Dunaújvárosi Hírlap, 1986. szeptember (31. évfolyam, 70-78. szám)

1986-09-02 / 70. szám

Három kérdés a népfront főtitkárához Vita és egyetértés Az elmúlt másfél év mozgalmas belpolitikai életét olyan események fémjelzik, mint az MSZMP XIII. kongresszusa, a par­lamenti és tanácsválasztások, a Hazafias Népfront VIli., a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség XI. kongresszusa. Hogyan válnak valóra a gyakorlatban a népfront kongresszusán megfo­galmazott elvek, határozatok? Erről kérdeztük Pozsgay Imrét, a HNF főtitkárát. • A nyolcvanas évek megújuló magyar társadal­mában változik-e a népfront a funkciója, hogyan illeszkedik politikai intézményrend­szerbe? — A Hazafias Népfront alapvető feladata nemzeti programként segíteni és el­fogadtatni a párt program­ját. Ezt teljesítjük is. A köz­megegyezés alapja csak az lehet, hogy a népi, nemzeti egységben benne foglaltatnak mindazok, akik elfogadják, hogy a szocializmus építése a párt irányításával, vezeté­sével történik. Természete­sen az alapvető kérdésekben megvalósuló egyetértés nem zárja ki a vita lehetőségét és szükségességét minden egyéb kérdésben. Az orszá­gos tanácsban ott vannak­­ politikai vitapartnereink is. Az ötéves terv, az egyház­­politika, a nemzetiségi és ki­sebbségi politika, az ifjú nemzedékek nevelésének fel­adatai, a környezetvédelem tennivalói vitákban alakul­nak, kristályosodnak ki. A népfrontnak a hagyományos közvetítő, tájékoztató, meg­győző szerep mellett, döntés­előkészítő, véleményező és döntési szerepet is vállalnia k­ell. Nemcsak országos kér­désekben, de a helyi társa­dalom alakításában is. A népfront az állampolgá­rok közössége is. Párttagok és pártonkívüliek — szövet­ségesként és egyenrangú partnerként — közéletének színtere. Ugyanakkor önálló szervezeti életet is él a nép­front, Összegezve: a Hazafi­as Népfront a közmegegye­­­zés politikai intézménye, de politikai közélet önálló szereplője is. — A nyolcadik kongres­­­szus gazdagította-e új voná­sokkal a Hazafias Népfront munkáját? — Természetesen. Ezek közül egyetlen nagyon fontos feladatra hívom fel a figyel­met. Gazdaságpolitikánk alapvető kérdése a gazdasági növekedés, a nemzeti jöve­delem emelkedése, az élet­­színvonal javulása. Ezek si­kerét nem deklarált elvek­ben, hanem gazdasági té­nyekben mérik. Az utóbbi tíz év tényei kételyeket hagynak az emberekben. Új gazdasági növekedésre, az emberek jólétének emelésére van szükség. A népfront nyolcadik kongresszusa úgy foglalt állást, hogy ez csak reform útján lehetséges. Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy egyes társadalmi csoportok elérték a politikai tűrőképesség határát. A nyugdíjasok, a kvalifikált pályakezdők, a csak bérből és fizetésből élők egyes ré­tegei. A népfront egyes konkrét gazdasági kérdések­ben sajátos nézőpontot kép­visel. Például a személyi jö­vedelem készülő adórendsze­rének kérdésében különvé­leményt jelentett be. —­­Mindaz, hogy a gazda­sági problémák megvitatásá­ban alkotó részvételre törek­­­szünk, nem jelenti azt, hogy népfront „beköltözik” a gyárakba, üzemekbe. Leg­döntőbb működési terüle­tünk a lakóhely, ahol a dol­gozók állampolgárként köz­vetítik a munkahelyükön született érdekeiket is. — Minden társadalom kulcskérdése a felnövekvő nemzedékek megnyerése, ép­pen a kontinuitás megterem­tése érdekében. Mit tesz a népfront a fiatalokért? — A fiatalok is állampol­gárok. A népfront kezdem­é­­nyezően lép fel az ifjúságot érintő kérdésekben. A kü­lönböző szintű vezetőtestüle­tek mellett ifjúsági bizottsá­gokat alakítunk. A legfonto­sabb az, hogy a formális kö­töttségektől megszabadítsuk a fiatalokat, s politikai él­ményt nyújtva fejlesszük po­litikai kultúrájukat. Ehhez szeretnénk az ésszerű mun­kamegosztás alapján hozzá­járulni. — Köszönöm a beszélge­tést. Stossek Mátyás Tíz évi munka gyümölcse Termelési Nagydíj Termelési Nagydíjjal tün­tették ki a szabadegyházi Vörös Csillag Termelőszö­vetkezetet. A pénteken meg­tartott ünnepi tsz-közgyűlé­­sen részt vett Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Je­len volt Barts Oszkárné, a megyei pártbizottság első titkára is. Havasi Ferenc méltatta a termelőszövetkezet tagságá­nak munkáját, majd átadta Pallag Tibor tsz-elnöknek a mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter által adomá­nyozott oklevelet, valamint a Termelési Nagydíjat. Kiss István szobrászművész Bú­zakalász című alkotásának kicsinyített mását. Az ünnepi közgyűlésen ki­tüntetéseket nyújtottak át a legjobb termelőszövetkezeti tagoknak. Városszerte megtartották a múlt hét végén a tanévnyitó ünnepségeket. A város általános iskoláiban több mint ki­lencezer, a középiskolákban, szakmunkásképzőkben pedig csaknem kétezer diák kezdi meg, illetve folytatja tanul­mányait Mi lesz Battonyán? (3. oldal) r \ Emlék Kekkonenről Vasárnapra virradóra, 86 éves korában elhunyt Urho Kekkonen, volt finn államfő. Életútját, államférfiúi szerepét lapunk 3. oldalán méltatjuk. Egy ember személyisége apróságokból, villanásokból, őszinte másodpercekből, váratlan reagálásokból áll össze. A hetvenes évek közepén tett magyarországi látogatá­sa alkalmából személyesen találkoztam az idős finn állam­fővel. Ez persze erős túlzás: a fogadására felsorakozott díszalakulat tagjaként néhány lépésről láthattam őt. Het­­venhegy néhány évesen is délcegebb, fél fejjel magasabb volt a sor elején állóknál. Hideg téli nap volt, a gép ké­sett, nagyon fázott mindenki. A vendég ellépve a sorfal előtt, egy pillanatra megállt, válla fölött hátrapillantott a katonákra, elmosolyodott, és megdörzsölte a kocsma alól ki­­látszó fülét. Mintegy vigasztalásul. ő is fázott... — p j Nagygyűlés a Videotonban Békehétvége Fejér megye békeklubjai, a Béke nevet viselő szocia­lista brigádok képviseletében nyolcszázan vettek részt pénteken azon a munkás­gyűlésen, amelyet a békéért és a leszerelésért folytatott harc szakszervezeti akció­napja alkalmából Székesfe­hérváron a Videoton Okta­tási Központban tartottak. A munkásgyűlésen, amelyen ott voltak a megye politikai és társadalmi szervezeteinek vezető képviselői, Baranyai Tibor, az MSZMP KB tag­ja, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának főtitkára mondott beszédet. Hangsú­lyozta: a magyar szakszerve­zetek tudatában vannak an­nak, hogy a békéért és biz­tonságért folyó világméretű küzdelem erősítése ma min­denekelőtt szocialista építő­munkánk terveinek mara­déktalan valóra váltását igényli. A pénteki munkásgyűlés egyúttal a magyar szolidari­tási és békemozgalom egy hónapig tartó akciósorozatá­nak a kezdetét is jelentette. A hétvégén az Országos Bé­ketanács és a Magyar Tele­vízió közös rendezésében or­szágszerte békefesztiválokat tartottak. A szándék az volt, hogy felhívják a figyelmet: az emberek sokféle formá­ban gyakat, fejezhetik ki békevá­ötleteik, kezdemé­nyezéseik támogatásra talál­nak. Az eseményekre görög, francia, japán, szovjet, NDK- beli, holland, osztrák, len­gyel és csehszlovák béke­mozgalmi képviselők érkez­tek hazánkba. A vendégek között volt Jan Martenson, az ENSZ főtitkárhelyettese is. A fővárosban a Vörös­marty tér volt a gazdag programok centruma. A két­napos rendezvénysorozatnak sok ezer résztvevője volt. Sikeresnek bizonyult a „Mentőautót Nicaraguának” akció, hiszen a második nap végére összegyűlt önkéntes adományokból az autó ára. Sok résztvevőt vonzottak a vidéki események is. Az ag­rárfiatalok első országos ta­lálkozóján Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KISZ KB első titkára mondott beszédet. Fertőrákoson este tartottak nagygyűlést, amelynek szó­noka Pozsgay Imre, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára volt. Fe­jér megyében Agárd adott otthont a békerendezvények­nek. A színpadon amatőr népi együttesek, dalosok és táncosok léptek fel, tartot­tak békefórumot és sok más program várta a helyszínre látogató kicsiket és nagyokat. Ide indult érkeztek a Budapestről kerékpárosok, akik béketúrán vettek részt. Gya­logosoknak is szerveztek tú­rát, Szabadbattyánból Vaj­­tára. A Fejér megyei béke­akció eseményeiről többször adott helyszíni közvetítést a Magyar Televízió. Különösen a kisebbek körében volt nagy sikere az agárdi hő­légballon-bemutatónak. A Matrjoska babák már messzi­ről köszöntötték a békenapra érkezőket Az agárdi színpadon nagy sikere volt a fehérvári Los Andinos együttesnek, amely latin-amerikai népzenével szórakoztatta a közönséget Tegnap reggel becsengettek Az első óra után Alighanem minden kis- és nagydiák a szokásosnál többet pillantott az elmúlt napokban a naptárra: ki izgatottan, ki sajnálkozva várta a szeptember elsejét, az új tanév kezde­tét. Mára már mindannyian túl vannak az első tanítási napon, amely elsősorban azoknak volt különösen izgalmas, akik az első osztályt kezdik valamelyik általános vagy kö­zépiskolában. Közülük kérdeztünk meg három diákot: ho­gyan telt az első tanítási nap első negyvenöt perce? Csak énekeltünk Az első kicsengetés után elözönlik a kékköpenyes fiúk és lányok a Barátság Úti Ál­talános Iskola folyosóját. Az első osztályos Hier Adrienn és Kiss Izabella megillető­­dötten sétálgat, a kérdésekre félszeg mosollyal válaszol­nak: — Még csak énekeltünk és verseket mondtunk, mint az óvodában — mondja Ad­rienn csalódottan — pedig én már tanulni szerettem volna. Alig várom, hogy ol­vasni tudjak és ne kelljen örökké könyörögni anyunak, hogy meséljen. Karácsonyra már mesélhetek magamnak! Izabellának még nincs sok mondanivalója, köpenye szé­lét gyűrögetve mondja: — Én nem sokat gondol­koztam azon, hogy milyen lesz az iskola. Ez az első éneklős-verses óra nem volt rossz ... Komolyabban vesznek A Münnich Gimnázium el­ső bé osztályában nem lát­szik megilletődöttnek Králl Gabriella: — Az osztályfőnökkel van az első két óránk. Ismertette velünk a házirendet, megtud­tuk, mit szabad itt az isko­lában és mit nem, milyen szokások honosodtak meg. Úgy vettem észre, hogy sok­kal komolyabban kezelnek minket, mint az általános is­kolában, nem magyaráznak annyit, nem babusgatnak bennünket. Az osztálytársaim közül még csak néhány lányt ismerek, akikkel táborban, vagy kézilabda-mérkőzésen már találkoztunk. Gondolom, két hét múlva már egészen más lesz a helyzet. Adony­­ból járok be, és a buszon több lánnyal is együtt uta­zom, ők sokat mesélnek az iskoláról. A bejárást nem érzem hátránynak, ilyenkor, ha jó az idő, akkor nincs gond a közlekedéssel. Ugyan­úgy negyed hétkor keltem ma, mint a kollégisták. Hat óránk lesz és utána a buszig még pont meg tudom venni a bérletet. Vannak már barátok is Mosolygós, fekete srác Farkas Lajos, a 340. Sz. Épí­tőipari Szakmunkásképző In­tézet aulója, elsőéves kőműves-ta­tárbogárdról jött Dunaújvárosba tanulni. — Egyik volt osztálytár­sam bátyja tanult itt, s egy­szer meglátogattuk. Megtet­szett nekem az iskola és a kollégium is. Akkor hatá­roztam el, hogy én is kő­műves leszek, és itt, Duna­újvárosban fogok tanulni. A szüleim eleinte féltettek, hogy „messzire” kerülök, de aztán belenyugodtak és azt mondták: végtére is én dön­tök a saját sorsomról. Lajos reméli, hogy jól dön­tött. Ami a tanulást illeti, nincs félnivalója. Az általá­nos iskolát jó közepes ered­ménnyel fejezte be, és saját bevallása szerint szeret ta­nulni. Az iskolában az első óra ismerkedéssel telt el, mind­egyikük beszámolhatott saját magáról és a családjáról. Lajos első benyomása az volt, hogy szimpatikusak az osztálytársai, jó közösségbe került. Az osztályban hozzá hasonlóan sokan vidékről érkeztek, és köztük már ba­rátokra is lelt.

Next