Dunaújvárosi Hírlap, 1984. január (29. évfolyam, 1-9. szám)
1984-01-03 / 1. szám
XXXIV. évfolyam, 1. szám ~ 1984. január 3., kedd ~ Ára: 1,80 Ft AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Kevesebb kifli fog/ Az első napon Az új év első napján a Dunai Vasműben 1918 tonna nyersvasat, 1269 tonna konverter- és 1418 tonna martinacélt gyártottak. A FAM- on 1640 tonna bugát öntöttek le. Elsején délután 14 órakor kezdett üzemelni a hengermű, s 948 tonna lemezt hengereltek a hengerészek. Új év délutánján már a pékek is dolgoztak: estig 80 mázsa kenyeret sütöttek. Az éjszakai műszak tagjai pedig l újabb 100 mázsa kenyéren kívül még 50 000 darab péksüteményt is készítettek, jóval kevesebbet a hétköznapokon megszokott mennyiségnél. A kenyérgyárban is, a boltokban is számításba vették az ünnepi sütemény-áradatot : ilyenkor mindig kevesebb kifli fogy .. . # Jól végzett munka — jó társadalmi közérzet Beszélgetés a megyei pártbizottság első titkárával és a megyei tanács elnökével Véget ért az 1983-as esztendő. Köznapi gondjairól, örömeiről naponta adtunk számot olvasóinknak; úgy illő, hogy az új év első lapszámában összegezzük a végzett munkát és előretekintsünk. Ehhez kértük segítségül Takács Imrét, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkárát és Závodi Imrét, Fejér megye Tanácsának elnökét. — Hogyan összegezhetnénk az 1983. év legfontosabb társadalom- és gazdaságpolitikai eredményeit Fejér megyében? Takács Imre: Fejér megye gazdasága 1983-ban is erőteljesen fejlődött, lényegét tekintve azonosan az ország egészével, mégis néhány fontos sajátosságot ki kell emelnünk. — Melyek ezek a sajátosságok? Takács Imre: — Elsősorban a megye gazdaságának szerkezete. Az országos átlagnál fiatalabb, korszerűbb ipar idei teljesítménye is számottevően meghaladta a termelésfejlődés országos ütemét. Nagymértékben hozzájárult ehhez az ugyancsak országos átlagnál jelentősebb fejlesztés, a mintegy 12 milliárd forint értékű beruházás, elsősorban a bányászatban és a kohászatban. A gazdaság egésze szempontjából alapvető kérdés az alapanyagtermelés, ezért szerepel távlatokban is fontos kérdésként a szén- és bauxitbányászat fejlesztése, bizonyos értelemben a világgazdaság konjunkturális kérdéseitől függetlenül. Változatlanul meghatározó szerepe van a megye gazdaságában a két kohászati nagyüzemnek, a Dunai Vasműnek és a Székesfehérvári Könnyűfémműnek. Ezek a vállalatok a maguk módján minden tőlük telhetőt megtettek, hogy a világgazdaságban tapasztalható válsághelyzet minél kevésbé éreztesse kedvezőtlen hatását. Fontos tény, hogy a vasmű a tervezettnél kisebb veszteséggel zárja az évet, a Köfém pedig a nyereséges vállalatok közé került. Egyik helyen sem szabad azonban belevarrnunk minden gondot a világválság zsákjába. Belső átszervezéssel, a lehető legjobb megoldások keresésével, még eredményesebb lehetett volna e két vállalat tevékenysége is. Ami a fejlődés lényegét illeti, a megtett lépéseket a termelékenység eredményeként könyvelhetjük el. Ezt nagyon fontos hangsúlyozni! A szokottnál élénkebb volt a gépipari nagyvállalatok — a Videoton és az Ikarus — tevékenysége, a tervezettnél jobb termelési és gazdaságossági mutatókkal dolgoztak, és ez a jövő évi lehetőségeiket is meghatározza. — Hogyan értékelhető a megye mezőgazdaságának teljesítménye? Takács Imre: — Minden tekintetben megállta a helyét. Annak ellenére, hogy az aszály súlyos gondokat okozott, a búzatermesztésben hektáronként elért 5,75 tonnás termés az eddigi második legjobb eredmény; a kukorica 6,20 tonnás eredménye is elismerésre méltó. Mégis hangsúlyoznunk kell, hogy bár a fajlagos hozamokkal elégedettek lehetünk, a ráfordítások nagyon magasak, ezekkel a költségekkel jóval nagyobb terméseredményeket érhettünk volna el kedvezőbb időjárás esetén. Szépen fejlődött az állatállomány, elsősorban a szarvasmarha- és a sertéslétszám nőtt. Fontos, hogy ezt az állatállományt megfelelő takarmányozással, jó állategészségügyi feltételek között átteleltessük és a hasznát élvezni tudjuk 1984-ben. — Elégedettek lehetünk-e a „harmadik ágazat” teljesítményével? Takács Imre: — A gazdaság egyáltalán nem mellékes egyéb területein — kereskedelem, szállítás, szolgáltatás — dolgozók is helytálltak, az üzemek megkapták a folyamatos termeléshez szükséges anyagokat, a lakosság ellátása lényegében zavartalan volt. A kereskedelem még a mostani körülmények között is növekvő igényeinket igyekezett a lehető legjobban kielégíteni, az alapvető cikkekből jó volt az ellátás. Ami természetesen nem feledteti a kisebb ellátási fennakadásokat, választékban meglévő hiányokat és a egyéb bosszúságokat. — Mi volt a gazdaságban a legfontosabb tanulság, amit a jövő évben meg kell szívlelnünk? Takács Imre: — A munkafegyelem kirívó lazaságait emelném ki. A sok emberéletet követelő pusztavámi bányaszerencsétlenség, nagy anyagi veszteséggel járó üzema zavar a Dunai Vasmű konverteres acélművében okozták a legnagyobb problémát az 1983-as évben. A tanulság: legyünk nagyobb figyelemmel a munka jobb megszervezésére, az eredményes munka feltételeire és természetesen magára az emberre. — A nehéz gazdasági helyzetben mennyire volt lehetőségünk arra, hogy fejleszteni tudjuk a megye településeit? Závodi Imre: — A megye gazdasági lehetőségeivel összhangban, tanácsi fejlesztésekben első helyen a szerepeltek a lakosság életkörülményei, az alapellátást javító beruházások. Politikai céljainkkal összhangban, változatlanul megkülönböztetett figyelmet fordítottunk három kiemelt programunk megvalósítására: a lakáshelyzet javítására, az alapfokú oktatás intézményeinek fejlesztésére és az egészségügyi ellátásra, ezen belül is a fekvőbeteg ellátás javítására. E fejlesztések hatására mérséklődött-e a lakosság városba áramlása, nőtt-e a kisebb települések népességmegtartó ereje? Závodi Imre: — Úgy tűnik, utóbbi években mérséklődött a vásrosba áramlás, a községekben lakók életkörülményei javultak, amit bizonyít az is, hogy az új lakások jelentős része a községekben, nagyközségekben épült. Az otthonteremtés feltételei kedvezőbbé váltak ezeken a településeken, ehhez hozzájárultak helyi tanácsaink is. — Véleménye szerint az anyagi lehetőségeken túl, milyen eszközeik vannak a tanácsoknak a lakosság közérzetének javítására? Závodi Imre: — Nagyon fontos, hogy további lépéseket tegyünk az igazgatási-hatósági munka javításában, aminek kedvező jeleit már ebben az évben is tapasztalhattuk. Nőtt a tanácsi ügyintézésben a szakszerűség, a tanácsi dolgozók felkészültsége, az ügyfélszolgálati irodák jól vizsgáztak, egyszerűbbé, gyorsabbá vált az ügyek intézése, amire bizonyíték, hogy szám szerint is csökkent a megfellebbezett tanácsi döntések száma. Sajnos, még ma is tapasztalhatunk — ha kisebb számban is — helytelen tanácsi döntéseket, lélektelen ügyintézést. — Az új esztendőben is az életfeltételek alakulását alapvetően a gazdaság működése határozza meg. Ettől függ jórészt a családok jövedelme és a különböző juttatások értéke is. Mire számíthatunk 1984 ben? Takács Imre: — Minden új évet azzal a kívánsággal kezdünk, hogy sikerekben gazdag és boldog legyen. Ha teszünk érte, az 1984-es év is ilyen lehet. A párt politikája ehhez minden feltételt megteremt az országban; minden területnek, így megyénknek is megvannak a lehetőségei, hogy a kitűzött célokat elérje, ezzel megteremtse a jobb élet feltételeit. Ma gyakran használjuk a jó társadalmi közérzet fogalmát. A párt legszentebb feladatának tekinti, hogy a társadalmi közérzet rendszeresen javuljon. A termelő egységektől kezdve az egyes emberig mindenütt az az alapkérdés: tudunk-e olyan módon dolgozni, hogy a gazdaság számára exportképes és belföldön is jól értékesíthető árut termeljünk. Végigtekintve a megye vállalatain, láthatjuk, hogy ehhez minden lehetőségünk adott. A közgazdasági szabályozók tovább segítik az idén még gondokkal bajlódó vállalatokat is, hogy rendezzék dolgaikat és kedvezőbb helyzetbe kerüljenek. A bérezés, a juttatások új lehetőségei mindenütt lehetővé teszik, hogy a tisztességesen végzett munkát kellőképpen elismerjék, megfizessék. Ehhez természetesen a vállalatok vezetőinek a dolgozók érdekében élniük kell a szabályozók adta lehetőségekkel. A helyzethez való rugalmasabb alkalmazkodásra van szükség az építőipari vállalatok esetében is. A most kezdődő évben is fel kell kötniük az alsóneműt, a fejlesztésre fordítható anyagi források szűkössége miatt, igazodniuk kell az új igényekhez. — Mit várhatunk a mezőgazdaságtól? Takács Imre: — Fejér megye helyzete ebben is különbözik az országostól. Nálunk az aszály ellenére a legtöbb üzem nyereséggel zárja az évet, s megvan a lehetősége a magasabb hozamokat felmutató, gazdaságosabb termelésre a következő évben is. Az őszi vetéseket pár hete sokan már elsiratták. A decemberi esők, a jó idők után most egészen más a véleményük. Igenis lehet jó termés az őszi kalászosokból, a jó tavaszi munkával pedig megvethetjük a többi növény biztos termésének alapját, gondolva itt mindenekelőtt a kukoricára. 1 — Ezek szerint a jó társadalmi közérzetnek is gazdasági, termelési feltételei vannak? Takács Imre: — Alapvetően igen. De az élet minden más területe alkalmas arra, hogy egymásnak és önmagunknak boldog új esztendőt csináljunk. Elsősorban ilyenekre gondolok, mint a helyes vezetői magatartás, a párt-, a tanácsi apparátus és a lakosság közötti jó kapcsolat; a szolgáltató szervezetek vezetőinek és dolgozóinak felelősségérzete; az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok hivatásszeretete; művészvilág és a közönség megértő a kapcsolatai; az újságírók és az olvasók őszinte egyetértése, ezek mindmind javíthatják a társadalmi közérzetet. Arról le kell mondanunk, hogy gondjainkat majd mások, máshol megoldják; nincs ilyen „valahol máshol”, mindenkinek a saját posztján, a saját munkakörében kell ellátnia jól a feladatát. — A társadalmi közérzet javulásához hogyan járulhatnak hozzá a tanácsok? Závodi Imre: — Mint azt a megyei tanács a legutóbbi testületi ülésén elfogadta, 1984-ben is folytatjuk kiemelt társadalmi programjaink megvalósítását. Megkülönböztetett figyelmet élvez a lakásépítés támogatása, az általános iskolai tanteremépítés, valamint a megyei kórház rekonstrukciójának folytatása Bár az anyagi erőforrások szűkösebbek, mint például az 1970-es években voltak, jelenlegi programunk megvalósítása figyelemre mélató fejlesztést jelent. A több lakás, több általános iskolai tanterem, óvoda, a több kórházi ágy, a jobb egészségügyi alapellátás számottevő javulást jelent. — Az 1984. esztendő egyik fontos politikai kérdése, a Központi Bizottság októberi határozata nyomán, a közigazgatás átszervezése, a járások megszüntetése. Mennyiben jelent ez több munkát a tanácsoknak és könnyebbséget a lakosságnak? Závodi Imre: — A közigazgatás elhatározott átszervezésének lényege, hogy a járások megszűnésével a korábbi háromlépcsős irányítási szisztémáról áttérünk a kétlépcsős (megyei, helyi) tanácsi igazgatásra. Ebben az új közigazgatási rendszerben nagyobb szerepet és hatáskört kapnak a helyi (városi, nagyközségi, községi) tanácsok, a lakosság ügyintézésének nagyobb része kerül a helyi tanácsok hatáskörébe, ahol ez a munka a leghatékonyabban végezhető el. A kétlépcsős közigazgatás kiépítése természetesen egy hosszabb folyamat, aminek első lépése a járások megszüntetése és azoknak a körzetközpontoknak a kijelölése, amelyek az igazgatási-hatósági munkában továbbra is segítséget nyújtanak a községi tanácsoknak. Fejér megyében három város (Székesfehérvár, Dunaújváros, Mór) és három városi jogú nagyközség (Bicske, Gárdony, Sárbogárd) látja el ezt a feladatot. tás Takács Imre: — Az államigazgaátszervezésével párhuzamosan szervezeti változások lesznek a párt, a társadalmi szervek, az állami intézmények szervezetében is. Megszűnnek a járási pártbizottságok, a KISZ járási bizottságai, a járási úttörőelnökségek, az MHSZ járási szervezetei és más szervezetek, intézmények. Ezek funkcióit átveszik a városi, illetve a városi jogú nagyközségi szervek. Mind a Fejér megyei pártbizottság, mind a Fejér megyei Tanács legutóbbi ülésén elismeréssel emlékezett meg a járási pártbizottságokról, a megyei tanács járási hivatalairól és az azok élén álló vezetőkről. Ebből az következik, hogy járásaink jelentős történelmi küldetést töltöttek be. Takács Imre: — Igen, a járások megszüntetésének nagy lépése előtt illik kimondanunk, hogy a járási szervezetek működésük időszakában óriási társadalmi feladatokat oldottak meg. A felszabadulás utáni időszak minden nehéz társadalmi, gazdasági és ideológiai feladatából becsülettel kivették részüket, az „első vonalban” segítői voltak a központi akarat megvalósításának, küldetésüket tisztességgel oldották meg. A két testület ezért is fejezte ki elismerését a járási pártbizottságok munkatársainak és vezetőinek, illetve a megyei tanács járási hivatalai munkatársainak és tisztségviselőinek a becsülettel és tisztességgel végzett munkáért. A társadalmi irányításnak az az egyszerűbb útja, amelyre most lépünk, úgy nyílt meg, hogy ezek a közbülső szervezetek eredményesen végezték el munkájukat, s ezáltal segítették megteremteni a feltételeket egy ilyen fontos lépés megtételéhez. # Takács Imrev — A most kezdődő év már a párt XIII. kongresszusára, illetve a felszabadulás 40. évfordulójára való készülődés jegyében telik majd el. Jó lenne, ha a megye kommunistái, az államéletben dolgozók, a gazdasági vezetők, a szocialista brigádok tagjai, a társadalom különböző rétegei, az élet minőségének javítására törekedve készülnének e két fontos eseményre. Závodi Imre: — Szép emberi törekvéseink vannak, legyenek meg a békés feltételei annak, hogy a törekvéseinket minden erők latbavetésével valóra váltsuk. Takács Imre: — Fogyjanak gondjaink, javuljon a közérzetünk, egészségben, jó erőben dolgozhassunk. NAGY JENŐ FÁBIÁN FERENC Takács Imre Závodi Imre