Dunaújvárosi Hírlap, 1986. október (31. évfolyam, 79-87. szám)
1986-10-03 / 79. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! hírlap XXXVI. évfolyam, 79. szám ~ 1986. október 3., péntek ~ Ára: 2,40 Ft AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Településfejlesztési koncepció Jóváhagyták Ülést tartott kedden Fejér Megyei Tanács. A testület megvitatta és jóváhagyta a Fejér megye terület- és településfejlesztésének hosszú távú koncepcióját, amit szeptember 13-án közölt a Fejér Megyei Hírlap Felszólalt a Barts Oszkárné, tanácsülésen a megyei pártbizottság első titkára, aki többek között hangsúlyozta: a fejlesztésekben főleg a rekonstrukciós megoldások jöhetnek szóba a következő 15 évben. Nagyobb figyelmet kell fordítani az arányos kommunális fejlesztésekre, igazodva a települések szerepköréhez is, szem előtt tartva, hogy az alapellátás színvonala mindenhol segítse elő a népesség megtartását. A továbbiakban tájékoztatták a testületet a helyi tanácsok megyei irányításának gyakorlatáról és az irányítás továbbfejlesztésének feladatairól. Kicserélik az ablakokat, erkélyajtókat Zajvédelem a Szórád Márton úton A Szórád Márton út szélesítése miatt az útpálya az eddiginél lényegesen közelebb lesz a lakásokhoz. Ezért a városi tanács vezetői a lakóházfelújítási keret terhére kicseréltetik a Szórád Márton út 18-20. és György út 25. számú Dózsa háztömb, valamint a Szórád Márton út 38. számú, úgynevezett művészház ablakait és erkélyajtóit hangelnyelő típusúakra. A két épületre 880 ezer, illetve 350 ezer forintot költhetnek e célból. A többi, az úttesttől távolabb levő Szórád Márton úti épületnél zajvédelmi beavatkozásra csak az út elkészülte után és akkor kerül sor, ha a zajszintmérés ezt indokolni fogja. A NEB-munkájáról tárgyalt a városi párt-vb Segíteni akarnak Egyperces néma felállással adóztak a városi párt-végrehajtó bizottság tagjai az elhunyt Listár Sándor emlékének, mielőtt megkezdték volna a munkát a testület keddi ülésén. Egyebek mellett szóbeli tájékoztatót hallgattak meg az úttörőválasztások tapasztalatairól, a pártszervek és -szervezetek ezzel kapcsolatos feladatairól, valamint megvitatták azt az írásos jelentést, amely a dunaújvárosi Népi Ellenőrzési Bizottság tevékenységéről adott számot. A beszámolóból — és később a vita során is — kiderült: alapos és sokrétű munkát végeztek népi ellenőreink az elmúlt években. 1980-tól 1985. végéig összesen kilencvenhárom átfogó vizsgálatot végeztek, emellett kettő híján háromszáz közérdekű bejelentés és panasz okait, körülményeit vizsgálták ki. Munkájuk szorosan kapcsolódik a gazdasági, társadalmi szervek irányító tevékenységéhez, befolyásolja mindennapi közérzetünket, s ezért vitathatatlan politikai jelentőséggel bír. Vizsgálataik egy részét előre tervezik: például az energiagazdálkodás helyzete, a társadalmi tulajdon védelme egyes gazdálkodó egységeknél, környezetvédelem, létszám- és munkaidő-gazdálkodás stb. Rendszeresen foglalkoznak a lakossági ellátás különböző területeivel, vizsgálják az egészségügy helyzetét, a gyermek- és ifjúságvédelmet, az idősekkel való törődést. Nem „zárt terület” előttük a kultúra, az oktatás sem. A helyi kezdeményezésű vizsgálatok a város, illetve a városkörnyék gondjainak feltárására és megoldására irányulnak. A tapasztalatok szerint az utóbbi években növekszik a bejelentések száma, ami a NEB vezetőinek véleménye szerint a megváltozott gazdasági helyzettel, a fokozottabb érzékenységgel hozható összefüggésbe. A bejelentések egy részét saját hatáskörben intézik, de ha szükséges, kérik az arra illetékes szervezet segítségét is. Jó kapcsolat alakult ki a városi ügyészséggel és a rendőrkapitánysággal, s ez azt is segíti, hogy a népi ellenőrök fellépése jogilag megalapozott legyen. Hasonlóan hasznos együttműködés alakult ki a különböző társadalmi és tömegszervezetekkel. A több mint háromszáz, társadalmi munkában tevékenykedő népi ellenőr mellett esetenként, ha a vizsgált téma megkívánja, az érintett területek szakértőitől is segítséget kérnek. Az írásos beszámolóval kapcsolatban több kérdés is elhangzott — ezekre Medveczkyné Takács Rózsa, a városi NEB elnöke adott választ, majd a vitában is többen szót kértek. Farkas Béláné azt emelte ki, hogy a NEB vizsgálatai korrektek, ugyanakkor szóvá tette, hogy az írásos beszámolóban is jelzett társadalmi feszültségek, illetve a vizsgálatok témája nincs mindig összhangban. Sárosi József is azt tartotta említésre méltónak, hogy a NEB tevékenysége, a népi ellenőrök munkájának színvonala javult, nem az a cél, hogy „rettegjenek” tőlük, s vizsgálataik során a jó, a kedvező tapasztalatokat is igyekeznek felszínre hozni, s elterjeszteni. Breznyánszky Gyuláné, a megyei NEB elnöke áttekintést adott a NEB sokrétű feladatairól, kiemelve, hogy a felsőbb állami és pártszervek is hasznosítsák a népi ellenőri vizsgálatok során felszínre kerülő tapasztalatokat. Az ülésen elnöklő Gadanecz György, a városi pártbizottság első titkára hangsúlyozta a népi ellenőri munka politikai jelentőségét, szólt arról, hogy — a feladatok jellegének megfelelően —az eddiginél is jobban támaszkodjon a népi ellenőrzés a munkások véleményére, észrevételeire, javasolta, hogy a párttestületek az eddiginél is jobban éljenek a NEB-vizsgálatok adta lehetőségekkel, hasznosítsák jobban munkájukban a szervezet tapasztalatait. A városi pártbizottság és NEB alakítson ki még szoroasabb munkakapcsolatot, főleg a közérdekű bejelentésekről, panaszokról kölcsönösen informálják egymást. A testület összességében elismerésre méltónak minősítette a népi ellenőrök és a városi NEB munkáját, s a tájékoztató jelentést egyhangúlag elfogadta. Tilalmak, lehetőségek (3. oldal) Látványos szakaszához érkezett a munka a Szórád Márton úton. Elkészült az új pálya a Béke tér és a Dózsa György út között. Az útépítők rövidesen hozzáfognak a mellette levő régi útpálya szélesítéséhez és felújításához. Emiatt nem lehet majd behajtani a Szórád Márton útról a picci ABC előtti parkolóba. Mivel kevés ott a parkolóhely, kizárólag személyautók számára, ideiglenes kohósalak utat készítenek az ABC előtti és a piaci pavilonok mögötti parkoló között. Rövidesen befejezik az aszfaltozók a Dózsa György út és a Tanácsköztársaság út közötti útpálya építését, ami ismét forgalomáttereléssel jár majd, egy alkalommal pedig (amikor a Dózsa György úti kereszteződést aszfaltozzák) éjszakai műszakra is sor kerül. Az útépítők még a tér beállta előtt átadják a forgalomnak a megszélesített és felújított régi útpályát is a Béke tértől legalább a Dózsa György útig, de lehet, hogy az Esze Tamás utcáig. Mindenképpen a jövő év feladata marad a Szórád Márton út II-es rendelőintézettől északra eső részének az átépítése. Tanácstagi beszámoló Tanácstagi beszámolót tartanak hétfőn 17 órakor a Vasmű Klubban a Barátság városrészi 1-es és 2-es választókerület tanácstagjai: Pallóst József és dr. Répási Gellért. E két választókerület tanácstagi beszámolója a tavasz folyamán elmaradt. Hétfőn temetik Listár Sándort Listár Sándornak, az MSZMP Dunaújvárosi Városi Bizottsága hétfőn elhunyt titkárának a temetése október 6-án, hétfőn 15 óra 30 perckor lesz a dunaújvárosi temetőben. Autóbusz 14.45- kor és 15 órakor indul a Lenin térről a temetőbe. A megyei párt-vb a dunaújvárosi papírgyárról Sikerek, megalapozott jövő Az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága szerdán Barts Oszkárnénak, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A testület jelentést hallgatott meg a XIII. kongresszus gazdasági határozatainak végrehajtásáról a Papíripari Vállalat Dunaújvárosi Gyárában. A jelentést Bozsits Béla, a gyár igazgatója terjesztette elő. A napirendi pont vitájában részt vett Krajnyák Tibor, az MSZMP KB alosztályvezetője, Juhász Mihály, a Papíripari Vállalat vezérigazgatója, valamint Topánka György, a dunaújvárosi gyár pártbizottságának titkára. A PIV Dunaújvárosi Gyárát — a megújult dinamikus vezetés és a 2200 dolgozót számláló kollektíva erőfeszítéseinek eredményeképpen — az iparág élvonalába sorolják. A gyár évente több mint negyedmillió tonnányi papírterméket gyárt, munkájuk, jó gazdasági teljesítményeik alapján a hatodik ötéves terv során háromszor nyerték el a kiváló címet. Tavaly először alakult úgy, hogy a szakma gyárai közül a dunaújvárosi bizonyult a legjobbnak. Az eredmények mögött — állapította meg a testület — magasfokú, felelősségteljes, hozzáértéssel végzett munka van. A gyárban stabilizálódott a káderállomány, a nehéz körülmények, a folyamatos műszak mellett is javult a szakmunkásgárda összetétele és szakmai színvonala. A dunaújvárosi papírgyárban az átlagosnál magasabbak a keresetek, létszámgondok nem akadályozták a termelést, a nagyértékű berendezések folyamatos üzemeltetését. Az alapanyagellátásban a hulladékpapír szállításának ütemtelensége okozott alkalmanként gondokat. Ugyancsak nehézséget jelent, hogy a mezőgazdasági üzemeknél, a csökkenő fejlesztési források miatt, a szalmabálázók beszerzése helyenként lehetetlenné vált. (Ismeretes, hogy raktári készlet nélkül, órára pontosított szállítással látják el alapanyaggal az üzemet.) A szalmacellulózgyár rekonstrukciója még ebben az évben befejeződhet. A megvásárolt technika korszerű, itt a régi gyakorlatilag berendezésekből semmi sem marad. A végrehajtó bizottság a feladatokról szólva hangsúlyozta, hogy a gyárban folytatni kell a belső tartalékok feltárását, folytatni kell azt a munkát, amely a kongresszus óta eltelt XIII. időszakban megfelelt a párt legmagasabb fórumán hozott határozatoknak. A testület megerősítette azokat a törekvéseket, amelyekkel gyár vezetése újabb fejlődési a szakaszt akar elindítani. A PIV Dunaújvárosi Gyára a jól prosperáló, eredményes, nyereséges vállalatok közé tartozik. Juhász Mihály hozzászólásában a kezdeményezőkészség megtartására hívta fel a figyelmet és hangsúlyozta, hogy fejlődése, eredményei a gyár meghatározó hatással vannak a hazai papíriparra. A megyei pártbizottság első titkára összefoglalójában megállapította, hogy a PIV Dunaújvárosi Gyárában eredményesen munkálkodtak a XIII. kongresszus gazdaságpolitikai végrehajtásán. határozatának Elismeréssel szólt a nagyvállalat és a dunaújvárosi gyár között megvalósult példamutató együttműködésről, azokról a dolgozói és vezetői teljesítményekről, amelyek a dunaújvárosi papírgyár eredményeit megalapozták. Vasas néptáncfesztivál Táncos hétvége Nyolcadik alkalommal rendezi meg a Munkásművelődési Központ és a vasmű néptáncegyüttese a vasas néptáncosok országos találkozóját ezen a hétvégén. A program szombaton délben a Vasmű Klubtól induló menettánccal kezdődik, ezt követően a Lenin téren ünnepélyesen megnyitják a fesztivált, majd a táncosok bemutatót tartanak. E program az MMK-ig tartó menettánccal végződik. Délután fél hatkor kezdődik a Bartók Béla Művelődési Központ színháztermében a gálaműsor, amelynek keretében dobogóra lépnek a vendégek és a házigazdák is. Elsőként a székesfehérvári Ikarus Néptáncegyüttes, majd az ózdi Kohász együttes, valamint a Győri Vagon- és Gépgyár és a Csepeli Munkásotthon táncosai. Szünet után a Szinva-völgyi és a dunaújvárosi együttesek bemutatója következik, s a budapesti Vasas Művészegyüttes műsorával zárul a gálaest. Vasárnap szakmai tanácskozáson vesznek részt a művészeti vezetők, majd a Mező Imre iskola előcsarnokában a néptáncosok táncházi foglalkozásra várják az érdeklődőket. Őszel gyakran alacsony a Duna vízállása. Az aszály miatt az idén még a szokottnál is alacsonyabb. Ilyenkor elvégezhető (lenne) sok olyan munka, amit máskor a magasabb vízállás lehetetlenné tesz, vagy legalábbis megnehezít. Arra voltunk kíváncsiak, hogy élnek-e az alkalommal az illetékesek, kihasználják-e a kínálkozó lehetőséget Biksz János, a Dunaújvárosi Vízi Társulat ügyvezető igazgatója: — A Dunához semmi közünk. Ott a mederkarbantartás az illetékes vízügyi igazgatósághoz tartozik. A szabad strandon és környékén tanácsi megrendelésre szoktunk munkát végezni. Ilyen megrendelést mostanában nem kaptunk. Éberhardt Béla, a városi tanács műszaki osztályának csoportvezetője: — Kevés pénzből gazdálkodhatunk. Ami rendelkezésünkre áll, azt a tervben meghatározott feladatokra költhetjük. Megmaradt pénz pedig ilyenkor, ősszel már nincs. Egyébként most a kemping környékének rendezése a legfontosabb, ez pedig nincs kapcsolatban a vízállással. Hajós Béla, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki — Olyan igazgatóhelyettese: gépeink vannak, amelyekkel egész évben tudunk dolgozni, akár víz alatt is. Jelenleg Bölcske—Madocsa környékén erősítjük töltést, a vízállástól függetlenül. Pinczen István, a dunaújvárosi révállomás hajóvezetője: — A révlejárón kijavítottuk mindazokat a hibákat, amelyeket saját erőnkből el tudtunk végezni. Ám ahhoz, hogy az utat megfelelően kijavítsuk, kellene még nyolc-tíz köbméter beton. De erre nincs ilyenkor, az év vége felé pénze a cégnek, s ezért nem tudunk igazán élni a kínálkozó alkalommal ... Nem éppen vigasztaló körkép. Az olcsóbban, könnnyebben elvégezhető munkára — amire nincs mindig alkalom — azért nem jut pénz, mert nincs betervezve. Pedig milyen egyszerűen el lehetne most bontani a kikötői öbölbe beékelődött patakdeltát, onnan kitermelve a sokszor hiányzó, töltéserősítésekhez szükséges földet. A példasort ki-ki folytathatná. Mindez a tervgazdálkodás hibája volna? Aligha. Inkább a nem eléggé előrelátó tervkészítőké. Persze, az „eredmény” szempontjából mindegy... (Csongor)