Dunaújvárosi Hírlap, 1984. január (29. évfolyam, 1-9. szám)

1984-01-03 / 1. szám

XXXIV. évfolyam, 1. szám ~ 1984. január 3., kedd ~ Ára: 1,80 Ft AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TAN­ÁCS LAPJA Kevesebb kifli fog/ Az első napon Az új év első napján a Dunai Vasműben 1918 tonna nyersvasat, 1269 tonna kon­verter- és 1418 tonna mar­tinacélt gyártottak. A FAM- on 1640 tonna bugát öntöt­tek le. Elsején délután 14 órakor kezdett üzemelni a hengermű, s 948 tonna le­mezt hengereltek a henge­részek. Új év délutánján már a pé­kek is dolgoztak: estig 80 mázsa kenyeret sütöttek. Az éjszakai műszak tagjai pe­dig l újabb 100 mázsa kenyé­ren kívül még 50 000 darab péksüteményt is készítettek, jóval kevesebbet a hétköz­napokon megszokott men­­­nyiségnél. A kenyérgyárban is, a boltokban is számítás­ba vették az ünnepi süte­mény-áradatot : ilyenkor mindig kevesebb kifli fogy .. . # Jól végzett munka — jó társadalmi közérzet Beszélgetés a megyei pártbizottság első titkárával és a megyei tanács elnökével Véget ért az 1983-as esztendő. Köznapi gondjairól, örömeiről naponta adtunk számot olvasóinknak; úgy illő, hogy az új év első lapszámában összegezzük a végzett munkát és előretekintsünk. Ehhez kértük segítségül Takács Imrét, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkárát és Závodi Imrét, Fejér megye Tanácsá­nak elnökét. — Hogyan összegezhetnénk az 1983. év legfontosabb tár­sadalom- és gazdaságpolitikai eredményeit Fejér megyében? Takács Imre: Fejér megye gazda­sága 1983-ban is erőteljesen fejlő­dött, lényegét tekintve azonosan az ország egészével, mégis néhány fontos sajátosságot ki kell emel­nünk. — Melyek ezek a sajátossá­gok? Takács Imre: — Elsősorban a me­gye gazdaságának szerkezete. Az or­szágos átlagnál fiatalabb, korszerűbb ipar idei teljesítménye is számotte­vően meghaladta a termelésfejlődés országos ütemét. Nagymértékben hozzájárult ehhez az ugyancsak or­szágos átlagnál jelentősebb fejlesz­tés, a mintegy 12 milliárd forint ér­tékű beruházás, elsősorban a bányá­szatban és a kohászatban. A gazda­ság egésze szempontjából alapvető kérdés az alapanyagtermelés, ezért szerepel távlatokban is fontos kér­désként a szén- és bauxitbányászat fejlesztése, bizonyos értelemben a világgazdaság konjunkturális kérdé­seitől függetlenül. Változatlanul meghatározó szerepe van a megye gazdaságában a két kohászati nagy­üzemnek, a Dunai Vasműnek és a Székesfehérvári Könnyűfémműnek. Ezek a vállalatok a maguk módján minden tőlük telhetőt megtettek, hogy a világgazdaságban tapasztal­ható válsághelyzet minél kevésbé éreztesse kedvezőtlen hatását. Fon­tos tény, hogy a vasmű a tervezett­nél kisebb veszteséggel zárja az évet, a Köfém pedig a nyereséges vállalatok közé került. Egyik helyen sem szabad azonban belevarrnunk minden gondot a világválság zsákjá­ba. Belső átszervezéssel, a lehető legjobb megoldások keresésével, még eredményesebb lehetett volna e két vállalat tevékenysége is. Ami a fej­lődés lényegét illeti, a megtett lépé­seket a termelékenység eredménye­ként könyvelhetjük el. Ezt nagyon fontos hangsúlyozni! A szokottnál élénkebb volt a gépipari nagyválla­latok — a Videoton és az Ikarus — tevékenysége, a tervezettnél jobb termelési és gazdaságossági muta­tókkal dolgoztak, és ez a jövő évi lehetőségeiket is meghatározza. — Hogyan értékelhető a me­gye mezőgazdaságának telje­sítménye? Takács Imre: — Minden tekintet­ben megállta a helyét. Annak elle­nére, hogy az aszály súlyos gondo­kat okozott, a búzatermesztésben hektáronként elért 5,75 tonnás termés az eddigi második legjobb ered­mény; a kukorica 6,20 tonnás ered­ménye is elismerésre méltó. Mégis hangsúlyoznunk kell, hogy bár a faj­lagos hozamokkal elégedettek lehe­tünk, a ráfordítások nagyon maga­sak, ezekkel a költségekkel jóval nagyobb terméseredményeket ér­hettünk volna el kedvezőbb időjárás esetén. Szépen fejlődött az állatál­lomány, elsősorban a szarvasmarha- és a sertéslétszám nőtt. Fontos, hogy ezt az állatállományt megfelelő ta­karmányozással, jó állategészségügyi feltételek között átteleltessük és a hasznát élvezni tudjuk 1984-ben. — Elégedettek lehetünk-e a „harmadik ágazat” teljesítmé­nyével? Takács Imre: — A gazdaság egy­általán nem mellékes egyéb terüle­tein — kereskedelem, szállítás, szol­gáltatás — dolgozók is helytálltak, az üzemek megkapták a folyamatos termeléshez szükséges anyagokat, a lakosság ellátása lényegében zavar­talan volt. A kereskedelem még a mostani körülmények között is nö­vekvő igényeinket igyekezett a le­hető legjobban kielégíteni, az alap­vető cikkekből jó volt az ellátás. Ami természetesen nem feledteti a kisebb ellátási fennakadásokat, választékban meglévő hiányokat és a egyéb bosszúságokat. — Mi volt a gazdaságban a legfontosabb tanulság, amit a jövő évben meg kell szívlel­nünk? Takács Imre: — A munkafegye­lem kirívó lazaságait emelném ki. A sok emberéletet követelő puszta­­vám­i bányaszerencsétlenség, nagy anyagi veszteséggel járó üzem­a zavar a Dunai Vasmű konverteres acélművében okozták a legnagyobb problémát az 1983-as évben. A ta­nulság: legyünk nagyobb figyelem­mel a munka jobb megszervezésére, az eredményes munka feltételeire és természetesen magára az ember­re. — A nehéz gazdasági hely­zetben mennyire volt lehető­ségünk arra, hogy fejleszteni tudjuk a megye településeit? Závodi Imre: — A megye gazda­sági lehetőségeivel összhangban, tanácsi fejlesztésekben első helyen a szerepeltek a lakosság életkörülmé­nyei, az alapellátást javító beruhá­zások. Politikai céljainkkal össz­hangban, változatlanul megkülön­böztetett figyelmet fordítottunk há­rom kiemelt programunk megvalósí­tására: a lakáshelyzet javítására, az alapfokú oktatás intézményeinek fejlesztésére és az egészségügyi el­látásra, ezen belül is a fekvőbeteg ellátás javítására.­­ E fejlesztések hatására mérséklődött-e a lakosság vá­rosba áramlása, nőtt-e a ki­sebb települések népesség­­megtartó ereje? Závodi Imre: — Úgy tűnik, utóbbi években mérséklődött a vá­sr­­osba áramlás, a községekben la­kók életkörülményei javultak, amit bizonyít az is, hogy az új lakások jelentős része a községekben, nagy­községekben épült. Az otthonterem­tés feltételei kedvezőbbé váltak eze­ken a településeken, ehhez hozzájá­rultak helyi tanácsaink is. — Véleménye szerint az anyagi lehetőségeken túl, mi­lyen eszközeik vannak a ta­nácsoknak a lakosság közér­zetének javítására? Závodi Imre: — Nagyon fontos, hogy további lépéseket tegyünk az igazgatási-hatósági munka javításá­ban, aminek kedvező jeleit már eb­ben az évben is tapasztalhattuk. Nőtt a tanácsi ügyintézésben a szakszerűség, a tanácsi dolgozók felkészültsége, az ügyfélszolgálati irodák jól vizsgáztak, egyszerűbbé, gyorsabbá vált az ügyek intézése, amire bizonyíték, hogy szám szerint is csökkent a megfellebbezett ta­nácsi döntések száma. Sajnos, még ma is tapasztalhatunk — ha ki­sebb számban is — helytelen tanácsi döntéseket, lélektelen ügyintézést. — Az új esztendőben is az életfeltételek alakulását alap­vetően a gazdaság működése határozza meg. Ettől függ jó­részt a családok jövedelme és a különböző juttatások értéke­­ is. Mire számíthatunk 1984 ben? Takács Imre: — Minden új évet azzal a kívánsággal kezdünk, hogy sikerekben gazdag és boldog legyen. Ha teszünk érte, az 1984-es év is ilyen lehet. A párt politikája ehhez minden feltételt megteremt az or­szágban; minden területnek, így me­gyénknek is megvannak a lehetősé­gei, hogy a kitűzött­ célokat elérje, ezzel megteremtse a jobb élet fel­tételeit. Ma gyakran használjuk a jó társadalmi közérzet fogalmát. A párt legszentebb feladatának tekin­ti, hogy a társadalmi közérzet rend­szeresen javuljon. A termelő egysé­gektől kezdve az egyes emberig mindenütt az az alapkérdés: tu­dunk-e olyan módon dolgozni, hogy a gazdaság számára exportképes és belföldön is jól értékesíthető árut termeljünk. Végigtekintve a megye vállalatain, láthatjuk, hogy ehhez minden lehetőségünk adott. A köz­­gazdasági szabályozók tovább segí­tik az idén még gondokkal bajlódó vállalatokat is, hogy rendezzék dol­gaikat és kedvezőbb helyzetbe ke­rüljenek. A bérezés, a juttatások új lehetőségei mindenütt lehetővé teszik, hogy a tisztességesen végzett munkát kellőképpen elismerjék, megfizessék. Ehhez természetesen a vállalatok vezetőinek a dolgozók ér­dekében élniük kell a szabályozók adta lehetőségekkel. A helyzethez való rugalmasabb alkalmazkodásra van szükség az építőipari vállalatok esetében is. A most kezdődő évben is fel kell kötniük az alsóneműt, a fejlesztésre fordítható anyagi forrá­sok szűkössége miatt, igazodniuk kell az új igényekhez. — Mit várhatunk a mező­­gazdaságtól? Takács Imre: — Fejér megye hely­zete ebben is különbözik az orszá­­­gostól. Nálunk az aszály ellenére a legtöbb üzem nyereséggel zárja az évet, s megvan a lehetősége a ma­gasabb hozamokat felmutató, gazda­ságosabb termelésre a következő évben is. Az őszi vetéseket pár hete sokan már elsiratták. A decemberi esők, a jó idők után most egészen más a véleményük. Igenis lehet jó termés az őszi kalászosokból, a jó tavaszi munkával pedig megvethetjük a többi növény biztos termésének alapját, gondolva itt mindenekelőtt a kukoricára. 1 — Ezek szerint a jó társa­­­­dalmi közérzetnek is gazdasá­­­gi, termelési feltételei van­nak? Takács Imre: — Alapvetően igen. De az élet minden más területe al­kalmas arra, hogy egymásnak és ön­magunknak boldog új esztendőt csináljunk. Elsősorban ilyenekre gondolok, mint a helyes vezetői ma­gatartás, a párt-, a tanácsi appará­tus és a lakosság közötti jó kapcso­lat; a szolgáltató szervezetek veze­tőinek és dolgozóinak felelősségér­zete; az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok hivatásszeretete; művészvilág és a közönség megértő a kapcsolatai; az újságírók és az olva­sók őszinte egyetértése, ezek mind­mind javíthatják a társadalmi köz­érzetet. Arról le kell mondanunk, hogy gondjainkat majd mások, más­hol megoldják; nincs ilyen „valahol máshol”, mindenkinek a saját poszt­ján, a saját munkakörében kell el­látnia jól a feladatát. — A társadalmi közérzet javulásához hogyan járulhat­nak hozzá­ a tanácsok? Závodi Imre: — Mint azt a me­gyei tanács a legutóbbi testületi ülé­sén elfogadta, 1984-ben is folytatjuk kiemelt társadalmi programjaink megvalósítását. Megkülönböztetett figyelmet élvez a lakásépítés támo­gatása, az általános iskolai tante­remépítés, valamint a megyei kór­ház rekonstrukciójának folytatása Bár az anyagi erőforrások szűkö­sebbek, mint például az 1970-es években voltak, jelenlegi progra­munk megvalósítása figyelemre mél­a­tó fejlesztést jelent. A több lakás, több általános iskolai tanterem, óvoda, a több kórházi ágy, a jobb egészségügyi alapellátás számottevő javulást jelent. — Az 1984. esztendő egyik fontos politikai kérdése, a Központi Bizottság októberi határozata nyomán, a közigaz­gatás átszervezése, a járások megszüntetése. Mennyiben je­lent ez több munkát a taná­csoknak és könnyebbséget a lakosságnak? Závodi Imre: — A közigazgatás elhatározott átszervezésének lénye­ge, hogy a járások megszűnésével a korábbi háromlépcsős irányítási szisztémáról áttérünk a kétlépcsős (megyei, helyi) tanácsi­­ igazgatásra. Ebben az új közigazgatási rendszer­ben nagyobb szerepet és hatáskört kapnak a helyi (városi, nagyközségi, községi) tanácsok, a lakosság ügy­intézésének nagyobb része kerül a helyi tanácsok hatáskörébe, ahol ez a munka a leghatékonyabban vé­gezhető el. A kétlépcsős közigazga­tás kiépítése természetesen egy hos­­­szabb folyamat, aminek első lépése a járások megszüntetése és azoknak a körzetközpontoknak a kijelölése, amelyek az igazgatási-hatósági mun­kában továbbra is segítséget nyújta­nak a községi tanácsoknak. Fejér megyében három város (Székesfe­hérvár, Dunaújváros, Mór) és három városi jogú nagyközség (Bicske, Gárdony, Sárbogárd) látja el ezt a feladatot. tás Takács Imre: — Az államigazga­átszervezésével párhuzamosan szervezeti változások lesznek a párt­, a társadalmi szervek, az állami in­tézmények szervezetében is. Meg­szűnnek a járási pártbizottságok, a KISZ járási bizottságai, a járási út­törőelnökségek, az MHSZ járási szervezetei és más szervezetek, in­tézmények. Ezek funkcióit átveszik a városi, illetve a városi jogú nagy­községi szervek.­­ Mind a Fejér megyei pártbizottság, mind a Fejér megyei Tanács legutóbbi ülé­sén elismeréssel emlékezett meg a járási pártbizottságok­ról, a megyei tanács járási hi­vatalairól és az azok élén álló vezetőkről. Ebből az követke­zik, hogy járásaink jelentős történelmi küldetést töltöttek be. Takács Imre: — Igen, a járások megszüntetésének nagy lépése előtt illik kimondanunk, hogy a járási szervezetek működésük időszakában óriási társadalmi feladatokat oldot­tak meg. A felszabadulás utáni idő­szak minden nehéz társadalmi, gaz­dasági és ideológiai feladatából be­csülettel kivették részüket, az „első vonalban” segítői voltak a központi akarat megvalósításának, küldeté­süket tisztességgel oldották meg. A két testület ezért is fejezte ki elis­merését a járási pártbizottságok munkatársainak és vezetőinek, illet­­ve a megyei tanács járási hivatalai munkatársainak és tisztségviselői­nek a becsülettel és tisztességgel végzett munkáért. A társadalmi irá­nyításnak az az egyszerűbb útja, amelyre most lépünk, úgy nyílt meg, hogy ezek a közbülső szervezetek eredményesen végezték el munkáju­kat, s ezáltal segítették megterem­teni a feltételeket egy ilyen fontos lépés megtételéhez. # Takács Imrev — A most kezdődő év már a párt XIII. kongresszusára, illetve a felszabadulás 40. évforduló­jára való készülődés jegyében telik majd el. Jó lenne, ha a megye kom­munistái, az államéletben dolgozók, a gazdasági vezetők, a szocialista brigádok tagjai, a társadalom kü­lönböző­ rétegei, az élet minőségé­nek javítására törekedve készülné­nek e két fontos eseményre. Závodi Imre: — Szép emberi tö­rekvéseink vannak, legyenek meg a békés feltételei annak, hogy a tö­rekvéseinket minden erők latbaveté­­sével valóra váltsuk. Takács Imre: — Fogyjanak gond­jaink, javuljon a közérzetünk, egészségben, jó erőben dolgozhas­sunk. NAGY JENŐ FÁBIÁN FERENC Takács Imre Závodi Imre

Next