Dunaújvárosi Hírlap, 1985. július (30. évfolyam, 53-61. szám)
1985-07-02 / 53. szám
Megválasztották a tisztségviselőket és a kormány tagjait Az Országgyűlés alakuló ülése A Parlamentben pénteken megtartotta alakuló ülését az újonnan megválasztott országgyűlés. Papp Lajos, az Országos Választási Elnökség elnöke beszámolójában hangsúlyozta: " Az új választójogi törvény politikai céljait a választások igazolták: a nagyobb társadalmi aktivitás tovább szilárdította a nemzeti egységet, fokozta a választások népfront jellegét, szélesítette választási rendszerünk demokratizmusát. Az Országgyűlés megválasztotta tisztségviselőit, elnöke Sarlós István, alelnökei Cservenka Ferencné és Péter János. Az Országgyűlés elnökének székfoglalója után került sor az Elnöki Tanács elnökének, két helyettes elnökének, titkárának és 17 tagjának megválasztására. Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke: Losonczi Pál. Az Elnöki Tanács helyettes elnökei: Gáspár Sándor és dr. Trautmann Rezső. Az Elnöki Tanács titkára: Katona Imre. Az Országgyűlés megválasztotta az Alkotmányjogi Tanács, valamint az országgyűlési bizottságok elnökét, titkárát és tagjait. A városunkat képviselő László Ferenc, az Ipari Bizottságnak, dr. Garbacz Katalin a Szociális és Egészségügyi Bizottságnak lett tagja. Az Elnöki Tanács javaslatára megválasztotta a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsát. A kormány elnöke: Lázár György. Elnökhelyettesei : dr. Maróthy László, Czinege Lajos, dr. Csehák Judit, Faluvégi Lajos és Marjai József. Belkereskedelmi miniszter dr. Juhár Zoltán, belügyminiszter dr. Kamara János, egészségügyi miniszter dr. Medve László, építésügyi és városfejlesztési miniszter Somogyi László, honvédelmi miniszter Oláh István, igazságügyminiszter dr. Markója Imre, ipari miniszter dr. Kapolyi László, közlekedési miniszter dr. Urbán Lajos, külkereskedelmi miniszter Veress Péter, külügyminiszter dr. Várkonyi Péter, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Váncsa Jenő, művelődési miniszter dr. Köpeczi Béla, pénzügyminiszter dr. Hetényi István. Az Országos Tervhivatal elnöke Faluvégi Lajos, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke Szakali József. Ugyancsak az Elnöki Tanács javaslatára megválasztotta az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökévé dr. Szilbereky Jenőt, a Népköztársaság legfőbb ügyészévé dr. Szíjártó Károlyt. A Minisztertanács tagjai, a Legfelsőbb Bíróság elnöke a és a legfőbb ügyész letették hivatali esküt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt. Felszólalt az Országgyűlésen Lázár György, a Minisztertanács elnöke, vázolta a kormányzati teendőket. Az országgyűlés alakuló ülése Sarlós István elnöki zárszavával ért véget. A lakásfelújításokról tárgyalt a tanács-vb I.A választások óta pénteken ülésezett első alkalommal a városi tanács végrehajtó bizottsága. A testület tagjait Sárosi József tanácselnök köszöntötte, eredményes munkát kívánva a következő esztendőkre. A végrehajtó bizottság tagjai megvitatták többek közt — Hegedűs Istvánnak, az IKVGV igazgatójának jelenlétében — a VII. ötéves terv lakóházjavítási tervét. Mint az az írásos jelentésből és az IKVGV igazgatójának szóbeli kiegészítőjéből kiderült, a vállalat kezelésében 10 519 bérlemény van, ezek karbantartása nem kis gondot okoz. Az V. ötéves tervben 384 lakás felújítása történt meg, a VI. ötéves tervben pedig várhatóan 799 lakás „generálozása” fejeződik be. A VII. ötéves tervidőszakban több mint ezer lakás felújítására kerül sor, ami az összes lakásmennyiség tíz százalékát jelenti. Az IKVGV — a lakók és a kivitelező vállalat kérését figyelembe véve — megszünteti a bentlakás melletti felújításokat, de ehhez még további 30—40 átmeneti lakásra lenne szükség. A kivitelezői kapacitás biztosított, hisz a DUVÉV mellett a 26-os építőipari vállalat is besegít, sőt, szükség esetén más építőszervezetek munkájára is számíthat a vállalat. A munkát a VII. ötéves tervben is a tömbfelújítás módszerével folytatják. Előbb befejezik a Kossuth Lajos utca páros oldalának utolsó épülettömbjét, ezt követően az Erkel és a Liszt Ferenc kert lakásainak teljes felújítása következik, majd a tervidőszak végén kezdik meg a Vasmű út páratlan oldalának rekonstrukcióját. A vitában többek közt elhangzott, hogy hasznos, ha időben tájékoztatják a lakókat, mikor kerül sor lakásuk felújítására, hogy ne kezdjenek bele esetleg olyan munkákba, amelyeket néhány év múlva — vezetékek cseréje stb. miatt — kénytelen az IKVGV újra elvégeztetni. Szóba került az is — s mint kiderült, a vállalat huzamosabb ideje már ezt a gyakorlatot folytatja —, hogy a kicserélt, de még máshol használható szerelvényeket értékesítik, illetve felhasználják. Mint azt a végrehajtó bizottság is megállapította, az Ingtlankezelő és Városgazdálkodási Vállalat műszakilag megalapozott — s mint a megyei tanács szakigazgatási szervének képviselője elmondta: máshol példaként bemutatható —, precíz felújítási tervet készített, melynek végrehajtása jelentősen hozzájárul a város lakásvagyonának megőrzéséhez, illetve magasabb műszaki színvonalra emeléséhez. Munkásgyűlés, gyáregységi nap Jubiláló hengerművek Munkásgyűléssel ünnepelték a meleghengermű 25, a hideghengermű 20 éves jubileumát a gyáregység dolgozói. A vasmű kultúrtermében pénteken délután rendezett ünnepségre meghívót kaptak a nyugdíjasok és a hengerművek területén dolgozó üzemfenntartási szakemberek is. A patronált Ságvári Endre Általános Iskola diákjainak műsora után Szűcs Lajos gyáregységvezető mondott ünnepi beszédet, felidézve a hengerművek történetét, az 1960. július 16-i avatóünnepséget, amelyen Kádár János is részt vett. Az egységvezető szólt az elért eredményekről, a két hengermű kollektívájának munkasikereiről. Köszöntötte az ünneplőket dr. Szabó Ferenc, a Dunai Vasmű vezérigazgatója is. Sor került jutalmak átadására, többen Kiváló Dolgozó kitüntetést kaptak. Elismerésben részesültek a gyáregységben 20, illetve 25 éve dolgozók. Az ünneplés másnap, a gyáregység pihenőparkjában folytatódott, ahol egész napos program várta a hengermű dolgozóit és családtagjaikat. Sportversenyek, gyermekműsorok, táncegyüttesek bemutatója, fővárosi művészek szereplése, főző- és borverseny kínált gondtalan szórakozást. A fáradhatatlanabbak pedig este táncra is perdülhettek. Egyperces telefon Kik jelentkezhetnek? A Batsányi utcában épülő nyugdíjasházat jövő év első negyedévében átadják. A harminckilenc garzonlakásos épületbe már most lehet jelentkezni. Ennek módjáról, a bejutás feltételeiről kérdeztük dr. Beregi Istvánt, a városi tanács igazgatási osztályának vezetőjét. — A garzonlakások bérlője az lehet, akinek a városban tanácsi bérlakása van. Egyedülálló személy éppúgy, mint házaspár, illetve egyegy lakásba két egyedülálló személy is költözhet. Olyan nyugdíjasok jelentkezését várjuk, akik önmaguk ellátására képesek, de egészségi állapotuk miatt segítségre szorulnak és családi gondozást nem kapnak. A bejutás feltétele, hogy a bérlő lemondjon állami lakásáról a lakásügyi hatóság javára és azt a bérbeadónak kiürítve átadja. A nyugdíjasházban kapott lakással kapcsolatos fizetési kötelezettségeket természetesen vállalni kell. — Ki jelöli ki a garzonlakások leendő bérlőit? — A városi tanács igazgatási osztály az egészségügyi osztállyal egyetértésben. A bérlő lakásbérleti jogviszonyáról csak a lakásügyi hatóság javára mondhat le. El is cserélheti, de csak a nyugdíjasházban lévő másik lakással, illetve olyannal, amelynek bérlője jogosult lehet egy nyugdíjasházi garzonra. — A kérelmet hová és meddig kell eljuttatni? — A városi tanács ügyfélszolgálati irodájában kapható lakásigénylési adatlapon kell benyújtani a nyugdíjszelvénnyel együtt. Határidő: ez év szeptember 30-a. A nyugdíjasházban egyébként két földszinti lakás mozgássérülteknek is alkalmas. • • • • A KÖZÖS SIKEREKÉRT Az országgyűlési és tanácsi választásokról is tárgyalt múlt heti ülésén az MSZMP Központi Bizottsága a külpolitikai kérdések mellett. Megállapították, hogy a választások a törvényes előírások betartásával, kiegyensúlyozott, jó politikai légkörben, a szocialista nemzeti összefogás jegyében zajlottak le. Ez a megállapítás tükrözi azt a szándékot, amely a választópolgárok részéről már a jelölőgyűléseken is megnyilvánult, s folytatódott a választásokon való nagyarányú részvétellel is. A társadalom kifejezte egyetértését a párt politikájával, megmutatta, hogy magáénak érzi a szocializmus építésének ügyét — többek közt azzal is, hogy a legtöbb helyen már a jelölőgyűléseken is sok közérdekű javaslatot tettek. A nagyfokú közélet érdeklődés megnyilvánulásai mindig érdekesek - de különösen azok, ha az egész országban egyidejűleg jelentkeznek. Helyi és országos gondokkal kapcsolatban egyként tettek javaslatokat a választópolgárok, és legtöbbször nem csak jelezték a problémákat, nem csak ötleteket vetettek fel, hanem mindjárt közreműködésüket is felajánlották a megoldáshoz. Tették ezt anélkül, hogy elismerést vártak volna érte - számukra ez vált a természetes. A legtöbben tisztában vagyunk vele, hogy a puszta szó önmagában keveset ér: céljaink elérése érdekében tettekre, mégpedig összehangolt tettekre van szükség. A jelölőgyűléseken, a megalakult népképviseleti szervek első ülésein, az országgyűlési képviselők és a helyi tanácstagok első fogadóóráin, vagy akár azon kívül elhangzott közérdekű javaslatok, hozzászólások azért rendkívül értékesek, mert bizonyítják népünk cselekvőkészségét. Olyan politikai tőke ez, amelyre bátran építhetnek a megválasztott testületek a következő öt évben — és az egész ország, nem csak a következő öt évben. E hozzászólások, javaslatok hasznosítása, figyelembevétele közös sikerélménye lehet képviselőnek, tanácstagnak és választópolgárnak egyaránt. Legyen minél több közös közéleti sikerélményünk a következő években - ehhez adva van minden feltétel. Rendelkezünk reális és vonzó célokkal, megvalósításukhoz teljesíthető programmal, s azzal egyetértő, cselekvésre kész közösséggel. Hogy az idei választásokkal kapcsolatban ismét, már hagyományosan megállapíthatjuk ezt - ez is egy, társadalmi sikerélményeink sorából. Az egészségügyi dolgozók ünnepe Semmelweis-nap Fehérváron A Semmelweis-napi Fejér megyei ünnepséget pénteken tartották Székesfehérváron, a megyei tanács épületének dísztermében. A Semmelweis Ignác születésének évfordulójához — július 1-hez — kapcsolódó emléknap hagyományosan az egészségügyi dolgozók ünnepe, amelyen alkalom nyílik kifejezni megbecsülésünket és tiszteletünket az orvosoknak, ápolónőknek, asszisztenseknek, és elismerni azok munkáját, akik áldozatosan fáradoznak a beteg emberek gyógyításán. Erről szólt ünnepi beszédében Sudár Iván, a megyei pártbizottság titkára, hangsúlyozva: a társadalom nagy követelményt támaszt az egészségüggyel szemben, s e munka az érdeklődés középpontjában áll. Az ünnepség végén Teuber György, a megyei tanács elnöke kitüntetéseket adott át. (A kitüntetettek névsorát lapunk második oldalán közöljük.) * Városunkban is megemlékeznek a Semmelweis-napról. Az egészségügyi dolgozók ünnepségét ma délután két órakor tartják a kórház aulájában. Dr. Kovács Pál, a városi tanács egészségügyi osztályának vezetője köszönti az orvosokat, ápolónőket, asszisztenseket, majd törzsgárda-kitüntetéseket és jutalmakat adnak át. Évekről nem beszélünk ÁPOLÓNŐNEK SZÜLETNI KELL Először végigfut néhányszor az osztályon, „pillanat, azonnal készen vagyok” — mondja, valahányszor elmegy előttünk, megnéz minden beteget, még egy kisebb műtétnél is segítenie kell, este tizenegy óra felé jár, amikor Varga Antalné ápolónő végre leülhet a kórház szemészeti osztályának nővérszobájában. — Hogy bírja? — Hullafáradtan estem be. A fiam tegnap vette át a diplomáját, Péter unokámnak névnapja volt, én pedig Fehérváron voltam átvenni a Kiváló Munkáért kitüntetést. Este, persze, összejött ünnepelni a család, úgyhogy amikor bejöttem éjszakára dolgozni, sopánkodtam a lányoknak, jaj, mikor lesz még reggel? Mégis, műszak után, amikor hazamentem, nem tudtam elaludni. A zsongás, a feszültség, ugye ... Hurcolom még mindig a fáradtságomat. Ma éjszaka még kötözéshez való gombócokat kell készítenem, gyógyszerezek, hajnali négytől mosdatok, ágyat húzok. — Azt hallottam, már nem sokáig csinálja. — Harminckét éve dolgozom ápolónőként. Még hét hónap és megyek nyugdíjba. Számolom a napokat, mint leszerelés előtt a katonák. Alig várom, hogy főállású nagymama legyek. Négy unokám van ... Szeretem az embereket. Enélkül egy ápolónő sem bírja ki, nem marad meg a kórházban. Becsülettel megcsinálni a munkát, hogy abban hiba ne legyen. Hányszor, de hányszor töprengtem esténként otthon, mindent elrendeztem-e, jól osztottam-e a gyógyszert a betegeknek? Azt hiszem, erre születni kell. — És Rózsi néni erre született? — Parasztlány voltam, tanítónő szerettem volna lenni. Rengeteget olvastam, és sokszor kikaptam a szüleimtől, amiért égettem a petróleumlámpát. A Kunszentmiklós környéki nevenincs tanyán, ahol gyerekeskedtem, volt egy szülésznő, akit nagyon csodáltam. Tán innen jött, hogy ötvenegyben szülésznőképzőbe mentem. Pedig tizenkilenc éves is elmúltam, amikor először orvoshoz mentem. A szülészeten kaptam munkát, de aztán nekem is lett két fiam, bajos volt mellettük műszakba járni, mert akkor még csak három hónap volt a szülési szabadság és nem volt gyes. Átkértem magam a rendelőbe, később, ahogy nőttek a gyerekek, visszajöttem a kórházba. Ennek is van már tizennégy éve. De évekről nem beszélünk! A múltkor is jött egy tizenhat éves lány, kedvesen mondja, nálam született. Na, szívja leteremtettem rögvest, vissza, tagadja le, engem ne öregítsen! — Olyan vidám és boldog. Mi ennek a titka? — Anyám volt ilyen. Engem a jókedv sok nehézségén átsegített. És rájöttem, hogy amilyenné a családi és munkahelyi környezetét teszi az ember, olyan a kedélye. A boldogságát mindenkinek saját magában kell megkeresnie. — Ilyen mozgalmas élet után nem fog unatkozni? — Jaj, én annyi munkát tervezek magamnak. A befőzés, meg a főzés és mosogatás — amit, köztünk szólva, utálok —, meg a kézimunkáim, és a soksok könyv ... Nekem szinte soha semmire nem jutott idő. Zajlottak a napjaim, de most őszintén: nem lenne pokolian unalmas enéilkül? J. K.