Dunaújvárosi Hírlap, 1985. október (30. évfolyam, 79-87. szám)
1985-10-01 / 79. szám
Összehívták az Országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az Országgyűlés őszi ülésszakát október 10- én, csütörtökön 10 órára összehívta. A Minisztertanács javasolja, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére a kormány 5 éves munkaprogramját, valamint az 1984. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Népfrontválasztások Ezen a héten megkezdődik a Hazafias Népfront lakókörzeti tanácskozásainak sorozata. Elsőként a VIII-as körzetben kerül sor a népfront ötéves munkájának értékelésére, az új körzeti bizottság tagjainak és a városi népfrontértekezeleten részt vevő küldötteknek a megválasztására holnap, október 2-án 17 órakor a munkásotthon 310-es termében. Majd az I-es körzet (október 3., 17 óra, Vasmű Klub), a VI-os körzet (október 7., 17.30, papíripari iskola), a IV-es körzet (október 8., 17 óra, Dózsa II. iskola), a Vlies körzet (október 9., 17 óra, óvárosi mozi), a IX-es körzet (október 10., 17 óra, V/2- es párthelyiség), az V-ös körzet (október 11., 17 óra, V/1-es párthelyiség), a II-es körzet (október 14., 17 óra, MMK), a X-es körzet (október 15., 17 óra, Arany János iskola) és végül a III-as körzet (október 14., 17 óra, Bartók Művelődési Központ) tartja tanácskozását. A városi népfrontértekezletre október 25-én kerül sor a városi tanács dísztermében. Segítség Berhidának (3. oldal) Fegyveres erők napja Koszorúzás és ünnepség Történelmünk egyik szép pillanatára, az 1848. szeptember 29-i pákozdi győzelemre minden évben a fegyveres erők napjaként emlékezünk. A honvédsereg 137 évvel ezelőtti dicsőséges győzelme a forradalomra törő Jellasics bán felett, példa a mai honvédek, határőrök, rendőrök és munkásőrök számára hazaszeretetből, áldozatvállalásból és helytállásból. Ünneplésük ezért nemcsak emlékezés az elődökre, hanem elismerés is a szolgálatban kiemelkedők számára. A történelmi emlékhelyen, a pákozdi csata színhelyén most is megrendezte a Hazafias Népfront és a KISZ megyei bizottsága a hagyományos koszorúzási ünnepséget. A megye szinte minden helységéből érkeztek fiatalok pénteken a pákozdi emlékműhöz, leróni tiszteletüket a hősök emléke előtt. A koszorúzási ünnepségen Varga Zoltán, a KISZ Fejér megyei bizottságának titkára mondott beszédet. A fegyveres erők napja alkalmából Székesfehérvárott rendezett ünnepségen csapatzászlót adományozott az Ikarus helyi gyárának kollektívája, a Néphadsereg egyik magasabb egysége parancsnokságának. A csapatzászlóra a miniszter és a gyár kollektívája nevében emlékszalagokat kötöttek fel. Dunaújvárosban ugyanezen a napon, a vízmű oktatótermében rendezték meg a fegyveres erők napjára emlékező központi ünnepséget. A vendégek előtt László Ferenc országgyűlési képviselő emlékezett az elődökre, és beszélt a mai fegyverforgatók érdemeiről. Kiemelte helytállásuk jelentőségét az ország védelmében és építésében, a béke megőrzésében, nyugalmunk Hangsúlyozta, biztosításában, védelmezőiben, a nép bízik s miközben biztosítja a fegyveres erők és testületek működésének feltételeit, számít is helytállásukra. A fegyveres erők napja alkalmából kitüntették haza fegyveres szolgálatában a kiemelkedő dunaújvárosi katonákat, rendőröket és munkásőröket. (A kitüntetettek névsorát lapunk második oldalán közöljük.) Tanácskozott a megyei képviselőcsoport Ülésszak előtt A parlament őszi ülésszakára készülve csütörtökön ülést tartott az országgyűlési képviselők Fejér megyei csoportja; gazdasági életünk meglévő gondjairól, aktuális problémáiról tanácskoztak. Szóba kerültek a gazdaságos termelés nehézségei, a nemzeti jövedelem hatékonyabb gazdálkodást feltételező és követelő gyarapítása, a többváltozatú tervezés, és a takarékosabb gazdálkodás. A felszólalók utaltak a mezőgazdasági hulladékok energiává alakításának lehetőségére, amihez jelenleg nem megfelelő az anyagi ösztönzés. Szorgalmazzák a szellemi termékek — találmányok és szabadalmak — gyors hasznosítását. Sok tartalékot látnak még az üzem- és munkaszervezésben, a főmunkaidő hasznosításában is. A közelmúltban bevonult építőkatonák számára rendeztek ünnepélyes fogadalomtételt vasárnap délelőtt a kertvárosi sporttelepen. Katonatársaik, parancsnokaik, a város vezetői, családtagjaik és barátaik előtt esküdtek fel az újoncok a haza szolgálatára Magas hozamok törik a tengerit Az őszi árpát a Vérteshegység lábánál, a csákvári Tolbuhin Tsz-ben vetették el elsőként; a magvak nyolcvan százaléka már a földbe került. A kukorica betakarítását azok a nagyüzemek kezdték meg — így a dégi és az adonyi tsz — ahonnan a terményt a Szabadegyházi Szeszipari Vállalat invertcukorgyárába viszik. A cecei közös gazdaságban már takarmánynak való tengerita is törik. Befejezés előtt áll a silókukorica betakarítása, a napraforgónak már a negyedét tárolókba szállították a nagyüzemek. A legnagyobb terméshozamokat az előszállási Lenin Tsz-ben — 3 tonnával hektáronként —, az igazi Lenin Tsz-ben Ä,9 és a székesfehérvári Szabad Élet Tsz-ben, 2,8 tonnával érték el. Eddig a cukorrépa 15 százalékát szedték fel az üzemek, mind az ercsi, mind az ácsi cukorgyár megkezdte a körzetéből származó répa feldolgozását. A cukortartalom jelenleg 15,1 százalékos. Ülésezett a megyei pártbizottság Eredmények és tennivalók Az MSZMP Fejér Megyei Bizottsága — Barts Oszkárné első titkár elnökletével — pénteken ülést tartott. A testület munkájában részt vett Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke. A pártbizottság feladattervet fogadott el, amely a párt XIII. kongresszusa és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtását segíti elő 1986—1990 között. Az idei országgyűlési képviselői és tanácstagi választások eredményeiről, tapasztalatairól szólva a pártbizottság megállapította, hogy amódosított választási rendszer megfelelt a várakozásnak; a választások a korábbinál nagyobb társadalmi érdeklődés mellett, politikai sikerrel zárultak. A megye párt-, tanácsi és társadalmi szervei, szervezetei jól együttműködtek; a megye lakossága éretten, felelősséggel élt megnövekedett jogaival. A megyei pártbizottság köszönetét és elismerését fejezte ki mindazoknak, akik a választások sikeres lebonyolításában közreműködtek. A vitában felszólalt Szabó István is, főként az ország gazdasági helyzetéről, az 1985-ös gazdasági év alakulásáról beszélt. Elért eredményeink törékenyek, arra kell törekedni, hogy az év hátralévő hónapjaiban erőfeszítéseket tegyünk, a kongresszus döntéseinek szellemében szilárdítsuk gazdasági eredményeinket. Szólt a mezőgazdaság helyzetéről, amely, bár sikerágazatnak számít, ugyancsak nem kevés belső feszültséggel küzd. E feszültségek oldására az intézkedések folyamatban vannak. Az ipar legnagyobb gondja, hogy pessége jövedelemtermelőkénem nő olyan arányban, ahogyan az kívánatos lenne. A Politikai Bizottság tagja felszólalásában föllépett azok ellen, akik iparunkra testálják mai gazdasági gondjainkat. Ez az ipar megérdemli, hogy tényleges teljesítményeit megbecsüljük, szelektív fejlesztésével pedig a jövő gazdasági eredményeit megalapozzuk. A megyei ülését követően pártbizottság Szabó István a Szabadegyházi Szeszipari Vállalat korszerű izocukorgyárának munkájával, a vállalat tevékenységével ismerkedett. Polgári védelelmi kiállítás Nyugalmunkért Az Uitz Teremben műalkotások helyett ezúttal életmentő felszerelések, és a 35 éves polgári védelem munkáját bemutató tablók fogadják a látogatókat. Szépítgetés nélkül ábrázolják a képek és modellek, hogy egy esetleges háború, vagy természeti csapások alkalmával milyen tennivalókkal kell szembenéznie a jubiláló szervezetnek — a polgárok védelmében. A bemutató éppen ezért megnyugtató, a felkavaró látnivaló ellenére is: mindannyiunk számára nyilvánvalóvá válhat, hogy csak a felkészülés adhat biztonságot. A kiállítást Sárosi József, a városi tanács elnöke nyitotta meg tegnap délelőtt. „Öntözze meg a rózsáimat, szomszéd’ MÁR VAN HITELÜNK Alighanem kivételes szerencse kell ahhoz, hogy munkaidőben valaki irodájában találja Dömötör Zsoltot, a hideghengermű vegyi üzemének vezetőjét. Nem afféle székhez kötött, egy helyben ülő ember, mondják róla. Ott érzi jól magát, ahol történik valami, ahol tenni lehet, sőt ■ kell! Műszak idején a csarnokban, a gépek között! Munkaidő után pedig a lakótársai között. . . Tizenhét éve népfrontaktíva, 1976-tól pedig a 9-es, a Ságvári városrészi körzet titkára. — Büszke vagyok a csapatra, lelkes kis társaság a miénk. Több mint két évtizede vagyok gazdasági vezető, ráérzésből tudom, kire számíthatok. És becsülni is tudom a lelkes embereket. Manapság szinte mindenki a pénzt hajtja, nehéz olyan társakra találni, akik szabad idejükben önzetlenül, legfeljebb vállveregetésért vagy egy köszönömért másokért is dolgoznak. . . Nem mondom, ért néhány kellemes meglepetés, amióta népfrontos vagyok. Gyakran olyan embereket sikerült megnyernem, akikről álmomban sem gondoltam volna, hogy tennivalóik mellett a közösségért is áldoznak. Olykor elég volt felemelni a telefont! Amikor például virágokat ültettünk a házak elé, rózsatöveket osztottam, a körzetben lakó főorvos rögtön jött, segített, az ő lakóháza körül irányította a munkát. Talán furcsa, de ami az emberek önzetlen segíteni akarását illeti, optimista vagyok. Azt hiszem, valahol mélyen mindenkiben szunnyad a vágy, hogy másokért is tehessen. Csak a meg kell találni a módot, közös hangot, hogyan nyerjük meg az illetőt az ügyünknek. Persze értelmes, reális cél kell! Mi mindig azt tettük, amit a mindennapi gondok, feladatok diktáltak. Nem a kirakatban akartunk lenni, sosem figyeltük, hogy más népfrontkörzetek mi mindent valósítanak meg, hiszen a saját körülményeink, feltételeink úgyis mások. A lakókörzetünk nemcsak szépült, családiasabb is lett. A virágültetés közös munka volt, segített összehozni az embereket. Az üdvözlésekből előbb közös témát kereső félmondatok lettek, később: „öntözze meg az én rózsáimat is, szomszéd!”, majd hosszantartó beszélgetések, netán életre szóló barátságok lettek. Amikor a lakók panaszkodtak, hogy nincs zöldségesbolt, mi, népfrontosok kezdeményeztük, hogy legyen. Hogy a városrészben lakó idősebbek se szigetelődjenek el, három éve nyugdíjasklubot szerveztünk. Jó tudni, hogy hetente legalább egyszer félszázan összejönnek, beszélgetnek. Kívülről nézve nem különösebben látványos dolgok ezek! Akik nem köztünk élnek, talán észre sem veszik, lakótársainknak pedig — szerencsére — már természetes. Nekünk, aktívaknak pedig az a jó érzés, hogy az utóbbi években nőtt a társadalmi munkánk rangja. Nem elszigetelt kis csapat már egy-egy körzet, behálózzuk az egész várost. Amikor azt kérdezem, mire a legbüszkébb, szóba sem hozza a kitüntetéseit. Pedig a Pro Urbe mellett a kiváló munkáért, az újításokért és a társadalmi munkáért kapott elismerések sorakoznak. Egy valami azonban talán mindegyiknél fontosabb : a bizalom. Hogy szólnak, megállítanak, ha valami hiányzik, ha valami nincs rendjén. Ez azt jelenti, hogy már tettünk valamit, már van hitelünk az emberek előtt... Sz. I.