Dunaújvárosi Hírlap, 1984. szeptember (29. évfolyam, 71-78. szám)

1984-09-07 / 72. szám

VILÁG PRDI­ETÁR­IÁI FftVFCfil IFTFK • XXXIV évfolyam, 7?, szám — 1984. szeptember 7., péntek Arp: 1,80 Ftl AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Beszámoló taggyűlések november 15-től A XIII. kongresszusra készülve A XIII. kongresszusra való felkészülés politikai és szer­vezeti feladatainak intézkedé­si tervéről tanácskozott az MSZMP városi végrehajtó bi­zottsága legutóbbi (szeptem­ber 4-i) ülésén. Elkészült a javaslat arról, hogy a Köz­ponti Bizottság határozatának megfelelően a városi pártbi­zottság hogyan készíti elő a kongresszust megelőző politi­kai munkát és meghatároz­zák az előkészítés főbb dátu­mait is. Az alapszervezeti be­számoló taggyűlések novem­ber 15-én kezdődnek. A testület szóbeli tájékoz­tatást hallgatott meg a szak­­szervezeti munka fejlesztésé­ről szóló feladatterv meg­valósításának tapasztalatairól. A Központi Bizottságnak a szakszervezeti munka fejlesz­téséről és a párt feladatairól szóló állásfoglalását a párt­­szervezetek és -szervek fel­dolgozták. A pártmunkában előtérbe kerültek a szakszer­vezetek; a párttagok felis­merték, hogy a szakszerveze­tek tevékenysége összefügg a szorosan értelmezett párt­munkával — állapította meg többek között a szóbeli jelen­tés. Testvérmegyei delegáció utazott Bulgáriába Boór Ferencnek, a megyei pártbizottság titkárának ve­zetésével testvérmegyei dele­gáció utazott csütörtökön a bulgáriai Blagoevgrád me­gyébe, hogy részt vegyen a Bolgár Népköztársaság fel­szabadulása negyvenedik év­fordulója tiszteletére rende­zett ünnepségeken. A dele­gáció tagjai: Teubel György, a megyei tanács általános elnökhelyettese és Bodnár Lászlóné, a Hazafias Nép­front titkára, megyei bizottságának Bolgár testvérme­gyénkkel már tizenkét éve áll Fejér megye kapcsolat­ban, rendszeres látogatások, több közös rendezvény, ifjú­sági csereüdültetések, baráti találkozók fűződnek az el­múlt több, mint egy évtized kapcsolataihoz. Ülést tartott a megyei párt-vb Az ipar lehetőségei Az a tény, hogy Fejér me­gye az ország ipari exportjá­ból 10 százalékkal részesedik, mutatja megyénk iparának korszerűségét és jelzi egyben felelősségét is — állapították meg az MSZMP megyei vég­rehajtó bizottsága szerdai ülésén, amikor áttekintették az iparra vonatkozó határo­zatok megyei érvényesülését. Az 1983. évet a megye ipara 10 milliárd forint feletti tisz­ta jövedelemmel zárta, az egy foglalkoztatottra jutó terme­lési érték meghaladta az egy­millió forintot,­­ezen belül a kohászatban a másfél millió forintot. A termelési árbevé­tel három év alatt ■*­ folyó áron — 40 százalékkal emel­kedett és tavaly elérte a 70 milliárd forintot. Az ipari üzemek úgy emelték termelé­süket, hogy a felhasznált energiahordozók mennyisége lényegesen nem változott, sőt a szén, a koksz, a benzin, a fűtőolaj és a tűzifa esetében lényegesen csökkent. A me­gyében gyártott ipari termé­kek exportjából származó árbevétel tavaly megközelí­tette a 25 milliárd forintot. Az exportmutatók javításá­nak további feltétele, hogy üzemeink még jobban alkal­mazkodjanak az igényekhez, növeljék versenyképes termé­keik arányát. K­r­i­z­s­e Gyula, a megyei pártbizottság titkára, a napi­rendi pont vitájának össze­foglalójában hangsúlyozta, hogy az utóbbi években az ipar nagy arányú fejlődése alapjában extenzív jellegű volt. Sok olyan kiaknázatlan lehetősége van iparunknak, amelyek a jövő tartalékát je­lentik, és amelyek az inten­zív fejlődés kibontakozásának lehetőségét rejtik. Sajtótájékoztató az Ipari Minisztériumban Sláger lesz a „Kolibri” Egy hét múlva nyitja ka­puit az őszi BNV. Tegnap délelőtt dr. Juhász Ádám államtitkár tájékoztatta az Ipari Minisztériumban a saj­tó képviselőit arról, hogy a fogyasztási cikkek őszi szem­léjén milyen termékekkel és hogyan vesz részt a magyar feldolgozóipar. Többek között elmondta, hogy az idén is­ a korábbi évekhez hasonló ten­denciákat figyelhetünk majd meg a kiállításon. Nevezete­sen: a feldolgozóipar terme­lésének növelésére és a vá­lasztéka bővítésére törekszik, miközben a vállalatok szapo­rítják új, vagy továbbfejlesz­tett termékeik számát, és ezáltal kedvezőbb piaci pozí­ciót keresnek belföldön és külföldön. Ennek érdekében az irányító főhatóságok olyan fejlesztési és üzletpolitikát folytatnak — mondta dr. Ju­hász Ádám — amelyek segít­ségével a minimális fejleszté­si és anyagellátási hátteret meg tudják teremteni a ma­guk számára. A kiállításon a közönség is meggyőződhet ró­la, hogy ez a törekvés nem sikerte­len. A hazai feldol­gozóipar azon túl, hogy kielé­gíti a hazai igényeket, egyre több termékével jelenik meg tőkéspiacokon is. A fogyasztási cikkek őszi szemléjén összesen 264 válla­lat (szövetkezet) 23 730 négy­zetméter területen mutatja be termékeit. Harmincöt gyárt­mányújdonságot tekinthetnek meg majd az érdeklődők. Ezek közül is különös­ érdek­lődésre tarthatnak számot a Soproni Ruhagyár „Margaré­­ta” modelljei, a BUBIV „Son­ja" garnitúrája, a Salgótarjá­ni Ruhagyár Midi, Viki és Dóri női­ leányka- és bébiru­­hacsaládja, akárcsak a Fabu­­lon tini szappan, tonik és hab, a VIDEOTON hordoz­ható színestévé és az ORION Kolibri nevű hordozható szí­nestévéje. Úgy tűnik, hogy az idei őszi BNV-n a hazai feldolgo­zóipar ugyancsak kitesz ma­gáért. Más kérdés, hogy a be­mutatott árukból mikor, mi­lyen áron és mennyi kerül majd a boltokba. A tavalyi nagydíjas és díjnyertes ter­mékek forgalma bizonyítja, hogy ez már nemcsak a gyár­tókon múlik. Sajnos. S. M. A FÉKON így szervezi Az első versenyszakasz­ t A FÉKON dunaújvárosi üzeme is csatlakozott hazánk felszabadulásának 40. évfor­dulója és a XIII. pártkong­resszus tiszteletére indított munkaversenyhez. Vállalták a tervezett nettó teljesít­ményszázalék két-három a százalékos túlteljesítését. Ez teljesítménynövelés az egész kollektívától az eddi­­nél pontosabb, figyelmesebb munkát követel. A m­unka­­verseny-bizottság meghatá­rozta, hogy ki milyen plusz­munkával tud hozzájárulni a termelés növeléséhez. A most meghirdetett ver­seny első szakasza szeptem­ber elsejétől november 30-ig tart. Gyári tapasztalat, hogy a rövid időtartamú, szaka­szonként értékelt, s a­ telje­sítmény arányában jutalma­zott munkaverseny „hozza" a legjobb eredményt. Ezúttal külön értékelik a szeptember hónapban elért teljesítmé­nyeket, valamint hónap eredményét, a három hogy a jutalom november 7., illetve az év vége előtt kifizethető legyen. A dunaföldvári közúti és vasúti híd korrózióvédő átfestése hosszú ideje tartó, igen fontos munka. A híd állagának megőrzése elengedhetetlen, hiszen Budapest és Baja között ez az egyetlen hidátkelő a Dunán Téma: az antibiotikum Másodszor nálunk Infektológus-vándorgyűlés­­­nek ad otthont szeptember 20-án Dunaújváros. A tanács­kozás témája: az antibiotiku­mok ésszerű felhasználása. Az egynapos vándorgyűlésre, amelyet már második alka­lommal rendez a dunaújváro­si kórház, közel kétszáz fertő­zőosztályon dolgozó orvost várnak. A mi öregjeink Gyakran büszkélkedtünk (büszkélkedünk) azzal, hogy Dunaújváros a fiatalok városa. Hivatkozunk a sta­tisztikára, de aki jobban hisz a két szemének, annak elég kimenni az utcára, és meggyőzi a látvány. A babakocsit toló édesanyák, a játszótereken hancúrozó­­ gyerekek, a Vasmű úton korzózó lányok, fiúk látványa. Nehezen vet­tük észre, hogy elszállt fölöttünk az idő. Igaz, akik jó h­árom évtizeddel ezelőtt a Vasmű úton sétáltak, ma is­­ ott vannak. Csak éppen megfontoltabban lépegetnek, le­leülnek az út szélén sorjázó padokra, a „lányok" már unokáikat sétáltatják és a deres hajú „fiúk" sem kapják vissza olyan hirtelen a fejüket egy-egy libbenő szoknya láttán. Nem, nem lettünk az öregek városa, csak már nekünk is vannak öregjeink. Igen, nekünk .­.. Akik már itt öreged­tek meg, akik nosztalgiával emlegetik szülőföldjüket, de dunaújvárosinak vallják magukat­­ Sokat adott a város a fiataloknak, és sokan adták a fiatalságukat ennek a városnak. Megérdemlik hát idős napjaikra a gondoskodást, a figyelmességet. Azt is, ami nem kerül pénzbe, az udvariasságot, a megértést, a segí­tőkészséget. Hogy a fiatal boltos kislány köszönjön a bolt­ba betérőnek, hogy a buszon a tinédzser fiú átadja he­lyét a hajdan délceg kohásznak, kőművesnek, hogy a hi­vatalban korának kijáró tisztelettel fogadják az odafor­­dulót. Azt is, ami pénzbe kerül. Mint például az öregek e héten felavatott napközi otthona. Ahol meleg étel, jó szó, törődés, megfelelő társaság várja őket. Régóta adós ezzel a város. Most törlesztett. És tovább törleszt, hisz már el­készültek egy nyugdíjas-garzonház tervei, s ugyanitt újabb otthon épül hatvan idős ember számára. Otthon, ahol elbeszélgethetnek a daliás időkről, megmutathatják egy­másnak az unokák fényképét, s egy kicsit a mai fiatalo­kat is korholhatják, mondván „bezzeg, a mi időnkben . . .” Igen, az ő idejükben! Amikor még a város is kama­­szosan szertelen volt­­ itt egy fél utca, ott egy nagy tér. . . amikor a gumicsizma és a pufajka­­ volt a divat, és amikor. . . nem volt még öregek napközi otthona. Mert egyszerűen nem volt rá szükség. A most átadott otthon jelzésnek és jelképnek is fel­fogható, és nemcsak azért, mert óvodából lett átalakítva, jelzés, hogy az idő mindannyiunkat megforgat. Jelkép - vagy ez is jelzés? -, hogy egy-egy város csak úgy lehet a fiataloké, ha öregjeiről is méltó módon gondoskodik. Azért, hogy a ma fiataljai is itt akarjanak öregek lenni. D. Kiss Csaba A postáskonferencia témáiból A távközlés holnap és ma A jövő postatechnikája volt a 12. országos postáskonfe­rencia központi témája. Ez­­ alkalommal hangzott el az is, hogy a mikroelektronikára és számítástechnikára alapozva, új szolgáltatások bevezetésé­vel a Magyar Postának is lépést kell tartani a fejlődés­sel. Az egyik új távközlési rendszer a teletex, amely az ismert telexhez hasonló szö­vegtovábbítási mód, sokszo­rosan nagyobb jelkészlettel, gyorsasága is ötvenszer na­­­gyobb. Előkészíti a posta az úgy­nevezett fakszimile-szolgál­tatás bevezetését is. Ennek lényege, hogy bármilyen szö­veget, rajzot, grafikát, képi úton továbbít, a kiépített táv­beszélőhálózat közvetítésével. A világon már 300 ezer ilyen fakszimile-készülék működik. A Magyar Posta tervezi né­hány ilyen készülék beszer­zését. Ezeket a legnagyobb budapesti és vidéki postahi­vatalokban helyezik el. Fog­lalkozik a posta a videotex (más néven teledata) beveze­tésével is. Ez a rendszer a televízióhoz és a telefonhoz csatlakoztatva gyors adatto­vábbítást tesz lehetővé az előfizetők számára. Miközben a távközlés élvo­nalának követése ilyen új szolgáltatások bevezetését igényli, a hazai távbeszélő­hálózat alacsony színvonalú kiépítettségének gondja is terheli a Magyar Postát. Sajtótájékoztató keretében elmondták azt is, hogy a pos­ta a gazdálkodó szervezetek és a lakosság pénzének fel­­használásával a lehetőségek határáig meggyorsítja a táv­beszélőközpontok rekonstruk­cióját és bővítését, új távbe­­szélőállo­mások felszerelését. Az idén és jövőre 73 ezerrel nő a telefonelőfizetők száma, ami szerény fejlődés. A tele­fonra várók száma meghalad­ja a 400 ezret. A legutóbb végrehajtott fejlesztések közé tartozik a Szilvásváradon nemrég üzem­be helyezett automata köz­pont, valamint a Gödöllőn át­adott kétezer vonalas konté­nerközpont. Segítségével a postáskonferencia házigazda városa is bekapcsolódott a távhívásba. A közeljövőben fejeződik be a nyíregyházi te­lefonközpont bővítése, jövőre Debrecenben, Sátoraljaújhe­lyen, valamint a Balaton kör­nyékén fejeződnek be jelen­tősebb fejlesztések. Fejér megyében a távbe­szélőhálózat korszerűsítésére a VII. ötéves tervben kerül sor. Amint azt Szatmári Gé­za, a Budapest-vidéki Posta­­igazgatóság vezetője elmon­dotta, Székesfehérvárott tíz­ezer vonalas elektronikus, vagy crossbar központ felsze­relését és üzembe helyezését tervezik. Dunaújvárosban pe­dig ötezer vonalas korszerű telefonközpont telepítésével számolnak.

Next