Dunaújvárosi Hírlap, 1987. július (32. évfolyam, 53-61. szám)
1987-07-03 / 53. szám
hírlap XXXVII. évfolyam, 53 szám, 1987. július 3., péntek «• óra: 2,40 Ft AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA A szövetkezetek napja Piros betűt nem kapott a naptárban, július első szombatját mégis sokan ünnepnek tekintik: 1922 óta ugyanis e napon köszöntik világszerte a szövetkezeti mozgalmat, a szövetkezeti dolgozókat. Hihetetlenül sokan emlékezhetnek az elődökre : a Szövetkezetek Nemzetközi Szervezetének nyilvántartása szerint jelenleg 72 ország több mint 740 ezer szövetkezetében legalább félmilliárd ember tevékenykedik. Itthon a különböző területeken működő 4000 szövetkezet az aktív keresők egynegyedét, 1,2 millió embert tömörít. A nemzeti jövedelem negyede tőlük származik, ezen belül a mezőgazdasági termelésnek a háromnegyedét állítják elő, ipari termelésből együttesen 17 százalékkal, a kereskedelmi forgalomból pedig 37 százalékkal részesednek. A lakossági szolgáltatások csaknem felét nyújtják és körülbelül egymillió ember él már szövetkezeti lakásokban. Ezek a mutatók meggyőzően mutatják a szövetkezeteknek az ország gazdaságában elfoglalt kiemelkedő helyét. A szövetkezetekben is kulcskérdés ma az, hogy miként tud a mozgalom alkalmazkodni a megváltozott kül- és belgazdasági környezethez, képes-e a megújulásra. A szövetkezeti alapelvek a világ első szövetkezetének 1844-es megszületése óta lényegében változatlanok; az önkormányzat, a közös munka, egymás kölcsönös támogatása, a tagok szolgálata, mint összetartó és mozgató erő a mozgalom motorja maradt. A sajátosságok köre persze még tovább sorolható, lényeges kiemelni azonban a rugalmasságot és az érdekeltségre támaszkodó munkamódszert. Kétségtelen, hogy az elmúlt évtizedekben - zökkenők, visszafordulások ellenére - a szövetkezeti mozgalom képes volt mindig az előrehaladásra, a felfrissülésre. Sőt, nem egy területen úttörő szerepre vállalkozott. Hiba volna azonban azt hinni, hogy a szövetkezetekben minden tökéletes. Erről egyáltalán nincs szó. Nem ünneprontásként, de gondok, belső feszültségek őket ugyanúgy sújtják, mint az állami vállalatokat. Más persze gondja-baja a mezőgazdasági termelőszövetkezetnek, mint a fogyasztásinak, vagy az iparinak. Mind a három szövetkezeti ágban viszont előbbre kell lépni a szövetkezeti demokrácia szélesítésében, hogy ne csak formálisan működjenek a törvények által deklarált demokratikus fórumok, erősödjék a tagok beleszólási joga a vezető kiválasztásába és a gazdasági döntésekbe. Az eredményes gazdálkodás, a helyes társadalmi és gazdaságpolitikai döntések elengedhetetlen feltétele ma már, hogy legyen széles alapokon nyugvó kontroll. Persze, ez nemcsak a szövetkezetekre vonatkozik. H. V I. Tisztelgés a múltnak, elismerés a mának Semmelweis-napi ünnepségek Székesfehérváron kedden tartották a megyei Semmelweis-ünnepséget. A magyar orvostudomány egyik legnagyobb alakjára emlékezve, évről évre országszerte az egészségügy dolgozóit köszöntik, áldozatos és fáradságos munkájuk elismeréseként kitüntetéseket és jutalmakat adományoznak a magyar egészségügy élvonalában ténykedőknek. A központi ünnepségen Nagy Jenőné, a megyei tanács elnökhelyettese emlékezett meg a nagy magyar szülészorvosról, idézte fel Semmelweis Ignácnak az egész emberiség javát szolgáló munkásságát, humanitását és önzetlenségét. A hagyományokhoz híven a megyeszékhelyen adták át a kitüntetéseket Fejér megye orvosainak, ápolóinak, gyógyszerészeinek, a gondozóknak és mindazoknak, akik az egészségügy különféle területein kiemelkedő munkáról és hivatástudatról tettek tanúbizonyságot. Teubel Györgytől, a megyei tanács elnökétől vehették át a kitüntetéseket Dunaújváros egészségügyi dolgozói is. A Munka Érdemrend Bronz fokozatát kapta Pordán László a városi tanács kórház-rendelőintézetének gazdasági-műszaki igazgatóhelyettese. Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült: dr. Szabó Ignác körzeti orvos, Dobrotka Györgyné laborasszisztens és Ferentzy Ottóné bölcsödevezető. Miniszteri dicsérettel jutalmazták dr. Pátkay Rózsa gyermekkörzeti orvost, dr. Kohut László szülészorvost, Csicsova Györgyné asszisztensnőt, Hartvig Lajosné műtősnőt, Szabó Jánosné ápolónőt, Szloboda Györgyné és Szakács Dénesné ápolónőket, valamint Ásványi Károlyné élelmezésvezetőt és Hrozik Jánosné konyhalányt.ADunaújvárosban szerdán a kórház aulájában (képünk) gyűltek össze az egészségügyi dolgozók, hogy tisztelegjenek a nagy előd emléke előtt. Dr. Csák Endre igazgató főorvos bevezető szavai után Bognár Ferenc, a városi tanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta: a gyógyítás és a kutatás leküzdhetetlen vágya kell hogy munkáljon az egészségügyi dolgozók mindegyikében. Az ünnepség második felében, a Münnich Ferenc Gimnázium tanulóinak műsora után átnyújtották a 25, 30, 35 és 40 év óta az intézetben dolgozó kollégáknak a törzsgárdatagságot tanúsító jelvényeket. Az egyesített szociális intézmények — bölcsőde, szociális otthon, idősek napköziotthona, házi gondozószolgálat, — július 2-án tartották a házi ünnepséget, KÖJÁL dolgozói pedig ma a emlékeznek meg Semmelweis Ignácról. Nemzetközi szövetkezeti nap A 65. Városunkban tartják meg a 65. nemzetközi szövetkezeti nap megyei ünnepségét. A házigazda tisztét a dunaújvárosi munkásszövetkezet tölti be. A ma 15 órakor, a Vasmű Klubban kezdődő rendezvényen Teubel György, a Fejér Megyei Tanács elnöke mond ünnepi köszöntőt, majd több szövetkezeti együttes ad műsort a résztvevőknek, a akik között helyet foglalnak termelőszövetkezetek, kisipari szövetkezetek, az általános fogyasztási szövetkezetek, a lakás- és takarékszövetkezetek képviselői is. Jó eredmények a fonodában Egyetlen olyan üzemrésze van már csak a Magyar Posztógyár Dunaújvárosi Fésűsfonodájának, ahol nincs klímaberendezés. Ez a keresztcsévélő üzem, ahol a meleg nyári napokon gyakran a negyven fokot is eléri a hőmérő higanyszála. Komoly gondot jelent ez a dolgozók munkakörülményeinek szempontjából, és kihat a fonal minőségére is: nedvességtartalmát károsan befolyásolja. A klímaberendezést megvásárolták már, és augusztus közepén kezdik el a szerelését. Egyébként elégedettek lehetnek az első féléves termeléssel a fonoda dolgozói. Mindhárom üzemrész teljesítette hat havi feladatát, sőt, a keresztcsévélő üzem 150 tonnával többet gyártott, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Lehet, hogy túlteljesítették Megvan a féléves nyereség A Dunai Vasmű első féléves gazdasági eredményei nem rosszabbak a tervezettnél , sőt: a július 15-re elkészülő mérlegadatok az előzetes becslések szerint némi túlteljesítést is mutathatnak majd. Az év első öt hónapjának mérlege 280 millió forint nyereség volt , június 30-ig valószínűleg elérték a tervezett első félévi 350 milliót, vagy annál többet is. A vállalat éves terve 750 millió forint nyereség. Ennek teljesítéséhez a legnagyobb feladat a hengereltáru-termelés lemaradását behozni: június 30-ig 127 ezer tonna hengerelt árut gyártottak, az eredeti éves tervnek, 263 ezer tonnának majdnem a felét — csakhogy a vasmű újabb harmincezer tonnát vállalt, húszmillió forintos bérpreferencia ellentételeként. • 6 Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága július 2-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjáról szóló előterjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Elővásárlási jog a vasmű dolgozóinak Mészhidrátüzem kötvényből Mint előző számunkban hírt adtunk róla, a Dunai Vasmű úgynevezett érdekeltségi alapkiegészítő kötvényt bocsát ki, amelynek bevételéből új mészhidrát-üzemet akar építeni. A kötvénykibocsátás és -forgalmazás részleteiről érdeklődtünk Katona Jánosnál, a vasmű pénzügyi főosztályának vezetőjénél. — Mikor döntött a vállalat úgy, hogy az új beruházás fedezetét kötvényekből teremti elő? — Április másodikán hagyták jóvá a vállalat vezetői a kötvény kibocsátási tervet, ekkor indultak meg a lebonyolítás előkészületei. Eredeti terveink szerint már júniusban árulták volna kötvényeinket, váratlan — és a vasműn kívüli — okokból azonban egy kicsit késett az ügy. A legfrissebb információim szerint július harmadikétól lehet vásárolni kötvényeinkből. — Kiknek és hol? — Belföldi magánszemélyek részére bocsátjuk ki a kötvényt (tíz- és húszezer forintos címletekben), a Magyar Hitel Bank Részvénytársaságnál. Ennek igazgatóságain lehet vásárolni belőlük a kibocsátás után — így a dunaújvárosi igazgatóságon is. Azonban, mivel a Dunai Vasmű dolgozóinak elővásárlási jogot szeretnénk biztosítani, július harmadikén még csak a vasműben juthatnak hozzá dolgozóink — az MHB-intézményeknél csak tíz nap múlva kezdik forgalmazni. — Milyen feltételekkel vásárolhatnak belőle a pénzüket befektetni szándékozók? — A kötvény szabadon átruházható. A befektetett tőkét két részletben, 1991-ben és 1992-ben fizetjük vissza, azonban az első kamatfizetés időpontja már 1988. július elseje. Minden évben a befektetett tőke tizenegy százalékával gazdagodnak a kötvénytulajdonosok, sőt, ha öt évig nem veszik fel a kamatokat, sem az 1991-ben esedékes törlesztést, tehát 1992-ben érintetlenül nyújtják be a kötvényt összes szelvényeivel együtt, akkor kamatos kamat illeti a tulajdonost: ez egy tízezres kötvénynél 6850 forint. Várható-e, hogy ingadozni fog a vasműs kötvények árfolyama? — Természetesen, kismértékű ingadozásra, véleményem szerint 98—110 százazalék közötti ingadozásra lehet számítani. Mivel a kötvények visszafizetéséért az állam szavatol, a vállalat anyagi helyzete közvetlenül nem befolyásolja a kötvények piaci értékét — bár ez sem érintené hátrányosan a tulajdonosokat, hiszen a Dunai Vasműnek az elmúlt években nem voltak ilyen gondjai —, a kötvények adásvételének árfolyamára inkább a kamatfizetés közelsége lesz hatással. De ennek ellenére is érdekes lesz figyelni az árfolyamokat, hiszen azért tükröződhet benne a vasmű munkájának, tekintélyének, hitelének megítélése is. — Mi történik, ha a kötvények nem fogynak el? — A szerződés szerint az értékesítést és propagandát (megfelelő megbízási díjért) lebonyolító Hitel Bank a kibocsátás utáni harmincadik nap lejártával megvásárolja a maradék kötvényeket. vasműnél tehát mindenképpen megjelenik az az összeg (ötvenmillió forint), amelyért kibocsátunk kötvényeket. — S végül: mi történik, ha egy tulajdonos elveszíti kötvényeit? — Az idevonatkozó eljárási szabályok szerint ha a kötvény elvész, vagy megsemmisül, a tulajdonosnak — a kötvény sorszámának megjelölésével — be kell ezt jelentenie a kibocsátó banknál, majd bírói (közjegyzői), letiltást kell kezdeményeznie. Természetesen ezen kívül is a sok kérdés adódhat, ezekre kötvénnyel foglalkozó szakembereink szívesen adnak választ. (P) Bankszakember az orvosok között Szívügye az egészségügy A gyógyítás tudományában való jártasság nem kevés előképzettséget kíván. Misztikus és érthetetlen kívülállók számára az orvoslással kapcsolatos minden információ, annak latin nyelvezete és speciális kifejezései miatt. Ezért szinte hihetetlennek tűnt, hogy akad Dunaújvárosban egy, a pénzügyi revizori munkában jártas, okleveles könyvvizsgáló, aki évente négy-öt orvosi szaktudományi tanácskozáson, konferencián is részt vesz, figyelemmel kíséri az ott elhangzottakat. ne. Mielőtt bárki meglepő,elárulom: a szorgalmas konferencialátogató Pordán László, a dunaújvárosi kórház gazdaságiműszaki igazgatóhelyettese. Munkakörénél fogva módja van részt venni az említett szakmai összejöveteleken, s következetesen él is a lehetőséggel. A Magyar Nemzeti Bank főrevizori állásának mondott búcsút, még 1968-ban. Szerencséje volt — mondja —, hogy akkor vezették be az új gazdaságirányítási rendszert, s neki, az új embernek a mások számára is idegen ágazati szabályokkal kellett megismerkednie. Hogy ez milyen jól sikerült, annak megítélésére talán a városi tanács egészségügyi osztályának vezető főorvosa a legilletékesebb: — Ritkaság a mi ágazatunkban az olyan gazdasági szakember, aki ennyire jól egyesíti döntéseiben gazdasági célszerűséget és az egészségügy sajátos követelményeit. Munkafelfogásáról ezt vallja Pordán László: — Az egészségügy kiszolgálása a mi feladatunk. Szerintem az a helyes, ha az orvosok mondják meg, hogy mire van szükségük a gyógyító munkához, s mi annak igyekszünk eleget tenni, természetesen a lehetőségek figyelembevételével. Jóval az országos „elterjesztés” előtt valósult meg városunkban az egészségügyi intézményhálózat integrációjának nagy része. Ebben a munkában is része volt a műszaki-gazdasági igazgatóhelyettesnek, akitől mindenképpen meg kellett kérdeznem, hogy miért és hogyan vált jártassá az orvosi szakkérdésekben ? — Mindig zavart, ha nem értettem, mi áll a körülöttem történő dolgok hátterében. Amikor egy gép, vagy műszer beszerzésének szükségességéről beszéltek az orvosok, alig értettem valamit abból, amit mondtak. Vettem egy orvosi szótárt, kisilabizáltam, hogy mi mit jelent. És kérdezni se szégyelltem. Így fokról fokra gyarapodtak ismereteim. Ma már azt hiszem — eléggé eligazodok az alapellátás, szakellátás, a kórház dolgai és a különféle szakterületek között. — A szótáron kívül van orvosi szakkönyve? — Van. — Mennyi? — Úgy két polcot megtölt a könyvszekrényemben ... Pordán Lászlót a Semmelweis-ünnepségen a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki. Csongor György