Dunaújvárosi Hírlap, 1984. augusztus (29. évfolyam, 62-70. szám)

1984-08-03 / 62. szám

h­írlap XXXIV. évfolyam, 62. szám ~ 1984. augusztus 3., péntek ~ Ára: 1,80 Ft AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Békét kiáltanak Ha augusztus, akkor Pusz­­tavacs — mondhatnék, hi­szen már az első békefeszti­vált is a várthoz mérten többszörös érdeklődés, illetve hírverés kísérte. A második, nevezetesen a tavalyi alka­lommal aztán százezrek za­rándokoltak el ide, s bizo­nyára az idén sem lesz más­ként. Nem véletlen, hogy e nyá­ri fesztivál legújabbkori ha­gyománya éppen a nemzet­közi békemozgalom új fellen­dülésével esik egybe. De ide­haza is új meg új tartalmi elemeket, illetve formákat kerestek és találtak a béke­erők, hogy a korábbinál is hatásosabban fejezzék ki a tömegek aktív békevágyát — a korábbinál ugyancsak sú­lyosabb fenyegetéssel szem­ben. A NATO emlékezetes kettős határozata, ám külö­nösen a tavalyi esztendő vé­ge, a középhatósugarú ameri­kai rakéták európai telepíté­sének megkezdése óta ez a fellépés fontosabb, mint bár­mikor eddig volt. A hazai békemozgalom leggazdagabb évei esnek egy­be az utóbbi időszak bonyo­lultabbá vált nemzetközi vi­szonyainak kialakulásával. Ez törvényszerű, ha belegondo­lunk, hogy miként a csípő­­sebb időjárás is szaporább léptekre kényszerít, mozgósít ugyancsak a hűvösebb poli­tikai széljárás is, még több tettre sarkall. Amikor arról beszélünk, hogy békemozgalmunk egy­séges, azt is értjük rajta, hogy egységünk nem a szürkeség, hanem a sokféleség egysége, a Céljai alkalmasak arra, hogy legkülönbözőbb rétegek, korosztályok és tisztességes világnézeti csoportok képvi­selőit hozzák össze a legfon­tosabb dolgok valóra váltá­sában. E széles körű szervezőerő fő forrása pártunk és kor­mányunk mindmáig gyako­rolt külpolitikája, amelynek középpontjában a béke, az enyhülés, a nemzetközi meg­értés ügye áll. Ezért vállal­hatjuk nyíltan, hogy a ma­gyar békemozgalom, támoga­tó mozgalom. Másként szól­va : békemozgalmunk azért kormánypárti, mert nálunk a kormány is békepárti. A szocialista nemzeti egy­ség, amely a békemozgalom egységének is kerete, kommu­­nistáktól az egyházi szemé­lyiségekig, munkástól a tu­dományos közéleti egyénisé­gekig toboroz sokakat egy­azon ügyért küzdő csoportok­ból. Eközben egyetlen meg­mozdulás, konferencia vagy vita értékét sem az minősíti, hogy ott mennyien voltak jelen. A dolgok minősége szerint mérve egyazon súlyú például valamely békeklub színvonalas vitája, akár leglátványosabb nagygyűlés­a sel is. Pusztavacs ennek ellenére sem egy a sokból, hanem ki­emelkedő jelentőségű rendez­vény. Hiszen a mostani hét­vége gazdag esemény­kínála­tával tulajdonképpen a leg­kisebbtől a legnagyobbig vo­nultatja fel a hazai békemoz­galom hagyományait és meg­újulásának eredménylistáját, így az sem fog csalódni, aki eleve ezeket a fórumokat ke­resve megy el a hét végén az ország közepére. Ám sejthe­tően azok közül is sokan lesznek a mozgalom újabb aktivistái, szövetségesei vagy útitársai, akik — mert ez sem baj — eredendően a mulat­ságért, a zenéért vagy uram bocsá’, a vásárért utaznak el oda. A vasmű és a 26-osok első féléve Év végére nyereség — kevesebb a veszteség A tervezett 15 milliós nye­reség helyett 34 millió fo­rintos veszteséggel zárta az első félévet a Dunai Vasmű. A vállalat párt-végrehajtó­bizottságának hétfői ülésén dr. Szabó Ferenc vezérigaz­gató tájékoztatta a testületet az első hat hónap termelési és gazdálkodási mérlegéről. Nyersvasból 10 ezer tonná­val kevesebbet gyártottak a tervezettnél. Ennek oka a gyakori üzemzavarok mel­lett, a nagyolvasztóhoz hasz­nált betét összetételének romlása. A gondok ellenére viszont acélból 24 ezer, hen­gereltáruból 30 ezer tonná­val többet állítottak elő. Az úgynevezett másodtermékek­ből — a spirálcső kivételé­vel — elmaradtak az elő­irányzottaktól. Az első félév jelentős eredménye, hogy a tervezettnél 42,5 ezer ton­nával több lett a tőkésex­port, i­gaz viszont, hogy belföldi szállításoknál előfor­­­dult lemaradás. A jelentés vitájában a hozzászólók hangsúlyozták, hogy­­ van lehetőség a vesz­teség 150—200 millió forin­tos nyereséggé változtatásá­ra. Ehhez azonban követke­zetesebb irányításra, ellen­őrzésre, a technológiai fe­gyelem pontosabb betartásá­ra van szükség. A második félévben fontos feladat az anyag- és energiafelhaszná­lási célok teljesítése, ami főleg azon múlik, hogy az acélmű a tervezett mérték­ben használjon fel hulladé­kot a termeléshez. Lényeges­­ lenne a gyártási biztonság és programszerűség javítása is, hiszen döntően ettől függ a belföldi vásárlók igényeinek teljesítése, az exportcélok el­érése. * Ma már eredményekben kézzelfogható, mérhető azoknak az intézkedéseknek a hatása, melyeket a múlt év végén és az idei első fél­évben hoztak a 26. Építő­ipari Vállalatnál. Célul tűz­ték ki az értékesítés-centri­kus termelést, az árbevéte­lek ütemes növelését, a pénzügyi stabilitás megte­remtését, a kamatköltségek csökkentését. További fontos célok voltak: a készletcsök­kentés, a veszteségrendezés, az állammal szembeni köte­lezettségek fedezetének meg­teremtése, a dolgozók szá­mára, elfogadható bérfej­lesztés, a munkaerő-elván­dorlás megállítása. A vállalat párt-végrehajtó­bizottsága legutóbbi ülésén áttekintette, hogyan sikerült a kitűzött célokat teljesíteni. Az első félévben nehezítette a vállalat helyzetét a ter­mékösszetétel kedvezőtlenebb alakulása, csökkent a lakás­szerelések száma és a nagy­értékű szerkezetek beépítésé­nek aránya. Kétszázhetven­nel kevesebb fizikai dolgozó vett részt a termelésben, mint a korábbi időszakban. Ennek ellenére is sikeres félévet zártak. A tervezett 488 mil­liós árbevételből 480 milliót teljesítettek, s ez arányai­ban magasabb érték, mint amit a létszámhelyzet indo­kolna. Pozitív irányba moz­dult a vállalat pénzügyi helyzete is. Amíg 1983 első felében 273 millió forint for­góeszköz-hitel mellett is fo­lyamatos volt a sorbanállás a banknál, addig 1984 első félévében 128 millió forint hitel felhasználásával március 8-a óta fizetőképes a válla­lat. Ez javította a szállítók, az alvállalkozók, a társvál­lalatok és a dolgozók bizal­mát a vállalat iránt. Lelas­sult a kilépések folyamata, s a hitelek után fizetett kama­tok fél év alatt mintegy 5 millió forinttal csökkentek. Az 1984 első félévére ter­­­vezett 47 és fél milliós vesz­teség — a gazdálkodás ja­vulásával — 20 millió 800 ezer forintra apadt. A kész­letgazdálkodás szigorításá­nak eredménye, hogy az át­lagkészletet 16 millióval si­került csökkenteni. A bér­­fejlesztést differenciáltan hajtották végre, s ez kedve­ző fogadtatásra talált a dol­gozók körében. A bérpozí­ció javítására azonban még további segítség szükséges. Az első félévben végrehaj­tott szervezetkorszerűsítési intézkedések nyomán fel­gyorsultak a szerződésköté­sek, javult az előkészítő munka színvonala, lecsök­kent az átfutási idő a do­kumentáció beérkezésétől a munka megkezdéséig, javult a kapcsolat a beruházókkal és a kivitelezésben közre­működő vállalatokkal. Mind­ezek mellett — állapította meg az építők párt-végre­hajtó bizottsága — a határ­idők tartásával még vannak problémák, s ezek megoldá­sa soron következő feladat. Brigádvezetői tanácskozás Csatlakoztak a vendég­látósok Brigádvezetői tanácskozá­son csatlakoztak a hazánk felszabadulásának 40. évfor­dulója és a XIII. pártkong­resszus tiszteletére indított munkaversenyhez a Dunavi­­déki Vendéglátó Vállalat szocialista brigádjai. A kol­lektívák felajánlásaikat vállalati tervekhez igazodóan a tették meg. Ezek közül ki­emelkedik a szakmunkás­­képzés támogatása, szakmai bemutatók szervezése, a vendéglátás színvonalának javítása. A brigádvezetők egyhangú döntését szerdán újabb követte: a vállalat szé­kesfehérvári területi igazga­tóságához tartozó szocialista brigádok is megtették fel­ajánlásaikat, vállalásaikat. Külföldi kapcsolatok Új kamara-tag A Magyar Kereskedelmi Kamara tagja lett a Duna­újvárosi Munkásszövetkezet. A kamarai tagság megkön­­­nyíti a külföldi kapcsolatok létrejöttét, a nemzetközi áru­csere-forgalomban való gaz­daságos részvételt Az infor­mációs szolgálat pedig legelőnyösebb üzleti ajánla­a­tok kiválasztásához nyújt segítséget a munkásszövet­kezetnek. MM ■ m “■ ■ ■ r r­m Költöznek a lámpák Dunaújváros egyik legba­­lesetveszélyesebb csomópont­ja a Vasmű út. Vöröshadse­reg útja torkolata. A közle­kedés biztonságának javítá­sára a közúti igazgatóság a közeljövőben ebbe a csomó­pontba telepíti át a Vasigy út. Kohász utca keresztező­déséből a forgalomirányító lámpákat. A Közúti Építő Vállalat nemrég megkezdte a lámpa­rendszer alépítményének el­készítését. A kábelek elhe­lyezése miatt több helyen át kell vágni az útburkolatot, amire a következő héten ke­rül sor. Ezért a járművezetők­nek forgalomeltereléssel kell számolniuk. Az autóbuszfor­galom zavartalanságát biz­tosítva, kétirányú forgalmat engedélyeznek a Vasmű út Erkel kert előtti szakaszán, a megállási tilalom egyidejű el­rendelésével. A lámparend­szer — amelyet összehangol­nak a Vasmű út, Dózsa György út kereszteződésében levővel — még az idén elké­szül. őrölnek a malomban Idei lisztből sül a kenyér Nemsokára valamennyi termelőszövetkezetben, álla­mi gazdaságban befejezik az aratást. A kenyérnek való a raktárakba kerül, de jut be­lőle a laboratóriumoknak is, hogy megvizsgálhassák, mi­lyen az idei búza. A Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalat dunaújvárosi üze­mében, valamint a kenyér­gyár Laboratóriumában már végeztek vizsgálatokat. Az idei búza a tavalyinál vala­mivel jobb, néhány fizikai tulajdonsága: hektóliter súlya magas, sikértartalma 28—34 százalékos. Minősége, sütő­ipari értéke a következő öt­­hathetes utóérési idő alatt javulni fog. A kenyérgyár szerdától új búzából készült liszttel­­ süt kenyeret. A Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat dunaújvá­rosi üzemében eddig zökke­nőmentes volt a gabona fo­gadása. Az üzem a környék­beli termelőszövetkezetektől a hét közepéig 37 ezer ton­nát vásárolt meg. A dunaúj­városi Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet a szerződött háromezer tonnából eddig ezerötszázat szállított. A malom raktáraiba, több mint 40 ezer tonna gabona fér, így bértárolásra is szükség lesz. Még körülbelül két hét kell ahhoz, hogy valamennyi raktárát feltöltsék. A gabonasiló naponta 300—400 tonna terményt fo­gad. A hét közepéig több, mint kétezer tonna került a negyven méter magas be­tontornyokba. A silót foko­zatosan terhelik: az első ütemben 6520 tonna gabonát raknak bele. Ezután két-két hét pihentetési idővel 7340, illetve 7390 tonna új búzával töltik meg az építményt. A dunaújvárosi malom idei exportterve húszezer tonna. Szabadegyházán va­gonokba, az adonyi és a du­naújvárosi kikötőben pedig uszályokba rakják a gabonát. Az üzemnek hogy kevés a gondot okoz, vagon, sőt, gyakori, hogy napokig nem is kapnak. Az uszályokkal jobb a helyzet, jóllehet ezek­ből sincs mindig elegendő. A hét közepéig az uszályok 9500 tonna gabonát szállítot­tak el. — tóth — Csomagolják a lisztet az óvárosi malomban Bevásárlócentrum a Papírgyári úton Diszkontáruház is lesz Az idén tavasszal megnyi­tott Házépítők Áruháza be­váltotta a hozzáfűzött remé­nyeket. Nemcsak a város, hanem a környékbeli épít­kezők sűrűn látogatott be­szerzőhelyévé váltak az új szerepkörrel felruházott ba­rakkok. A sikeren felbuzdul­va, a Dunaújvárosi Munkás­szövetkezet további öt nagy alapterületű épületet vásá­rolt meg az építővállalattól, hogy azokban újabb áruházi részlegeket rendezzen be. Elsőként, augusztus 27-én mezőgazdasági szakbolt nyí­lik a megyei AGROKER- vállalattal együttműködve. A kerti kisgépektől a növény­védőszerekig, a műanyag­áruktól a műtrágyáig, szám­talan cikket hoznak forga­lomba, mind a kertészkedők, mind a szakcsoportok részé­re. Néhány további épületet tranzitraktárnak és bemuta­tóteremnek rendeznek be az ősz folyamán. A tranzitrak­tárban gyűjtik össze a saját hálózatukban exportra ter­melt árut, valamint az áru­házi csereakcióba vont hazai cikkeket és az értük kapott tételeket. A tranzitraktár nemcsak a kiskereskedők be­szerzőhelye lesz: még kará­csony előtt diszkontáruház­ként nyitja meg a város la­kossága előtt is a munkás­szövetkezet. Valószínűleg a jövő év elején kerül csak sor az ötödik épület haszná­latba vételére. Ebben bútor­raktárt és mintatermet ren­deznek be. — cs — Börze után Bébiknek nyúlbőrből Július utolsó napján Pé­csett börzét tartottak a Du­na Cipőgyár dunaújvárosi gyárának gyermekcipőiből, 135 darabos kollekciójukkal, ajánlataikat már a jövő év első felére tették meg. — Különösen a tipegőket emelném ki a kínálatból — mondja hat nagykereskedel­mi vállalat képviseletében Sándor Sándor, a Cipőbolt Vállalat áruforgalmi igazga­tóhelyettese. — Újdonságnak számít, hogy nem bőrminta alapján választhattunk, ha­nem ugyanazt a modellt több színben elkészítve tet­ték elénk, így könnyebb volt a dolgunk. Nagyon puhák a nyúlbőrből készült bébici­pők, szeretni fogják a kicsik. Egyetlen gondunk, hogy mintegy 200 ezer párral töle­igyekszünk majd a plusz kéréseket kielégíteni — vá­laszol rögtön Koltai Vilmos igazgatóhelyettes. — Termé­keink 25 százalékát nyúlbőr­ből szeretnénk elkészíteni, ami hozzávetőlegesen 15 ezer négyzetméter import helyettesítését jelentené. bőr A többféle színnel az is célunk volt, hogy formáljuk a vá­sárlók ízlését. Megjelentünk az ünnepi alkalomra szánt leány és fiú félcipővel, kecs­kebőrből. A fiú „Kacor”, a lányka balettcipő pedig „Pipőke” nevet kapta. Har­a­mincöt modellt választott ki a szakbizottság, amely sze­rintük megfelel az E + D (egészséges + divatos) köve­telményeinek. A kereskedők ezekből kilenc modell, kö­zel 130 ezer pár* cipőjét kér­ték. A legtöbb közönség­­szavazatot kapott modellek­ből pedig 43 ezer párat ren­deltek. Egyébként a teljes rendelés 415 ezer pár tipe­gőre, szálas- és félcipőre, szandálra, sarura szól. Majd­nem a felét nyúlbőrből ké­szítjük el. Tessék hát felkötni a nyúlcipőt. bet igényeltünk volna, mint a gyáregység ajánlott. — A kapacitástól függően

Next