Dunaújvárosi Hírlap, 1986. március (31. évfolyam, 18-25. szám)
1986-03-18 / 22. szám
1986. március 18., kedd Új oktatási törvény A Társadalmi Szemle új száma Vajda György elemzi az emberi tényező szerepét a gazdasági fejlődésben. Kimutatja, hogy a legfejlettebb országokban a nemzeti jövedelem növekményének nagyobb hányada származik tudásból és hozzáértésből, mint beruházásokból. A 20. század második felében az ipari és mezőgazdasági termelésben, az energetikában és a közlekedésben bekövetkezett technikai fejlődés, valamint a városok gyors terjeszkedése következtében a világ legtöbb országban mindinkább gyobb mértékűvé váltak a akörnyezeti ártalmak. Ábraahám Kálmán áttekinti az állam környezetvédelmi feladatait és lehetőségeit. Gazsó Ferenc átfogóan megvilágítja az 1986. szeptember 1-vel hatályba lépő új oktatási törvényt, 1985-ben a gazdaságirányítási rendszer több elemét módosították. Új rendeletek jelentek meg a vállalat jövedelem- és keresetszabályozásáról, a pénzforgalomról és a bankhitelről, hogy csak a legismertebbeket említsük. Változott ennek megfelelően a szakszervezet vállalaton belüli szerepköre is. Ennek első tapasztalatait összegzi Nyikos László. A szövetkezeti forma előnyös oldalainak kibontakozását akadályozó hátrányokról ír Kovács Sándor. A Tanácsköztársaság megdöntését követően ritkán teltek el napok, hetek, hónapok anélkül, hogy valahol az országban ne került volna sor összecsapásra a munkások és a tulajdonosok vagy megbízottaik között. Sipos Péter megvilágítja az ipari munkásság két világháború közötti gazdasági harcainak alakulását. A Vöröskereszt szervezi Tanfolyam gondozónőknek A házi szociális gondozószolgálat tiszteletdíjas főfoglalkozású és gondozónőinek szervezett tanfolyamot Vöröskereszt városi vezetősége. A március végéig tartó felkészítőn — egyebek között — szociálpolitikai kérdésekről, ellátási és segélyezési lehetőségekről, a nyugdíjasházban, a szociális otthonban és az öregek napközi otthonában végzett ápolási munkákról, a házi szociális gondozónők mindennapos gyakorlati tevékenységéről esik szó. A tanfolyamon — amelynek tegnap délelőtti előadásaira a Magyar Vöröskereszt képviselői is ellátogattak , a városban és a környékbeli községekben dolgozó gondozónők vehetnek részt. A Dunaszöv ÁFÉSZ számadása Fontos és nehéz feladat A környékbeli községek több mint ötvenezer lakosának ellátását meghatározza a alapvetően 15 község üzlet- és vendéglőhálózatát fenntartó Dunaszöv ÁFÉSZ tevékenysége. Hogyan gazdálkodott a fogyasztási szövetkezet a most zárult VI. ötéves tervben, s a múlt esztendőben, arról adott számot szombaton Ercsi nagyközség művelődési házában Szabó István elnök és az ÁFÉSZ vezetősége. Az öt évvel ezelőtti zilált gazdasági helyzet lényegesen javult, ám a forgalom csaknem stagnált a múlt évben, a tervezettnek 94 százalékát érte el. A nyereség 31,8 millió forint lett, megközelítette a tervezettet. Nehezítette a szövetkezet gazdálkodását, hogy a legutóbbi öt évben mérésklődött az iparcikkek, és nőtt az élelmiszerek részaránya az összforgalomban. Ez utóbbiakon több a költség, kevesebb a haszon. Eredményessé vált viszont — szerződéses üzemeltetés révén — a vendéglátó-ágazat, amely a nyereség több mint negyedét produkálta. Javították gazdálkodás eredményességét a az ipari ágazatok. A Dunaszöv ÁFÉSZ a VII. ötéves tervben a forgalom 35 százalékos, a nyereség 66 százalékos növekedésével számol, s célul tűzte ki az iparcikkforgalom arányának növelését, az üzlethálózat korszerűsítését. Ez utóbbira előreláthatóan 40—50 millió forintot fordítanak a következő öt évben. Élesedik a konkurencia a vendéglátásban a magánszektor és a szövetkezet között (napjainkban 17 maszek cukrászda, büfé, presszó, kifőzde nyílik a körzet falvaiban), amire aktív üzletpolitikával kell felkészülni. Fontos feladat még a felvásárlás — az érdekeltségi rendszer módosításával egybekötött — korszerűsítése. A küldöttértekezlet vitájában Lakatos Ferenc a felvásárlás Iváncsán tapasztalt nehézkességét kifogásolta. Gubicza Tibor többek között szóvá tette, hogy a pusztaszabolcsi benzinkutat mielőbb alkalmassá kell tenni szuperbenzin árusítására is, s kérte, hogy adjon meg minden segítséget az ÁFÉSZ az adonyi néptáncegyüttek kilátásba helyezett nyugat-európai turnéjához. Matkovics László Besnyő második élelmiszerboltjának megépítését sürgette, Imre Györgyné a kisapostagi élelmiszerbolt dolgozóinak jó munkáját dicsérte, Tóth Endre a pusztaszabolcsi bolti pénztárosok gondjait ecsetelte, Kohn János pedig az Ercsi nagyközségben megnyitott agrohobbi üzlet áruválasztékát dicsérte, javasolva egyúttal a régi vasbolt profilmódosítását, és szóvátette, hogy sok portékáért Ercsiből Pestre kell utazni. Elismerően szólt a városi tanács nevében a Dunaszöv ÁFÉSZ elmúlt öt évben végzett munkájáról Dömötör Lajosné, a városi pártbizottság munkatársa, külön hangsúlyozva a falvak eljátszásának fontosságát és nehézségeit. A küldöttgyűlés végül megválasztotta újabb öt évre a Dunaszöv ÁFÉSZ elnökévé Szabó Istvánt, elnökhelyetteseivé Somogyi Pétert és Tóth Lászlót. (csgy) A Dunaszöv ÁFÉSZ Ercsiben levő mezőgazdasági szakboltja nemcsak a helybeliek kedvelt bevásárlóhelye Egyéni érdekük is kiszolgálni a termelőket A piackutató csoport április 1-től hivatalosan is a vállalkozási osztály részeként dolgozik. Ezzel újabb lépés történik a 26-os Állami Építőipari Vállalatnál a vállalati szervezet korszerűsítése területén. A csoport tulajdonképpen már évek óta működik, hiszen már évek óta versenytárgyalás során dől el, melyik építőipari cég kap megbízást egy-egy feladatra. Az élet diktálta hát, hogy kialakítsanak egy ilyen csoportot, amely mostantól szervesen illeszkedik majd a vállalati struktúrába. A csoport feladata, hogy megkeresse azokat a munkákat, amelyek biztosítják a gazdaságos termelést. — Az a feladatunk, hogy teljes mértékben kiszolgáljuk a főépítésvezetőségeket. Már a munkák kiválasztása, előkészítése során együttműködünk az érintett egység szakembereivel és a feladat teljesítéséig szoros kapcsolatot tartunk — mondja Kiss Győző osztályvezető. E kapcsolattartás új formája valósul meg a jövő hónaptól. Négytagú teameket hoznak létre, amelyekhez két-két főépítésvezetőség tartozik. — E teamek állandóan az illető főépítésvezetőségek rendelkezésére állnak, tulajdonképpen ők a koordinátorok a központ és a munkahelyek között. Anyagi ösztönzésük a főépítésvezetőségek eredményétől függ, így egyéni érdekük is lesz az egységek gazdaságos termelése — szögezi le az osztályvezető. Az új szervezeti felépítés előnye az is, hogy teamek egy-egy munkára is alakíthatók, létszámuk a feladat nagyságától függően növelhető. Több mint háromszáz kocsit adtak el Az ár jó vevőcsalogató Vadonatúj — GP-s rendszámú — Trabant kelleti magát a papírgyár melletti használtautó-telepen, egy IV- os Wartburg és egy ugyanilyen korú Lada, valamint egy sor rendszám nélküli Zuk, Aro, IFA, Nysa és Robur társaságában. A nyolcvanezerbe kerülő új Trabant egyből gazdára talált. Kiszli Pál éppen arról beszél az eladóval, mit hogyan kell intéznie, hogy mielőbb vihesse a kocsit. A vételár három százaléka, az átírási költség egyben a foglaló. Ezért öt napig tartják a kiszemelt autót. Az új gazda, szerencsés vásárlásáról a következőt mondja: “ A közelben dolgozom. Munka után csaknem naponta benéztem, akad-e kedvemre való kocsi. Jó, hogy létezik ez a telep. Percekkel később egy IFA sofőrje tudakolja, mennyire értékelik az általa vezetett járműt. Rövid szemrevételezés és számolgatás előzi meg a választ, amit így köszön meg: — Lehet, hogy ügyfelük leszek nemsokára. Minőségi cserét akar végrehajtani a vállalat. Én meg azt fontolgatom, vevő legyek-e erre az IFÁ-ra? A múlt év májusa óta, amikor megnyitotta használtautó-telepét a munkásszövetkezet, több mint háromszáz négykerekű cserélt itt gazdát, átlagosan háromheti várakozási idő után. A vételártól és a műszaki állapottól függ, hogy melyik kocsi mennyi idő alatt kel el. Ha a tulajdonos sokat kér autójáért, csak bizományba vesszük át. Ha ezalatt nem akad rá vevő, vagy visszaviszi, vagy leértékeljük — mondja Polák József telepvezető-helyettes. Nem rossz üzlet ma autóval kereskedni. A leadott vállalati teherkocsikra 8—12 százalék, a személyautókra 4—6 százalék árkülönbözet számítható fel. Most, a tavasz közeledtével a havi egy—másfél milliós forgalom megélénkülésével számolnak. Nő a magánfuvarozók érdeklődése, és nem kevés család ilyenkor szánja rá magát a kocsivásárlásra. A szabadpiacinál alacsonyabb telepi ár — vallja Polák József — a legjobb vevőcsalogató. Cs. Gy. Ászári ragasztó A félév végére befejezik a tavaly megkezdett rekonstrukciót Szeszipari a Szabadegyházai Vállalat Ászári Üzemegységében, a csaknem százéves keményítőgyárban. 280 millió forintos költséggel felújították az épületeket, kicserélték a termelőberendezések egy részét, új gépeket szereltek fel, korszerűbb technológiát vezettek be. Ászáron készítik majd — egyebek között — a hazai papíriparnak azokat a különleges ragasztókat, melyek előállításával évente csaknem egymillió dolláros devizakiadástól mentesítik a népgazdaságot. ' G| Gratuláció Ez a cseppnyi rossz hangulat évek óta, szinte minden nagy ünnepünk, jeles napunk után elfog. Belekeveredik a legjobban sikerült megemlékezések utáni örömbe is . És szorongással tölt el, ha azokban a napokban találkozok valakivel megszámlálhatatlan ismerőseim közül. Sosem tudom, kit tüntettek ki az ünnep alkalmából kisebb-nagyobb érdemrenddel, plakettel, oklevéllel. Ha lehet, kerülöm is a témát, pedig sokszor látni vélem az ismerősöm szemében a várakozást, hogy majd gratulálok neki. Legtöbbször akkor tudok meg valami biztosat ismerőseim kitüntetéséről, amikor szemrehányást tesznek nekem. X. Y. díjáról bezzeg említést tett az újság — az ő sokkal nagyobb elismerését viszont nem közölte. Haragszunk rá? Vagy hanyagok vagyunk? Hadd mondjam el most valahány ismeretlen ismerősömnek, hogy a legtöbb esetben sem harag, sem mulasztás nem terheli lelkiismeretünket ilyen esetekben. Tapasztalatból tudom, hogy a leggondosabb előrekészüléssel, a hetekkel előbb elkezdett információgyűjtéssel is képtelenség megszerezni az összes kitüntetendő vagy kitüntetett nevét a dunaújvárosi telefonkönyvben oldalakon át sorolt vállalatok és intézmények számtalan gazdasági, társadalmi szervezetétől, vezetőjétől, nem is beszélve a városkörnyéki községekben élőkről, vagy a nagyvállalatok helyi kirendeltségein dolgozókról. Csak egy példa: az egyik rangos kitüntetés tulajdonosa után két napot „nyomoztam” pedig tudtam a nevét, s azt is, hogy melyik vállalatnál dolgozik — csak a pontos beosztása hiányzott. Sehol nem tudtak róla, mert nem ők terjesztették fel kitüntetésre. Úgy vélem, a kitüntetéshez hozzá tartozik a közösség elismerése is: a közvetlen munkatársaké, és az ismerősöké, szomszédoké, a nagyobb közösségé is. S ha valaki évek hosszú munkájával rászolgált arra, hogy átvehesse kitüntetését, azt is méltán érdemli meg, hogy erről mindannyian tudomást szerezzünk. Ez pedig csak azokon múlik, akik őt kitüntetésre javasolják. Nem csak a plakett és az oklevél, esetenként a pénzjutalom átadásáig kellene becsülniük kitüntetettjüket — a tiszteletre érdemes jó hírt közzé tenni is rajtuk múlik. Addig is, míg ezt minden kitüntető felismeri, gratulálok minden, előttem még ismeretlen kitüntetettnek. Ők megérdemlik. (P) Zárszámadás Besnyőn A korábbihoz képest szerényebb eredményekről adhatott számot a pénteken megtartott zárszámadó közgyűlésén a besnyői Sallai Imre Termelőszövetkezet vezetősége. A gazdaságot az előző években aszály sújtotta, tavaly pedig jégverés pusztította a veteményeket. A nehézségek ellenére a növénytermesztés árbevétele a tervezett 68 millióval szemben 84,5 millió forint lett. Ami az állattenyésztést illeti: tej- és hústermelésben az előző évihez hasonló színvonalon teljesített a gazdaság. A sertéshizlalás viszont nagyon sokat rontott az ágazat eredményein. A közgyűlésen az idei tervekről is esett szó: a tavalyinál 3 millió forinttal több, 23,7 milliós nyereségre számítanak. Innováció és vállalkozás Innováció és vállalkozás címmel ifjú Marosán György, az MSZMP KB tudományos és kulturális osztályának munkatársa előadást tart holnap délután 3 órakor a Vasmű Klub nagytermében. Az előadás után konzultáció lesz. A rendezvény házigazdája a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Dunaújvárosi Szervezete. Barátokkal találkoztunk Együtt töltött, dolgos évek 1945 májusában érkeztem haza, Bajára. Siralmas állapotok uralkodtak, munkát kerestem. A régi munkahelyemen próbálkoztam, de nem sok eredménnyel. Vártam-vártam, míg egy hónap múltán szovjet katonák kerestek munkásokat. A Dunában maradt roncsokat kellett kiszedni. Azonnal jelentkeztem, mit bántam én a fizetést meg az ellátást! Gondoltam, valamit csak kapunk enni! Otthon semmink sem volt. Tele volt a folyó hajók, uszályok roncsaival! Mielőtt elkezdtük volna a munkát, gyorsan szereztem egy szótárt, mert én csak magyarul beszéltem. Az első napokban idegenül mozogtam a szovjetek között. Az ételeik is szokatlanok voltak: reggelire mindig csája (tea) volt ribával (hallal). Adtak vajat is, én legszívesebben azt ettem, cukros kenyérrel. Ebédre leggyakrabban káposztalevest kaptunk. Második fogásnak pedig kását, húskonzervvel keverve. Vacsorára rendszerint levest meg egy darab szalonnát tálaltak. Esténként, a munka végén előszedték a szovjetek a harmonikát meg a balalajkát és énekelni kezdtek. Több szólamban, nagyon szépen. Nagyon megszerettem őket, rengeteg emlékem van az együtt töltött időről. Nehéz is volt a búcsú 1949 szeptemberében, de Harminc év múlva a Bevonattal Leningrádba utaztam. Magam sem hittem volna, hogy ennyi idő után találkozom a hajdani munkacsoport kapitányával. Hívott: a fiának éppen aznap volt az esküvője. Csoportunk programja miatt nem tudtam elmenni, de kicseréltük a címünket. Hiszen találkozhatunk mi még ... Kálmán László