Dunaújvárosi Hírlap, 1986. augusztus (31. évfolyam, 61-69. szám)
1986-08-01 / 61. szám
A tárgyalások még folynak Néha őzet is látni Csónak köt ki a Schalbertszigeten, gazdái a tisztáson letáboroznak. Egy lány szeme fölé tartott kézzel nézi a tegnapi esőtől még harmatos fákat, a tájat, amelynek békés csendjét madárcsicsergés töri meg néha. Távolabb, a fákon túl megtörik az idilli kép: kémények füstje festi színesre az eget, s a város alatt húzódó partfal mentén jól látható a Dunai Vasmű salakhányója. * Éberhardt Béla, a városi tanács műszaki osztályának csoportvezetője: — Ezt a szigetet elsősorban fakitermelésre használják. Nagyobb részét az IKVGV bérli, a kisebbik része a Vörös Csillag Termelőszövetkezeté. Mivel a város külterületéhez zöldterület-fejlesztési tartozik, vünkben nem szerepel. terAz .igazság az, hogy az ipari környezet folyamatosan tönkreteszi, halálra van ítélve. Az öböl széniszappal telített, ez nem egy esetben átfolyt már a szigeten. A város hosszútávú fejlesztési tervében egyébként hajóállomás építésére van kijelölve. * ’ A vasmű erőművében széntüzelésű kazánok működnek, azok mellékterméke az az évi ezer tonna salak — más néven zagy —, amely vizes állapotban kerül évek óta a szigeti holtágba. Ezt az ülepítőrendszert kohósalakból készült gát veszi körbe. Ennek megerősítését tervezi most a vasmű. Kustits Tibor, főenergetikus: — Százötven millió forintos beruházás lesz. A gát erősítésével, magasításával szeretnénk elérni, hogy még több salakot ülepíthessünk ezen a helyen. A gát kőből épül, tehát elmoshatatlan lesz. Én úgy vélem, teljes védelmet kap majd a sziget. Mást egyébként sem tehetünk. Addig, míg az erőműben széntüzelésű kazánok lesznek, a mellékterméket valahol el kell helyezni. Lent, a víz mellett horgászok ütnek tanyát. Őzet is látni erre néha — meséli az egyik —,és rengeteg a fácán. Vadászparadicsom volt ez valamikor ... Nagy István, az Ingatlankezelő Vállalat erdésze: — A szennyvíz elvezetése fontos, de a sziget sorsa sem lehet mellékes. Az iszap az egész talajt megfertőzte már, bekerült a kutakba is. Minden erőnkkel azért küzdünk, hogy a tönkrement területeket megpróbáljuk helyreállítani, újra beültetni fával. Én nem tudom, hogy az új gát mekkora védelmet fog nyújtani, de annyi biztos, hogy nem csupán a régi magasítását tervezi a vasmű, egyébként miért lenne szükség harminc hektár erdőre? Harminc hektár a sziget fás részének egyharmada. S ugyanekkora az a terület is, amely a zagytól már tönkrement. Hítyenes Miklós, az IKVGV főmérnöke: — Egy szabadidőközpontot szeretnénk kialakítani a szigeten. De mivel a vasmű még több szenny idevezetését tervezi, sőt újabb területekre is igényt tart, nem tudom, van-e értelme a törekvéseinknek ... A Duna 417 kilométeres hazai szakaszára települt Magyarország iparának mintegy hatvan százaléka, zömmel Győr és Dunaújváros közé. A Kisapostag melletti Schalbert-szigetet — a környék legszebb vidékét — közel húsz éve szennyezi folyamatosan a város. Állatvilága kipusztulóban van, több hektárnyi terület pedig jóvátehetetlenül tönkrement. H: Délelőtt kilenc órára fiatalokkal telik meg a sziget közepén egy düledező kisház. Az Ingatlankezelő Vállalat kiszesei építik a szabadidőközpontot a szigeten. Tetőt fednek, festenek, mázolnak, takarítanak. Mögöttük tizenöt méterre fekete iszapból ágaskodnak a kiszáradt, levéltelen fák az ég felé. A kisháztól pár méterre egy fémcölöp van leverve. Körülbelül addig tervezi a vasmű a pernyeülepítést. A tárgyalások még folynak. Kiss S. Anna Kinek, mi éri meg? (3. oldal) Félév után a Vasműben Bérek és dolgozók A Dunai Vasműben a korábbi években tapasztalt nagymértékű létszámcsökkenés 1984. második felében megállt, és a múlt év elejétől érzékelhető növekedés figyelhető meg. Ez egyrészt a műszakpótlék növelésének és a melegüzemi pótlék bevezetésének köszönhető. A létszám emelkedésébe azonban belejátszott a bölcskei gyártelep átvétele, valamint az itt dolgozó kubai fiatalok számának növekedése. A részletesebb elemzés kimutatja, hogy az egységek közül lényegében csak a kokszvegyészeti gyáregységnél nőtt a dolgozók száma. A vállalathoz belépők száma ugyan meghaladja a kilépőkét, de a munkaerőmozgásnak negatív jelenségei is vannak. Ilyen például, hogy sok esetben kell gyakorlott, képzett munkaerőt gyakorlatlannal, képzetlennel pótolni, a fizikai állomány az alacsonyabb képzettségi fokozatok felé tolódik. A vállalatnál az év első félévében a tervezettnél 3,4 millió forinttal kevesebb bért használtak fel, ennek túlnyomó része az egységek megtakarításából adódik. A megmaradt bért a második félévben teljesítendő feladatok ösztönzésére tűzték ki. A fizikai állomány átlagkeresete 5,6 százalékkal haladja meg a tavalyi első félévit. Az egységek az új kollektív szerződés megkötésével összefüggésben felülvizsgálták és átdolgozták teljesítmény-szabályzatukat. A módosítások közül kiemelésre érdemes, hogy öt százalékkal nőtt a nagyolvasztói olvasztások mozgóbére, szigorították az acélminőségi előírásokat, a hideghengermű hasítósorain darabbéres formára tértek át, a meleghengerműben a különleges kikészítők mozgóbérarányát 15-ről 40 százalékra emelték. A szállítógyáregységnél 2 százalékos az átlagos mozgóbér-növekedés, a járműjavítóban pedig kísérletképpen bevezették az egyösszegű utalványozási rendszert. Az egyéni bérfejlesztéseket vizsgálva megállapítható, hogy az egységek törekednek a munka szerinti differenciálásra, de ennek fokozottabb ösztönző hatását még akadályozza a szociális szempontokat is érvényre juttató szemlélet. Van tennivaló a munkaerő-gazdálkodásban is, hiszen ebben az évben kezd működni a III. kokszolóblokk és az érintett területekre szükséges 500 fizikai dolgozóból a félév végén még csak 363 volt leendő munkahelyén. Differenciáltan osztották el a gyáregységek és gazdálkodó egységek között az exporttöbbletért járó bérpreferenciát. Első alkalommal az augusztusi függvényében teljesítmények fizetik majd ezt az ösztönzőt. A vállalás teljesítésével a hátralévő hónapokban egyénenként összesen mintegy 800—3000 forint plusz jövedelemre tehetnek majd szert a vasmű dolgozói. Münnich-brigádok országos találkozója Augusztusban, nálunk jó néhány évvel ezelőtt dunaújvárosi brigádok kezdeményezték,hogy a magyar és nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakjának, Münnich Ferencnek nevét felvett szocialista brigádok évente találkozzanak. Az idén immár nyolcadik alkalommal rendezik meg a találkozót, Dunaújvárosban. Az ezúttal ország minden részéből érkeznek majd szocialista kollektívák képviselői városunkba. Megkoszorúzzák dr. Münnich Ferenc szobrát, megbeszélik a nyolc év tapasztalatait, s megismerkednek városunkkal, a Dunai Vasművel. Az augusztus 8—9-én megtartandó találkozón a résztvevők megállapodnak a következő évi találkozó helyszínében és időpontjában is. Nem megy ez csak úgy! Számtalanszor hallottam már ezt a mondatot. Szinte látom, hogy az, aki mondja (természetesen mindig más), hátradől a székén, egyik kezét csitítóan emeli föl, és hosszan sorolja érveit: először is ... Először is támogatókat kell keresni az ügynek, legyen szó bármilyen ügyről. Mert a legjobb ötlet is csak egy az ezernyi közül, észre sem veszik, ha nem állnak mellette elég tekintélyes emberek, akik miatt az ötletet is muszáj észrevenni. Azután meg kell teremteni mindenki személyes érdekeltségét a dologban. Nem föltétlenül anyagi érdekeltséget, lehet ösztönző a presztízsnövekedés is, vagy egyszerűen az, hogy valami sikeres dologban vesz részt az illető. Majd be kell bizonyítani, hogy az, amit akarunk, nem kerül több pénzbe, mintha nem akarnánk semmit — sőt, igazán arra fizetnénk rá, ha semmit nem akarnánk. Tapasztalatok szerint ez a legrázósabb pont, itt ébred a legtöbb emberben ösztönös gyanakvás . . . De ez még mindig nem elég. Mert nem megy ez csak úgy, mondja valaki, hátradől a székén, és csitítóan emeli föl a kezét. Valami divatos jelszót is kell keresni, amivel az ötlet elég nagy rokonságot mutat, legalábbis be lehet bizonyítani, hogy amit akarunk, az a jelszó valóságos megtestesülése. Jelszó nékül fabatkát sem ér az egész. Ebben a kis országban számtalan ember ül a hivatalában, mondja az, aki csitít minket, és mind-mind csak arra vár, hogy bebizonyítsa hasznosságát, a társadalmi ügy iránti olthatatlan elkötelezettségét, a közös eszmék fölötti lankadatlan őrködését. Mindehhez alkalmat kell adni nekik. De ti csak dolgozzatok nyugodtan, mondja az a valaki. Igaz, hogy jó, amit akartok, de nem megy az csak úgy. De itt vagyok én. Amíg gondolkoztok, szakmai problémákkal vesződtök, és türelmetlenül iparkodtok azon, hogy amire rájöttetek, minél hamarabb hasznot hajtson, közös hasznot, addig én mindent elintézek. És még csak nem is kérek érte semmit. Előre. Majd, ha sikerült a dolog, akkor megegyezünk. Számtalanszor hallottam már ezt a mondatot: nem megy ez csak úgy. S arról, akik ezt kicsit fensőbbséges mosollyal mondták nekem, nekünk, még ma sem tudom eldönteni, hogy jóbarátok — vagy ellenségek. Megfontolt realisták, akik nélkül nem (vagy nehezen) jutnánk előbbre, vagy éppen ők azok, akik nélkül nem megy ez csak úgy? (Pekarek) Változatlanul a hullámpapír doboz a dunaújvárosi papírgyár egyik legfontosabb terméke , bár az idén nehezebb feltételek között értékesíthetik, mint tavaly. A piaca ugyanis mindig nagyban függött a hullámpapír dobozba csomagolt, exportra szánt magyar áruk keresettségétől... A forint évfordulóján 17 filléres” gondok Pénztárcám sohasem volt, a zakó zsebét lehúzza a sok apró, így hát egy nagy korsóban kezdtem gyűjteni 10, 20 és 50 filléreseket. A a korsó hamar megtelt és én — egy „sokadikai” napon — az összegyűlt apró felhasználásán kezdtem törni a fejem. Arra gondoltam, hogy majd a boltban ..., de azután eszembe jutott, hogy a sorban mögöttem állókat megüti a guta, ha én aprózni kezdek. A rutin segít — Mások is így vannak vele — nyugtat meg a Csemege ABC üzletvezető-helyettese,Honvéd Jánosné. — Inkább nagyobb címletekben fizetnek az emberek, nem egyszer kérni kell, hogy aprót adjanak. Így aztán fel kell készülni váltópénzzel, naponta 15 ezer forintnyi fémpénzt tartunk készenlétben. Igaz, ebben már nemcsak a filléresek vannak, hanem a különböző forintosok is. A bolt főpénztárának könyve szerint szerdán 963 db 50 filléres, 903 db 20 filléres és 902 db 10 filléres volt záráskor a kasszában. Megszámolni azonban nem mindet kellett, túlnyomó része rolnizva volt, a rutinos pénztáros ugyanis vigyáz rá, hogy kevés számolni való maradjon. A rolnizás sokat segít a főposta dolgozóinak is. Aprópénz-beváltással nem foglalkoznak ugyan, de befizetéskor bármilyen pénzt elfogadnak. A napi 5—6 ezer 10, 20 és 50 filléres többségét csomagolva, jegyzékkel fizetik be az ügyfelek, de 800—900 darabot nekik kell a nap végén rolnizni. Aprópénzszámoló gépük van ugyan, de hát kisebb tételekkel nem szaladgálhatnak állandóan. Rákli Jánosné, a hivatalvezető helyettese sokáig maga is pénztáros volt, tapasztalata szerint az apró számolását a sorban álló ügyfelek viselik a legnehezebben, hiszen lassítja az ügyintézést. Százezer filléres A posta a Magyar Nemzeti Banknál váltja be az aprópénzt, de odaviszik az iskolák, magánárusok is. Ezresével, vagy legalábbis 50-nel osztható tételekben, jegyzékkel kerül be az apró. A kisebb mennyiséget a pénztár váltja be. Itt is gép segíti a számolást, de az apró azért így is jelentős munkát ad, hiszen a dunaújvárosi fiókba a második negyedévben 340 ezer 10, 20 és 50 filléres került be. Ez már súlyra is jelentős tétel. A beváltásra a bank hivatott, ám egyszerű állampolgár ritkán jelentkezik náluk. Mit csinálnak hát az emberek az apróval? Az érdeklődésemre kapott válaszokból úgy tűnik, hogy a kisebb vásárlásokon kívül sokan a munkahelyi kávét, a napi újságot, cigarettát fizetik kis címletekkel. Sok helyen a gyerekek perselyébe, zsebébe kerül az apró. Ezt látszik bizonyítani a Gourmand presszó felszolgálójának tapasztalata is, miszerint apróval a legfiatalabb vendégek fizetnek csak. Megtalálni a 10 fillért Eltűnődtem, egyáltalán mit lehet kapni egy forintnál kisebb összegért. Hirtelen csak a gyufa és a bélyeg nélküli boríték jutott eszembe. A fillérek mégis jelentős szerepet kapnak. Mindenki látott már árcédulát hasonló számmal: 946 forint 30 fillér. Hogy mi szükség van ekkora összegnél a fillérekre, bevallom, nem értem. Nem csak az aprópénz-forgalmat növelik az ilyen árak, de nehezítik a számolást is. Az ABC vezetőhelyettese mondta: — Előfordul, hogy 10 fillér eltérés miatt órákat számolunk az összesítéskor, hiszen az ilyen hibát a legnehezebb észrevenni. Nagyon megkönnyítené a munkát, ha az árak megállapításakor törekednének a kerekítésre. Ehelyett előfordul, hogy egy nagyobb értékű valaminek ... 30 fillérrel nő az ára. Ki érti ezt? — tri —