Dunaújvárosi Hírlap, 1986. október (31. évfolyam, 79-87. szám)

1986-10-03 / 79. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! hírlap XXXVI. évfolyam, 79. szám ~ 1986. október 3., péntek ~ Ára: 2,40 Ft AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Településfejlesztési koncepció Jóváhagyták Ülést tartott kedden Fejér Megyei Tanács. A tes­­­tület megvitatta és jóvá­hagyta a Fejér megye terü­let- és településfejlesztésé­nek hosszú távú koncepció­ját, amit szeptember 13-án közölt a Fejér Megyei Hír­lap Felszólalt a Barts Oszkárné, tanácsülésen a megyei pártbizottság első titkára, aki többek között hangsú­lyozta: a fejlesztésekben fő­leg a rekonstrukciós megol­dások jöhetnek szóba a kö­vetkező 15 évben. Nagyobb figyelmet kell fordítani az arányos kommunális fejlesz­tésekre, igazodva a települé­sek szerepköréhez is, szem előtt tartva, hogy az alap­ellátás színvonala minden­hol segítse elő a népesség megtartását. A továbbiakban tájékoztat­ták a testületet a helyi ta­nácsok megyei irányításá­nak gyakorlatáról és az irá­nyítás továbbfejlesztésének feladatairól. Kicserélik az ablakokat, erkélyajtókat Zajvédelem a Szórád Márton úton A Szórád Márton út szé­lesítése miatt az útpálya az eddiginél lényegesen köze­lebb lesz a lakásokhoz. Ezért a városi tanács vezetői a la­kóházfelújítási keret terhére kicseréltetik a Szórád Már­ton út 18-20. és György út 25. számú Dózsa ház­tömb, valamint a Szórád Márton út 38. számú, úgyne­vezett művészház ablakait és erkélyajtóit hangelnyelő tí­pusúakra. A két épületre 880 ezer, illetve 350 ezer fo­rintot költhetnek e célból. A többi, az úttesttől távolabb levő Szórád Márton úti épü­letnél zajvédelmi beavatko­zásra csak az út elkészülte után és akkor kerül sor, ha a zajszintmérés ezt indokol­ni fogja. A NEB-munkájáról tárgyalt a városi párt-vb Segíteni akarnak Egyperces néma felállással adóztak a városi párt-vég­rehajtó bizottság tagjai az el­hunyt Listár Sándor emléké­nek, mielőtt megkezdték vol­na a munkát a testület ked­di ülésén. Egyebek mellett szóbeli tájékoztatót hallgat­tak meg az úttörőválasztások tapasztalatairól, a pártszer­vek és -szervezetek ezzel kapcsolatos feladatairól, va­lamint megvitatták azt az írásos jelentést, amely a dunaújvárosi Népi Ellenőr­zési Bizottság tevékenységé­ről adott számot. A beszámolóból — és ké­sőbb a vita során is — kide­rült: alapos és sokrétű mun­kát végeztek népi ellenőreink az elmúlt években. 1980-tól 1985. végéig összesen ki­­lencvenhárom átfogó vizsgá­latot végeztek, emellett ket­tő híján háromszáz közérde­kű bejelentés és panasz okait, körülményeit vizsgál­ták ki. Munkájuk szorosan kapcsolódik a gazdasági, társadalmi szervek irányító tevékenységéhez, befolyásol­ja mindennapi közérzetün­ket, s ezért vitathatatlan politikai jelentőséggel bír. Vizsgálataik egy részét előre tervezik: például az energiagazdálkodás helyzete, a társadalmi tulajdon vé­delme egyes gazdálkodó egy­ségeknél, környezetvédelem, létszám- és munkaidő-gaz­dálkodás stb. Rendszeresen foglalkoznak a lakossági el­látás különböző területeivel, vizsgálják az egészségügy helyzetét, a gyermek- és ifjúságvédelmet, az idősek­kel való törődést. Nem „zárt terület” előttük a kul­túra, az oktatás sem. A he­lyi kezdeményezésű vizsgá­latok a város, illetve a vá­roskörnyék gondjainak fel­tárására és megoldására irányulnak. A tapasztalatok szerint az utóbbi években növekszik a bejelentések száma, ami a NEB vezetőinek véleménye szerint a megváltozott gaz­dasági helyzettel, a fokozot­tabb érzékenységgel hozható összefüggésbe. A bejelenté­sek egy részét saját hatás­körben intézik, de ha szük­séges, kérik az arra illeté­kes szervezet segítségét is. Jó kapcsolat alakult ki a városi ügyészséggel és a rendőrkapitánysággal, s ez azt is segíti, hogy a népi ellenőrök fellépése jogilag megalapozott legyen. Ha­sonlóan hasznos együttmű­ködés alakult ki a különbö­ző társadalmi és tömegszer­vezetekkel. A több mint há­romszáz, társadalmi munká­ban tevékenykedő népi ellen­őr mellett esetenként, ha a vizsgált téma megkívánja, az érintett területek szakér­tőitől is segítséget kérnek. Az írásos beszámolóval kapcsolatban több kérdés is elhangzott — ezekre Med­­veczkyné Takács Rózsa, a városi NEB elnöke adott választ, majd a vitában is többen szót kértek. Farkas Béláné azt emelte ki, hogy a NEB vizsgálatai korrek­tek, ugyanakkor szóvá tet­te, hogy az írásos beszámoló­ban is jelzett társadalmi fe­szültségek, illetve a vizsgá­latok témája nincs mindig összhangban. Sárosi József is azt tartotta említésre méltó­nak, hogy a NEB tevékeny­sége, a népi ellenőrök mun­kájának színvonala javult, nem az a­­ cél, hogy „ret­tegjenek” tőlük, s vizsgála­taik során a jó, a kedvező tapasztalatokat is igyekez­nek felszínre hozni, s elter­jeszteni. Breznyánszky Gyu­­láné, a megyei NEB elnöke áttekintést adott a NEB sok­rétű feladatairól, kiemelve, hogy a felsőbb állami és pártszervek is hasznosítsák a népi ellenőri vizsgálatok során felszínre kerülő ta­pasztalatokat. Az ülésen elnöklő Gada­­­necz György, a városi párt­­bizottság első titkára hang­súlyozta a népi ellenőri munka politikai jelentőségét, szólt arról, hogy — a fel­adatok jellegének megfele­lően —az eddiginél is job­ban támaszkodjon a népi el­lenőrzés a munkások véle­ményére, észrevételeire, javasolta, hogy a párttestüle­­­tek az eddiginél is jobban éljenek a NEB-vizsgálatok adta lehetőségekkel, haszno­sítsák jobban munkájukban a szervezet tapasztalatait. A városi pártbizottság és NEB alakítson ki még szoro­a­sabb munkakapcsolatot, főleg a közérdekű bejelen­­­tésekről, panaszokról kölcsö­nösen informálják egymást. A testület összességében el­ismerésre méltónak minősí­tette a népi ellenőrök és a városi NEB munkáját, s a tájékoztató jelentést egyhan­gúlag elfogadta. Tilalmak, lehetőségek (3. oldal) Látványos szakaszához érkezett a munka a Szórád Márton úton. Elkészült az új pálya a Béke tér és a Dózsa György út között. Az útépítők rövidesen hozzáfognak a mellette levő régi útpálya szélesítéséhez és felújításához. Emiatt nem lehet majd behajtani a Szórád Márton útról a picci ABC előtti parkolóba. Mivel kevés ott a parkolóhely, kizárólag személyautók számára, ideiglenes kohósalak utat készítenek az ABC előtti és a piaci pavilonok mögötti parkoló között. Rövidesen befejezik az aszfaltozók a Dózsa György út és a Tanácsköztársaság út közötti útpálya építését, ami ismét forga­lomáttereléssel jár majd, egy alkalommal pedig (amikor a Dó­zsa György úti kereszteződést aszfaltozzák) éjszakai műszakra is sor kerül. Az útépítők még a tér beállta előtt átadják a forgalomnak a megszélesített és felújított régi útpályát is a Béke tértől leg­alább a Dózsa György útig, de lehet, hogy az Esze Tamás ut­cáig. Mindenképpen a jövő év feladata marad a Szórád Márton út II-es rendelőintézettől északra eső részének az átépítése. Tanácstagi beszámoló Tanácstagi beszámolót tar­tanak hétfőn 17 órakor a Vasmű Klubban a Barátság városrészi 1-es és 2-es vá­lasztókerület tanácstagjai: Pallóst József és dr. Répási Gellért. E két választókerü­let tanácstagi beszámolója a tavasz folyamán elma­radt. Hétfőn temetik Listár Sándort Listár­ Sándornak, az MSZMP Dunaújvárosi Váro­si Bizottsága hétfőn elhunyt titkárának a temetése októ­ber 6-án, hétfőn 15 óra 30 perckor lesz a dunaújvárosi temetőben. Autóbusz 14.45- kor és 15 órakor indul a Lenin térről a temetőbe. A megyei párt-vb a dunaújvárosi papírgyárról Sikerek, megalapozott jövő Az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága szerdán Barts Oszkárnénak, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A testület jelentést hallgatott meg a XIII. kong­resszus gazdasági határozatainak végrehajtásáról a Papíripari Vállalat Dunaújvárosi Gyárában. A­­ jelentést B­o­z­s­i­t­s Béla, a gyár igazgatója terjesztette elő. A napirendi pont vitájában részt vett K­r­a­j­n­y­á­k Tibor, az MSZMP KB alosztályvezetője, J­u­­h­á­s­z Mihály, a Papíripari Vállalat vezérigazgatója, valamint T­o­p­á­n­k­a György, a dunaújvárosi gyár pártbizottságának titkára. A PIV Dunaújvárosi Gyá­rát — a megújult dinamikus vezetés és a 2200 dolgozót számláló kollektíva erőfeszí­téseinek eredményeképpen — az iparág élvonalába so­rolják. A gyár évente több mint negyedmillió tonnányi papírterméket gyárt, munká­juk, jó gazdasági teljesítmé­nyeik alapján a hatodik öt­éves terv során háromszor nyerték el a kiváló címet. Tavaly először alakult úgy, hogy a szakma gyárai közül a dunaújvárosi bizonyult a legjobbnak. Az eredmények mögött — állapította meg a testület — magasfokú, felelősségteljes, hozzáértéssel végzett munka van. A gyárban stabilizáló­dott a káderállomány, a ne­héz körülmények, a folya­matos műszak mellett is ja­vult a szakmunkásgárda ös­­­szetétele és szakmai színvo­nala. A dunaújvárosi papír­gyárban az átlagosnál maga­sabbak a keresetek, létszám­gondok nem akadályozták a termelést, a nagyértékű berendezések­­ folyamatos üzemeltetését. Az alapanyagellátásban a hulladékpapír szállításának ütemtelensége okozott alkal­manként gondokat. Ugyan­csak nehézséget jelent, hogy a mezőgazdasági üzemeknél, a csökkenő fejlesztési forrá­sok miatt, a szalmabálázók beszerzése helyenként lehe­tetlenné vált. (Ismeretes, hogy raktári készlet nélkül, órára pontosított szállítás­sal látják el alapanyaggal az üzemet.) A szalmacellulózgyár re­konstrukciója még ebben az évben befejeződhet. A meg­vásárolt technika korszerű, itt a régi gyakorlatilag berendezésekből semmi sem marad. A végrehajtó bizottság a feladatokról szólva hangsú­lyozta, hogy a gyárban foly­tatni kell a belső tartalékok feltárását, folytatni kell azt a munkát, amely a kongresszus óta eltelt XIII. idő­szakban megfelelt a párt legmagasabb fórumán hozott határozatoknak. A testület megerősítette azokat a tö­rekvéseket, amelyekkel gyár vezetése újabb fejlődési a szakaszt akar elindítani. A PIV Dunaújvárosi Gyá­ra a jól prosperáló, eredmé­nyes, nyereséges vállalatok közé tartozik. Juhász Mihály hozzászólásában a kezdemé­nyezőkészség megtartására hívta fel a figyelmet és hangsúlyozta, hogy fejlődése, eredményei a gyár meg­határozó hatással vannak a hazai papíriparra. A megyei pártbizottság el­ső titkára összefoglalójában megállapította, hogy a PIV Dunaújvárosi Gyárában eredményesen munkálkodtak a XIII. kongresszus gazda­ságpolitikai végrehajtásán. határozatának Elismeréssel szólt a nagyvállalat és a du­naújvárosi gyár között meg­valósult példamutató együtt­működésről, azokról a dolgo­zói és vezetői teljesítmé­nyekről, amelyek a dunaúj­városi papírgyár eredmé­nyeit megalapozták. Vasas néptáncfesztivál Táncos hétvége Nyolcadik alkalommal rendezi meg a Munkásmű­velődési Központ és a vas­mű néptáncegyüttese a va­sas néptáncosok országos ta­lálkozóját ezen a hétvégén. A program szombaton dél­ben a Vasmű Klubtól in­duló menettánccal kezdődik, ezt követően a Lenin téren ünnepélyesen megnyitják a fesztivált, majd a táncosok bemutatót tartanak. E prog­ram az MMK-ig tartó me­nettánccal végződik. Dél­után fél hatkor kezdődik a Bartók Béla Művelődési Központ színháztermében a gálaműsor, amelynek kereté­ben dobogóra lépnek a vendégek és a házigazdák is. Elsőként a székesfehér­vári Ikarus Néptáncegyüttes, majd az ózdi Kohász együt­tes, valamint a Győri Va­gon- és Gépgyár és a Csepeli Munkásotthon táncosai. Szü­net után a Szinva-völgyi és a dunaújvárosi együttesek bemutatója következik, s a budapesti Vasas Művész­­együttes műsorával zárul a gálaest. Vasárnap szakmai tanács­kozáson vesznek részt a művészeti vezetők, majd a Mező Imre iskola előcsarno­kában a néptáncosok tánc­házi foglalkozásra várják az érdeklődőket. Őszel gyakran alacsony a Duna vízállása. Az aszály miatt az idén még a szokott­nál is alacsonyabb. Ilyenkor elvégezhető (lenne) sok olyan munka, amit máskor a magasabb vízállás lehetet­lenné tesz, vagy legalábbis megnehezít. Arra voltunk kíváncsiak, hogy élnek-e az alkalommal az illetékesek, kihasználják-e a kínálkozó lehetőséget Biksz János, a Dunaújvá­rosi Vízi Társulat ügyvezető igazgatója: — A Dunához semmi közünk. Ott a meder­karbantartás az illetékes vízügyi igazgatósághoz tarto­zik. A szabad strandon és környékén tanácsi megrende­lésre szoktunk munkát vé­gezni. Ilyen megrendelést mostanában nem kaptunk. Éberhardt Béla, a városi tanács műszaki osztályának csoportvezetője: — Kevés pénzből gazdálkodhatunk. Ami rendelkezésünkre áll, azt a tervben meghatározott feladatokra költhetjük. Meg­maradt pénz pedig ilyenkor, ősszel már nincs. Egyébként most a kemping környéké­nek rendezése a legfontosabb, ez pedig nincs kapcsolatban a vízállással. Hajós Béla, a Közép-du­nántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki — Olyan igazgatóhelyettese: gépeink vannak, amelyekkel egész évben tu­dunk dolgozni, akár víz alatt is. Jelenleg Bölcske—Mado­­csa környékén erősítjük töltést, a vízállástól függet­­­lenül. Pinczen István, a dunaúj­városi révállomás hajóveze­tője: — A révlejárón kija­vítottuk mindazokat a hibá­kat, amelyeket saját erőnk­ből el tudtunk végezni. Ám ahhoz, hogy az utat megfe­lelően kijavítsuk, kellene még nyolc-tíz köbméter be­ton. De erre nincs ilyenkor, az év vége felé pénze a cég­nek, s ezért nem tudunk iga­zán élni a kínálkozó alka­lommal ...­­ Nem éppen vigasztaló körkép. Az olcsóbban, kön­­­n­nyebben elvégezhető munká­ra — amire nincs mindig alkalom — azért nem jut pénz, mert nincs betervezve. Pedig milyen egyszerűen el lehetne most bontani a kikö­tői öbölbe beékelődött patakdeltát, onnan kitermel­ve a sokszor hiányzó, töltés­­erősítésekhez szükséges föl­det. A példasort ki-ki foly­tathatná. Mindez a tervgazdálkodás hibája volna? Aligha. In­kább a nem eléggé előrelátó tervkészítőké. Persze, az „eredmény” szempontjából mindegy... (Csongor)

Next