Dunaújvárosi Hírlap, 1987. szeptember (32. évfolyam, 70-78. szám)

1987-09-01 / 70. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 70. szám ~ 1987. szeptember 1., kedd ~ óra 2,40 Ft |HÍRLAP AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA A megyei tanács vb tárgyalta „Tejes” megye vagyunk Ülést tartott pénteken megyei tanács vb. A testü­­­let többek közt áttekintette az állattenyésztés megyei helyzetét, s megállapította, 1984 végéig egyenletes volt a fejlődés. Azóta az állatte­nyésztés minden ágazatában csökkenés következett be, amit jelenleg egy stabilizá­ciós időszak­­ váltott fel. A megye szarvasmarha­állománya a nagyüzemek­ben koncentrálódik. A tej­termelés országosan a Fejér megyei gazdaságokban a leg­jobb, tavaly az egy tehénre jutó átlag meghaladta az 5300 litert. A közgazdasági szabályozók legutóbbi, ked­vező változtatásának ered­ményeként a szarvasmarha­férőhelyek erőteljes korsze­rűsítése kezdődött el. Kedvezőtlenebb a sertés­­tenyésztés helyzete, pedig a megye hústermeléséből 63 százalékot tesz ki a vágó­sertés aránya. Ennek csak­nem fele a kistermelőktől származik, akik rendkívül érzékenyek a jövedelmező­ség legcsekélyebb változásá­ra is. Ezzel magyarázható a vágóállat-termelés csökkené­se. A legutóbbi, jövedelme­zőséget javító intézkedések eredményeként idén az első negyedévben 10 százalékkal nőtt a vágósertés-felvásár­lás. Hatvankétezer forint bírság Jogos észrevételek A városi­­­ Népi Ellenőrzé­si Bizottság tavasszal vizs­gálta a fogyasztók érdekvé­delmét a kiskereskedelmi és vendéglátó egységekben. népi ellenőrök 32 esetben tet­t a­tek szabálysértési feljelentést vizsgálat tapasztalatai alapján. A felettes hatóságok 26 esetben helyt adtak az ellenőrök észrevételeinek, bírságot szabtak ki, összesen 62 ezer forintot. Megszűnik a 23-as óvoda Iskola lesz Kihasználatlansága miatt megszűnik a belvárosi 23-as óvoda. Az itteni két csopor­tot a 2-es és 24-es óvodák­ban helyezik el. Az épület­ben ideiglenesen a Vasmű Úti Általános Iskola alsó ta­gozata, valamint annak spe­ciális szakiskolája kap he­lyet. Az óvodák egyébként vál­tozatlan nyitvatartási rend­del várják a gyermekeket. Sárbogárdon a miniszterhelyettes Centenáriumi szoboravatás Szobrot avatnak iskolájuk névadójának tiszteletére Sár­bogárdon a Mészöly Géza Általános Iskolában. Az ün­nepségre a festőművész ha­lálának 100. évfordulóján, szeptember 5-án 11 órakor kerül sor. Kelemen Kris­tóf szobrászművész alkotását G­a­z­s­ó Ferenc művelődési miniszterhelyettes avatja fel. Van ahol több, van ahol kevesebb Vendég — mérleg Eltelt az év kétharmada. Hazánk idegenforgalma az eddigi adatok szerint minden várakozást meghaladó mér­tékben nőtt. Köszönhető ez — több más mellett — an­nak a sok „aprómunkának”, ami mind hozzájárult ahhoz, hogy jól érzik magukat azok, akik országunkba látogattak. Persze azt sem feledhetjük: még jobb lenne ez az ide­genforgalmi mérleg, ha tel­jesebb lenne a programkí­nálatunk, kulturáltabbak lennének egytől-egyig mind­azok a szerényebb szálláshe­lyek és egyéb létesítmények is, ahol a külországbeliek megfordulnak ... Ezúttal azt kérdeztük meg, hogyan alakult az idegenfor­galommal foglalkozó dunaúj­városi szervezetek, intézmé­nyek első nyolc hónapi mér­­lege. * Dr. Czár Lászlóné, a duna­újvárosi IBUSZ-iroda veze­tője: — Részletes adatok még nem állnak rendelkezésem­re, de az már biztos, 22 mil­lió forinttal, azaz mintegy harminc százalékkal nőtt az irodánk forgalma az előző év azonos időszakához viszo­nyítva. E forgalomnövekedés legnagyobb része a külföldi valuták vásárlásából és el­adásából származott. A ki­utazó magyar állampolgárok többsége egyénileg kelt útra, s így többen vásároltak kon­vertibilis valutát, illetve NDK-márkát, cseh koronát. A valutavásárlásaink pedig elsősorban a konvertibilis fi­zetőeszközök körében nőttek, a szocialista országok valu­táinak beváltása a múlt évi­hez hasonlóan alakult az idei év első nyolc hónapjában. * Lényegesen több vendég fordult meg idén a dunaúj­városi Arany Csillag szállo­dában, mint tavaly, a Hun­garHotels vezetői mégsem elégedettek. Megváltozott ugyanis a szocialista és a nyugati országokból érkező turisták aránya, s az utóbbi­akból kevesebben érkeztek. Baranyi Albert, a szálloda igazgatója szerint ennek egyik oka az, hogy nem volt olyan eredményes a kapcso­lat az osztrák Penta Tours­­szal, mint azt szerették vol­na, másrészt pedig nagy az elszívó hatása Budapestnek, illetve a szebb vidéki váro­soknak. A dunaújvárosi szál­lodára inkább a „kongres­­­szusi turizmus” a jellemző, ami annyit jelent, hogy a különböző kongresszusokra, konferenciákra érkező ven­dégek teszik ki a forgalom nagy részét.­­ A legtöbb vendég idén is Szovjetunióból érkezett, sokan jöttek Lengyelország­ból is, de a vártnál keveseb­ben az NDK-ból és Cseh­szlovákiából. Vannak viszont évek óta rendszeresen visszatérő ven­dégek, ilyenek az osztrák és az olasz vadászok, illetve egy-egy holland csoport. Ér­dekességnek számít, hogy az idegenforgalmi csúcs idén nem júliusban, illetve augusztusban volt Dunaúj­városban, hanem két tavaszi hónapban: áprilisban és má­jusban. * — Kevesebb vendég vette igénybe szolgáltatásainkat idén — adta a felvilágosítást Lábodi Ferenc, a Dunaújvá­rosi Idegenforgalmi Hivatal vezetője. — A tavalyi ha­sonló időszak bevételéhez ké­pest a hárommillió forintos elmaradás majdnem harminc százalékos forgalomcsökke­nést jelent. Jelentősen keve­sebben vették igénybe fizető­vendég szolgáltatásunkat, csökkent a turistaszálló for­galma is. Egyedül a kemping zárta némi nyereséggel szezont. A nyolcezer vendág a átlagosan két éjszakát töl­tött a szigeten. Hasonlóan a tavalyihoz, 250 csoport láto­gatott városunkba. A hazai kirándulók többsége diák volt. Külföldről 108 szovjet és három nyugati csoportot láttak vendégül. Városunkból 64 kirándulást szerveztek hazánk különböző tájaira. A dunaújvárosi kemping megőrizte népszerűségét. Nyolcezer ven­dég „éjszakázott” a szigeten összehívták az Országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa legutóbbi ülése döntött arról, hogy az Országgyűlés őszi ülésszakát szep­tember 16-án (szerdán) 10 órára összehívják. A Minisztertanács javasolja, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére a kormány munkaprogramját (1987. ok­tóber elsejétől 1990. december 31-ig), valamint az általá­nos forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadó­járól szóló törvényjavaslatokat. Az Elnöki Tanács több részben módosította a Polgári Törvénykönyvet. Hatályon kívül helyezte a tartós földhasz­nálatra vonatkozó szabályozást, mivel a földről szóló 1987. évi I. törvény a földnek tartós használatba adása lehető­ségét megszüntette. Mától: Ma az ország minden ok­tatási intézményében meg­kezdődik az oktató-nevelő munka. Az országos tanév­nyitó ünnepséget vasárnap tartották Barcson, ahol K­ö­p­e­c­z­i Béla művelődési miniszter mondott beszédet, felavatva a Dráva-parti vá­ros új gimnáziumát. Beszé­dében feladatainkról szólt, arról a roppant erőfeszítést igénylő vállalkozásról, amely tanítás társadalmunk átalakulásá­nak, a kibontakozásnak, a társadalmi, gazdasági és kul­turális felemelkedésnek az útja. Városunkban tegnap tar­tották a tanévnyitó ünnep­ségeket, s ma már tanítás­ra szólította a csengőszó a diákokat. Felvételünk Papíripari Szakmunkásképző­­ Intézet tanévnyitóján ké­szült. Ünnepségek, évnyitók Kitüntetés a legjobbaknak A bányászokat köszöntötték Szombaton Nagykanizsán a központi bányásznapi ün­nepségen köszöntötték 37. alkalommal az összesen 112 ezer szén-, olaj-, bauxit-, érc- és ásványbányászt. Az ünnepség emlékezéssel és szoboravatással kezdődött: hazánkban ötven évvel ez­előtt, a Zala megyei Buda­­fapusztán kezdték kitermel­ni a kőolajat és földgázt. Ennek emlékére emelték a most felavatott olajbányász emlékművet. Az avatóünnepséget nagy­gyűlés követte, ahol Németh Károly köszöntötte az ün­nepelteket, akik közül szénbányászok nehéz napo­a­kat éltek, élnek át. Hangsú­lyozta azonban, hogy szénbányászatnak biztos jö­­­vője van, a szén még több nemzedéknek ad munkát, a kenyeret. Beszédében ezután gazdasági-társadalmi ki­bontakozási programban megfogalmazott célokról és teendőkről, lehetőségekről szólt. Az ünnepség végén a ki­emelkedő munkát végzett dolgozóknak kormány-, mi­niszteri, illetve szakszerve­zeti kitüntetéseket adtak át. Nem kalandvágyóknak való Tengizből jöttem... A turistautakról hazatértek élménybeszámolói tartogat­nak mindenkinek újdonsá­got. A külföldön dolgozó és hazaérkező honfitársunktól pedig először — mit tagadjuk — a keresetét kérdez­zük, esetleg irigyeljük, csak azután kerül szóba, milyen körülmények között és mennyit kellett dolgozniuk. Fekete Mihály, a 26-os Építőipari Vállalat dolgozója eddig négy hónapot töltött Tengizben. Az elsők között utazott ki áprilisban, s az elsők között is töltheti sza­badságát itthon. S bár be­szélgetésünk során nem az első kérdésem volt a kere­sete, álljon itt elsőként. A havi járandóság átlagosan tizenkétezer forint, az alap száz pótlék, százaléka munkahelyi huszonöt százaléka tereppótlék. A munka vég­zésétől függően kaphatják majd a­ prémiumot, ami jó esetben szintén az alap száz százaléka is lehet. A huszon­két rubeles napidíjból felét az ellátásra fizetik, összes­ségében tehát az itthoni át­lagkereset ötszöröséért dol­goznak, de hogy milyen kö­rülmények között, azt már a pótlékok aránya is jelezheti.­­ Aki kalandra vágyik, jobban teszi, ha útlevelet vált és elutazgatja a szabad­ságát — mondja Fekete Mi­hály, majd komolyan foly­tatja: — Alapvetően alkal­­mazkodó­képesség és mun­kabírás kérdése, ki meddig marad azon a munkahelyen. — Milyen feladat várta a négy­fős csoportjukat ápri­lisban? — Kapcsolatokat kellett kiépítenünk a már kint dol­gozó vállalatokkal, elő kel­lett készíteni az első na­gyobb létszámú csoportunk­nak a szállás- és munkalehe­tőségeket. Mi fogadtuk az itt­honról érkező szállítmá­nyainkat is. Ezek után jú­lius elején érkezett meg az első nagyobb vállalati cso­port — Hol kaptak szállást? — Könnyűszerkezetes kon­ténerházakban. A 18 négy­zetméteres lakószobákban hárman kaptak helyet, ezen kívül helyezték el az öltöző­fürdőblokkot, a társalgót. A kényelmet szolgálják a hűtőszekrények, a szórako­zást a tv, könyvtár, külön­féle eszközök, sakk, kártya, pingpongfelszerelés. — A lakótáboron belül mi található még? — Természetesen az étte­rem, egy szolgáltatóház, ahol fodrászat, konditerem, büfé és egy kisebb bolt van. Itt kapott helyet a stúdió, a he­lyi rádióadás egész napos, félóránkénti hírekkel, sok zenével. Esténként 9 órától videofilmeket vetítenek, va­sárnap híradójellegű műsort sugároznak. Az orvosi rende­lőben a kisebb sérüléseket is el tudják látni, egydül műté­teket nem végeznek, és a pos­ta is itt van. — A munka és a munka­helyek azt nyújtották, ami­re számítottak? — Tulajdonképpen igen. A munkaidő reggel 8 órától este 8-ig tart, közben ebéd­idővel. A távolságból adódik, hogy naponta fél-fél órát töltünk utazással. A két csoportban érkezett dolgo­zóinknak folyamatosan tud­tunk munkát biztosítani, ám nem minden zökkenő nél­kül. A feladott szerszámaink három hónap alatt értek k­i, addig kölcsönkértünk egy másik vállalattól, összetar­tóak az emberek, a válla­latok, segítettek nekünk is. Ami kellemetlen meglepetést okozott, s amire nem ké­szültünk fel itthon az, hogy az egész terület gázveszélyes. Néha a gázkoncentráció olyan mértékű a változó szél hatására, hogy el kell hagy­ni a munkaterületet. — A félsivatagi időjárást hogyan élték át a nyáron? — Áprilisban volt a mi nyarunknak megfelelő hőfok nappal, este azonban lehűlt a levegő öt fokra. A rövid tavasz után nappal általá­ban 35—43 ° C van, a napon ennél melegebb. A fény vis­­­szaverődése miatt napszem­üveget használunk, homok­viharban védőszemüveget. Mondják, ez a nyár csapa­dékosabb volt az előzőnél, zöldbe borult minden, de ezzel együtt rengeteg szú­nyog is megjelent. — A kevés szabad időt ho­gyan töltik? — Akinek a napi munka után még van kedve, hét­köznap tévézhet, vagy a heti késéssel érkező újságokat ol­vashatja. Hétvégén nehe­zebb, de már sikerült egy­napos kirándulást szervezni a száz kilométerre levő édes­­vizű tóhoz. Egyébként ba­rátainkkal — munkatár­sainkkal — úgy töltjük az időt, mint itthon egy bri­gádtalálkozón. Persze ke­vesebb itallal, hiszen a heti 7—8 üveg sört (vagy két li­ter bort) be kell osztani. — Meddig lesz munkájuk az építkezésen? — A szerződött munkáin­kat,­ a kazánház és létesít­ményeinek, a sóraktárnak, a vízműnek, a szivattyúhá­zaknak és a víztározó tartá­lyoknak az építését jövő év végéig be kell fejezni. A munkánk azonban ezzel nem fejeződik be, elképzelhető, hogy további munkalehető­ség is adódik majd. — S személy szerint ön­nek? — Általában egyéves szer­ződést kötnek a fizikai dol­gozókkal, a műszakiakkal hosszabbat. Nekem 1988 de­cemberéig tart a hosszú ki­küldetés ... — tihanyi —

Next