Dunaújvárosi Hírlap, 1987. november (32. évfolyam, 88-95. szám)

1987-11-03 / 88. szám

XXXVII. évfolyam, 66. szám /■» 1987. november 3., kedd ~ Ára: 2,40 Ft hírlap AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA A forradalom évfordulójának tiszteletére Díszünnepség, koszorúzás A nagy októberi szocialis­ta forradalom 70. évforduló­jának megünneplésére ké­szülnek országszerte. Az üze­mek, intézmények, iskolák ünnepségeken emlékeznek meg a világtörténelmi ese­ményről, a pártszervezetek ünnepi taggyűléseken mél­tatják jelentőségét. A nagy októberi szocialis­ta forradalom 70. évfordu­lója tiszteletére rendezett magyar—szovjet barátsági hét megyei megnyitóját ma tartja városunkban az MSZMP megyei és dunaúj­városi bizottsága, az MSZBT megyei tagcsoportjai, a Ha­zafias Népfront megyei és városi elnöksége. A Bartók Béla Művelődési Központ aulájában Nics János, a HNF városi elnöke ma 17.30 óra­kor nyitja meg az Intourist Szovjet Utazási Iroda kiállí­tását, majd 18 órakor a szín­házteremben tartják a ma­gyar—szovjet barátsági hét megnyitó nagygyűlését, amelynek ünnepi műsorában fellép a Sodlik üzbég népi együttes. A megyeszékhelyen ma 16 órakor nyitja meg Nagy Je­nő, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának titkára A nagy októberi forradalom a kora­beli sajtó tükrében című ki­állítást az MSZMP megyei oktatási igazgatóságán. E ki­állítás hétköznap 9 és 17 óra között tekinthető meg, no­vember 30-ig. A barátsági hét keretében Székesfehérvárott a Techni­ka Háza előtti téren a Szov­jetunió műszaki és autóipari termékeinek kiállítását ren­dezték meg. A barátsági hét keretében megyeszerte szá­mos kiállítás, kulturális ren­dezvény, politikai tájékozta­tás nyújt bepillantást a Szov­jetunió, a szovjet emberek életébe. A nagy októberi szocialis­ta forradalom 70. évfordulója tiszteletére városunkban no­vember 6-án 18 órakor ren­dez díszünnepséget a Bartók Béla Művelődési Központ színháztermében az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács, a HNF városi elnök­sége és a KISZ városi bi­zottsága. Ünnepi köszöntőt mond Médlné dr. Maár Ilo­na, az MSZMP városi bizott­ságának titkára. Az ünnepi műsorban közreműködnek a Radnóti Színpad művészei. Az óvárosi szovjet hősi em­lékműnél november 7-én 10 órakor rendeznek koszorú­­zási ünnepséget. Javult a vállalatok pénzgazdálkodása Hitelük (is) Tíz hónapja, az év január «széjén lépett életbe a magyar bankreform. Ennek lényege, hogy megkülönböztetett, jegybanki funkciót tölt be a Magyar Nemzeti Bank, s több önálló, az MNB- nek csak funkcionálisan alárendelt kereskedelmi bank alakult, többek között, a Magyar Hitelbank Rt., amelynek 23 településen, köztük Dunaújvárosban is van igazgatósága. A Magyar Hitelbank Dunaújvárosi Igazgatósága a Magyar Nemzeti Bank itteni fiókjából szerveződött. Igazgatója Müller Ferenc, akitől megkérdeztük: az új bankrendszer működésének és az ígért nagyobb önállóságnak melyek az eddigi tapasztalatai. — Igazgatóságunk önálló gazdálkodási tervet valósít meg az üzletpolitikai célok­kal egyezően. Itt helyben dönthetünk azoknak a válla­latoknak a pénzügyeiben, amelyeknek a számláit ve­zetjük. A hitel-, illetve betét­ügyletekben a cenzúrabizott­ság dönt, amelynek igazgató­ságunknak a témában jártas előadói a tagjai A hitelezés­hez rendelkezésünkre álló hitelkeretet természetesen a jegybank határozza meg. Ezen a keretösszegen belül viszont a hitelkérelmek elbí­rálása, folyósítása a helyi igazgatóság feladata és koc­kázata. Nyereségünket ter­heli, ha rosszul mérjük fel a hitellel támogatott vállalko­zás eredményességét, s be­hajthatatlanná válik a köve­telésünk. A bankrendszer át­alakításával egyidejűleg meg­szűnt a korábbi területi kötöttség, azaz bármely gaz­dálkodó szervezet számlát nyithat nálunk függetlnül at­tól, hogy hol van a telephe­lye. — Érvényesül-e a konku­rencia? — A szűkös hitelkínálat miatt csak kevéssé, annak ellenére, hogy például Szé­kesfehérvárott és Sárbogár­­don az Országos Kereskedel­mi és Hitelbank Rt. egy-egy egysége működik. De arra már volt példa, hogy más banktól is kértek hitelt olyan cégek, amelyeknek a számlá­ját mi vezetjük. Sőt, mi is van közreműködtünk ilyen külső pénzügyi források megszer­zésében avégett, hogy üzlet­feleink hiteligényét minél in­kább kielégíthessük. — Milyennek ítéli a válla­latok pénzgazdálkodását? — Javulónak. Ez nemcsak­­ helyi, országos tapasztalat is. A hitelt igénylő gazdálkodó szervek egyikének fizetőké­pességével sem volt gond an­nak köszönhetően, hogy gon­dosabban behajtják kintlevő­ségeiket, jobb szerződéseket kötnek, mint a korábbi évek­ben. Ez a törekvés már ta­valy is megfigyelhető volt, az idén még jellemzőbbé vált. — Szolgált-e más újdon­ságai ezen kívül az átalakult bankrendszer? — Bevezettünk új, hitelkí­mélő pénzügyi megoldásokat. ■ Ezek: a váltóforgalom meg­indítása és a bankgarancia intézménye. Mostanáig 150 millió forint értékű váltót fogadtunk be és számítot­tunk le. Bankgaranciát pedig 600—700 millió forint értékű importbeszerzés előzetes pénzügyi biztosításához nyúj­tottunk. Új pénzügyi szol­gáltatásunk a vállalati köt­vénykibocsátásban való köz­reműködés és a kötvényérté­kesítés. Így részt vettünk a vasmű kötvényének kibocsá­tásában és értékesítésében. E kötvény iránt, hadd jelez­zem, megélénkült az érdek­lődés. — További elképzelések? — Terveink között szere­pel a teljes körű kötvényfor­galom bevezetése, azaz kötvényvásárlás és -árusítás a technikai feltételiének meg­teremtése, amire rövidesen sort kerítünk. A kereskedel­mi bankok nemrég jogot kaptak a konvertibilis valu­ták értékesítésére. Eddig csak ezek vásárlásával fog­lalkozhattunk. Megragadva a lehetőséget, bevezetjük konvertibilis valuták vásár­­­lását és eladását, mind kö­­zületek, mind magánszemé­lyek részére, természetesen az idevonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően. Végül fejleszteni kívánjuk saját hálózatunkat, hogy az alkalmassá váljon a lakossá­gi pénzügyi szolgáltatások körének bővítéséhez. Evégett több üzemben kihelyezett irodát nyitunk. Cs. Gy. Küldöttségünk Moszkvában • Kádár János kitüntetése BB Ünnepi ülésszak a 70. évfordulón A nagy októberi szocia­lista forradalom 70. évfor­dulója tiszteletére rendezett ünnepségekre magyar párt és állami küldöttség utazott Moszkvába Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának ve­zetésével. A küldöttség tag­ja Németh Károly, a Politi­kai Bizottság tagja, az El­nöki Tanács elnöke, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, és Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagyköve­te. A delegáció Moszkvában megkoszorúzta Lenin mauzó­leumát, és az Ismeretlen Ka­tona sírját. * * * Kádár Jánost a magyar és a szovjet nép közötti test­véri barátság és együttműkö­dés fejlesztésében szerzett érdemeiért, a béke megszi­lárdításához nyújtott jelen­tős hozzájárulásáért, 75. születésnapja alkalmából az Októberi Forradalom Érdem­renddel tüntette ki a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége. A magas ki­tüntetést szombaton este Andrej Gromiko államfő nyújtotta át Kreml Katalin­­termében. Küldöttségünk a szovjet fővárosban megtekintette a 70. évforduló alkalmából rendezett kiállítást, és részt vett a hétfőn rendezett ün­nepi nagygyűlésen is. * * * A Kreml Kongresszusi Pa­lotájában rendezett ünnepi megemlékezésen 129 ország 163 küldöttsége vett részt.x Az ünnepi ülésszakon — amelyet az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és az Orosz SZSZSZK Legfelsőbb Tanácsa hívott össze — Mi­hail Gorbacsov, az SZKP főtitkára mondott nagyjelen­tőségű beszédet. A mintegy két és fél órás beszédében Mihail Gorba­csov átfogó elemzést adott a szovjethatalom hét évtize­­­déről, az eredményekről és gondokról. Szólt arról, hogy a Szovjetunió történel­me bővelkedik győzelmek­ben, de nem szabad eltagad­ni a kudarcokat sem. A szónok részletesen elemezte a Lenin halála utáni idő­szakot, szólt a harmincas években jelentkező a sikerek mellett torzulásokról. Hangsúlyozta, hogy ezek számbavétele nem politikai leszámolás a múlttal, hanem okvetlenül szükséges ahhoz, hogy tanuljunk a hibákból. A személyi kultusz súlyos károkat okozott a szovjet népnek és a pártnak, az egész kommunista moz­galomnak, s erről őszintén kell beszélni. A szovjet párt főtitkára beszédében részletesen ele­mezte a peresztrojka ma tennivalóit, a végigvitelének fontosságát, s hangsúlyosan szólt az SZKP, a Szovjet­unió békepolitikájáról nemzetközi kapcsolatok nor­­­malizálásának fontosságáról. (Az SZKP főtitkárának be­szédét a mai napilapok — köztük a Fejér Megyei Hír­lap — részletesen közlik.) Csúcstalálkozó decemberben Kedvező fogadtatás December hetedikén Was­hingtonban találkozik Mi­hail Gorbacsov és Ronald Reagen — itt, a harmadik csúcs alkalmával írják alá a világ első fegyverzetcsök­kentési megállapodását a kö­zepes és rövid hatótávolságú rakétákról. A fontos csúcstalálkozó­­ tényét fejleményként érté­kelte Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár. A nyugat­német kormány szóvivője hangsúlyozta: Bonnban­­ re­mélik, hogy az első egyez­ményt hamarosan hasonlók követik. Még a NATO főtit­kára is elismeri, hogy „most már alá kell írni a szovjet— amerikai megállapodást” bár­ „ettől még nem kapott zöld fényt az európai nuk­leáris leszerelés”. Az ame­rikai szenátus hadügyi bi­zottságának elnöke „feltéte­les támogatásáról” biztosí­­­­totta a megállapodást — a feltétel, hogy a nyugati ve­zetők miként kezelik az ál­lítólagos szovjet fölényt az európai hagyományos fegy­verzet terén. A brit külügyi államminiszter kedvezően nyilatkozott a csúcsról és a megállapodásról. Az olasz külügyminiszter is üdvözölte a bejelentést, és úgy kom­mentálta azt, hogy­ új sza­kaszt nyit a történelemben. Moszkvából jött a meglepetés Itthon m­­ag a is... Általában megkülönbözte­tett figyelmet szentelünk a környezetünkbe csöppent idegennek. Legalábbis kez­detben ez mindenképpen így van, akár bevalljuk, akár nem. Aztán amikor megszo­kottá válik a jelenléte, az érdeklődés is veszít intenzi­tásából, a valamikori „ide­gen” egy lesz közülünk. Így vált egészen dunaújvárosivá a Farkas házaspár is, akik­ről ma már kevés ismerő­süknek, barátuknak jutna eszébe, hogy nem itt nőttek fel. Hacsak nem Tatjána, a feleség furcsa akcentusá­ról .. . * Hogy hogyan köt életre szóló „következményekkel” járó ismeretséget egy szov­jet és egy magyar fiatal? Nos, úgy, hogy ugyanazon a főiskolán tanulnak, történe­tesen a donyecki műszaki egyetemen. Akkor, 1970-ben még csak ötvenöt külföldi diák volt az öt évfolyam­ban, nekik alapították az Interklubot, aminek a veze­tője volt Tatjána. A három­tagú magyar „újonccsapat” vezetője pedig Farkas László. Innen a személyes ismeretség. Három évi ismeretség után a fiatalember úgy vélte, kel­lően átgondolta a dolgokat, elhatározása megmásíthatat­lan, s egy moszkvai kikül­detést követően odaállt vá­lasztottja elé: — Meglepetést hoztam! — Házassági engedély. — Nősülsz? — Igen. — No, és kit veszel el? — Téged! Ezzel „túltárgyalták” a dolgokat. Eljegyzés itthon, esküvő Donyeckben. Ezután meglehetősen zsúfolt év kö­vetkezett: államvizsgázott a feleség, egy év múlva a férj, közben megszületett a kis­lánya, és elköltöztek (haza­jöttek) Magyarországra. Itthon kellemetlen megle­petések várták őket: a KGM-ösztöndíjas, kitűnőre államvizsgázott kohómérnök számára nem volt állás, a feleség nem kaphatott gyest, mivel a szülés előtt a do­nyecki bányatrösztnél dolgo­zott, és azt az időt itt nem fogadták el munkaviszony­nak. Utolsó lehetőségként — az akkor még a városban dolgozó öccse javaslatára — kopogtatott be a férj a vas­műbe, ahol örömmel látták mindkettőjüket. — Az nehezítette meg leg­inkább a dolgunkat — em­lékezik a pályakezdés idő­szakára Farkas László —, hogy vissza kellett „akklima­­tizálódni” az itteni viszo­nyokhoz. Ez egyébként min­den külföldön végzett fia­talnak óriási problémát je­lent. Ráadásul egy teljesen ismeretlen városban — lévén én sem itt születtem —, ba­rátok, ismerősök nélkül. * Az eltelt tizenkét év alatt persze gyökeresen megválto­zott a helyzet. Ettől függet­lenül kikerülhetetlen a kér­dés : hogyan sikerült a be­illeszkedés a feleségnek? — Annak idején időm sem volt töprengeni azon, mit vállalok ezzel, olyan gyor­san történt minden. Olyan igazi honvágyat nem is igen éreztem, hiszen azóta is­ „zajlik az élet”. Most már utazni is egyre többször tu­dunk, ha látni akarom szüleimet, nagyszüleimet, a a régi barátokat. Eleinte fur­csán éreztem magam, ha rám csodálkoztak a kiejtésem miatt. Vagy amikor nem ér­tették, miért vittem be egy halom orosz könyvet az is­kolába. Pedig csak azt akar­tam, hogy a gyerekek kön­­­nyebben tanulják a nyel­vet ... Úgy gondolom, most már ide tartozónak vesznek, én pedig itthon érzem ma­gam. Ezeket a nehézségeket persze csak azok érthetik meg igazán, akik átéltek ha­sonló helyzetet. Ám, hogy mennyire igaz az utóbbi ki­jelentés, azt a férjtől hal­lott történet talán jól szem­lélteti : — Bulgáriából jöttünk ha­za, Jugoszláviánál léptük át a határt. Még alig hagytunk magunk mögött néhány kilo­métert, amikor a feleségem megszólalt: — Hát hiába, itthon még a fű is zöl­debb ... * nai Farkas Lászlóné a Du­Vasmű programterve­zője, Farkas László vállalat közgazdasági főosz­a­tályának vezetője. Egyébként pedig a Magyar—Szovjet Baráti Társaság dunaújvá­rosi tagcsoportjának elnöke.

Next