Dunaújvárosi Hírlap, 1987. január (32. évfolyam, 2-9. szám)
1987-01-06 / 2. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! XXXVII. évfolyam, 2. szám ~ 1987. január 6., kedd ~ óra: 2,40 Ft lifilap AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Személyi változások Az Elnöki Tanács december 30-i ülésén — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javaslatára — személyi kérdésekben határozott. Érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel felmentette tisztségéből Faluvégi Lajost, a Minisztertanács elnökhelyettesét, az Országos Tervhivatal elnökét, Hetényi István pénzügyminisztert és Szakali Józsefet, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét. Az Elnöki Tanács Maróthy Lászlót, a Minisztertanács elnökhelyettesét az Országos Tervhivatal elnökévé, Berecz Frigyest a Minisztertanács elnökhelyettesévé, Balsai Lászlót a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökévé, Medgyessy Pétert pénzügyminiszterré választotta meg. Az Elnöki Tanács ülését követően, a Parlament nándorfehérvári termében Losonczi Pál előtt Berecz Frigyes, Balsai László és Medgyessy Péter letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa több évtizedes eredményes munkásságuk elismeréseként,nyugállományba vonulásuk alkalmából Munka Vörös Zászló Érdemű rendje kitüntetést adományozta Faluvégi Lajosnak, Hetényi Istvánnak és Szakali Józsefnek. A kitüntetéseket múlt kedden az Országházban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkásapárt főtitkára, Lázár György, Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Munkásgyűlés a vasműben Nyereségterv: 750 millió Zsúfolásig megtelt péntek reggel a Dunai Vasmű lakatosüzemének nagycsarnoka. A nagyvállalat kollektívája munkásgyűléssel kezdte az új esztendőt, amelyen felszólalt dr. Kapolyi László ipari miniszter. Jelen voltak a megyei és városi párt- és állami szervek vezető képviselői is, köztük dr. Sziklai Antal, a megyei pártbizottság titkára. Bús Gyula, a vasmű szakszervezeti bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Szabó Ferenc vezérigazgató számolt be az elmúlt év eredményeiről, s ismertette az idei terv legfontosabb előirányzatait. Az 1986-os esztendő eredményeit számba véve, dr. Szabó Ferenc többek között megállapította: — A Dunai Vasmű eleget tett belföldi és rubelelszámolású kötelezettségeinek. Tőkésexporttervét pedig túlteljesítette, s mintegy 70-71 millió dollár bevételre tett szert. (Csak emlékeztetőül: az 1985- ös dollárbevétel 58 millió volt.) Ezzel a teljesítménnyel a Dunai Vasmű kollektívája elnyerte a 15 millió forintnyi bérpreferenciát, így vállalat dolgozóinak bérszíni vonala átlagosan 6 százalékkal emelkedett tavaly. hullámvölgyből kilábaló vasmű vonzereje ismét növekszik, amit az is jelez, hogy az elmúlt évben létszáma négyszázzal nőtt. A vállalat 150 dolgozóját tudta tavaly lakáshoz segíteni, s a vasmű üdülőiben ötezren pihenhettek. A Dunai Vasműben, 1986- ban előállított termelési érték meghaladja a 20 milliárd forintot, s a vállalati nyereség több mint duplája az előző évinek. (1985-ben 160 millió forint nyereséget könyvelhettek el.) Az MSZMP KB novemberi ülésének határozatát, az országgyűlés téli ülésszakán meghatározottakat átgondolva, az Állami Tervbizottság tavalyi döntését figyelembe véve készült el a Dunai Vasmű 1987. évi tervjavaslata. — Átgondoltuk a kohászat előtt álló feladatokat, saját lehetőségeinket — mondta a vezérigazgató. — A vasmű termelésének növelésével számolunk, mint ahogy azt az Állami Tervbizottság is meghatározta. Már az első évben az új kokszolóblokk maximális kihasználására törekszünk, így ebben az évben megduplázzuk a gyártott koksz mennyiségét. Mintegy 1 millió 200 ezer tonna kokszot fogunk előállítani. A tavalyinál lényegesen több, 900 ezer tonna nyersvasat gyártunk. Ennek feltétele a jobb minőségű alapanyag, a megfelelő mennyiségű pellet beszerzése. Mivel jelen pillanatban ennek lehetősége hiányzik, kérjük a kormányzat segítségét. Amennyiben több nyersvasat tudunk előállítani, akkor mintegy hatvanezer tonnával több acélt, s negyvenezer tonnával több hengerelt terméket gyártunk tavalyinál. A többletterméket tőkés piacokon fogjuk értékesíteni. Hiszen az elnyert bérpreferencia csak abban az esetben használható bázisként az idei bérfejlesztéskor, ha a tőkés export (Folytatás a 3. oldalon) 1986 legjobb dunaújvárosi sportolói (4. oldal) A téli szünettől a nyári vakációig Újra iskola Véget ért a téli szünet, tegnaptól folytatódik az oktatás az általános és középiskolákban. Az első félév január 31-ig tart, és február első hetében vehetik át a diákok a tanulmányi értesítőket. A tavaszi szünet április 4-én kezdődik és 12-én ér véget. Az 1986 87-es tanév a középiskolákban június 5-én, az általános iskolákban június 12-én fejeződik be. Kétezer tonna papírt szállít a PIV Dunaújvárosi Gyár a kínai megrendelőknek. A rakodást - amennyiben lesz elegendő uszály - ma fejezik be Ülést tartott a megyei pártbizottság helyzete A megyei pártbizottság legutóbbi — múlt keddi — ülésén először Barts Oszkárné első titkár adott tájékoztatót az MSZMP KB december 28-i üléséről, majd testület megvitatta a megyei a párt-vb jelentését a munkásság helyzetének Fejér megyei alakulásáról, s feladattervet fogadott el a munkások körében végzendő politikai munka javításáról. A munkások helyzetének alakulása időről időre a megyei pártbizottság előtt szerepel témaként, 1974 óta. A testület ezúttal is számba vette a gazdaságnak azt a dinamikus fejlődését, amely elsősorban az iparban valósul meg. A megyében munkások nominálbére 1977- től 79,9 százalékkal nőtt átlagosan, ez azonban igen nagy differenciálódással jelentkezik. Csaknem ilyen ütemű volt a fogyasztói árszínvonal növekedése, ami azt mutatja, hogy a reálbérek lényegében szinten maradtak az utóbbi években. A nyomasztó lakásgondok ellenére javultak a munkások lakásviszonyai. Nagy az aggodalom viszont az állami lakásépítés arányának csökkenése és a lakásépítés költségeinek emelkedése miatt. A pártbizottság a jelentés előkészítése során több csoportban folytatott beszélgetéseket néhány száz fizikai munkással, és így eléggé pontos kép alakult ki a munkások hangulatáról, gondjairól, az őket leginkább foglalkoztató kérdésekről. Ezt tükrözte az az élénk vita is, amely a napirendi pont tárgyalása során kialakult, s amelyben jelentős számban vettek részt a testület fizikai munkás tagjai is. A vitában felszólalók erősítették a jelentés kritikus hangját, a gondok nyílt feltárását, és hangsúlyozták egyetértésüket, hogy a pártbizottság tagjai térjenek vissza azokra a munkahelyekre, ahol a tapasztalatszerzés idején a munkáscsoportok véleményét kérték, és ott is igazolják vissza kéréseiket, véleményüket, javaslataikat a politikai testület a további politikai munkában hasznosítani kívánja. A pártbizottság által elfogadott feladatterv megerősíti, hogy a megye párt-, állami és társadalmi szerveinek alapvető és folyamatos feladata a munkásságra vonatkozó alapelvek érvényesítése, amelyet a feladatterv konkrét formában fogalmaz meg a pártszervek és -szervezetek számára, de ajánlásként az állami, társadalmi és tömegszervezetek, és a kommunista gazdasági vezetők számára is. A napirendi pontok megtárgyalása után, a megyei pártbizottság tudomásul vette, hogy négy Fejér megyei nagyközség pártszervét 1987. január 1-től közvetlen irányítás alá vonja, lerövidítve ezzel az irányítási láncot. A négy nagyközség, ahol erre a szervezeti, politikai, személyi feltételek megértek: Csákvár, Enying, Ercsi és Lajoskomárom. Szakszervezeti tevékenység az építőknél Jó az Az építők szakszervezete központi vezetőségének határozata értelmében a VII. ötéves tervben megvizsgálják alapszervezeteik tevékenységét. A megyében Garzon Bútorgyár és a BVM a dunaújvárosi gyára alapszervezetén kívül a 26-os Építőipari Vállalatnál folyó szakszervezeti tevékenységet vizsgálták. A 26-osok szakszervezeti bizottságának december végén adott számot tapasztalatairól a vizsgálatot végző megyei titkár. A szakszervezeti munka minden területére kiterjedő véleményezést egyéves adatgyűjtés, munkahelyi bejárások előzték meg, s így alakult ki az építőipari vállalat ez irányú tevékenységéről az általában pozitív kép. Visszaesést csak a munkavédelemben tapasztaltak, több súlyos baleset tiiziorít a rekonstrukciós munkák során. A bizottság feladatként határozta meg tisztségviselőik továbbképzését, a hatékonyabb és gyorsabb információtovábbítást. Az év elején gyakran lehet hallani: új életet kezdek. Nem ritka az sem hogy a fogadkozás ellenére marad minden úgy, ahogy az előző évben volt. És ha a fogadkozást tett követi még nem biztos, hogy az új élet értékesebb, mint régi. Ismertem egy embert, aki — míg funkciót töltött be — mint vérbeli konformista minden hibát, hiányosságot, ami előfordult a társadalomban, meg tudott magyarázni, de amikor visszakerült oda, ahonnan elindult, csak negatív jelenségeket látott maga körül. Melyik magatartási forma értékesebb: a rég vagy az új? Egyik sem. Az ilyen embernek nincsenek elvei és meggyőződése sincs. Ezek szerint a meggyőződés értékes ember tulajdonság? Ezt sem merném egyértelműen kijelenteni. A meggyőződéses antiszemita különb, mint köpönyegforgató? Rongy ember mind a kettő. E szélsőséges példáknál sokkal összetettebben jelentkeznek napjainkban a társadalmi ellentmondások az egyénekben. Az elmúlt években sokszor hallottam és olvastam az irányítás „bevált módszeréről”. Ez a módszer magában rejtheti a beidegződést, a sablonok ismétlődését, konzerválását. De ha az állandó magában rejti a változót, a megújulási képességet, ha nap mint nap szembesül a valósággal gazdagodik a valóság sokféleségéből, az irányítás módszer megújul, s kiveti magából az elavultat, megszünteti a beidegződéseket. Ha ez nem következik be, vagy ha a megújulási folyamat nem elég erős, a „bevált módszer” ismétlése, alkalmazása unalmassá válik, közömbössé teszi az embereket. A közömbösség megszüntetésének talán a legjobb módszere a meggyőzés és a meggyőződés formálása, erősítése, meggyőzést azonban „semmiféle parancsszóval, vagy tekintélyre való hivatkozással elérni nem lehet” (Kádár János szavait idéztem). Konkrét tényekkel okos érvekkel viszont meg lehet győzni az emberek többségét. Ezek a tények és érvek akkor hatékonyak, ha kötődnek az emberek egyéni tapasztalataihoz. Aki ismeri az én-világok sokféleségét és tud az emberek nyelvén beszélni, annak a szavára adnak mindenütt. A meggyőződés kialakításához, illetve elmélyítéséhez azonban még ez sem elég, ugyanis bármilyen jó életismerő is valaki, hosszabb ideig nem tartózkodhat a mikrovilágok közvetlen közelében. A meggyőződés formálásának legfontosabb tényezője: a valósághoz való alkotó viszony, a cselekvő magatartás. Az egyén aktivitásához egyrészt a cselekvési módok megválasztására, döntésre van szükség, amely növeli az erkölcsi felelősséget, másrészt erőfeszítést igényel, éppen ezért a külső feladat szubjektívvé, belsővé válik: élményszerűvé, meggyőződéssé. Mivel feladatmegoldás, a környezetátalakítás állandó folyamat, az egyén önmagát is alakítja: fejleszti gondolkodási kultúráját, önálló ítéletalkotó képességét is. Aki ebben a szellemben nevelkedett, s ilyen munkahelyi (demokratikus) légkörben dolgozik, annak éppen a szilárd meggyőződéséből fakadóan egyéni véleménye van a környezetéről, a világról, s gyakorta ellentmond annakazoknak, akik irányítják. Nemrégen hallottam például arról, hogy az egyik a munkahelyen a munkás és munkavezető között gyárépítés kapcsán nézet eltérés támadt. Mindkét fél védte a maga igazát. A vitát a főmérnök döntötte el, a munkás javára. Döntése azért rokonszenves számomra, mert bizonyítja: az igazság kimondása nem kötődik sem iskolai végzettséghez, sem beosztáshoz. Ez a munkás felismerte a dolgok logikáját, tudott és mert gondolkodni, s a vitában állhatatosan kitartott meggyőződése mellett. Ezekre, a meggyőződésből következő értékes emberi tulajdonságokra manapság nagyon nagy szükség van. Egyfelől azért, mert még mindig vannak és valószínű, holnap is lesznek olyan vezető beosztású emberek, akik presztízsből vagy más, gyarló emberi tulajdonságból nem hajlandók elfogadni a beosztottak véleményét, még akkor sem, ha igazuk van. Másfelől vannak olyan beosztottak — számuk nem kevés —, akik valamilyen oknál fogva lemondtak az igazságkeresésről, s köztük vannak olyanok is, akik így vélekednek: ott van az igazság, ahol a pénzt osztják. A félreértések elkerülése végett jegyzem meg: nem a pénzkeresés ellen szólok, hanem a kívülről vezérelt életfelfogás, magatartás ellen, amely pénzcseléddé devalválja az embert. A külső (a meggyőzés) és a belső (a meggyőződés) akkor, és csakis akkor értékes, ha szoros szálakkal kötődik a társadalmi gyakorlathoz, ha szinkronban van a fejlődéssel, a haladással. S akkor válik személyiségformálóvá, ha demokratikus légkörben, viták hevében edződik szia lárddá. S igazi értékét az adja, hogy az országépítés általános tulajdonságait az egyéni színek, az egyéni kezdeményezések sokféleségével gazdagítja. S ez az emberi tényező, mivel meggyorsítja a társadalmi fejlődést, az új évben felértékelődik. Pásztor Bertalan MEGGYŐZÉS, MEGGYŐZŐDÉS