olya­nok, akik úgy vélik, hogy „kampányíze” van az egész­nek, a fiatalokkal egy évben nem egy hónapot kell fog­lal­kozni. S részben igazat is kell nekik adni. Mert fiatal­jainkat valóban nem egy hó­nap alatt kell (és lehet) meg­érteni, egész évi munkájuk az, ami fedezetet ad ennek a hónapnak. A segédmun­kástól a fiatal mérnökig napról napra, évről évre bi­zonyítják (vagy éppen nem­ bizonyítják), hogy figyelni kell rájuk, mert gondjaik nemcsak egy nemzedék gond­jai, és sikereik az általuk elért eredmények mindan­­­nyiunkat — fiatalokat és ja­vakorabelieket — egyaránt gazdagítanak. Ez az egy hónap azt a célt szolgálja,­­hogy jobban fel­hívja rájuk a figyelmet, mint­egy „kirakatba” téve életü­ket, munkájukat. S ha e ki­rakatban nem csupa „szép árut” látunk? Nem biztos — sőt, biztos, hogy nem — a kirakatrendező a hibás ezért. Egy csupa minőségi árut be­mutató vitrin bizonyára szebb lenne. De emez őszin­tébben mutatja, hogy milyen áru található ott bent a pol­cokon. Mert gondjaink, s a fiatalok gondjai attól még nem szűnnek meg, hogy le­tagadjuk őket, s örömeink, sikereink sem lesznek na­gyobbak a megszépítéstől. A vasmű fiataljai kendő­zés nélkül, őszintén mutat­koznak be: „Lám, ilyenek vagyunk!” S ebben az „ilyenek vagy­tok” is benne foglaltatik. X D, K. Cs. Most csak Dunaújváros lesz a téma Ne fordítsunk hátat a Dunának A Dunaújváros és üdülőkörzetének kapcsolata a Dunával című országos konferencia holnap kezdődik városunkban. Ebből az alkalomból arra kértük S­z­a­l­a­y Árpádot, a házigazda Ma­gyar Hidrológiai Társaság dunaújvárosi körzeti csoportjának elnö­két, hogy értékelje a rendezvény jelentőségét, tájékoztassa olva­sóinkat a konferencia céljáról és várható hasznáról. — A dunaújvárosi tanács­kozás egy országos konferen­cia-sorozat része, amely a vízparti városok aktuális problémáit hivatott feltárni. Egy példa: a városfejlesztés­ben nem érvényesül eléggé az említett városok vízparti jel­lege, többek között azért, mert az építészeti előírások nem veszik figyelembe a helyi adottságokat. Többektől hal­lott megállapítás, hogy Du­naújváros hátat fordított a Dunának. Sok jel ezt mutat­ja. Úgy rendeztük be a vá­­­rost, mintha itt sem lenne a Duna. Más városoknál is megfigyelhető, hogy a vízzel való kapcsolat csökken, ugyanakkor az emberek a városok kőrengetegéből a víz közelébe törekszenek. A Ma­gyar Urbanisztikai Társaság, az Építőipari Tudományos Egyesület és a Magyar Hid­rológiai Társaság országos vezetősége kezdeményezte néhány éve a vízparti váro­sok gondjainak feltárását. Ennek jegyében rendeztek tavaly Szolnokon konferen­ciát, amely az ország víz­­parti városainak általános helyzetét mérte fel. A szol­noki konferenciától elsősor­ban abban tér el a dunaúj­városi, hogy ez alkalommal egyetlen település, nevezete­sen Dunaújváros és környé­kének helyzetét kísérlik meg az előadók minél mélyebben és minél komplexebben fel­tárni. — Milyen hasznot remél­het városunk ettől a konfe­renciától? — Nem titkolt célunk volt, hogy reális helyzetképet tár­junk a szakemberek és a vá­rosunkat szerető polgárok elé a Duna vízminőségéről, a vá­rost övező erdők, üdülőterü­letek állapotáról, Dunaújvá­ros természeti értékeiről. A Duna szennyezettsége, ha lassuló mértékben is, de egy­re nő, a folyam mind kevés­bé alkalmas fürdésre. Ezért elodázhatatlan feladat a Du­na mellékágainak megmen­tése, fürdési, üdülési, pihe­nési célokra. Fel kívánjuk hívni a figyelmet a szalk­­szentmártoni kavicsbánya helyén kialakuló, tiszta vizű tórendszerre, amely hosszú távon biztosíthatja Dunaúj­város lakosságának az üdü­lési, pihenési lehetőséget. Nem elhanyagolható feladat a város környéki erdők üdü­lőkörzetté fejlesztése sem. A rácalmási szakadópart hely­zete, jövője is megoldásra váró ügy. E rendezvénnyel szeretnénk ahhoz hozzájárul­ni, hogy ne csak néhány szakember dolgozza ki a vá­ros és környéke további fej­lődését meghatározó terve­ket, hanem bekapcsolódhas­son ebbe a város­ lakossága is. Reméljük, hogy széles körben ismertté válnak konferencia megállapításai és a ajánlásai, amelyek hosszú időre irányt szabhatnak és segítséget nyújthatnak Duna­újváros fejlesztéséhez. Csongor György A fejlesztés feltétele: a nyereség kevesebb beruházás A Dunai Vasműben az el­múlt három évben évenként mintegy kétmilliárd forint értékű műszaki fejlesztés valósult meg. 1983-tól gya­korlatilag ezt a teljesítményt meg kell duplázni, hiszen folyamatban van az új kok­szolómű építése. A vállalati párt-végrehajtó­bizottság tegnapi ülésén vi­tatta meg a műszaki fejlesz­tési és beruházási tevékeny­ségről szóló jelentést. Elkészült a vállalati kö­zéptávú fejlesztés terve, amely tartalmazza a kokszo­lóberuházás, az új ércdara­­bosító építése, s kohói fej­lesztések, a harmadik folya­matos acélöntőmű telepítése mellett a meleg- és a hideg­­hengermű rekonstrukcióját. A terv megvalósítása azon­ban a gazdálkodási körülmé­nyektől függ, hiszen a nép­gazdaság és ezen belül a vállalatok helyzetének meg­változása, a fejlesztések és beruházások visszafogása, az anyag- és energiaárak vál­tozásai a Dunai Vasműt is kedvezőtlen helyzetbe hoz­ták. 1983-ban csak vesztesé­get tervezhettek a vállalat vezetői. S az előrejelzések alapján a következő években is minimális nyereségre le­het számítani. Ezért nyere­ségből fejlesztési alap nem képződik. Az amortizációból kell törleszteni a hiteleket, s az ez után fennmaradó összeg viszont csak részben fedezi a vállalati beruházá­sokat. Emiatt 1982-ben, illet­ve az idén is csökkenteni kellett a kisberuházásokat. Mint a testület is megálla­pította: az elmúlt években a gyár fejlesztése lépést tar­tott a technikai fejlődéssel, s ez biztosította a vállalat termékeinek piacképességét. Hogy a fejlődés ne torpan­jon meg, ahhoz az szüksé­ges, hogy a vasmű ismét nyereséges legyen. A következő idény kezdetére végeznek Megérkezett a kotróhajó Megkezdődött a szabad strand medrének kotrása. Megérkezett Dunaújvárosba a Folyamszabályozó és Ka­vicskotró Vállalat szegedi igazgatóságának kotróhajója, s elbontotta a strandot a Du­nával összekötő csatorna leg­jobban eliszaposodott beme­neti szakaszát. Mivel a strand kotrására mindössze ötmillió forint van, az öszekötő csa­torna kimélyítésére nem jut pénz. Enélkül pedig csak akkor tud a kotróhajó bejut­ni a szabad strand területére, ha a Duna vízszintje másfél métert emelkedik. Ha egyelőre nem érkezik ekkora árhullám (ami való­­­színű), akkor a kotróhajó át­megy a Duha átellenes olda­lára és megkezdi a túlparton egy öböl kimélyítését, amely­re az ott rejtőző kavicsva­­gyon kitermelése miatt lesz szükség. A szabad strand kot­rásával a következő idény kezdete előtt akkor is végez­nek, ha a várt árhullám csak a kora tavasszal érkezik meg. (Rozsnyai Zoltán felvétele) Ki készült ki készítők (Riport a 3. oldalon) A Skála első karácsonya Tél A kereskedelem egyik nagy erőpróbája a téli sze­zon. Hogyan készül a télre Du­naújváros kereskedelme, kér­deztük Kosztopulosz Lefte­­risztől, a Dunaker kereske­delmi igazgatóhelyettesétől és Tényi Sándornétól, a munkásszövetkezet kereske­delmi főosztályvezető-helyet­tesétől. Kosztoluposz Lefterisz: — A nyári, téli áruk közötti váltás a ruházati árucsoport­ban a legnagyobb, ott kell erre legjobban készülni. A téli cikkek hatvan százalékát már „papíron beszereztük”, azaz megrendeltük a külön­böző nagykereskedelmi válla­latoktól. A szállítás megkez­dődött és október tizenötödi­kéig be is fejeződik. A téli szezonra szánt cikkek negy­ven százalékát e napokban szerzik be áruforgalmi szak­embereink, akik most sorra látogatják a nagykereskedel­mi és a termelő vállalatokat. A rendelkezésre álló infor­mációk alapján mondhatom, hogy férfi felöltőkből, lány­ka- és gyermekkabátokból valamint gumicsizmákból na­gyobb lesz a kínálat, mint tavaly volt, ugyanakkor női csizmákból, téli férficipőkből kevesebbet tudunk beszerez­ni, mint amennyire lenne ke­reslet a megítélésünk szerint. Összességében: téli áruvá­lasztékunk a múlt évihez ha­sonló lesz. Tényi Sándorné: — Szá­munkra új feladat a téli fel­készülés, hiszen tavaly ilyen­kor még nem volt kész a Skála áruház. Most jobban ki kell vennünk a részünket a lakosság téli áruellátásából, és karácsonyi mint eddig bármikor. A nyári vásár ele­gendő helyet és pénzt szaba­dított fel a téli cikkek be­szerzéséhez. Mivel a nekünk megfelelő időben aligha jut­hatnánk hozzá a lakosság ál­tal keresett cikkek jó részé­hez, a kapósabb áruk felku­tatásához már a nyáron hoz­záfogtunk. Sajnos, sok minden hiányzik a nagykereskedelem kínálatából, több árucikket termelő vállalatokkal, szövet­kezetekkel gyártatunk le. Például a helyi vegyesipari vállalattal ruhákat készítte­tünk, és van saját kötőrészle­günk, ahonnan egyenesen az áruházba visszük a kézzel kötött pulóvereket. Megfele­lőnek ígérkezik a kínálat téli lábbelikből. Az áruházba és a Gála cipőboltba tizenötezer pár csizma és cipő fog ér­kezni. A téli ruhák és kiegé­szítő cikkek többsége már az áruház polcain és raktárai­ban van, s divatos téli kol­lekcióval fogadja S-Modell üzletünk is a vásárlókat. Nem tudtunk viszont besze­rezni elegendő harisnyanad­rágot és téli zoknit. Ezekből nem lesz zavartalan az ellá­tás. Mit ígér még a két keres­kedelmi szervezet télre a vá­sárlóknak, különös tekintettel a karácsonyra. Az Kosztopulosz Lefterisz: — ajándékozásra kedvelt műszaki cikkek, háztartási és konyhagépek kínálata ha­sonló lesz a múl­t évihez. Nem kifejezetten mégis megemlítem, ajándék, tavalyinál jóval több hogy a kazán és kályha kapható óvárosi boltunkban. A Népművészeti és Háziipari Szövetkezet be­zárta Dózsa György úti üzle­tét. Ezt a boltot átvesszük és még az ünnepek előtt aján­déküzletet nyitunk a helyén, ahol most már a népművé­szeti cikkeken kívül bőr­díszműáruk és más ajándé­kok is kaphatók lesznek. Kék Duna áruházban is be­­­rendeztünk egy pavilont, ahol máris árusítjuk a népművé­szeti ajándékcikkeket. Raktá­runkba egymillió forint érté­kű árut készletezünk, ugyanennyi érkezését várjuk s még. Azt hiszem nem ma­radnak ajándék nélkül a gyerekek sem. Tényi Sándorné: — Hír­adástechnikai cikkekből, szí­nes televíziókból az átlagos készlet másfélszeresét szerez­tük be a karácsony előtti hónapokra. A Skála-coop közvetítésével tőkés import műszaki cikkek is érkeznek áruházunkba. A télire szánt játékok és téli sporteszközök, szánkók, korcsolyák, síöltözé­kek nagyobb része már rak­tárunkban van. A további szállítmányok között pedig lesz Lego játék is. Bekapcso­lódott szövetkezetünk a Ská­la áruházak közötti ajándék­­kosár küldő szolgálatba, ami azt jelenti, hogy a nálunk a megrendelt ajándékcsomagot címzett lakására viszik mindazokon a településeken, ahol Skála áruház működik. Cs. Gy. a boltokban Múlt héten nyitották meg a Kék Duna Áruház emeleti ajándék­osztályát. Jelenleg népművészeti cikkeket árulnak, de később bővítik a választékot a szezonnak, ünnepeknek megfelelő cikkek­kel, játékokkal, illatszerekkel, különböző ajándéktárgyakkal Ez még csak próba Már fűtenek Fázunk. Naponta többször is vacogva tekintünk a hő­mérőre, s alig várjuk már, hogy meleg legyen a laká­sokban. U­r­b­á­n Gyulától, a Víz- és Csatornaművek üzemve­zetőjétől kértünk tájékozta­tást, hogy mikor kezdődik Dunaújvárosban a távfűtés. • Hétfőn megkezdtük a próbafűtést, így kedd reg­gelre már mindenütt mele­gek lesznek a radiátorok. Az egész megyében megkezdett próbafűtés két-három napig tart, s utána az időjárástól függ, hogy leállunk-e, vagy folyamatosan fűtünk tovább. Küldöttség a testvérvárosba Kommunarszkba, szovjet testvérvárosunkba látogat október 4—9-e között Sárosi József tanácselnök és Kocsa László, a Dunai Vasmű párt­­bizottságának titkára. Kül­döttségünk a testvérvárosi kapcsolatok alakulását, to­vábbfejlesztésének lehetősé­geit tekinti át szovjet ven­déglátóikkal. FŐHAJTÁS A megtorlás kegyetlen volt, mert hősiesen, bátran harcoltak. 1849. október 6- án Haynau bárónak, Ma­gyarország és Erdély telj­hatalmú, katonái és pol­gárai kormányzójának ren­deletére a szabadságharc utolsó feladását bástyája, Komárom követő napon Pesten kivégezték Batthyány Lajost, az első felelős ma­­­gyar minisztérium elnökét. Aradon pedig mártírhalált halt tizenhárom honvédtá­bornok. Október 6., a nem­zet gyásznapjává vált. A bi­tó alá, vesztőhelyre ment hősök pedig példaképpé. Meghajtott fővel emléke­zünk az első felelős magyar minisztérium fejének, az aradi tizenháromnak emléke előtt. Áldozatuk nem volt hiábavaló. Nevük, amelyet egy hatkrajcáros illetékbé­lyeggel ellátott „akasztás: bizonyítványra" vezettek rá_ százharmincnégy évvel ez­előtt, örökre fennmarad. Aranybetűkkel íródott nem­zetünk történetébe.

Next