Dunaújvárosi Hírlap, 1986. december (31. évfolyam, 96-104. szám)

1986-12-02 / 96. szám

AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Személyi kérdésekben is döntött a városi pártbizottság Szedjük össze magunkat Ülést tartott pénteken az MSZMP Dunaújvárosi Városi Bi­zottsága.­­A munkában részt vett Herczeg Károly, az MSZMP KB tagja, a vasasszakszervezet főtitkára, valamint Barts Osz­­kárné, a megyei pártbizottság első titkára. A testület először megemlékezett L­i­s­t­á­r Sándorról, a pártbizottság közelmúlt­ban elhunyt titkáráról, majd tájékoztatót hallgatott meg az MSZMP KB november 19-20-i üléséről; megtárgyalta a helyi gazdasági munka megjavítását célzó feladattervet, tájékoztatást kapott a pártbizottság két ülése között végzett munkáról, végül személyi kérdésekben döntött. A városi pártbizottság tagjai so­rába kooptálta T­o­p­á­n­k­a Györgyöt, a papírgyár párttitkárát, majd megválasztotta a városi párt-vb tagjának, városi párt­bizottság titkárának, a pártépítési munkabizottság elnökének. Ezt követően a városi pártbizottság K­ó­n­y­a Miklóst, a rácke­resztúri tsz autószerelőjét kooptálta tagjai sorába. Az MSZMP KB novemberi üléséről Gadanecz György, a városi pártbizottság első tit­kára tájékoztatta részletesen a testületet. Szólt a KGST- tagországok testvérpártjai vezetőinek novemberi moszk­vai munkatalálkozójáról, va­lamint Kádár Jánosnak Mi­hail Gorbacsovval folytatott megbeszéléséről.­­Gadanecz György hangsúlyozta: a KB- határozatból is kiviláglik, hogy a gazdaság egyensúlyi­­ törekvései nem vezettek kel­lő sikerre, az ország gazda­sági teljesítménye elmarad a XIII. kongresszuson és a VII. ötéves tervben kitűzött ütemektől. Ebben nem a kül­ső okok játszották a döntő szerepet, hanem " a belső munka gyengesége, sőt, az úgynevezett külső okokban is megfigyelhető a gazdaság belső problémáinak tükröző­dése. A gazdasági munkán Du­naújvárosban és a környező községekben is van mit ja­vítani. Ezt segíti a városi pártbizottság pénteken elő­terjesztett feladatterve is, amely a KB-határozat szel­lemében készült. A feladat­terv elemzi a városi és a környékbeli gazdasági egy­ségek ez évi teljesítményét. Az ipari egységek­­ teljesít­ménye várhatóan idén is meghaladja a népgazdaság növekedésének ütemét. A mezőgazdasági üzemek — döntően objektív okok miatt — elmaradnak tervezett eredményeiktől. Ipari egysé­geink pénzügyi helyzete ki­egyensúlyozott, fizetőképes­ségük jó, jövedelemtermelő képességük javulást mutat. A legtöbb ipari gazdálkodó szervezet a bázist meghaladó nyereséget tervezett, a rész­­eredmények összhangban vannak az elképzeltekkel. A Dunai Vasmű a bázist há­romszorosan meghaladó nve-Cipőgyár, valamint a DU­­VÉV nyeresége is mintegy kétszerese az elmúlt évinek. Jelentősen növeli nyereségét a 26-os ÁÉV, a PIV és a MOM dunaújvárosi gyára, valamint a Sütőipari Válla­lat. Mérsékeltebb sikerre számít a BVM Dunaújvárosi Gyára és a FÉKON helyi üzeme. Egyre nagyobb arányt kép­viselnek a korszerűbb, ma­gasabb feldolgozottsági fokú termékek. Például a MOM termékstruktúrájában dina­mikusan emelkedett a szá­mítástechnikai egységek ará­nya, az árbevétel 80 száza­lékát e termékek adják. A vasmű termékösszetételében is emelkedett a magasabb minőségi követelményeket kielégítő acéllemezek és má­sodtermékek aránya. A ked­vező változások ellenére, nem kielégítő a kereslet né­hány korszerű termék iránt. A városi és a környékbeli vállalatok a gazdasági növe­kedést meghaladó ütemben bővítik — elsősorban tőkés — exportjukat. A dolgozók keresete a vállalati tevé­kenység eredményességével és a preferált népgazdasági célokkal szoros összhangban alakult, emellett jelentős hatása volt a vgm-eknek ki­fizetett vállalkozói díjaknak is. A bérek növekedése — a dunaújvárosi papírgyár ki­vételével — nem haladja meg a 10 százalékot, általá­ban 8 százalék körül alakul. A vgm-eknek kifizetett vál­lalkozói díj meghaladja kifizetett összbérek 11 szá­­­zalékát. A mezőgazdasági üzemek idén is előnytelen időjárási feltételek között tevékeny­kedtek, az aszály kedvezőt­lenül hatott. A növényter­mesztési eredmények összes­ségében elmaradtak a terve­zettől. A gyenge eredmé­nyekhez több helyen hozzá­járult a fegyelmezetlenség, a termesztés­technológiai előírások figyelmen kívül hagyása. A környék két nagy gazdasága és 11 mezőgazda­­sági termelőszövetkezete a nyár végén együttesen 65 millió forintos hozamkiesés­sel számolt. Ennek egy ré­szét az állattenyésztési és a kiegészítő ágazatokban még pótolni tudták. A termelő­­szövetkezetekben a­ várható eredmény a bázishoz és az idei tervhez képest is több mint felével csökken. A me­zőfalvi kombinátban és pál­­halmai célgazdaságban ennél lényegesen kedvezőbb ered­mény várható. Az eredmé­nyek kedvezőtlenül befolyá­solták a mezőgazdasági üze­mek beruházási tevékenysé­gét. A szövetkezetek bérgaz­dálkodására jellemző, hogy — a csökkenő létszám miatt — az első háromnegyed év­ben kisebb lett a munkadíj tömege, de az egy főre jutó bérszínvonal emelkedett. A kedvezőtlen körülmények és (Folytatás a 2. oldalon) December 19-én: Összeül az Országgyűlés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján december 19-én 10 órára összehívta az Ország­­gyűlést. A minisztertanács javasolja, hogy az Ország­gyűlés tűzze napirendjére az 1987. évi állami költségvetés törvényjavaslatát, valamint a kormány külpolitikai tevé­kenységéről szóló beszámo­lót. A tájékoztatáspolitikai elvek érvényesülése A sajtó munkája A megyei pártbizottság agitációs, propaganda és mű­velődési munkabizottsága csütörtökön ülésezett Nagy Jenőnek, a megyei pártbi­zottság titkárának vezetésé­vel. A munkabizottság tájé­koztatót hallgatott tájékoztatáspolitikai meg­y elvek érvényesülése a Fejér me­gyei sajtószervek munkájá­ban címmel. A megyében megjelenő újságok, a műkö­dő városi televíziók — elté­rő lehetőségeiket is figye­lembe véve — képesek ele­get tenni a párt tájékozta­táspolitikai elveiben megfo­galmazott feladatoknak. A sajtószervek részt vállalnak a szocialista demokrácia fej­lesztésében, a párt tömeg­kapcsolatainak erősítésében, a lakosság politikai aktivitá­sának növelésében, az egyes emberek és csoportok köz­érzetének javításában. A vi­tát összefoglalva, Nagy Jenő hangsúlyozta: az országosan egyedülálló Fejér megyei sajtóstruktúra — a­ párt tá­jékoztatáspolitikai elveihez jól alkalmazkodva — hatá­sosan segíti a tömegtájékoz­tatást, az agitációs nevelő­munkát. A munkabizottság ezt kö­vetően döntött a megyében megjelenő üzemi lapok nívó­díjainak odaítéléséről. Húszezer tonna cukor Tegnapelőtt hajnalban Tegnapelőtt éjjel elfogyott az utolsó darab répa is az ercsi cukorgyárban, s ezzel véget ért a hatvanhét napos kampánymunka. Az idei szezonban összesen száznegy­­venhatezer-kilencszázötven tonna répát dolgoztak fel, ebből összesen húszezer tonna cukrot állítottak elő. Az utómunkákkal együtt ma délutánra állnak le teljesen a gépek. Az idei kampánymunka a tavalyinál rövidebb volt, ugyanis csaknem tonnával kevesebb százezer növényt dolgoztak fel. A répa minő­sége azonban megfelelő volt: cukorfoka 18,38. A feldolgo­zásra került növény egy ré­­­szét, csaknem negyvenezer tonnát az alföldi társgyárak­tól, a többit pedig a Fejér és a Tolna megyei termelőszö­vetkezetekből és állami gaz­daságoktól vásárolta az er­csi gyár. Több, mint másfél ezer résztvevővel Egy hét az egészségért Befejeződött a városi vö­röskeresztesek által szerve­zett egészségügyi hét. Az öt­napos programban összesen tizenöt előadást, számtalan hasznos bemutatót és egy, a fiatalok problémáiról szóló kerekasztal-beszélgetést tar­tottak. A rendezvényeken több, mint másfél ezer­ diák és felnőtt vett részt. A váro­si programokkal egyidőben az iskolákban — a környék­beli községekben is — egész­ségüggyel kapcsolatos vetél­kedőket, bemutatókat szer­veztek. A városihoz hasonló egészségnevelő, felvilágosító programot szervezett a Du­nai Vasmű vöröskeresztes szervezete is, amelyen nagyvállalat dolgozói vettek a részt. APÁK ÉS FIÚK A gazdasági-társadalmi fejlődés megtorpanásának okai közt gyakran szóba kerül a nemzedékváltás folya­matosságának hiánya. A vezetés megújulási készségére so­kak szerint kedvezőtlenül hat annak korösszetétele, elöre­gedése. A fiatalok többsége beilleszkedik, szinte elbúvik a beosztott szerepkörébe, csupán az összehasonlítások, a számadások alkalmával lázadozik. „Apáink huszonévesen vezető pozícióba kerültek, nekünk meg várnunk kell, amíg az ő korosztályuk nyugdíjba vonul . . ." Az éles megfogalmazás a maga túlzásaival együtt plasztikusan érzékelteti a különbségeket apák és fiúk elő­meneteli lehetőségeiben. A tárgyilagos helyzetértékeléshez tartozik: az apák ifjúságának sok minden kedvezett. A világ változása tehát apáikétól eleve különböző sorsot, kifutási lehetőséget kínál a fiúknak. A lehetőségek, a feladatok azonban nem csökkentek. Az apák az indu­lásnál még úgy gondolhatták, hogy úttörő vállalkozásuk­kal elvégzik az országépítő munka nehezét, s utódaiknak nemcsak helyzete, hanem munkája is könnyebb lesz. Ki hitte volna akkor, hogy maga az útkeresés is több nem­zedékre szóló, a feladatok pedig nem egyszerűsödnek, hanem mind bonyolultabbak és nehezebbek lesznek. Jócs­kán maradt tehát tennivalója napjaink ifjúságának. A mondás szerint teher alatt nő a pálma. A fiatalok megméretésének egyetlen módja a munka, a teljesítmény. Bízzák meg őket bátran, erőt, képességeket próbára tevő feladatokkal. Ha szükséges, menet közben segítsék őket, de egyúttal teremtsenek számukra önálló mozgásteret, kifutási lehetőséget. Miután a vállalatok, az intézmények remélhetőleg végleg megszabadultak a központi irányí­tás szoros pórázától, a kicsinyes gyámkodástól, a belső mechanizmus korszerűsítésére van szükség. Arra, hogy a vállalatok, az intézmények részlegei, kisebb egységei szin­tén megszabaduljanak a túlszabályozás gúzsba kötő nyű­geitől. Csak így bizonyíthatja öntevékenységét, vállalkozó készségét a beosztott ifjú vezető. Mind szélesebb körben pályázati úton töltik be a kü­lönböző vezetői tisztségeket. Erősödik a kádermunka de­mokratizmusa. Az életkort állapotként, és nem valamiféle privilégiumként mérlegelik. A szocialista társadalom fej­lődésének voltak olyan időszakai, amelyek a kialakult ve­zetői összetétel fenntartásának, megerősítésének kedvez­tek. A mostani időszak egyáltalán nem ilyen. A nemze­dékváltás felgyorsításához persze nem elegendő a szán­dék, az elhatározás, az is szükséges, hogy a fiatalok „mu­tassák meg magukat". Persze, senki ne önmutogatásra, a tanácskozások „előénekeseire" gondoljon, hanem kitartó munkára, önképzésre, a szükséges ismeretek és gyakor­lati tapasztalatok elsajátítására. A vezetői posztokon a jövőben sem szakbarbárokra, hanem sokoldalú, érdeklődő, közéleti emberekre van szük­ség. És a megfelelő vezetői kvalitás (szervező—meggyőző­­döntő—akaratátvivő készség) ugyancsak nélkülözhetetlen. Vagyis a vezetők kiválasztásánál a hármas követelmény továbbra is érvényes. Az életkor nem lehet előny, és nem lehet hátrány, hanem állapot. A pályázatok elbírálásánál a tehetséget, a rátermettséget mindenkinél azonos mér­cével lehet csak mérni. K. 1. Hús Nagyhörcsökről Kezdetben jó volt A Mezőfalvi Mezőgazdasá­gi Kombinát hatodik éve se­gíti a város és környékének húsellátását. 1983-ban meg­vásárolták a Dunakertől a Béke I. városrészben lévő hentesüzletet, s boltot béreltek a Piac téren is. A húsellátás kezdetben mind­két helyen folyamatos volt, ennek köszönhetően a Piac téri bolt forgalma a követ­kező esztendő végére elérte az ötmillió forintot, a Béke városrészié pedig valamivel több mint hárommillió volt. Az idén azonban a két és fél milliót sem éri el, s a magas fenntartási költségek miatt az üzlet veszteséges. Ezzel szemben a piaci hús­bolt forgalma tovább nő. A kombinát vezetői azt el­ismerik, hogy a két üzlet választéka nem felel meg a vásárlók igényeinek (példá­ul kevés a keresett füstölt áru), még akkor sem, ha a piaci bolt választéka az utóbbi időben javult. Azt azonban eddig még nem tud­ták elérni, hogy mindkét he­lyen folyamatosan legyenek a vásárlók által kedvelt, ke­resett termékek. Mindennek legfőbb okát abban látják, hogy a nagyhörcsöki vágó­hídnak (ahonnan a hús szár­mazik) két éve nincs állan­dó üzemvezetője. Ennek közeljövőben várható végle­­­ges megoldásától mindkét üzlet, de különösen a Béke városrészi forgalmának ala­kulásában javulást várnak. Farkas Bertalan fáradhatatlan Abbahagyni? Nem lehet Farkas Bertalan nevét Ma­gyarországon 1980 óta szin­te mindenki ismeri. Addig „csak" egyike volt a jól képzett vadászpilótáknak. Aztán űrhajós jött a hír: magyar a világűrben! Az asztronauta szombaton Du­naújvárosban, a róla elneve­zett szocialista brigádok ve­télkedőjén vett részt, mint a zsűri elnöke. Itt kértünk tőle választ — versenyen kívül — a kérdéseinkre. — Hat éve járja az or­szágot, meghívásoknak tesz eleget, interjúkat ad — egy élő, „szóra bírható” legenda. Szocialista brigádok viselik a nevét. Nálunk elég szokat­lan, hogy valakiről még életében elneveznek bármit is. — Az igazat megvallva, meglepett, amikor néhány kollektíva megkeresett a ké­réssel, egyezzem bele, hogy a névadójuk legyen. Szokat­lan volt, de úgy éreztem, számomra ez rendkívül nagy megtiszteltetés. Mégis, eleget tehetek-e ezeknek a kéré­seknek? Sokat morfondíroz­tam rajta, végül — illeté­kesekkel is beszélgetve erről — úgy döntöttem, hogy igen. — ön Magyarországon az első, s mindmáig az egyet­len, aki „szemtől szemben” látta bolyónkat. Ismert, nép­szerű. Rengeteget jár kü­lönböző találkozókra? Szük­séges ez? Abbahagyná? — Az emberek komolyan veszik ezeket a találkozáso­kat — és ezért nekem is ezt kell tennem. Egy ilyen vetélkedőn, mint a mai is, talán közelebb kerülhetnek egymáshoz az élet különbö­ző­­ területein dolgozók. Ha ebben segíthetek, akkor már volt értelme a jelenlétem­nek. Abbahagyni? Azt nem lehet. Én vagyok az egye­düli, magyarul beszélő em­ber, aki már járt az űrben, akitől kérdezhetnek róla. — Nyilván arra is sokan kíváncsiak, hogy mi történt önnel az elmúlt hat évben? — Az Interkozmosz-prog­­ram kutatásaiban veszek részt, s emellett idén jú­niusban fejeztem be a Bu­dapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán a közlekedésgépészeti szakot. — Egy űrhajósunk már van. Mikor lesz a második? S ki lesz az? — Csak 1990 körül vár­ható, hogy jelöltjeink legye­nek a Csillagvárosban. Eh­hez azonban a felkészítést már most el kell kezdeni. Hogy ki lesz az, előre még nem lehet tudni. * * * A Farkas Bertalanról el­nevezett szocialista brigádok találkozóján tizennégy kol­lektíva vett részt a Duna­újvárosi Víz- és Csatorna­­művek központjában. Az Űrhajózással a békéért ve­télkedő első helyezettje tömörkényi KIOSZ csapata a lett. A dunaújvárosi kórházi gyógyszertár Farkas Berta­lan brigádja a negyedik he­lyet szerezte meg. Sz. A.

Next