Dunaújvárosi Hírlap, 1985. március (30. évfolyam, 18-26. szám)
1985-03-01 / 18. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK • XXXV. évfolyam, 18. szám ~ 1985. március 1., péntek ~ Ára: 2,40 Ft HÍRAP AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Vezetői minőségi körök Nem csodaszer A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése új gazdálkodási környezetet teremt a vállalatok és intézmények számára. A korábbitól eltérő körülmények között aligha lehet a régi módon sikeresen vezetni a gazdálkodó egységeket. Az újfajta vezetéshez új módszerekre van szükség. Az Országos Vezetőképző Központ minőségi körök létrehozását kezdeményezte országszerte az intézmény volt „diákjainak” bevonásával. Tavasszal Miskolcon, Szegeden, Veszprémben és Budapesten fognak alakulni ilyen körök. Az első viszont már létrejött múlt szerdán, a Dunai Vasműben. E kör tagjai többek között, a százhalombattai DKV műszaki és gazdasági vezérigazgató-helyettese, a Paksi Atomerőmű Vállalat párttitkára és személyzeti osztályvezetője, a nagykarácsonyi Kossuth Termelőszövetkezet elnöke, a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat igazgatója, a Magyar Szénhidrogénipari Kutatási és Kísérleti Intézet igazgatója. A korántsem teljes felsorolás is jelzi, hogy a legkülönbözőbb vállalatok és intézmények vezetői fogtak össze. Kóré Sándor, a Dunai Vasmű személyzeti és oktatási igazgatója elmondta: “ Azért szeretnénk közösen gondolkodni, véleményt és tapasztalatot cserélni, hogy a legkorszerűbb vezetési ismeretek és módszerek gyorsan kamatozzanak a gyakorlatban. Aki ebbe a minőségi körbe lép, az a maga gazdasági szervezetét is felkínálja a közös munka eredményessége érdekében. A kötetlen, klubszerű forma lehetővé teszi, hogy ne a hagyományos értelemben vett tanítás, tanulás folyjék. Követni akarjuk egymás gondolatmenetét, megvitatjuk a különböző problémák különböző megoldási módját, illetve választ próbálunk keresni a bennünket foglalkoztató kérdésekre. Azokra, amelyek a legkülönbözőbb vállalatoknál is azonosak lehetnek, vagy éppen meghaladják egy szervezet erejét. Az Országos Vezetőképző Központ „szellemi szolgáltatással”, a legújabb vezetési ismeretekkel, szakmai viták, konzultációk, tapasztalatcserék szervezésével támogatja majd a vezetői minőségi köröket. Arra számítanak, hogy az idén mintegy húsz ilyen alakul az országban. A dunaújvárosi „klub” titkárává Jakab Sándort, a hengermű személyzeti vezetőjét választották. A programban — negyedévenként más-más vállalatnál találkoznak majd a résztvevők — többek között a vállalati szervezési rendszer fejlesztésének időszerű kérdései, a vállalatok irányítási és vezetési rendszerének továbbfejlesztése szerepel. A minőségi körök „őshazája” Japán; hatékony működésük a japán gazdasági csoda szerves része. Meghonosításuktól ha csodákat nem is várhatunk — nem is kell —, de azt mindenképpen, hogy jól szolgálják megújuló gazdaságunkat. — Stossek — Tanácsülésen a városfejlesztésről lesz fedett piac Takarékos a hétfői tanácsülésen jóváhagyott idei városfejlesztési és költségvetési terv: összesen 883 millió forinttal gazdálkodhat a város, ám ebből fejlesztésekre mindössze 167 millió forint fordítható. Lényeges tétele a tervnek a lakásépítés, -gazdálkodás, és a magánerős lakásépítés támogatása. Ez utóbbira — főként a telekellátás javításával — a korábbi éveknél nagyobb összeget fordítanak. Nagyvenyimen sor kerül az első ötven, közművekkel jól elátott telek parcellázására — négyszögölenként ötszáz forint körüli áron. Támogatást nyújt a tanács a vasműs lakásépítő szövetkezetnek az Újtelep szélére tervezett házak területi előkészítéséhez is. Átdolgozzák a Béke körút és a vasút közötti (VI/C jelű) terület beépítési tervét, hogy ott korszerű családi házaknak is jusson hely. Elkészül idén 109 OTP- társas, és 155 állami lakás, amelyből 39 lesz a nyugdíjasházban. A négyszeres lakáshasználatbavételi díjért várhatóan 120—150-en adják vissza állami lakásukat. Ezt is számításba véve, több mint négyszáz család juthat idén önálló otthonhoz. Átadnak több középületet is. Megkezdődik a gyógyító munka az egykori szülőotthon felújított épületében, a Béke városrészben felépül egy százszemélyes óvoda, valamint egy 700 négyzetméter alapterületű Csemege- ABC. Hozzákezdenek a Szórád Márton út régóta tervezett szélesítéséhez. Korszerűsítik az Ady Endre, a József Attila és a Beloiannisz utcát, rendbe teszik a Skála áruház környékét, valamint elkészíttetik a Dózsa György út— Szórád Márton út kereszteződésének jelzőlámpás csomóponttá alakításához szükséges terveket. A fedett piacról is döntést hozott a hétfői tanácsülés. A beruházási programot, majd a kiviteli tervet a jövő év közepére elkészíttetik a DTI- vel, hogy az építés 1987-ben megkezdődhessen. Az 1986- ban országszerte általánossá váló településfejlesztési hozzájárulásból ugyanis olyasmit érdemes megoldani, amit a lakosság szívesen támogat. Dunaújvárosban ez a majd’ mindenkinek hiányzó létesítmény a mintegy százmillió forintba kerülő fedett piac. Elképzelések szerint a létesítmény több ütemben épülhet meg a lakosság és a vállalatok összefogásával, több éven át a társadalmi munka jó részét is erre fordítják. Határozott a tanácsülés: a város népfrontkörzetei az idén egymillió forint sorsáról dönthetnek. A pénzből a lélekszám arányában részesednek az egyes körzetek, s megoldhatják belőle — akár társadalmi munkával kiegészítve — a legfontosabbnak tartott helyi gondokat. A tanácsülés vitájában többen kifogásolták, hogy a kisegítő iskolában igen rosszak az oktató-nevelő munka feltételei, mielőbb szükség lenne megfelelő épületre. Azt is javasolták a tanácstagok, hogy engedélyezzék garázssor építését a Béke körút és a vasútállomás közötti területen. A válasz: a tanács műszaki osztálya megrendelte a terület hasznosításának tervét. Ez ad feleletet arra, hogy hány garázs helyezhető el ésszerűen. Cs. Gy. Csemege-ABC épül a Béke városrészben Kérdezhetnek a nézők is A városi tv adása A városi televízió első élőadása hétfőn este hat órakor kezdődik, a 6-os csatornán nézhető. Nemcsak a városi tv történetében lesz úttörő a vállalkozás, hiszen a hazai kábeltelevíziózás első — városi méretű — élő műsora is. A komoly technikai felkészültséget igénylő műsorhoz hat város televíziósai ajánlották fel berendezéseiket. Az adásban az elmúlt hónapok legfontosabb helyi eseményeiről és az idei városfejlesztési tervről lesz szó. A témához kapcsolódó kérdésekkel hétfőn este hat órától hívható a stúdió a 18-033-as telefonszámon. Szürke egyenruhában Felügyelők Néhány nap óta találkozhatunk velük az utcán. Szürke egyenruhában ügyelnek a rendre, tisztaságra az új városi tanácsi szervezet, a közterület-felügyelet dolgozói. Munkájukkal segítik a közterületek rendjének, tisztaságának megőrzését. Ellenőrzik a közterületfoglalás, árusítás, építés szabályainak betartását. Ha kell, figyelmeztetnek, súlyosabb esetben pedig büntetnek, a helyszínen vagy eljárás útján. Szerdán hét dolgozó ünnepélyesen letette a hivatali esküt. Terv a táj rendezéséről Több vendég lesz a tónál A Velencei-tónak és környékének az eddigieknél nagyobb vendégsereg fogadására kell felkészülnie, de közben a víz minőségét is őrizzék meg, sőt lehetőleg javítsák. Ezt fogalmazták meg a megyei tanács végrehajtó bizottságának szerdai ülésén, amelyen a tó vízgyűjtő területe környezetvédelmének tapasztalatait összegezték. Megállapították, hogy a tó menti települések vízközmű-ellátottsága gyors ütemben fejlődött, de lényegesen elmaradt a csatornahálózat kiépítése. Sürgős feladat a vízgyűjtő terület üzemei által kibocsátott szennyvíz kezelésének megoldása is. A térség tájrendezéséről tanulmánytervet készítettek, amely az évtized végéig írja elő a teendőket. Ülést tartott a Központi Bizottság Az MSZMP Központi Bizottsága február 27-én ülést tartott és megvitatta, majd elfogadta Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának jelentését a kongresszusi előkészítő munkáról. A Központi Bizottság megállapította, hogy a XIII.kongresszus előkészületei rendben haladnak, a felkészülés menetében megnyilvánul pártunk eszmei, politikai egysége. A testület megvitatta és elfogadta XIII. kongresszus elé terjesztendő beszámolójának és határozati javaslatának tervezetét, és a szervezeti szabályzat módosítására tett javaslatokat. Döntött az 1985. március 25-én összeülő kongresszus napirendjének javaslatáról. A pincétől a padlásig Háromszor annyi tüzelő fogy Felkészült a tavaszi építkezésekre a dunaújvárosi Tüzép. Bőséges a választék faárukból, téglákból, szigetelőanyagokból, a hazai gyártmányúakon kívül mutatós importajtók, ablakok (hőszigeteltek is) közül választhatnak a vásárlók. Van betongerenda, cement, csempe, különböző méretű fürdőkádak, többféle parketta. A dunaújvárosi Tüzép tavaly próbálkozott először az anyagbiztosítási szerződéssel. Vágó Andrásné telepvezető elmondta: az elmúlt évben kevés volt az érdeklődő, szerződés pedig egyetlen vásárlóval sem jött létre. Ennek ellenére százötven családi ház felépítéséhez szükséges anyagot tudtak megvásárolni a telepen, igen rövid idő alatt, általában három hónapon belül. Az idén mintha nagyobb lenne az érdeklődés az anyagbiztosítási szerződés iránt. 1985-ben már ketten kötöttek szerződést a Tüzéppel. A szerződésben a telep garantálja, hogy fél éven belül a pincétől a padlásig minden építőanyagot megkap a megrendelő. Bővítették az úgynevezett művi eladást, ami azt jelenti, hogy a vásárló közvetlenül a gyártótól szállíthatja a megrendelt árut, jóval olcsóbban. Az anyagbiztosítási szerződés megkötésekor a vásárlónak az összes anyagköltség harminc százalékát kell előlegként befizetnie. Az építkező automatikusan felbonthatja a teleppel kötött szerződését, ha valamilyen építőanyagot nem itt, hanem máshol vásárol meg. Ebben az esetben a befizetett előleget kamatmentesen visszakapja. Ha a vásárló a szerződés megkötése után megváltoztatja építőanyag-igényét, a telep — amennyiben módja van rá — biztosítja azt, de a szerződés értelmében erre nem köteles. Az építkező akkor is köthet anyagbiztosítási szerződést, ha a családi házhoz, garázshoz szükséges anyagok közül valamelyiket korábban már megvásárolta, de ezen a telepen. Az anyagbiztosítási szerződések egyelőre még csak papíron vannak, a téli szénellátás azonban mindennapos gond. Egy hete hosszú kocsisor várakozott a Tüzép bejárata előtt. Naponta nyolcvan-száz tehergépkocsi, lovaskocsi jött tüzelőért. Kezdetben legfeljebb húsz, most már csak tíz mázsa szenet vihet egy-egy vásárló. Ezen a télen eddig több, mint háromszor annyi tüzelő fogyott el, mint a korábbi években. A szénellátás a lehetőségekhez képest folyamatos volt. Egy hete hosszú kocsisor várakozott a Tüzép bejárata előtt. Ezen a téren több mint háromszor annyi tüzelő fogyott, mit a korábbi években ...gondoltuk, fogjunk össze!” AZ EGYIK ALAPÍTÓ Nem, Barkóczi Jánosné nem a ma már párját ritkító tagsági könyvét mutatja először — a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége által az alapító tagoknak kiállított könyvecskét egész beszélgetésünk alatt elő sem veszi. A fiaitól kapott emléktárgyakkal zsúfolt vitrinhez vezet, innen kanyarodik az elbeszélés fonala a múltba, a háborúhoz, az utána következő ínséges hónapokhoz, amit a most már gyémántlakodalmán is túllévő Barkóczi házaspár Baján, majd az ahhoz közeli Vaskút községben töltött. — Kicsi falu volt, tele ágrólszakadt betelepülőkkel, frissen földhöz jutott parasztokkal. Volt helye azoknak a segélycsomagoknak, amiket innen-onnan küldözgettek a legrosszabbul álló falvakba, városokba. Hanem az első alkalommal mi, asszonyok úgy láttuk, hogy nem jól sikerült az elosztás, nem azok kapták a legtöbbet, akiknek a legnagyobb szükségük lett volna rá. Nosza, gondoltuk, fogjunk össze, intézzük mi a dolgot! Össze is jöttek a legharciasabb asszonyok, igyekeztünk könnyíteni nemcsak a magunk, hanem a mások életén is — amikor egyszer csak azt mondja egyikünk, hogy odabent Baján működik valami nőszövetség. Egy fiatalasszony a vezetője, beszélni kellene vele, talán segíthetne nekünk. Az az asszony a húgom volt... Be is mentem hozzá, elmagyarázta, mi az a szervezet — nem sokkal utóbb már Vaskúton is megalakult az MNDSZ-csoport, én lettem az ügyvezető titkára ... — Aki átélte, tudja, milyen körülmények közt éltek akkor az emberek ... Szükség volt minden kézre a megélhetéshez — de az asszonyok hogyan hagyják otthon a kisgyerekeket? Óvoda, bölcsőde kellene! Szerveztünk! Találtunk hozzá (önként jelentkező, fizetés nélküli) óvónőt is,. Abból tartottuk el az óvodánkat, amit mi néhányan, minden áldott nap, nagy kosarakba összekunyeráltunk a házaknál... Így húztuk iki addig, amíg az állam segíteni tudott nekünk. Vagy a május elsejék ... Micsoda veszekedések voltak a pappal: mindig éppen azon a napon akarta kirándulni vinni a gyerekeket — csakhogy ne lehessenek ott a majálison! Mégsem hagytuk magunkat: megszerveztük a mi ünnepünket mindig. — 1952-ben a betegségem miatt már nem bírtam annyi pluszmunkát: maradtam a pártban,most is a fehérneműgyár alapszervezetében vagyok, nyugdíjasként: nem akartak elengedni a többiek ...), muszáj volt lemondanom a nőmozgalomról... Sajnálom, a nők egymás között sok mindenben nagyon gyakorlatiasak tudnak lenni. De ahogy ismerem a mostani mozgalmat: a mai nőket sem kell félteni... P. J.