Dunaújvárosi Hírlap, 1987. március (32. évfolyam, 18-26. szám)
1987-03-03 / 18. szám
Az ipari miniszter könyve az iparról Feladatok kétezerig ,.A magyar népgazdaság iparunktól a következő másfél-két évtizedben azt várja, hogy továbbra is fokozott mértékben járuljon hozzá a külső és belső gazdasági egyensúlyi feladatok teljesítéséhez, a gazdasági növekedés élénkítéséhez, a gazdaságosság érvényesítésével a hatékonyabb struktúra kialakításához.” — szögezi le dr. Kapolyi László A magyar ipar dulóig fejlődése az ezredsorcímű, a Népszava Lap- és Könyvkiadó népszerű Fórum sorozatában megjelent könyve bevezetőjében. Az érdeklődő olyan művet tarthat a kezében, amelyből reális képet kaphat a mai gyáripar jelenlegi helyzetéről, fejlődésének irányairól, lehetőségeiről. Az utóbbiról és külgazdasági lehetőségeinkről szólva a szerző elemzi együttműködésünket a KGST keretében (a magyar—szovjet gazdasági és tudományos együttműködést, kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal, együttműködésünket a fejlődő országokkal. A hosszú távú iparfejlesztés fő feladatainak meghatározásakor dr. Kapolyi László a népgazdaság stratégiai céljait tekinti alapvetőnek, ebből származtatja, hogy az iparfejlődésben is a növekedés elsődlegessége helyett a termelés hatékonyságának növelése, a költség- és árviszonyok javítása, a kereslet minőségi követelményeinek kielégítése került előtérbe. Az új fejlődési pályára való átmenet időszakában — az ipari miniszter szerint — alapvető feladat az intenzív növekedés tartalékainak fokozott feltárása és érvényesítése. A könyv bemutatja ásványinyersanyag-helyzetünket és kilátásait, összefoglalja a szénbányászat fejlesztésének irányait, a szénhidrogénipar korszerűsítésének tendenciáit, az uránipart, az ércbányászatot, a bauxitkitermelést. A gazdasági fejlődés „főszereplője” az alkotó, termelő ember — vallja a szerző. Ebből kiindulva hangsúlyozza az optimális foglalkoztatottság, a szakember-képzés, a munkaerő-mobilitás jelentőségét. Vitatkozó művezetők Valamennyi művezető részére kétnapos tanfolyamot szervezett a 26-os Építőipari Vállalat. Munkaügyi, szervezési és munkavédelmi ismereteiket bővíthették résztvevők, a leglényegesebb a „napirend’ azonban a munka minőségének javítására hozott intézkedések vitatása volt. „Térkép” a zajokról A foglalkozási megbetegedések számának csökkentése érdekében tavaly a Dunai Vasmű munkakörnyezeti laboratóriuma több gyáregység zajtérképét készítette el. Tíz dolgozónál találtak olyan halláskárosodást, ami munkakörülményeik miatt következett be. Ezenkívül hatvannégy dolgozónál különböző kezdeti fokú halláskárosodást állapítottak meg. Jól halad a munka a félkész panel családi házak építésénél a Szilágyi Erzsébet utcában. Az öt épület átadási határideje június 30. 1987. március 3., kedd A Dunai Vasmű stratégiája Célok és eszközök A Dunai Vasmű életében nagy jelentőségű volt a tavalyi esztendő. Üzemelni kezdett a nyolcvanas évek második nagyberuházása, a hármas számú kokszolóblokk. Így a konverterrel együtt jelentősen emelkedett az alapvető technológiai egységek műszaki színvonala. Ugyanakkor, mint ismeretes, 1986-ban az Állami Tervbizottság rendezte a magyar vaskohászat, így a Dunai Vasmű helyzetét is. Mindezek, valamint a VII. ötéves terv és az Ipari Minisztériummal kötött megállapodás nemcsak lehetővé, hanem sürgető feladattá is tette a nagyvállalat hosszútávú, stratégiai tervének kidolgozását. A tervjavaslat kiindulópontja nyilvánvalóan nem lehet más, mint a Dunai Vasműnek a magyar népgazdaságban, iparban töltött jelenlegi szerepe, deaz ebből fakadó követelmények. A vasmű a magyar nagyvállalatok „toplistáján" az első tíz között szerepel. A magyar vaskohászat bruttó termelésének mintegy egyharmadát adja. Ezen belül a kohókoksz 100 százalékát, a hengerelt áru 40 százalékát állítják elő Dunaújvárosban. Az ország acéllemez- és tekercsszükségletének több mint nyolcvan százalékát elégíti ki a vasmű. Termékszerkezetében — úttörő módon — elsőként jelentek meg, s váltak, s válnak mind meghatározóbbá, a magas úgynevezett feldolgozottságú, kohászati másod- és harmadtermékek. Ez lehetővé teszi a piaci igények rugalmas követését. A vasműben gyártott termékek nyolcvan százalékát a hazai feldolgozóipar használja fel. Ugyanakkor a Dunai Vasmű jelentős szerepet vállal az ország külkereskedelmi egyensúlyának javításából is. Az előállított termékek mintegy 2 százalékát szocialista, 15 százalékát pedig tőkés piacokon értékesítik. Konvertibilis elszámolású exportbevétele évente 60—70 millió dollár. (Az új kokszolómű évente mintegy 70 millió dollár kiadásától mentesítheti a magyar népgazdaságot.) Ugyanakkor az import nem haladja meg az export 50 százalékát... Az Állami Tervbizottság tavaly májusi állásfoglalása szerint: „A vaskohászat fontos szerepet tölt be a feldolgozóipar, és az építőanyagipar kiszolgálásában. A korszerű vaskohászati termékek nagy mértékben járulhatnak hozzá a versenyképességének gépipar javításához. Jelentős a szerepe a vaskohászatnak a külkereskedelmben is. Az exportnak a jövőbeni fenntartása javuló gazdaságossági mutatókkal továbbra is érdekünkben áll . . .” Aligha kétséges, hogy az ÁTB állásfoglalása meghatározza a Dunai Vasmű legfontosabb stratégiai céljait is, hiszen meghatározó szerepet kell betöltenie a jövőben is a magyar vaskohászatban. A stratégiai terv döntő láncszeme azonban A sikeres működés stratégiája című fejezetben kifejtett célrendszer. Cél, hogy a Dunai Vasmű kiegyensúlyozottan gazdálkodó, stabil helyzetű, jövedelmező vállalat legyen a jövőben is. Akkor is, ha változnak azok a szabályozók, amelyek között a vállalatnak működnie kell.A vállalati jövedelemszabályozásban sor kerül a hozzáadottérték-adó bevezetésére, a vagyonérdekeltség megteremtésére. A keresetszabályozásban jövő évtől várható a személyi jövedelemadó bevezetése, az élőmunka további felértékelődése.) A nyereséget növelni, a jövedelemtermelő képességet javítani több és jobb termék gyártásával és értékesítésével, a költségek csökkentésével, a szerkezet folyamatos, termékigényekhez igazításával piaci lehet. A költségek háromnegyede anyag- és energiaköltség. Például a tervezett hengerműi fejlesztések eredményeképpen 1 tonna hengerelt árut a jelenleginél 34 kilogrammal kevesebb alapanyagból fognak majd előállítani. (A hideghengerműben 28 kilogrammal csökkentik az egy tonna készáruhoz szükséges alapanyag mennyiségét.) Így azonos mennyiségű acélból 60 ezer tonnával több készterméket állítanak majd elő. Stratégiai cél — és alapelv —, hogy a termelő beruházások, fejlesztések legfeljebb három év alatt, ha lehet, hamarabb térüljenek meg, s 15—20 százalékkal növeljék a jövedelmezőséget. Cél, az 1985. évi egy százalékos jövedelmezőséget alapul véve (azaz 16 milliárd a termelési érték és 160 millió forint volt a nyereség), hogy a VII. ötéves terv időszakában a vállalati jövedelmezőség 3—4 százalékra emelkedjék. (1986-ban várhatóan 2—3 százalékos lesz, mintegy félmilliárd forint a vállalati nyereség!) A stratégiai terv megvalósításával pedig a kilencvenes évekre 5—10 százalék közé emelhető a vállalat jövedelmezősége!!! A stratégiai tervet ez év első negyedévében nagyvállalat minden kollekatívája megvitatja, javaslatokkal, véleményekkel kiegészítve kerül ismét az első félév végén az igazgatótanács elé. A Dunai Vasmű pártbizottsága és pártszervezetei is kivették részüket a terv készítéséből, s alkotó eszmecserére szólítanak fel minden kommunistát, a vállalat minden dolgozóját. Ehhez rendező elvként született, az MSZMP KB 1986. novemberi határozata nyomán, a gazdasági munka javításáról szóló állásfoglalás. Ennek lényege: meg kell gyorsítani a vállalati innovációt, erősíteni kell a teljesítmények és jövedelmek közötti összefüggést, korszerűsíteni kell a vállalat belső mechanizmusát, érdekeltségi rendszerét. A káderpolitikát növekvő igényesség jellemezze! Szorgalmazni kell a következetes párt- és állami politika folytatását... Stossek Mátyás t 2 4 Dunaújvárosból Svédországba Mercedesek a Volánnak A nemzetközi szállítások versenyképességének növelésére tíz darab Mercedes kamiont vásárolt az Alba Volán vállalat. Ezekből kettőt dunaújvárosi egység kapott a múlt év végén. A központi fuvarszervezés keretén belül az ország különböző városaiból szállítják az árut megrendelőiknek. A két új kamion az év elején már sikeresen eljuttatta szállítmányát az NSZK-ba és Svédországba. Népi ellenőrök és a vgm-ek Két műszak mindennap? A Népi Ellenőrzési Bizottság két évvel ezelőtt három vállalatnál vizsgálta a vállalati gazdasági munkaközösségek tevékenységét. Nemrégiben utánvizsgálat során azt mérték fel a népi ellenőrök, hogy mennyiben valósították meg az érintettek a NEB határozatait. Erről hallgattak meg tájékoztatást a múlt héten a Népi Ellenőrzési Bizottság tagjai. A 26-os Építőipari Vállalatnál 1982-ben még csak tizennégy vám működött, százharminc taggal. 1985-ben már ötven dolgozott, négyszáznegyvenkét taggal, s a munkaközösségeknek kifizetett teljes, levonás nélküli jövedelem megközelítette húszmillió forintot. A vizsgálat két évvel ezelőtt megállapította, hogy korszerűsíteni kell a vgm-ek belső szabályozását, a letöltött munkaidőt pontosan, személyenként kell nyilvántartani. Az építők — mint azt az utóvizsgálat megállapította — minden észrevételt figyelembe vettek, s ezek szellemében intézkedtek is. A Junior Cipőgyárban 1983-ban alakultak az első vállalati gazdasági munkaközösségek. Számuk 1984- ben kilenc volt, közel kétszázötven taggal, s ez az elkövetkezendő években sem változott. Bevételük kilencmillió forint körül alakult, de tavaly már a változatlan létszám ellenére a felére csökkent. Az alapvizsgálat kifogásolta, hogy az eszközhasználati díjat egyösszegben és nem havonta kérték a munkaközösségektől, s azt, hogy két osztályvezető tagja volt a vgm-eknek (beis osztásukkal összeférhetetlen). A cipőgyáriak mindkét kifogást jogosnak tartották, ezeket az elmúlt időszakban korrigálták. A BVM Dunaújvárosi Gyárában 1983-ban tizennégy vgm dolgozott, kétszázhatvan taggal. Akkori jövedelmük meghaladta a tizenhatmillió forintot. A múlt évben már huszonkét vám dolgozott a gyárban négyszáz taggal, s jövedelmük közel huszonötmillió forint vot. Az alapvizsgálat idején népi ellenőrök többek közt a szükségesnek tartották megrendelések felülvizsgálaatát, valamint azt, hogy gyár kollektív szerződésében a rögzítsék azt az időt, amennyit dolgozóik a munkaközösségekben dolgozhatnak. Az időbérben foglalkoztatott vgm-ek részére sem volt kidolgozva a norma, így a kifizetett díj mértékét nem tudták mihez viszonyítani az ellenőrök. A vizsgálat hatására tavaly februárban gyárigazgatói utasítás határozta meg a vgm-ek szervezését, foglalkoztatását, ellenőrzését. Ezzel egyidőben szerződésben is rögzítették, hogy havonta átlagosan ötven órát dolgozhatnak az emberek vgm-ben. Igazgatói utasítás azonban felmentést adhat ez alól — ezt az ellentmondást most is kifogásolták az ellenőrök. Az egyik vgm-nél a negyedéves munkaidő megoszlását ellenőrizve olyan mértékű óraszámot „találtak” ami arra engedett következtetni, hogy a napi főmunkaidőn kívül mindennap további nyolc órát dolgoztak az emberek. Az időbérben foglalkoztatott munkaközösségek kapcsolatosan megbízatásával nem történt semmi az alapvizsgálat óta — ezt igazolják az adatok, ami szerint a gazdasági munkaközösségek elért teljesítményszázalékai lényegesen meghaladták a főmunkaidőben elért szintet. Ez a főmunkaidőben végzett tevékenység leértékeléséhez vezethet. A vgm-ek munkaideje ellenőrizhetetlen továbbra is, az időbéres és darabbéres munkák esetében is. A TSTEB az említett hiányosságok mielőbbi megszüntetését kérte a BVM gyárának vezetőitől. T. Sz. Halászok haszna Az ercsi halászati termelőszövetkezet négymillió-hétszázötvenezer forint nyereséggel fejezte be a múlt évet. A gazdaság árbevétele nyolcvanötmillió-hétszáznyolcvanezer forint volt, s ötszázötven tonna halat fogtak ki. Erre az évre árbevételi tervük nyolcvanmillió forint, nyereségtervük pedig négymillió-kilencszázezer forint. A tavalyihoz hasonló mennyiségű hal értékesítését tervezik, így az ellátás is az előző évihez hasonló lesz. Az ercsi szövetkezet nemcsak a várost, hanem az egész megyét ellátja hallal, sőt a fővárosba is szállítanak. Legnépszerűbb a ponty, de a választék ennél bőségesebb. Van busa, amúr, keszeg, süllő, csuka is. Konyhakész halat is árulnak, s Dunaújvároson kívül ez iránt mindenütt igen nagy a kereslet. Érdekes módon az itteni kereskedelmi vállalatok évek óta nem rendelnek konyhakész halat a szövetkezettől. Télen heti egy, tavasztól őszig pedig heti két alkalommal tizenöt-húsz, illetve harminc-negyven mázsa halat szállít a gazdaság a saját, illetve a Dunaker és a Munkásszövetkezet boltjaiba. A konyhakész nem kell?