Dunaújvárosi Hírlap, 1987. május (32. évfolyam, 35-43. szám)
1987-05-01 / 35. szám
A párt-vb véleménye Jó úton a városvédők Először számolt be eddigi munkájáról a városi pártvégrehajtó bizottság keddi ülésén a városszépítő és -védő egyesület. Bene Károly elnök tájékoztatta a testület tagjait az alig egy esztendeje megalakult egyesület tevékenységéről, terveiről. Szólt arról, hogy 395 egyéni tag, huszonegy vállalat és negyvenkilenc szocialista brigád lépett be hivatalosan a városszépítők soraiba. Az iskolák kezdettől fogva az egyesület tagjai, s ez annál inkább is fontos, mivel a cél elsősorban a szemléleti nevelés, a város féltésének, szeretetének átplántálása a fiatal nemzedékbe. Szóba kerültek a távlati tervek is, valamint az a feladat, amit magára vállalt az egyesület: mindent elkövetnek annak érdekében, hogy reálisabb, őszintébb kép alakuljon ki városunkról. Gadanecz György első titkár összefoglalójában hangsúlyozta, hogy az egyesület reális feladatokat talált magának, máris sokat tett a városi öntudat formálásáért, s ezért elismerés jár valamennyi társadalmi munkában tevékenykedő aktívának. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! XXXVII. évfolyam, 35. szám ~ 1937. május 1., péntek ~ Ára: 2,40 Ft AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Május köszöntése Zászlódíszbe öltözött a város, előkészítették már a felvonulásra szánt nemzeti színű és vörös zászlókat, transzparenseket, ünnepi dekorációkat a kollektívák, hogy megadhassák a méltó tiszteletet az ünnepnek és munkájuk eredményének. Készen állnak a sátrak a kiserdőben, előkészítették a majálisozók fogadására a Duna-parti szabadidőparkokat. Minden készen áll tehát ahhoz, hogy méltóképpen köszönthessük május elsejét, a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepét. a A reggeli zenés ébresztőt hagyományoknak megfelelően a Dunai Vasmű tűzoltózenekara szolgáltatja. A felvonulás 9 órakor kezdődik. A munka ünnepe alkalmából több vállalat kapott rangos kitüntetést tavalyi eredményeiért. Kiváló Vállalat címet nyert el a MOM és annak Kiváló Gyára lett a dunaújvárosi gyár. Elnyerte a Kiváló Vállalat címet a Dunaújvárosi Vízi Társulat. A Fejér és Komárom Megyei Tejipari Vállalat dunaújvárosi üzeme pedig Élüzem kitüntetést kapott. A Papíripari Vállalat Kiváló Gyára kitüntetéssel büszkélkedhet a dunaújvárosi papírgyár. A Belkereskedelmi Minisztérium és a KPVDSZ dicsérő oklevelét érdemelte ki a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat, a Dunaújvárosi Munkásszövetkezet pedig a MÉSZÖV és a KPVDSZ dicsérő oklevelét nyerte el. Vállalati dicsérő oklevélben részesült a Beton- és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi gyára és a Déldunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat dunaújvárosi üzemegysége. Az Országos Takarékpénztár Kiváló Fiókja lett a dunaújvárosi OTP fiók. Ünnepi taggyűlést tartott tegnap délután a Dunaújvárosi Vízi Társulat abból az alkalomból, hogy múlt évi munkája alapján a társulat kollektívája elnyerte a Kiváló Vállalat kitüntető címet. A dunaújvárosiak ezúttal ötödik alkalommal, az idén pedig az ország 67 vízi társulata közül egyedül érdemelte ki e megtisztelő kitüntetést, elsősorban az egyegy dolgozóra jutó termelési érték, a vállalat nyereséges gazdálkodása, az elvégzett munkák kifogástalan minősége, a szocialista brigádok eredményei és az üzemi demokrácia érvényesülése eredményeként. Ülésezett a megyei párt-vb Tegnapelőtt ülést tartott az MSZMP Fejér Megyei Végrehajtó Bizottsága, a megyei pártbizottság első titkárának a vezetésével. A testület munkájában részt vett Pálvölgyi Ferenc, az MSZMP KB munkatársa és Nagy Tibor vezérőrnagy, a BV országos parancsnoka. A végrehajtó bizottság jelentést hallgatott meg a büntetésvégrehajtási intézetek nevelési, gazdálkodási tevékenységéről. A jelentést a végrehajtó bizottság elfogadta. Ezt követően a testület egyéb kérdésekről tárgyalt. Május 9-én, mókával, jelmezzel: Ballagás Szombaton május 9-én mondanak búcsút az alma maternek a város középiskolásai. A Münnich Ferenc Gimnáziumban, a Rudas László és a Bánki Donát Szakközépiskolákban egyaránt délelőtt 10 órakor kezdődik a ballagás. Előző este a „bolondballagásnak" nevezett mókás, jelmezes felvonulással köszönnek el egymástól, tanáraiktól, nevelőiktől. A intézetekben szakmunkásképző május 23-án csendül majd fel a „Ballag már a vén diák”; a Makarenko Ipari Szakmunkásképzőben 9 órakor, a papíripari iskolában 10.30 órakor kezdődik az ünnepség, a 340. számú szakmunkásképző tanulói pedig 10 órakor gyülekezik a ballagásra. Ülést tartott az MSZMP KB A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1987. április 28-án, Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei, megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, a Fővárosi Tanács elnöke, az országos főhatóságok, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg a közelmúltban elhunyt Brutyó János és Győri Imre elvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta : — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót; — Maróthy László elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, az Országos Tervhivatal elnökének tájékoztatóját a Központi Bizottság 1986. novemberi határozata végrehajtásának és az első negyedévi gazdasági munkának a tapasztalatairól ; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a nyugdíjrendszer módosításának, az új vállalati és a személyi jövedelemadórendszernek az elveiről szóló tájékoztatót. (Az ülésről kiadott közleményt lapunk 2. oldalán közöljük.) Két hét múlva: Alba Regia napok Gazdag kínálat Vásári hangulat és népünnepély, tudományos szimpózium és sportprogramok, kulturális csemegék és országos jelentőségű ankétok fémjelzik a május 15-én kezdődő Alba Regia napok rendezvénysorozatát. A békenagygyűléssel egybekötött megnyitó ünnepségeket délután fél négykor tartják a Szabadság téren, de ezen a napon nyitja meg kapuit a vízrajzi kiállítás, állnak starthoz a nemzetközi kerékpárverseny résztvevői, s találkoznak az ország minden részéből érkező zeneiskolai kamarazenészek. A következő hetekben húsz tudományos ülésnek ad otthont Székesfehérvár. Telekommunikációs-elektronikai ankét, építőipari műszaki nap, nevelésügyi akadémiai tanácskozás — néhány kiragadott példa a kínálatból. Sort kerítenek író-olvasó találkozóra is az ünnepi könyvhét alkalmából, az interjazz fesztivál, s a megyei képzőművészeti pályázat alkotásaiból készített tárlat — mind közönségvonzó eseményeknek tűnik. A nyilvánosság elé tárja működését a városi könyvtár és a megyei levéltár, s újfent Fehérváron bonyolítják le a II. gépipari formatervezési triennálét, valamint a III. nemzetközi ásványbörzét. A látogatók változatos sportversenyekben és rangadókban Színvonalas gyönyörködhetnek, szórakozásnak ígérkezik a nemzetközi atlétikai verseny, az öttusázók és a karatésok vetélkedése. S a hagyományokhoz híven az idén is lesz Fut a Fehérvár elnevezésű sportnap. Ha az utóbbi hónapban nem olvastam és hallottam százszor, hát egyszer sem: „bizony, elvesztette ez és ez a szakma, hivatás a becsületét, sürgősen vissza kellene szerezni” . . . Nyilatkozzák ezt joggal a pedagógusok, az egészségügyiek, a vasutasok, a postások, a rendőrök, a színészek, írók, s talán a kondások nevében is. Mindannyiunk nevében. És mi megadóan bólogatunk, mert tényleg: vissza kellene adni a munkák és mundérok becsületét, mert ha nem tesszük, akkor rájuk ragad a becsület ellentétének jelzője. De hát lehetséges? Lehetséges, hogy egy egész ország szinte valamennyi szakmája, foglalkozása, hivatása hasonló gondokkal küzd? Ha cikkem hangját „harcosra, és optimistára" venném, most elverhetném a port a sok elhamarkodottan általánosító, pesszimista nyilatkozón, mert ugye azért vagyunk még néhány százan, ezren, akik úgy érezzük, hogy a mi munkánk és mundérunk becses is, becsületes is! De én nem akarom elfeledni a bajt. Amiről sűrűn hallható-olvasható nyilatkozatok szólnak, komoly bajt jelez. Nem is annyira a körülményekben, hanem inkább a bennünk rejlő bajt. Egy pszichózist jelez, mely — ha kollektív méretekben hatalmasodik el — szinte megállíthatatlan. Baj van a társadalmi munkamegosztással, a közös értékrend normáival, ha szinte minden felsorolható foglalkozás képviselői úgy érezhetik — s ismétlem, joggal! —, hogy gyengült egy-egy szakma rangja, társadalmi megbecsülése, a bányásztól a marosig, a tanácsi adminisztrátortól az üzemmérnökig és tovább. Tudom, furcsa világban, melléküzemágak, gmk-k, vgmk-k, pjt-k, kisszövetkezetek, szerződéses üzletek, butikok, külföldi munkavállalások világában élünk. E pillanatban is háttér rádiómból a reformról ömlik a szó, mely — mint mondják — áldozatokkal jár, de lassan úgy tetszik, minden réteg, minden szakma úgy érzi, máris áldozatává vált e politikai—társadalmi-gazdasági átrendeződésnek: már nemcsak kisiparosok, a feltalálók pnaszkodnak, hanem a gyárigazgatók, téeszelnökök, sőt a miniszterek is. Pedig hát, valljuk meg, abszurd helyzet: az mégiscsak lehetetlen, hogy egyetlen szakma, egyetlen réteg se legyen elégedett pillanatnyi anyagi és erkölcsi megbecsülésével! Vagy ha mégis lehetséges, akkor bizony újra kell gondolni egész társadalmunkat, annak felépítését és működését, mert gondoljuk meg, milyen képet fest magának rólunk az ifjúság, milyen pályára szegődik önként gyermekünk, ha ebben a bizonytalan, panaszosan gomolygó szakmai leértékelődésben kell tájékozódnia? A publicistának viszonylag könnyű, a dolga, ha diagnózist ad, ami megtörtént, az megtörtént. De mi legyen a kúra? Itt, sajnos, megint csak közhelyekre számíthatunk. Hiszen olyan megújulásra volna szükség minden hivatás, foglalkozás, munka területén, mely az egyénre épül, ugyanakkor amelyet a vezestés (minden szinten!) támogat és érvényesít. Hogy a jó cipésznek, látszerésznek, utcaseprőnek, szemétszállítónak, szerelőnek, kovácsnak, szabónak, költőnek, muzsikusnak, vasutasnak, mérnöknek, orvosnak, tanárnak érdemes legyen valóban jól dolgozni. Ehhez azonban versenyhelyzet kell. Ehhez ki kell rekeszteni — akár a munkából is — a rosszakat, a lustákat, a lelkiismeretleneket, a tehetségteleneket. S tegyük még hozzá, ki kell rekeszteni a rossz munkaerőket az igazgatók, osztályvezetők, titkárok, miniszterek, közfunkciót viselők közül is. Vagyis hát a szakmák és mundérok becsületét csak a folyamatosan ellenőrzött versenyhelyzetbe áltassuk állíthatja vissza magunkat: ez nem más, mint maga a működőképes demokrácia. Hogy ne csak képviselőt, de orvost, susztert, szerelőt is választhassunk szabadon, s a gyöngébb, lustább, tehetségtelenebb ne élhessen vissza monopolhelyzetével. A szakmák közötti hierarchiát mindig az élet alakítja. A sebészorvos munkája mindig többet fog érni az anyagmozgatóénál. Csak a rossz sebészorvos és a jó anyagmozgató viszonya nem tisztázott egyelőre. Hogy a rossz miniszter és a jó utcaseprő viszonyáról ne is beszéljünk. De ennek tisztázásához nyilvános megméretés kell, vagyis: demokrácia. Szentmihályi Szabó Péter Munkák és mundérok ÉLJEN MÁJUS ELSEJEI