Dunaújvárosi Hírlap, 1986. november (31. évfolyam, 88-95. szám)
1986-11-04 / 88. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK • XXXVI. évfolyam, 88. szám , 1986. november 4., kedd óra: 2,40 Ft AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Gyenes András látogatása Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke csütörtökön megyénkbe látogatott. Barts Oszkárné, a megyei pártbizottság első titkára és Teubel György, a megyei tanács elnöke fogadta a vendéget, aki ezt követően az Alba Regia Építőipari Vállalat, majd a 320-as Szakmunkásképző Intézet és a Sárszentmihályi Állami Gazdaság munkájával ismerkedett meg. 900 millióba került autópályaavatás Átadták a forgalomnak pénteken az M 1-1-es autópálya Biatorbágy és Herceghalom közötti, mintegy tíz kilométeres szakaszát, s ezzel teljes hosszúságában elkészült az autópálya a főváros és Tatabánya között. A nehéz terepen átvezető szakasz költsége 900 millió forint volt. Nagyvenyimi tanácstagok Vita és beszámoló Tanácstagi beszámolókat tartanak Nagyvenyimen november első felében. Az első november 6-án, csütörtökön lesz 18 órai kezdettel a Klubkönyvtárban, a következőre pedig november 12-én 17 órakor kerül sor a községi tanács épületében. A beszámolókon az 1986-ban végzett tanácsi munka értékelésén kívül vitára bocsájtják a község köztisztasági tanácsrendeletének tervezetét valamint szó lesz a következő év feladatairól. Műszaki napok a városban Megkezdődött a dunaújvárosi műszaki napok eseménysorozata : tegnap délelőtt tíz órakor a városi tanács dísztermében Soltész István, az OMBKE elnöke tartott vitaindító előadást A magyar vaskohászat feladatai a VII. ötéves tervben címmel. A bevezető előadások után nyitották meg a díszterem aulájában a dunaújvárosi találmányokból és újításokból rendezett kiállítást. A háromnapos rendezvénysorozat témája a számítástechnika és az automatizáció. Hétfő délután a Vasmű Klubban a kohászati nagyvállalat számítógépesítési tapasztalatairól hangzott el előadás, ma délelőtt, ugyancsak a Vasmű Klubban a papírgyár hasonló témájú eredményeiről beszélnek a gyár szakemberei, délután három órakor a főiskolán nyílik kiállítás a számítástechnika felsőoktatásbeli alkalmazásának lehetőségeiről. Szerdán, a műszaki napok végén ismét a Vasmű Klub lesz az előadások színhelye: többek között a számítógépes folyamatirányítás tapasztalatairól és a szakember-utánpótlás helyzetéről hallanak véleményeket az érdeklődők. HÍRLAP Program több esztendőre Korszerűsítik a 6-os utat Immár négy autópálya vezet Budapestre. Korszerűsítették néhány más országos főútvonal fővárosi bevezető szakaszát is. A 6-os úton érkezők viszont változatlanul nehezen jutnak el Budapest központjába. Érd után a 6-os út több vasútvonalat keresztez; Nagytétény és Budafok zsúfolt útjain vezet át; a 70-es út kamaraerdei forgalmát pedig kapaszkodósáv híján alaposan visszatartja egy-egy lassúbb jármű. A Közlekedési Minisztérium útosztályán arra kértünk választ: tervezik-e belátható időn belül autópálya építését Budapest és Pécs között, illetőleg mikor kerül sorra a 6-os út korszerűsítése, a fővárosba jutás megkönnyítése? Pál Zoltán csoportvezető főmérnök elmondotta, hogy az M 6-os autópálya építését belátható időben nem tervezik, a 6-os út korszerűsítése viszont napirenden van. A múlt év végén zárult le a Közlekedési Minisztérium, a Fejér Megyei Tanács és a Pest Megyei Tanács által kiírt, s a 6-os út Érd és Dunaföldvár közötti szakaszának korszerűsítésére irányuló tervpályázat. A beérkezett tizenöt pályamű alapján nyilvánvaló, hogy az eredeti nyomvonalon célszerű továbbfejleszteni, távlatban pedig kétszer két sávosra bővíteni a 6-os utat. Kivétel ez alól Ercsi és Dunaföldvár térsége, ahol a településeket elkerülő útvonalszakaszokkal kell számolni. A terv szerint teljesen új helyen épül meg a 6-os út fővárosi bevezető szakasza, éspedig keleti irányban elkerüli Érdet, majd a Pusztaszabolcs-Budapest közötti vasútvonal és a Duna között vezet az M 0-ás autópálya csomópontjáig és onnan tovább a fővárosba. Miután tehát tisztázódott, hogy hol maradhat eredeti helyén a 6-os út, és hol nem, a minisztérium kidolgozta az országos főútvonal korszerűsítésének programját. Ebben az ötéves tervben az út állapotának megőrzésére és kisebb, az átbocsátó képességet növelő korszerűsítésekre lesz pénzünk. Burkolaterősítésre kerül sor például a Dunaújváros és Dunaföldvár közötti szakaszon, batra valamint Százhalomtérségében, majd Adony és Ercsi között. Tízhúsz százalékkal növeli az utak átbocsátó képességét, ha a fontosabb elágazásoknál külön sávot építtetünk a balra kanyarodó járműveknek. 1987-ben Kisapostagnál és Százhalombattánál, 1988-ban az iváncsai elágazásnál és Adonynál építenek ilyet, a terv szerint még a abban az évben korszerűsítik baracsi halászcsárdánál levő csomópontot és ugyanott sor kerül a híd felújítására is. A tervidőszak vége felé épül kanyarodósáv rácalmási és a kulcsi elágazásnál, majd ezt követően az új baracsi útnál. Arra, hogy mikor épül meg a 6-os út fővárosi bevezető szakasza, Kenéz Józseftől, a fővárosi tanács közlekedési főigazgatóságának főmérnökétől kaptunk választ. — Az M 0-ás autópályagyűrű 6-os út és M 5-ös autópálya közötti szakasza várhatóan a kilencvenes évek elejére készül el. A közlekedési minisztérium készítteti el a főváros határán belül a 6-os út M 0-ás csomópontjáig vezető szakaszát. Mi a csomóponttól a Hunyadi, illetve a Budafoki útig építjük ki a 6-os út új, Nagytétényt elkerülő szakaszát. E munkához már 1989- ben hozzákezdünk. Becslésem szerint a kilencvenes évek közepe előtt készen lesz a 6-os út új fővárosi bevezető szakasza, amely a Budafoki úttal kapcsolódik az országos hálózathoz. Cs. Gy. Jövőre a Kisapostagra tartó járműveknek épül kanyarodósáv a 6-os úton Nagygyűlés, koszorúzás A Nagy Október tiszteletére Világ- és országszerte, így Dunaújvárosban is megemlékeznek a nagy októberi szocialista forradalom 69. évfordulójáról: üzemekben, pártalapszervezeteknél, hivatalokban, szocialista brigádoknál, iskolákban rendeznek ünnepségeket. Az utcákat és a középületeket fellobogózzák, az emlékműveken már az ünnep előtti napokban feltűnnek az első virágcsokrok. A dunaújvárosi központi ünnepséget a Bartók Béla Művelődési Központban rendezi meg az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács, a Hazafias Népfront, illetve a KISZ városi bizottsága. Az ünnepség november hatodikén, este hat órakor kezdődik. A beszédet Böszörményi Zoltán rendőr alezredes, a pártbizottság tagja, a városi rendőrkapitányság vezetője mondja. A Radnóti Színpad művészei verseszenés műsorral köszöntik az ünnepet. A forradalom évfordulóján, november hetedikén délelőtt tíz órakor koszorúzással folytatódik az ünnepi megemlékezés: a város párt-, állami és társadalmi szervezeteinek, vállalatainak intézményeinek, képviselői, dunaújvárosiak helyezik el a koszorúikat a szovjet hősök óvárosi emlékművénél. Az ünnep jegyében, ma délután öt órakor avatja fel az óvárosi körzeti pártházat — a volt óvárosi tanácsház felújított és kibővített épületét — Gadanecz György, a városi pártbizottság első titkára. Egyre csendesebb... A fehérítő kívül és belül Péntek délben már nincs túl nagy sürgés-forgás a papírgyár szalmacellulóz-gyárrészlegének rekonstrukciójánál. Annak ellenére, hogy a gyár számára most az egyik legfontosabb feladat a rekonstrukció meggyorsítása, a mielőbbi termelés, ezzel is csökkentendő az alapanyag-gondokat. Bozsits Béla gyárigazgató szerint a rekonstrukció majdnem az átütemezett tervek szerint halad, az építkezést csak egy menetrenden kívüli tetőbontás hátráltatja kicsit, a gépek szerelésében azonban nagyobb a lemaradás. És épp a legfontosabb területen, az új fehérítőüzemben — ahol pénteken, sürgősség ide-oda, a szerelők hagyományos munkarendjüknek megfelelően hamarabb fejezik be a munkát... Azért vannak, akik nyújtott műszakban dolgoznak — bár ugyancsak szokatlan körülmények között tehetik ezt, mert a két munkás egyike sem hajlandó elárulni a nevét, csak azt, hogy egy téesz-melléküzemág munkásai, s a fehérítő csőszerelésén dolgoznak. Megéri számukra a több munka: külön prémiumokat kapnak ugyanis, ha időre átadják munkaterületüket az utánuk következőknek. Az új fehérítő belül sem teljesen kihalt — igaz, ott nem tsz-munkások, hanem a 26-os emberei ügyködnek. Zachár György és Szalai Zoltán ácsok az egyik gépterem betonozásához készítik elő a zsalukat. Valóságos állványerdő közepén szorgoskodnak, egyszerre kéthárom szakma művelőié most a terep. Olyan sürgős a dolog, hogy festők, ácsok, burkolók egymás mellett, egyszerre iparkodnak. A zsaluzással pénteken négyre kell végezni, legkésőbb hétfőn ugyanis, amikorra a vasasok is befejezik a dolgukat, kezdődik a betonozás. Kész lesznek, persze, nyugtat meg a két ács, akiket más munkákról hívtak vissza a papírgyári rekonstrukcióhoz, brigádjuk többségével együtt. Külön prémium? Ugyan: eleve csak akkor kapnak prémiumot, ha rendben végeznek. Ujfalusi László is a 26-os munkása. Egy emelettel az ácsok fölött, a padló csempézésén dolgozik. Ő már kényelmesebben megengedheti magának a beszélgetést, mivel a munka nagyjával már végeztek. A brigád többi tagja át is költözött az új munkahelyre, ami szintén a papírgyárban van. A csempe kész, a lépcsőn még ragad a festék, a gépek egy része is a helyén van — de hozzájuk érni még nem lehet. Két okból: egyrészt állványerdő veszi őket körül, másrészt még friss a beton a padlócsempék alatt. tás Péntek, két óra: műszakvárkörnyéki sürgés-forgás az egész papírgyárban. Kivéve ott, ahol a legsürgősebb volna a munka: az új fehérítő egyre csendesebb. P. J. Az élethez az is kell NAGY LÁSZLÓ SZERENCSÉS Az élethez szerencse kell — Nagy Lászlónak ez akár talizmánjára való jelmondata is lehetne. Ha lenne talizmánja, mert (természetesen) nincs, más dolgokkal volt elfoglalva eddigi hatvannyolc éve alatt. Például az életbenmaradással, ami ugyan sosem volt számára az egyetlen cél, mégsem volt könnyű olykor. Édesapja kishíján a századfordulótól tagja volt a szociáldemokrata pártnak, s ő is belépett, rögtön tanonckora után, ebből máris tudhatjuk, hogy a húszas-harmincas években apa és fia nem volt túlságosan népszerű figura a hivatalos Magyarország számára. Olyannyira, hogy lakatosinasként is protekcióra volt szüksége az elhelyezkedéshez. De hát: az élethez ugyebár szerencse is kell, különösen, ha az embert az elsők között felállított (különleges) munkaszolgálatos századba hívják be, mely század céljairól sokat elárul, hogy még egyenruhát sem pazaroltak rájuk. Szerencsére azonban az alakulatnak volt egy részeges szakácsa, aki gyakran megfeledkezett az ebédről — a véletlen pedig Nagy Lászlót jelöltette a kondér mellé. Optimista ember lévén, épp a háború közepén kötött házasságot, szerencséjére még szabadságot is kapott, meg a visszaút közben egy vakbélgyulladást, úgyhogy a frontra már nem jutott ki, csak egy tábori kórházba - amit bennfekvése második napján kezdtek visszatelepíteni a hátországba. Másodjára Pesten maradt, akkor már egyenruhát is kapott, a hadsereg rádiójának őrségébe volt beosztva. Magyarország német megszállásakor hamar találkozott hát a szürke egyenruhásokkal — s e találkozás rosszul is végződhetett volna, ha— szerencséjére — nincs barátja a feljebbvalói között. A harmadik behívónak már nem engedelmeskedett: Pesterzsébeten bújkált a bátyjával, otthonuk közelében, egy darabig még azt a luxust is megengedték maguknak, hogy az illegalitásból hazajártak ebédelni. Míg egy nyilas járőr a fiatalabbik Nagyot le nem kapcsolta, és iratok híján — szerencsére — vállalta a vesződséget, hogy egy gyűjtőhelyre kísérje. Ahol volt iskolatársára bukkant a nyilvántartást végző altisztek között, nem kellett kétszer hallania, hogy még egyszer ne találkozzanak . .. így megérte a felszabadulást, s a pesterzsébeti városházán a szocdem párt bizalmija lett. Egy darabig, mert nem sokkal a két munkáspárt egyesülése előtt átlépett a kommunista pártba ahol szívesen fogadták. Hiszen — ahogy visszaidézi — nem volt se peidlista, se peyerista munkás volt. Szerencséjére ötvenhatban is olyan emberek vették körül, akik egészen természetesnek tartották, hogy a legcudarabb napokban is bejárjanak dolgozni, akik meggyőződése a nehéz időkben is szilárd maradt, úgyhogy a magyar történelem e nehéz októberének végén, annak rendje-módja szerint MDP- alapszervezeti ülést tartottak a kerületi városházán, ahol ő volt a titkár... A Pest megyei vízmű igazgatója lett — fölöttesével való összezörrenés miatt megpályázta egy vidéki város vízművének igazgatói állását, 1965-ben. Megkapta. Azt a várost Dunaújvárosnak hívják. Szerencséjére megkapta az állást, egészíti ki azonnal az előbbi mondatot: neki akkor is, ma is nagyon tetszik a város, főképp a csendje, Pestre vissza nem menne semmi pénzért, pedig az a „szülőfaluja” ... És itt megismerték az emberek, talán nem is rossz oldaláról. Kedvenc története, hogy igazgató korában, amikor reggelente elsőként érkezve, ő menesztette haza az éjjeliőrt, egyszer állást kereső asszony toppant be az irodaépületbe. A munkaügyisekre várva elbeszélgettek, míg a hölgy meg nem kérdezte: a bácsi itt a portás? Nem, válaszolta nevetve, az igazgató vagyok — s győzte nyugtatni a megzavarodott asszonyt. Szerencsére ez nem csak egy jó poén. Jellemző is! (Pekarek)