Dunaújvárosi Hírlap, 1985. november (30. évfolyam, 88-96. szám)
1985-11-01 / 88. szám
Testvérmegyei együttműködés Bővíthető kapcsolatok A testvérmegyei együttműködés 1986—1987. évi programjáról tárgyalt szerdai ülésén afz MSZMP Fejér Megyei Végrehajtó Bizottsága. A Barts Oszkárnénak, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével megtartott tanácskozáson elhangzott: Fejér megyének 1968 óta van kapcsolata a szovjetunióbeli Vorosilovgrád és 1972 óta a bulgáriai Blageevgrád megyével. Ma már 38 Fejér megyei üzem tart rendszeres kapcsolatot Vorosilovgrád megyei üzemmel, intézménnyel, nyolc pedig blagoevgrádival. Az elkövetkezendő két évben a hivatalos politikai és szakmai delegációcseréken kívül a végrehajtó bizottság kívánatosnak tartja a diákok cseretáborozásának szélesítését, az önköltséges csereüdülés, illetve turisztikai kapcsolatok bővítését. Végleges helyére, a Béke városrészi Április 4. ligetbe kerül Todor Todorovics Viktória című alkotása, melynek alapját most készítik. A Dunaújvárosi Hírlap és az üzemi lapok munkája Befolyás, tekintély A Dunaújvárosi Hírlap, valamint az üzemi lapok munkájáról készített tájékoztatót tárgyalta meg keddi ülésén a városi párt-végrehajtó bizottság, Gadanecz György első titkár elnökletével. Az elmúlt években több pártfórumon megállapították, hogy a Dunaújvárosi Hírlap a párt tájékoztatáspolitikai elveit érvényesítve szolgálja az MSZMP politikáját, ezen belül a helyi politikát, alapvetően jól ellátja feladatát. Tájékoztató, agitációs munkája jó, emellett figyelemre méltó szolgáltató tevékenységet is végez. Részese a szocialista demokrácia fejlesztésének, a tömegkapcsolatok erősítésének, közreműködik a lakosság politikai aktivizálásában. A példányszám-emelkedés is mutatja: a lap tekintélye egyre növekszik (az elmúlt öt évben megjelenésenként háromezerrel, 19 500-ra nőtt a példányszám). A gazdaságpolitikai írások jobbára feltáró jellegűek, az elemző vonalat kell tovább erősíteni. A társadalompolitikát illetően a demokratizmusról, a munkásosztály helyzetéről, az életmód kérdéseiről és a közélet tisztaságáról ír legtöbbet a lap. Fontos azonban még több pozitív példával szolgálni, megőrizve ugyanakkor a kritikai hangvételt, amely számottevően hozzájárul a lap tekintélyéhez, népszerűségéhez. Fontos, hogy a pártmunka mindennapi kérdéseivel még rendszeresebben, a döntés előtti vitákat tükrözve foglalkozzék a szerkesztőség. A Dunaújvárosi Hírlap lehetőségei szerint nyomon követi a jelentős nemzetközi, országos és megyei eseményeket. Néhány számottevő akciója is volt; több, olykor nagy tömegeket megmozgató kezdeményezése túlmutat a lap profilján. A szerkesztőség mindjobban kielégíti az olvasók igényeit is (évente 250—300 levelet írnak az olvasók). Az utóbbi években jelentős szakmai fejlődés és tartalmi javulás tapasztalható a Dunaújvárosi Hírlapnál. A szerkesztőségben jó légkörű alkotómunka folyik, a munkafeltételek jók. Új lehetőségeket kínál a kábeltelevíziózás — a városi televízió szerkesztését továbbra is a Dunaújvárosi Hírlap újságíróira célszerű építeni. A városi pártbizottság illetékességi területén jelenleg hét üzemi lap jelenik meg rendszeresen (Üst, Építőmunkás, Duna vidéki Vendéglátás, Mezőföldi Magvető, Komfort, Sütőipari Híradó, Műszaki Gazdasági Közlemények). Az üzemi lapok — a pártszervezetek elvi irányítása, rendszeres értékelő állásfoglalása mellett — alapvetően jól látják el feladatukat. A jövőben az eddiginél is több helyet kell biztosítani a munkások véleményének, javaslatainak, hogy tovább erősítsék a vezetők és a dolgozók kapcsolatát, jobban közösségformáló, kifejthessék mozgósító erejüket. A testületi vitában szó esett a különböző szervezetek, szervek, vállalatok, intézmények és a Dunaújvárosi Hírlap közötti elvszerű munkakapcsolatok fontosságáról, az újságíró-utánpótlás nehézségeiről és biztosításának szükségességéről, a politizáló készség erősítéséről. Nagy Ilona, a megyei pártbizottság osztályvezetője egyebek mellett hangsúlyozta, hogy nőtt az igény a helyi tájékoztatás iránt, az üzemi lapok szerepe is tovább nő a vállalati önállóság fokozódásával. A Dunaújvárosi Hírlap és a városi televízió egymást kiegészítve tájékoztassa, mozgósítsa a város lakóit. Fontos, hogy a Dunaújvárosi Hírlap többet foglalkozzék a város környéki településekkel. A párt-végrehajtó bizottság végezetül úgy foglalt állást, hogy a Dunaújvárosi Hírlap színvonalas munkát végez, megfelel a vele szemben támasztott követelményeknek, képes a megfogalmazott tennivalók megvalósítására és a továbbfejlődésre, de még jobban, körültekintően vegyen részt a döntések előkészítésében, az okok, összefüggések feltárásában. Rekonstrukció a Videotonban Új tévétípus Tavaly volt 25. évfordulója, hogy televíziót gyárt a Videoton, s már két évtizede működnek a gyáregységek szerelőszalagjai. Négy-öt éve döntöttek a televíziógyártás teljes rekonstrukciójáról. A többlépcsős felújítás eredményeként a nyomtatott alaplemezek szerelésétől a csomagolásig korszerűsödik a gyártási folyamat a VII. ötéves terv közepéig. sor A kifejlesztett új gyártóegységes technológiai rendszer része lesz. A teljes rekonstrukció révén jelentősen csökken az egy-egy készülék előállítására fordítandó idő. A kész televíziókat lift juttatja az „égetőbe”, ahol 24 óra próbaüzem után automatika továbbítja a készülékeket a csomagolóba. Ezzel megszűnik a kézi anyagmozgatás. Egyelőre a meglevő típusokat készítik ezen a gyártósoron, de dolgoznak már a gyár konstruktőrei egy, erre a technológiára alkalmas típus továbbfejlesztésén. A Ságvári városrésziek kérték Felújítás, forgalomszervezés A Ságvári városrészi V-ös népfrontkörzet tanácstagjaival és aktivistáival találkoztak a héten a városi tanács vezetői és áttekintették: az előző ilyen megbeszélésen felmerült gondokból mit sikerült megoldani, s milyen újabb keletű problémák kívánnak intézkedést. A lakosság észrevételeit rövidítve közöljük, zárójelbe téve a helyszínen adott választ. Kevés a városrészben a nyilvános telefon, a Táncsics Mihály utcai kövérházak közelében a játszótér. (A posta újabb nyilvános telefonokat szerelt fel, a meglevő játszóterek játékait felújították.) A városrész keskeny utcáiban lehetetlenné teszik a közlekedést az ott parkoló teherautók, autóbuszok. Egyébként is kevés a parkoló. A Táncsics Mihály és néhány másik utca egyirányúsításával és ferde beállású parkolók kialakításával javítani lehetne a közlekedésbiztonságot és enyhíteni a parkolási gondokat.Az egyirányú közlekedést ott célszerű bevezetni, ahol a párhuzamos utcák rendszere nem készteti nagy kerülőre a kerékpárosokat és a járművezetőket. A Táncsics Mihály utca egyirányúsítását nem javasoljuk. Új parkolók létesítésére most nincs pénz. Ha a lakók válalalják a társadalmi munkát, tanács anyagbeszerzéssel segíti újabb parkolóhelyek kialakítását. A városrész lakói egyetértően vették tudomásul, hogy többé nem végeznek bentlakás melletti lakóházfelújítást. (A tanács vezetőinek ez határozott szándéka. E célra a leadott bérlakásokat fogják igénybe venni, ami azzal jár, hogy egy ideig kevesebb lakást tudunk véglegesen kiutalni.) Hiába kérte a lakosság évek óta, nem épült meg a Piac téri ABC északi oldalán a járda. (A Szórád Márton út szélesítése megkezdődött a közművezetékek áthelyezésével. Az útszélesítésnél egyidejűleg elkészül a hiányzó járda a Szórád Márton út nyugati oldalán és sor kerül az ABC melletti járda megépítésére is.) A Szórád Márton út átépítésével egyidejűleg szabályozzák-e a Dózsa György út—Táncsics Mihály utca kereszteződésének forgalmát? (Igen. Kettős forgalomirányító lámpát tervezünk a két egymáshoz igen közeli kereszteződésbe. Ennek lesz egy hátránya is, a Dózsa György útról nem leahet majd balra, nagy ívben Táncsics Mihály utcába kanyarodni.) — Cs — Kultúrháztartás (5. oldal) A nagy október évfordulóján koszorúzás és nagygyűlés Hatvannyolc évvel ezelőtt győzedelmeskedett a világ első proletárforradalma. A nagy október évfordulója alkalmából november 6-án este hat órakor a Bartók Béla Művelődési Központ színháztermében ünnepséget rendez az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács, valamint a Hazafias Népfront és a KISZ városi bizottsága. Az Az ünnepségen Mádlné dr. Maár Ilona, a városi pártbizottság titkára mond beszédet. Ünnepi műsorral a Bánki Donát szakközépiskola tanulói készülnek. A nagygyűlés előtt, a hagyományokhoz híven, koszorúzási ünnepséget rendeznek délután három órakor, szovjet hősök óvárosi emlékű művénél. A környező községekben is megemlékeznek a jeles évfordulóról. Baracson és Nagyvenyimen november 5-én, Előszálláson november 7-én, Beloianniszban, Besnyőn, Nagykarácsonyban, Iváncsán, Kisapostagon, Pusztaszabolcson, Perkátán, Rácalmáson és Mezőfalván november hatodikán koszorúzási ünnepségeket, nagygyűléseket, illetve ünnepi tanácsülést rendeznek. Adonyban ugyanezen a napon, a koszorúzás és az ünnepi nagygyűlés után nyitják meg a IX. megyei kórustalálkozó egyik programját. A központi megemlékezéseken kívül számos üzemben, hivatalban, iskolában rendeznek ünnepségeket az októberi forradalom tiszteletére. Ma kezdődik az országos rendezvénysorozat Politikai könyvnapok Huszonnegyedik alkalommal rendezi meg a Kossuth Könyvkiadó a politikai könyvnapokat. Idén november elsején Győrött nyílik meg az országos rendezvénysorozat. Fejér megyében Sárbogárdon, november negyedikén dr. Gulyás Antalné, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja nyitja meg a politikai könyvnapokat, s az ezzel egybekötött könyvkiállítást a József Attila Művelődési Központban. Dunaújvárosban november 5-én kerül sor az első rendezvényre a Mező Imre Általános Iskolában, ahol dr. Garbacz Katalin országgyűlési képviselő mond beszédet. 250 éves a műszaki felsőoktatás Jubileumi ülésszak Kétnapos tudományos ülésszak kezdődött tegnap a dunaújvárosi főiskolán, a magyar bánya- és kohómérnökképzés megindításának 250. évfordulója alkalmából. A jubileumi ülésszakról dr. Molnár László, a főiskola igazgatója beszél: — Az évfordulóra joggal lehetünk büszkék, hiszen Európában az elsők között kezdődött meg hazánkban a műszaki felsőfokú képzés. A Selmecbányai hagyományokat előbb Sopron, majd Miskolc folytatta. A miskolci egyetem minden karán tartanak tudományos ülésszakot. A jubileumi tanácskozás alkalmából tegnap kiállítás nyílt a főiskolán, majd plenáris üléssel kezdődött a program. Ma szekciókban folytatódik az eszmecsere. Ösztönző bérezés a vasműben Év végéig 29 millió lehet Huszonöt-, huszonkilencmillió forintot fizethetnek ki a vasműben az év végéig az ösztönző bérezés keretében, ha a vállalat teljesíti termelésiérték-tervét, tőkés exportárbevételét, és gazdálkodási eredménye is eléri a kívánt szintet. Az utolsó negyedévben ehhez igen jól összehangolt munka szükséges. Az ösztönző pénzösszegeket konkrét célfeladatok teljesítése esetén lehet csak kifizetni. Azok a részlegek, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban a termelőmunkával, a vezérigazgatói keretből kaphatnak jutalmat — ebből a keretből egy részt nem tervezhető kiadásokra tartanak vissza. A kifizetésekre először a november 12—17-i fizetésnapokon kerülhet sor. KÖZÖSSÉGI KÖTŐDÉSEINK Közösségi kötődéseink, társas kapcsolataink sűrűjében nyelvünk gazdagon kínálja a választási lehetőségeket, az árnyalatokat, hiszen értelem és érzelem más és más tartományait foglalja el az öregem, a komám, a pajtás, a haver, a cimbora, a barát, sőt, a kebelbarát titulus. Kérdés azonban: a mindennapi életben léteznek-e, élnek-e ezek a megkülönböztetések? Bizonyos: sokakban élnek, hatnak. Közösségi kötelékeinket, társas kapcsolatainkat társadalmunk viszonyai folyamatosan átrendezik, véglegesen a múlt rossz emlékei közé lökve a kiszolgáltatottságra, az alázatosságra, a ranglétra mindenhatóságára alapozott ismeretségeket. Ma nem számít különlegességnek, ha a hétvégi telken összedugja fejét két szomszéd, mit is, hogyan is kellene csinálniuk a makacskodó szivattyúval, bár egyikük tanár, a másik pedig bolti eladó. Ilyen apró gondok az asszonyok befőzési módszerei, a gyerekek minden kötöttségtől mentes viszonya azután valóban könnyen formál barátságot az ismeretségből, amint örömet szerezhet a gyerekkori pajtás felbukkanása, *a katonacimborával történő véletlen találkozás a benzinkútnál. Valaha volt kapcsolataink soha nem véglegesen elvarrott szálai életünk bonyolult szövedékének, ám ahhoz, hogy egy szál erős legyen, folyamatosan jelen kell legyen érzelmeinkben, cselekedeteinkben, gondolkodásmódunkban, nem elég a felszín, a hátlapogatás, nahát, hívj már fel, a jó lenne egyszer összejönni családostól. Hisszük, holdudvarként fognak körül bennünket a barátok, ám egy nehéz helyzet, egy új beosztás, a nyugdíjba vonulás gyakran elég ahhoz, hogy e „barátok", barátnők holnap már csak biccentsenek, a házastárssal üzentessék meg, nem érnek rá, sértett képpel adják vissza a hónapokkal korábban kölcsönkért fúrógépet, a gyereknek nagyon hiányzó egyetemi jegyzetet vagy éppen a pénzt, amit baráti kölcsönként, szigorú titoktartással kértek . . . Közösségi értékrendünk ellentmondásai, hűen tükröződnek visszásságai hivatalos és nem hivatalos kapcsolatainkban, amint magánkapcsolataink összessége, az egyének, a családok, a kisközösségek viszonyrendszerei visszahatnak a közösségi értékrendre. Ingatag terepen jár mindig az ember, amikor másokkal — tartósabb, tartós, ismétlődő — kapcsolatba kerül. A bizalmatlanság éppúgy hiba, mint az azonnali kitárulkozás, ám ezt sokkal-sokkal egyszerűbb papíron rögzíteni, mint a valóságban gyakorolni. A valóságban ugyanis léteznek első pillantásra kialakult barátságok és évtizedek múltán ellenségekké lett kebelbarátok. Vannak cimborák, akikből barát lesz, s haverok, akikről évek elteltével sem tudunk többet, csupán azt, hogy remekül kezelik a tekegolyót, ám azt ne higgyük, kapcsolataink érintetlenül hagyják egyéniségünket. Valamilyen hatása, nyoma, mint húrhoz érő ujjnak, mindazoknak van, akik rövidebbhosszabb időre a közelünkbe kerültek, azaz beléptek az életünkbe. E rezdülések, nyomok — gazdagodás vagy éppen sebek képében, formájában — semmivel sem állnak hátrább a fontossági sorrendben, mint a magunk törekvései, szándékai egyéniségünk formálásában. Hiszen éppen a kettő együtt adja azt a csodálatos — olykor keservesen is csodálatos — közeget, mely társas lénnyé tette, teszi az sem bért, mely egymáshoz kötődések bonyolult, más és más minőségű, értékű, de éppen különbözőségei okán is nélkülözhetetlen láncát hozza létre. M. O.