Dunaújvárosi Hírlap, 1983. december (28. évfolyam, 96-104. szám)
1983-12-02 / 96. szám
Kenyér-ügy a párt-vb előtt Legyen, és jobb legyen az olcsóbb Egyre több kenyeret és egyre kevesebb péksüteményt eszünk, állapította meg az a tájékoztató jelentés, amely a Sütőipari Vállalat és a Malomipari Vállalat munkáját tárta az MSZMP városi végrehajtó bizottsága elé. A november 29-i testületi ülésen természetesen a lakosságot érintő legfontosabb kérdések kaptak hangsúlyt, hiszen a kenyér - mint azt Gadanecz György, a városi pártbizottság első titkára mondotta - a szó szoros értelmében politikai ügy. Az utóbbi években mindkét vállalatnál korszerűsödtek a műszaki berendezések és a technológiák. A Sütőipari Vállalat igazgatója mégis arról számolt be, hogy Sárbogárd és Dunaújváros sütőüzemei megértek a rekonstrukcióra. A dunaújvárosi üzem 115—130 százalékos terheléssel dolgozik. vállalathoz tartozó hét üzemből hatban háromműszakos termelés folyik, ami ugyancsak túlterhelésre utal. Az utóbbi időben nőtt a kenyérválaszték Dunaújvárosban. (Ma már tizenkét fajtából lehet válogatni.) Ez önmagában örvendetes, jól szolgálja mind a fogyasztókat, mind a vállalat nyereségérdekeltségét. A testületi vitában azonban elhangzott, hogy az élelmiszerüzletekből gyakran hiányzik a legolcsóbb kenyér és ha van, akkor a minősége nem kielégítő. A végrehajtó bizottság nem fogadta el azt az érvet, miszerint: az olcsó kenyeret nem igényli a lakosság. Felhívta az illetékesek figyelmét, hogy a jövőben több és jobb minőségű olcsó kenyeret szállítsanak a boltokba. A szállítással is gondok vannak, de mivel egy szállító autóhoz nyolc-tíz üzlet tartozik, szinte megoldhatatlan, hogy minden boltban nyitásra legyen friss kenyér. A Sütőipari Vállalat igazgatója elmondotta, hogy az alkalmazott technológiák egyelőre nem teszik lehetővé a kenyér minőségének ugrásszerű javítását, így is előfordul, hogy a minőségjavítás érdekében kézzel dolgoznak a pékek. A kenyérgyártáshoz használt liszt az átlagosnál jobb minőségű Dunaújvárosban, és ezt a Malomipari Vállalat dunaújvárosi üzeme biztosítja. A végrehajtó bizottság elismeréssel szólt arról, hogy a Sütőipari Vállalat saját erőből sokat tett a műszaki és a technológiai fejlesztésért, továbbá, hogy a Malomipari Vállalat ugyancsak saját erőből rendbehozta a telephelyéül szolgáló volt Mondbach-kúriát. Kékszalagos aranyjelvény Véradó-ünnepség Véradókat és véradás-szervezőket tüntettek ki, jutalmaztak meg kedden délután a Dunai Vasmű kultúrtermében rendezett ünnepségen, összesen háromszázhuszonöt aktíva munkáját ismerték el oklevéllel, akik 10, 20, 30, 40 alkalommal adtak már vért. Ketten kapták meg a húszszoros véradásért járó arany, hárman a harmincszoros véradásért járó zöldszalagos aranyjelvényt. Ketten — Hengyi Imre és Holik György — negyvenszeres véradókat megillető kékszalagos aranyjelvényt vehették át. Csak tíz adat Nemcsak a bejelentőknek jelent majd könnyebbséget a jövő év januárjától használatos, új típusú lakcímbejelentő lapok alkalmazása, hanem egyszerűbbé válik az adatok gépi feldolgozása is. A jövőben ugyanis az állami népességnyilvántartás számítógépes rendszere fogja szolgáltatni az adatokat a különböző nyilvántartások számára, így az ügyintézők egyrészt kevesebb munkával, másrészt gyorsabbak és pontosabban szerezhetik be rólunk a szükséges információkat. Az új lakcímbejelentő lapokat — mint eddig is — a a postahivatalokban, illetve tanácsok ügyfélszolgálati irodáiban lehet megvásárolni. A bejelentésre szóló új jogszabályokról a Magyar Közlöny 52. számában olvashatunk. • •Ünnepek és hétköznapok Magasrangú vendég érkezett 1983. november 30-án a berlini Ostbahnhof-ra és tárgyalt vendéglátóival a niederschönhauseni kastélyban. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára tett baráti látogatást a Német Demokratikus Köztársaságban. Jól tudjuk: az ünnepek mögött hétköznapok húzódnak. Az ünnepeket milliók teremtik meg. A statisztikai adatok a munkát takarják. Az NDK a KGST-országok közül a második legnagyobb partnerünk: hálánk teljes külkereskedelmi forgalmából hét százalékkal részesedik. Magyarország ugyancsak fontos helyet foglal el az NDK életében. Idén 1,6 milliárd rubel értékben szállítottunk egymásnak árucikkeket - összhangban az 1977-ben megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel. A gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok sokunk hétköznapjait jelentik. A magyar konzervipari szakmunkásokét, lakatosokét, a német gépszerelőkét, elekrotechnikai szakemberekét. Bartókra, Babitsra, Lukács Györgyre emlékeznek ők, Goethe-, Luther-, Lessing-jubileumot ünneplünk mi. Megismerjük egymást turistaként, munkavállalóként, testvérmegyei, testvérvárosi kapcsolatokat ápoló barátokként. Átitatva közös vágytól: jó volna ezen túl is békében élni. Hajtva az akarattól: megtesszük a tőlünk telhetőt! Dolgozunk érte, mindenki a maga posztján. Az államférfiak, politikusok a tárgyalóasztaloknál, Berlinben, Moszkvában, Prágában, Varsóban és Budapesten. Munkások, értelmiségiek, fiatalok és idősek — Drezdában, Vorosilovgrádban, Ostravában, Nowa Hután és Dunaújvárosban. Együttműködés Aláírás városunkban A dunaújvárosi papírgyárban írták alá szerdán délelőtt a Szovjetunió és Magyarország közötti, hosszútávra szóló, cellulóz- és papíripari együttműködési szerződést. Szovjet részről G. F. Pronyin, a szovjet cellulóz- és papíripari miniszter helyettese, magyar részről dr. Szabó Imre, ipari miniszterhelyettes írta alá az okmányt. A vendégek megnézték a dunaújvárosi papírgyár üzemeit is — a gyárnak évek óta kiterjedt kapcsolatai vannak szovjetunióbeli vállalatokkal. AMI NINCS A KOSÁRBAN (2. oldal) ÍJAZ UTOLSÓ HAJÓ ÉS AZ ELSŐ BUSZ (3. oldal) BEVONT KILÉPŐK (3. oldal) MA : ÍJ Fejlesztik a szalmacell-gyárat Öt év Befejeződtek a tárgyalások a dunaújvárosi szalmacellulózgyár kapacitásbővítő rekonstrukciójáról: a Nemzeti Bankon kívül a Világbank is jelentős hitellel támogatja a felújítást, az új berendezések beszerzését, felszerelését. A rekonstrukcióra 1984—85-ben kerül sor, és a számítások szerint a felfutás évétől, 1986-tól 1992-ig megtérülnek a befektetett összegek. A szalmacellulózgyárat 1962-ben avatták fel, s akkori teljesítőképessége mintegy húszezer tonna cellulóz volt évente. Az eltelt 21 év alatt azonban a gépek és az épületek erősen elhasználódtak, nagyrészt a gyártáshoz szükséges agresszív vegyi anyagok hatására. A rostüzem állóeszközeinek 70 százalékát például már csak eszmei értéken tartják nyilván, s a régi berendezésekhez szinte lehetetlen tartalékalkatrészeket beszerezni. A rossz munkakörülmények miatt a papírgyárnak ebben a részlegében is egyre nagyobb a létszámhiány. Ez az állapot tehát nem tartható fenn hosszabb távon a termelés veszélyeztetése nélkül. A rekonstrukció tervével 1978-tól foglalkoznak — a leggazdaságosabb felújítási variációnak az évente 10 ezer tonnás többlettermelést is biztosító változat bizonyult. Ez lehetővé teszi a búzaszalma jelenleginél nagyobb mértékű, gazdaságos feldolgozását. Egyúttal nagymennyiségű, tőkés importból származó cellulózrostot is megtakaríthatnak a többlettermeléssel. A kapacitásfejlesztő rekonstrukciót a meglévő eszközök minél nagyobb arányú hasznosításával tervezik végrehajtani. Új épületet csak a fehérítőüzem számára emelnek, de felújítják a régi fehérítőt is. A víz- és a szennyvízhálózat, a szennyvíztisztító, a villamos- és gőzvezetékek bővítésére, új utakra alig van szükség. A berendezéseket egyenként újítják fel, a termelés a rekonstrukció egész ideje alatt folyamatos lesz. Új fűtő- és szellőzőrendszert építenek, kicserélik az elektromos hálózatot, s a technológiai folyamatokat zárt rendszerűvé alakítják, az egészségi ártalmak csökkentése érdekében. A jelenleginél sokkal nagyobb mértékben automatizálják a termelést: új irányítóközpontot is építenek, ahonnan majd a főző, mosó, osztályozó és fehérítő üzemrészek berendezéseit irányítják — egyben megteremtik a számítógépes vezérlés feltételeit is. Az évi 30 ezer tonna szalmacell gyártásához a gyárnak 1986-tól minden évben körülbelül 80 ezer tonna szalmára lesz szüksége. A papírgyár kezdeményezésére néhány éve megalakult gazdasági társulás, amely a környékbeli termelőszövetkezeteket és állami gazdaságokat tömöríti, biztosítani tudja ezt a mennyiséget. A Világbank két év alatt több, mint ötmillió dollárral támogatja a kapacitásfejlesztő beruházást és a rekonstrukciót. A Nemzeti Bank 204 millió forinttal, a Papíripari Vállalat 147 millió forinttal veszi ki részét a költségekből. A munka előkészületei már megkezdődtek. Jövőre versenytárgyalásokat hirdetnek az új berendezések szállítására és szerelésére. alatt megtérül Részlet a szalmacellulóz-gyárból: a tartály falán látszik, milyen hatással van a klór a gépekre, s magára az épületre is Hull(t) a Hó utáni telefonok Szurok Ferenc, a Veszprémi Közúti Igazgatóság 13. számú üzemmérnökségének vezetőhelyettese: — A Meteorológiai Intézet este már jelezte, hogy kisebb havazás a várható. Felkészülten várjuk hóesést. Hat szórógépet küldtünk a főutakra. Sári József, az IKVGV forgalomirányítója: Három szórókocsink ment ki a lejtős utakra és azokra a forgalmasabb utakra, ahol autóbuszok pelyhei is járnak. Kevés hó esett, 3—4 cm, így a hótolókat nem kellett bevetnünk, öt járdatakarító gépünk viszont a járdákat tisztítja a főutakon. De Pácser Károly, a Volán Bétéri forgalomirányítója: — A kis hó nem okozott semmilyen fennakadást az autóbusz-közlekedésben. Három-öt perces késés is csak elvétve fordult elő. Csupán a buszvezetők dolga lett nehezebb. Lakatos Gyula, MÁV állomásfőnök : — Ez a hó nem hó. A vasúti forgalomban nem okozott fennakadást. A személy- és teherforgalom zavartalan. Négy perc késés A hó nem okozott különösebb gondot a hajnalban munkába indulóknak. A Dunai Vasmű főkapuján összesen hét belépőt vettek el és másutt sem többet az átlagosnál, késés miatt. Az egyik 4-es busz 6 óra 30 perc helyett 6 óra 40 perckor érkezett a Béke térre, így a vele utazó papírgyáriak négy perces késéssel érkeztek munkahelyükre. E kivételtől eltekintve a papírgyárban sem késtek többen, mint más napokon. Hol lehet szánkózni? A gyerekek kedvenc szánkózóhelyén, az MMK melletti lejtőn most csatornafektetés van. Szemben a sportpályát építik, e két területen tehát nem szánkózhatnak a gyerekek. Hová menjenek? — Két kijelölt szánkózópályája van a városnak — mondta Eberhardt Béla, a városi tanács műszaki osztályának csoportvezetője. — A tájékoztató táblákat hamarosan kitesszük. Az egyik pálya a Vöröshadsereg út mellett, a Fáy András utca alatti ötven méter széles, száz méter hosszú terület. Itt nem szükséges védőhálót kifeszíteni, mert a gyerekek nem csúszhatnak ki az úttestre. A másik szánkópálya a Béke városrész északnyugati részén, a Béke körút töltése mellett van. A Kádár-völgyben és a Duna-parti lejtőkön is szoktak szánkózni, síelni, ezeken a helyeken azonban veszélyes is és tilos is a szánkózás. Tegnap nem kellett noszogatni a gyerekeket, hogy siessenek az óvodába, iskolába. Már korán reggel sok kisgyerek szaladgált az utcákon , sokan mégis elkéstek, s ebben a havazás a ludas. Leesett az első idei hó! Van, aki örül neki, van aki nem, de így vagy úgy mindenkit állásfoglalásra késztet. Az első Még a legmorcosabbak is felderültek ma reggel, legalább egy pillanatra, a gyerekek vidámabban mentek iskolába, s valahogy a nap is szebben ragyogott. Hogy tudunk örülni ilyen évről-évre ismétlődő dolognak, mint a hóesés .. ! Talán azért, mert egy kis romantika mindannyiunkban van, — s az esti vagy reggeli sötétségben hulló hópelyhek felébresztik bennünk gyerekkorunk vattacukros emlékeit, egymásba karolós, merengő téli séták képét. Talán a libegve ereszkedő hópihék a párnák puhaságát idézik, vagy úgy érezzük, mintha ez a néhány centiméteres fehér palást csenddel bélelné ki napjainkat. De biztos, hogy a friss hó sok sebet, csúnyaságot eltakar, s néhány napra vagy csak percre egyformán széppé varázsol mindent. Talán ezért örül mindenki az első hónak...