Dunaújvárosi Hírlap, 1987. július (32. évfolyam, 53-61. szám)

1987-07-03 / 53. szám

hírlap XXXVII. évfolyam, 53 szám­­, 1987. július 3., péntek «• óra: 2,40 Ft AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA A szövetkezetek napja Piros betűt nem kapott a naptárban, július első szom­batját mégis sokan ünnep­nek tekintik: 1922 óta ugyanis e napon köszöntik világszerte a szövetkezeti mozgalmat, a szövetkezeti dolgozókat. Hihetetlenül so­kan emlékezhetnek az elő­dökre : a Szövetkezetek Nemzetközi­­ Szervezetének nyilvántartása szerint jelen­leg 72 ország több mint 740 ezer szövetkezetében legalább félmilliárd ember tevékenykedik. Itthon a különböző terü­leteken működő 4000 szö­vetkezet az aktív keresők egynegyedét, 1,2 millió em­bert tömörít. A nemzeti jö­vedelem negyede tőlük származik, ezen belül a me­zőgazdasági termelésnek a háromnegyedét állítják elő, ipari termelésből­­ együtte­sen­­ 17 százalékkal, a ke­reskedelmi forgalomból pe­dig 37 százalékkal részesed­nek. A lakossági szolgáltatá­sok csaknem felét nyújtják és körülbelül egymillió em­­ber él már szövetkezeti la­kásokban. Ezek­ a mutatók meggyő­zően mutatják a szövetke­zeteknek az ország gazda­ságában elfoglalt kiemelke­dő helyét. A szövetkezetek­ben is kulcskérdés ma az, hogy miként tud a mozga­lom alkalmazkodni a meg­változott kül- és belgazda­sági környezethez, képes-e a megújulásra. A szövetkezeti alapelvek a világ első szövetkezetének 1844-es megszületése óta lényegében változatlanok; az önkormányzat, a közös munka, egymás kölcsönös támogatása, a tagok szol­gálata, mint összetartó és mozgató erő a mozgalom motorja maradt. A sajátos­ságok köre persze még to­vább sorolható, lényeges kiemelni azonban a rugal­masságot és az érdekelt­ségre támaszkodó munka­­módszert. Kétségtelen, hogy az elmúlt évtizedekben - zökkenők, visszafordulások ellenére - a szövetkezeti mozgalom képes volt min­dig az előrehaladásra, a felfrissülésre. Sőt, nem egy területen úttörő szerepre vállalkozott. Hiba volna azonban azt hinni, hogy a szövetkezetek­ben minden tökéletes. Erről egyáltalán nincs szó. Nem ünneprontásként, de gon­dok, belső feszültségek őket ugyanúgy sújtják, mint az állami vállalatokat. Más persze gondja-baja a mező­­gazdasági termelőszövetke­zetnek, mint a fogyasztási­nak, vagy az iparinak. Mind a három szövetkezeti ágban viszont előbbre kell lépni a szövetkezeti demokrácia szélesítésében, hogy ne csak formálisan működjenek a törvények által deklarált demokratikus fórumok, erő­södjék a tagok beleszólási joga a vezető kiválasztásá­ba és a gazdasági dönté­sekbe. Az eredményes gaz­dálkodás, a helyes társa­dalmi és gazdaságpolitikai döntések elengedhetetlen feltétele ma már, hogy le­gyen széles alapokon nyug­vó kontroll. Persze, ez nem­csak a szövetkezetekre vo­natkozik. H. V I. Tisztelgés a múltnak, elismerés a mának Semmelweis-napi ünnepségek Székesfehérváron kedden tartották a megyei Semmel­­weis-ünnepséget. A magyar orvostudomány egyik legna­gyobb alakjára emlékezve, évről évre országszerte az egészségügy dolgozóit kö­szöntik, áldozatos és fárad­ságos munkájuk elismerése­ként kitüntetéseket és jutal­makat adományoznak a ma­gyar egészségügy élvonalá­ban ténykedőknek. A köz­ponti ünnepségen Nagy Je­nőné, a megyei tanács el­nökhelyettese emlékezett meg a nagy magyar szülész­­orvosról, idézte fel Semmel­weis Ignácnak az egész em­beriség javát szolgáló mun­kásságát, humanitását és ön­zetlenségét. A hagyományok­hoz híven a megyeszékhe­lyen adták át a kitüntetése­ket Fejér megye orvosainak, ápolóinak, gyógyszerészei­nek, a gondozóknak és mindazoknak, akik az egész­ségügy különféle területein kiemelkedő munkáról és hi­vatástudatról tettek tanúbi­zonyságot. Teubel György­től, a megyei tanács elnöké­től vehették át a kitünteté­seket Dunaújváros egészség­­ügyi dolgozói is. A Munka Érdemrend Bronz fokozatát kapta Pordán László a vá­rosi tanács kórház-rendelő­intézetének gazdasági-mű­szaki igazgatóhelyettese. Ki­váló Munkáért kitüntetésben részesült: dr. Szabó Ignác körzeti orvos, Dobrotka Györgyné laborasszisztens és Ferentzy Ottóné bölcsödeve­zető. Miniszteri dicsérettel jutalmazták dr. Pátkay Ró­zsa gyermekkörzeti orvost, dr. Kohut László szülészor­vost, Csicsova Györgyné asszisztensnőt, Hartvig Lajos­né műtősnőt, Szabó Jánosné ápolónőt, Szloboda Györgyné és Szakács Dénesné ápolónő­ket, valamint Ásványi Ká­­rolyné élelmezésvezetőt és Hrozik Jánosné konyhalányt.­­A­Dunaújvárosban szerdán a kórház aulájában (képünk) gyűltek össze az egészség­­ügyi dolgozók, hogy tiszte­legjenek a nagy előd emlé­ke előtt. Dr. Csák Endre igazgató főorvos bevezető szavai után Bognár Ferenc, a városi tanács elnökhelyet­tese mondott ünnepi beszé­det.­ Hangsúlyozta: a gyógyí­tás és a kutatás leküzdhetet­len vágya kell hogy munkál­jon az egészségügyi dolgozók mindegyikében. Az ünnepség második fe­lében, a Münnich Ferenc Gimnázium tanulóinak mű­sora után átnyújtották a 25, 30, 35 és 40 év óta az inté­zetben dolgozó kollégák­nak a törzsgárdatagságot tanúsító jelvényeket. Az egyesített szociális in­tézmények — bölcsőde, szo­ciális otthon, idősek napkö­ziotthona, házi gondozószol­gálat, — július 2-án tartot­ták a házi ünnepséget, KÖJÁL dolgozói pedig ma a emlékeznek meg Semmel­weis Ignácról. Nemzetközi szövetkezeti nap A 65. Városunkban tartják meg a 65. nemzetközi szövetke­zeti nap megyei ünnepségét. A házigazda tisztét a duna­újvárosi munkásszövetkezet tölti be. A ma 15 órakor, a Vasmű Klubban kezdődő rendezvé­nyen Teubel György, a Fe­jér Megyei Tanács elnöke mond ünnepi köszöntőt, majd több szövetkezeti együttes ad műsort a résztvevőknek, a akik között helyet foglalnak termelőszövetkezetek, kisipari szövetkezetek, az ál­­­talános fogyasztási szövet­kezetek, a lakás- és takarék­­szövetkezetek képviselői is. Jó eredmények a fonodában Egyetlen olyan üzemrésze van már csak a Magyar Posztógyár Dunaújvárosi Fésűsfonodájának, ahol nincs klímaberendezés. Ez a ke­resztcsévélő üzem, ahol a me­leg nyári napokon gyakran a negyven fokot is eléri a hőmérő higanyszála. Komoly gondot jelent ez a dolgozók munkakörülményeinek szempontjából, és kihat a fo­nal minőségére is: nedves­ségtartalmát károsan befo­lyásolja. A klímaberendezést megvásárolták már, és au­gusztus közepén kezdik el a szerelését. Egyébként elégedettek le­hetnek az első féléves ter­meléssel a fonoda dolgozói. Mindhárom üzemrész telje­sítette hat havi feladatát, sőt, a keresztcsévélő üzem 150 tonnával többet gyár­tott, mint tavaly ugyaneb­ben az időszakban. Lehet, hogy túlteljesítették Megvan a féléves nyereség A Dunai Vasmű első fél­éves gazdasági eredményei nem rosszabbak a tervezett­nél , sőt: a július 15-re el­készülő mérlegadatok az elő­zetes becslések szerint némi túlteljesítést is mutathatnak majd. Az év első öt hónap­jának mérlege 280 millió fo­rint nyereség volt , június 30-ig valószínűleg elérték a tervezett első félévi 350 mil­liót, vagy annál többet is. A vállalat éves terve 750 millió forint nyereség. En­nek teljesítéséhez a legna­gyobb feladat a hengerelt­­áru-termelés lemaradását behozni: június 30-ig 127 ezer tonna hengerelt árut gyártottak, az eredeti éves tervnek, 263 ezer tonnának majdnem a felét — csak­hogy a vasmű újabb har­mincezer tonnát vállalt, húszmillió forintos bérpre­ferencia ellentételeként. • 6 Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága július 2-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a gaz­dasági-társadalmi kibontakozás programjáról szóló előterjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Elővásárlási jog a vasmű dolgozóinak Mészhidrátüzem kötvényből Mint előző számunkban hírt adtunk róla, a Dunai Vasmű úgynevezett érdekelt­ségi alapkiegészítő kötvényt bocsát ki, amelynek bevéte­léből új mészhidrát-üzemet akar építeni. A kötvényki­bocsátás és -forgalmazás részleteiről érdeklődtünk Ka­tona Jánosnál, a vasmű pénzügyi főosztályának veze­tőjénél. — Mikor döntött a vállalat úgy, hogy az új beruházás fedezetét kötvényekből te­remti elő? — Április másodikán hagyták jóvá a vállalat ve­zetői a köt­vény ki­bocsátási tervet, ekkor indultak meg a lebonyolítás előkészületei. Eredeti terveink szerint már júniusban árulták volna köt­vényeinket, váratlan — és a vasműn kívüli — okokból azonban egy kicsit késett az ügy. A legfrissebb informá­cióim szerint július harmadi­kétól lehet vásárolni kötvé­nyeinkből. — Kiknek és hol? — Belföldi magánszemé­lyek részére bocsátjuk ki a kötvényt (tíz- és húszezer fo­rintos címletekben), a Ma­gyar Hitel Bank Részvény­­társaságnál. Ennek igazgató­ságain lehet vásárolni belő­lük a kibocsátás után — így a dunaújvárosi igazgató­ságon is. Azonban, mivel a Dunai Vasmű dolgozóinak elővásárlási jogot szeretnénk biztosítani, július harmadi­kén még csak a vasműben juthatnak hozzá dolgozóink — az MHB-intézményeknél csak tíz nap múlva kezdik forgalmazni. — Milyen feltételekkel vá­sárolhatnak belőle a pénzü­ket befektetni szándékozók? — A kötvény szabadon át­ruházható. A befektetett tő­két két részletben, 1991-ben és 1992-ben fizetjük vissza, azonban az első kamatfizetés időpontja már 1988. július elseje. Minden évben a be­fektetett tőke tizenegy szá­zalékával gazdagodnak a kötvénytulajdonosok, sőt, ha öt évig nem veszik fel a kamatokat, sem az 1991-ben esedékes törlesztést, tehát 1992-ben érintetlenül nyújt­­­­ják be a kötvényt összes szelvényeivel együtt, akkor kamatos kamat illeti a tulaj­donost: ez egy tízezres köt­vénynél 6850 forint.­­ Várható-e, hogy inga­dozni fog a vasműs kötvé­nyek árfolyama? — Természetesen, kismér­tékű ingadozásra, vélemé­nyem szerint 98—110 száza­­zalék közötti ingadozásra le­het számítani. Mivel a köt­vények visszafizetéséért az állam szavatol, a vállalat anyagi helyzete közvetlenül nem befolyásolja a kötvé­nyek piaci értékét — bár ez sem érintené hátrányosan a tulajdonosokat, hiszen a Du­nai Vasműnek az elmúlt években nem voltak ilyen gondjai —, a kötvények adásvételének árfolyamára inkább a kamatfizetés közel­sége lesz hatással. De ennek ellenére is érdekes lesz fi­­­gyelni az árfolyamokat, hi­szen azért tükröződhet ben­ne a vasmű munkájának, te­kintélyének, hitelének meg­ítélése is. — Mi történik, ha a köt­vények nem fogynak el? — A szerződés szerint az értékesítést és propagandát (megfelelő megbízási díjért) lebonyolító Hitel Bank a ki­bocsátás utáni harmincadik nap lejártával megvásárolja a maradék kötvényeket. vasműnél tehát mindenkép­­­pen megjelenik az az ös­­­szeg (ötvenmillió forint), amelyért kibocsátunk kötvé­nyeket. — S végül: mi történik, ha egy tulajdonos elveszíti kötvényeit? — Az idevonatkozó eljá­rási szabályok szerint ha a kötvény elvész, vagy meg­semmisül, a tulajdonosnak — a kötvény sorszámának meg­jelölésével — be kell ezt jelentenie a kibocsátó bank­nál, majd bírói (közjegyzői), letiltást kell kezdeményeznie. Természetesen ezen kívül is a sok kérdés adódhat, ezekre kötvénnyel foglalkozó szakembereink szívesen ad­nak választ. (P) Bankszakember az orvosok között Szívügye az egészségügy A gyógyítás tudományá­ban való jártasság nem ke­vés előképzettséget kíván. Misztikus és érthetetlen kívülállók számára az or­voslással kapcsolatos min­den információ, annak la­tin nyelvezete és speciális kifejezései miatt. Ezért szinte hihetetlennek tűnt, hogy akad Dunaújvárosban egy, a pénzügyi revizori munkában jártas, okleveles könyvvizsgáló, aki évente négy-öt orvosi szaktudo­mányi tanácskozáson, kon­ferencián is részt vesz, fi­gyelemmel kíséri az ott elhangzottakat. ne. Mielőtt bárki meglepő,­elárulom: a szorgal­mas konferencialátogató Pordán László, a dunaúj­városi kórház gazdasági­műszaki igazgatóhelyette­se. Munkakörénél fogva módja van részt venni az említett szakmai összejö­veteleken, s következetesen él is a lehetőséggel. A Magyar Nemzeti Bank főrevizori állásának mon­dott búcsút, még 1968-ban. Szerencséje volt — mond­ja —, hogy akkor vezették be az új gazdaságirányítási rendszert, s neki, az új embernek a mások számára is idegen ágazati szabá­lyokkal kellett­­ megismer­kednie. Hogy ez milyen jól si­került, annak megítélésére talán a városi tanács egész­ségügyi osztályának vezető főorvosa a legilletékesebb: — Ritkaság a mi ágaza­tunkban az olyan gazda­sági szakember, aki ennyi­­­re jól egyesíti döntéseiben gazdasági célszerűséget és az egészségügy sajátos követelményeit. Munkafelfogásáról ezt vallja Pordán László: — Az egészségügy kiszolgálá­sa a mi feladatunk. Sze­rintem az a helyes, ha az orvosok mondják meg, hogy mire van szükségük a gyógyító munkához, s mi annak igyekszünk eleget tenni, természetesen a le­hetőségek figyelembevéte­lével. Jóval az országos „el­terjesztés” előtt valósult meg városunkban az egész­ségügyi intézményhálózat integrációjának nagy része. Ebben a munkában is ré­sze volt a műszaki-gazda­sági igazgatóhelyettesnek, akitől mindenképpen meg kellett kérdeznem, hogy miért és hogyan vált jár­tassá az orvosi szakkérdé­sekben ? — Mindig zavart, ha nem értettem, mi áll a kö­rülöttem történő dolgok hátterében. Amikor egy gép, vagy műszer beszer­zésének szükségességéről beszéltek az orvosok, alig értettem valamit abból, amit mondtak. Vettem egy orvosi szótárt, kisilabizál­­tam, hogy mi mit jelent. És kérdezni se szégyelltem. Így fokról fokra gyarapod­tak ismereteim. Ma már azt hiszem — eléggé eliga­­zodok az alapellátás, szakellátás, a kórház dolgai­­ és a különféle szakterüle­tek között. — A szótáron kívül van orvosi szakkönyve? — Van. — Mennyi? — Úgy két polcot meg­tölt a könyvszekrényem­ben ... Pordán Lászlót a Sem­­melweis-ünnepségen a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki. Csongor György

Next