Dunaújvárosi Hírlap, 1986. szeptember (31. évfolyam, 70-78. szám)
1986-09-02 / 70. szám
Három kérdés a népfront főtitkárához Vita és egyetértés Az elmúlt másfél év mozgalmas belpolitikai életét olyan események fémjelzik, mint az MSZMP XIII. kongresszusa, a parlamenti és tanácsválasztások, a Hazafias Népfront VIli., a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség XI. kongresszusa. Hogyan válnak valóra a gyakorlatban a népfront kongresszusán megfogalmazott elvek, határozatok? Erről kérdeztük Pozsgay Imrét, a HNF főtitkárát. • A nyolcvanas évek megújuló magyar társadalmában változik-e a népfront a funkciója, hogyan illeszkedik politikai intézményrendszerbe? — A Hazafias Népfront alapvető feladata nemzeti programként segíteni és elfogadtatni a párt programját. Ezt teljesítjük is. A közmegegyezés alapja csak az lehet, hogy a népi, nemzeti egységben benne foglaltatnak mindazok, akik elfogadják, hogy a szocializmus építése a párt irányításával, vezetésével történik. Természetesen az alapvető kérdésekben megvalósuló egyetértés nem zárja ki a vita lehetőségét és szükségességét minden egyéb kérdésben. Az országos tanácsban ott vannak politikai vitapartnereink is. Az ötéves terv, az egyházpolitika, a nemzetiségi és kisebbségi politika, az ifjú nemzedékek nevelésének feladatai, a környezetvédelem tennivalói vitákban alakulnak, kristályosodnak ki. A népfrontnak a hagyományos közvetítő, tájékoztató, meggyőző szerep mellett, döntéselőkészítő, véleményező és döntési szerepet is vállalnia kell. Nemcsak országos kérdésekben, de a helyi társadalom alakításában is. A népfront az állampolgárok közössége is. Párttagok és pártonkívüliek — szövetségesként és egyenrangú partnerként — közéletének színtere. Ugyanakkor önálló szervezeti életet is él a népfront, Összegezve: a Hazafias Népfront a közmegegyezés politikai intézménye, de politikai közélet önálló szereplője is. — A nyolcadik kongresszus gazdagította-e új vonásokkal a Hazafias Népfront munkáját? — Természetesen. Ezek közül egyetlen nagyon fontos feladatra hívom fel a figyelmet. Gazdaságpolitikánk alapvető kérdése a gazdasági növekedés, a nemzeti jövedelem emelkedése, az életszínvonal javulása. Ezek sikerét nem deklarált elvekben, hanem gazdasági tényekben mérik. Az utóbbi tíz év tényei kételyeket hagynak az emberekben. Új gazdasági növekedésre, az emberek jólétének emelésére van szükség. A népfront nyolcadik kongresszusa úgy foglalt állást, hogy ez csak reform útján lehetséges. Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy egyes társadalmi csoportok elérték a politikai tűrőképesség határát. A nyugdíjasok, a kvalifikált pályakezdők, a csak bérből és fizetésből élők egyes rétegei. A népfront egyes konkrét gazdasági kérdésekben sajátos nézőpontot képvisel. Például a személyi jövedelem készülő adórendszerének kérdésében különvéleményt jelentett be. —Mindaz, hogy a gazdasági problémák megvitatásában alkotó részvételre törekszünk, nem jelenti azt, hogy népfront „beköltözik” a gyárakba, üzemekbe. Legdöntőbb működési területünk a lakóhely, ahol a dolgozók állampolgárként közvetítik a munkahelyükön született érdekeiket is. — Minden társadalom kulcskérdése a felnövekvő nemzedékek megnyerése, éppen a kontinuitás megteremtése érdekében. Mit tesz a népfront a fiatalokért? — A fiatalok is állampolgárok. A népfront kezdeményezően lép fel az ifjúságot érintő kérdésekben. A különböző szintű vezetőtestületek mellett ifjúsági bizottságokat alakítunk. A legfontosabb az, hogy a formális kötöttségektől megszabadítsuk a fiatalokat, s politikai élményt nyújtva fejlesszük politikai kultúrájukat. Ehhez szeretnénk az ésszerű munkamegosztás alapján hozzájárulni. — Köszönöm a beszélgetést. Stossek Mátyás Tíz évi munka gyümölcse Termelési Nagydíj Termelési Nagydíjjal tüntették ki a szabadegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetet. A pénteken megtartott ünnepi tsz-közgyűlésen részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Jelen volt Barts Oszkárné, a megyei pártbizottság első titkára is. Havasi Ferenc méltatta a termelőszövetkezet tagságának munkáját, majd átadta Pallag Tibor tsz-elnöknek a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által adományozott oklevelet, valamint a Termelési Nagydíjat. Kiss István szobrászművész Búzakalász című alkotásának kicsinyített mását. Az ünnepi közgyűlésen kitüntetéseket nyújtottak át a legjobb termelőszövetkezeti tagoknak. Városszerte megtartották a múlt hét végén a tanévnyitó ünnepségeket. A város általános iskoláiban több mint kilencezer, a középiskolákban, szakmunkásképzőkben pedig csaknem kétezer diák kezdi meg, illetve folytatja tanulmányait Mi lesz Battonyán? (3. oldal) r \ Emlék Kekkonenről Vasárnapra virradóra, 86 éves korában elhunyt Urho Kekkonen, volt finn államfő. Életútját, államférfiúi szerepét lapunk 3. oldalán méltatjuk. Egy ember személyisége apróságokból, villanásokból, őszinte másodpercekből, váratlan reagálásokból áll össze. A hetvenes évek közepén tett magyarországi látogatása alkalmából személyesen találkoztam az idős finn államfővel. Ez persze erős túlzás: a fogadására felsorakozott díszalakulat tagjaként néhány lépésről láthattam őt. Hetvenhegy néhány évesen is délcegebb, fél fejjel magasabb volt a sor elején állóknál. Hideg téli nap volt, a gép késett, nagyon fázott mindenki. A vendég ellépve a sorfal előtt, egy pillanatra megállt, válla fölött hátrapillantott a katonákra, elmosolyodott, és megdörzsölte a kocsma alól kilátszó fülét. Mintegy vigasztalásul. ő is fázott... — p j Nagygyűlés a Videotonban Békehétvége Fejér megye békeklubjai, a Béke nevet viselő szocialista brigádok képviseletében nyolcszázan vettek részt pénteken azon a munkásgyűlésen, amelyet a békéért és a leszerelésért folytatott harc szakszervezeti akciónapja alkalmából Székesfehérváron a Videoton Oktatási Központban tartottak. A munkásgyűlésen, amelyen ott voltak a megye politikai és társadalmi szervezeteinek vezető képviselői, Baranyai Tibor, az MSZMP KB tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára mondott beszédet. Hangsúlyozta: a magyar szakszervezetek tudatában vannak annak, hogy a békéért és biztonságért folyó világméretű küzdelem erősítése ma mindenekelőtt szocialista építőmunkánk terveinek maradéktalan valóra váltását igényli. A pénteki munkásgyűlés egyúttal a magyar szolidaritási és békemozgalom egy hónapig tartó akciósorozatának a kezdetét is jelentette. A hétvégén az Országos Béketanács és a Magyar Televízió közös rendezésében országszerte békefesztiválokat tartottak. A szándék az volt, hogy felhívják a figyelmet: az emberek sokféle formában gyakat, fejezhetik ki békeváötleteik, kezdeményezéseik támogatásra találnak. Az eseményekre görög, francia, japán, szovjet, NDK- beli, holland, osztrák, lengyel és csehszlovák békemozgalmi képviselők érkeztek hazánkba. A vendégek között volt Jan Martenson, az ENSZ főtitkárhelyettese is. A fővárosban a Vörösmarty tér volt a gazdag programok centruma. A kétnapos rendezvénysorozatnak sok ezer résztvevője volt. Sikeresnek bizonyult a „Mentőautót Nicaraguának” akció, hiszen a második nap végére összegyűlt önkéntes adományokból az autó ára. Sok résztvevőt vonzottak a vidéki események is. Az agrárfiatalok első országos találkozóján Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára mondott beszédet. Fertőrákoson este tartottak nagygyűlést, amelynek szónoka Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára volt. Fejér megyében Agárd adott otthont a békerendezvényeknek. A színpadon amatőr népi együttesek, dalosok és táncosok léptek fel, tartottak békefórumot és sok más program várta a helyszínre látogató kicsiket és nagyokat. Ide indult érkeztek a Budapestről kerékpárosok, akik béketúrán vettek részt. Gyalogosoknak is szerveztek túrát, Szabadbattyánból Vajtára. A Fejér megyei békeakció eseményeiről többször adott helyszíni közvetítést a Magyar Televízió. Különösen a kisebbek körében volt nagy sikere az agárdi hőlégballon-bemutatónak. A Matrjoska babák már messziről köszöntötték a békenapra érkezőket Az agárdi színpadon nagy sikere volt a fehérvári Los Andinos együttesnek, amely latin-amerikai népzenével szórakoztatta a közönséget Tegnap reggel becsengettek Az első óra után Alighanem minden kis- és nagydiák a szokásosnál többet pillantott az elmúlt napokban a naptárra: ki izgatottan, ki sajnálkozva várta a szeptember elsejét, az új tanév kezdetét. Mára már mindannyian túl vannak az első tanítási napon, amely elsősorban azoknak volt különösen izgalmas, akik az első osztályt kezdik valamelyik általános vagy középiskolában. Közülük kérdeztünk meg három diákot: hogyan telt az első tanítási nap első negyvenöt perce? Csak énekeltünk Az első kicsengetés után elözönlik a kékköpenyes fiúk és lányok a Barátság Úti Általános Iskola folyosóját. Az első osztályos Hier Adrienn és Kiss Izabella megilletődötten sétálgat, a kérdésekre félszeg mosollyal válaszolnak: — Még csak énekeltünk és verseket mondtunk, mint az óvodában — mondja Adrienn csalódottan — pedig én már tanulni szerettem volna. Alig várom, hogy olvasni tudjak és ne kelljen örökké könyörögni anyunak, hogy meséljen. Karácsonyra már mesélhetek magamnak! Izabellának még nincs sok mondanivalója, köpenye szélét gyűrögetve mondja: — Én nem sokat gondolkoztam azon, hogy milyen lesz az iskola. Ez az első éneklős-verses óra nem volt rossz ... Komolyabban vesznek A Münnich Gimnázium első bé osztályában nem látszik megilletődöttnek Králl Gabriella: — Az osztályfőnökkel van az első két óránk. Ismertette velünk a házirendet, megtudtuk, mit szabad itt az iskolában és mit nem, milyen szokások honosodtak meg. Úgy vettem észre, hogy sokkal komolyabban kezelnek minket, mint az általános iskolában, nem magyaráznak annyit, nem babusgatnak bennünket. Az osztálytársaim közül még csak néhány lányt ismerek, akikkel táborban, vagy kézilabda-mérkőzésen már találkoztunk. Gondolom, két hét múlva már egészen más lesz a helyzet. Adonyból járok be, és a buszon több lánnyal is együtt utazom, ők sokat mesélnek az iskoláról. A bejárást nem érzem hátránynak, ilyenkor, ha jó az idő, akkor nincs gond a közlekedéssel. Ugyanúgy negyed hétkor keltem ma, mint a kollégisták. Hat óránk lesz és utána a buszig még pont meg tudom venni a bérletet. Vannak már barátok is Mosolygós, fekete srác Farkas Lajos, a 340. Sz. Építőipari Szakmunkásképző Intézet aulója, elsőéves kőműves-tatárbogárdról jött Dunaújvárosba tanulni. — Egyik volt osztálytársam bátyja tanult itt, s egyszer meglátogattuk. Megtetszett nekem az iskola és a kollégium is. Akkor határoztam el, hogy én is kőműves leszek, és itt, Dunaújvárosban fogok tanulni. A szüleim eleinte féltettek, hogy „messzire” kerülök, de aztán belenyugodtak és azt mondták: végtére is én döntök a saját sorsomról. Lajos reméli, hogy jól döntött. Ami a tanulást illeti, nincs félnivalója. Az általános iskolát jó közepes eredménnyel fejezte be, és saját bevallása szerint szeret tanulni. Az iskolában az első óra ismerkedéssel telt el, mindegyikük beszámolhatott saját magáról és a családjáról. Lajos első benyomása az volt, hogy szimpatikusak az osztálytársai, jó közösségbe került. Az osztályban hozzá hasonlóan sokan vidékről érkeztek, és köztük már barátokra is lelt.