Dunaújvárosi Hírlap, 1988. március (33. évfolyam, 18-26. szám)
1988-03-01 / 18. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 18. szám ~ 1988. március 1., kedd ~ óra: 2,40 Ft HÍRLAP AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Döntött a tanácsülés az állami lakások eladásáról • Mire jut pénz, s mire nem Ülést tartott tegnap délután a dunaújvárosi tanács. Az elnöki tisztet Sárosi József tanácselnök látta el. A testület munkájában részt vett dr. Sziklai Antal megyei tanácselnök, Nagy Jenőné, a megyei tanács nyugalmazott általános elnökhelyettese, Horváth András, a HNF megyei bizottságának titkára és Mádlné dr. Maár Ilona, a városi pártbizottság első titkára. A tanácsülés egyperces néma felállással adózott a 41. számú közelmúltban választókerület elhunyt tanácstagja, dr. Molnár Gergely emlékének. A tanácsülés tudomásul vette Budai Jánosnak, a 40. számú választókerület tanácstagjának elköltözés miatti lemondását, majd beiktatták a két választókerület póttanácstagjait: Kovalné Gyenes Évát és Jáksó Józsefet. Tudomásul vette a tanácsülés Barts Oszkárnénak, az MSZMP Fejér Megyei Bizottsága első titkárának — sokoldalú elfoglaltságára tekintettel — a megyei tanácstagságról való lemondását, majd megválasztotta dr. Kovács Pált, a városi tanács egészségügyi osztályának vezetőjét a megyei tanács tagjává. A testület ezután tájékoztatót hallgatott meg a végrehajtó bizottság előző tanácsülés óta végzett munkájáról, továbbá megvitatta és jóváhagyta a város idei évre szóló költségvetési előirányzatát és fejlesztési tervét. Városunk tanácsa 1 milliárd 310 millió forinttal gazdálkodhat az idén. E pénzalap csaknem fele (544 millió forint) állami támogatás, míg a magánszemélyek jövedelemadójából származó bevételi forrás 386 millió forint. A bevételek további része egyéb lakossági adókból, különféle működési bevételekből, nem tanácsi szervektől átvett pénzzel egészül ki, de 35 millió forint értékű társadalmi munka elvégzésével is számol a terv. Felvesz továbbá a tanács fejlesztési célra 3, a lakásépítés (vásárlás) helyi támogatására pedig 15 millió forint összegű hitelt. Fejlesztési célokra mindössze 268 millió forintot fordíthat városunk. Ez nem teszi lehetővé jelentősebb új beruházás elkezdését, csupán a megkezdettek folytatására — mint például a gyógypedagógiai iskola építése — van mód. A fejlesztési feladatok közt kiemelt helyen szerepel a lakásépítés, noha ennek mértéke sokkal kisebb az előző évtizedben megvalósultnál. A terv 56 állami és 131 OTP-lakás elkészülésével számol, s folytatódik a Kommunarszk városrész lakásépítési célú területelőkészítése. Szenvedélyes vita bontakozott ki az állami lakóházak értékesítését szabályozó tanácsrendelet megszavazása előtt. Több tanácstag érvelt választóinak tapasztalataira hivatkozva a lehető legkisebb korlátozás megszavazása mellett, míg más tanácstagok a lakásösszetételre, a lakásgazdálkodás, a fiatalok lakáshoz juttatásának szempontjaira és érdekeire hivatkozva a lehető legszigorúbb korlátozást tartották helyénvalónak. Mintegy három óra hosszat tartó vita után 40 tanácstag szavazott a legszigorúbb korlátozást megfogalmazó javaslat mellett, 3 tanácstag tartózkodott, 3 tanácstag szavazott arra, hogy semmilyen korlátozást ne alkalmazzanak a lakásértékesítésnél, 4 tanácstag pedig azzal a változattal értett egyet, hogy épülettömbönként határozzák meg az értékesíthetőséget, vagy a tilalmat. Az elfogadott tanácsrendelet szerint nem idegeníthetők el a Dózsa György út páratlan oldala—Szórád Márton út—Építők útja—Vasmű út—Kohász utca—Duna sor —Asztalos János utca—Kossuth Lajos utca—Vasmű út, a Dózsa György út—Semmelweis utca—Balog Ádám utca—Táncsics Mihály utca —Bercsényi utca—Bocskai utca által határolt terület és az Erkel kert, Liszt Ferenc kert lakásai. Nem idegeníthetők el azok a házak sem, amelyekben a 2 szobásnál nagyobb lakások (ideértve az 1+2 félszobás lakásokat is) aránya az épületben levő összes lakáshoz viszonyítva meghaladja az 50 százalékot. A most elfogadott módosító rendelkezés szerint végrehajtó bizottság által elidegenítésre kijelölt valamennyi lakás az eddig meghatározottnál 100 százalékkal magasabb áron értékesíthető, a módosított jogszabály értelmében. Ha a bérlő lemond lakásbérleti jogáról, s nem kér másik állami lakást, a visszatérítés mértéke egyszobás, valamint 35 négyzetméteresnél nem nagyobb másfél szobás lakás esetén a lakáshasználatbavételi díj háromszorosa; 35 négyzetméternél nagyobb másfél szobás és kétszobás lakás esetében a lakáshasználatbavételi díj ötszöröse; az 1+2 félszobás, a két és félszobás, valamint a 60 négyzetméternél nem nagyobb 1 + 3 félszobás lakások esetében a lakáshasználatbavételi díj hétszerese; az említetteknél nagyobb lakások esetében a lakáshasználatbavételi díj kilencszerese. E rendelkezések 1988. április 1-jén lépnek hatályba. (A tanácsülésen 18 óra után történtekre lapunkban visszatérünk.) 40 éve hazafias célokért A Magyar Szabadságharcos Szövetség, az MHSZ jogelődje megalakulásának 40. évfordulójáról emlékeztek meg azon az ünnepségen, amelyet szombaton rendeztek a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában. Az ünnepségen Kéri György vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy az 1967-től Magyar Honvédelmi Szövetségnek nevezett szervezet az ifjúság világnézetének, erkölcsi és politikai szemléletmódjának formálását tartotta és tartja legfontosabb feladatának. Varga Péter, a KB osztályvezetője felszólalásában az MHSZ munkájának hiányosságait, az elavult módszerekhez való ragaszkodást, a kampányszerűséget, a tömegsport visszaesését is említette, ám összességében eredményesnek ítélte a szövetség munkáját. Elbúcsúzott az igazgató Székesfehérváron tegnap délután köszöntek el kollégái, barátai Kátay Antaltól, Fejér Megyei Lapkiadó Vállalat nyugdíjba menő igazgatójától. Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára köszönte meg az újságírás, újságkészítés szolgálatában eltöltött közel három évtizednyi munkát. A Hírlapkiadó Vállalat kollektívájának jókívánságait Wágner Ferenc vezérigazgató tolmácsolta, egyúttal átadta megbízólevelét dr. Aradi Jánosnénak, az újonnan kinevezett igazgatónak és Schmid Margitnak, a vállalat főkönyvelőjének. Ki, mit tudott? (5. oldal) Március 16-ára összehívták az Országgyűlést Az Elnöki Tanács március 16-án (szerdán) tíz órára összehívta az Országgyűlést. A Minisztertanács javasolja az Országgyűlésnek a következő napirendi pontok megtárgyalását: törvényjavaslat a közúti közlekedésről, a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosítása; a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosítása; az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény módosítása. Látogatás a Videotonban Vendégünk volt Andrej Gromiko Az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására múlt kedden hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. Andrej Gromikót és kíséretének tagjait Németh Károly az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke üdvözölte, majd délután tárgyalásokat folytatott az Országházban. Szerdán délelőtt a Központi székházában Bizottság Andrej Gromiko találkozott Kádár Jánossal, az MSZMP főtitkárával: hoztatták egymást a két ország helyzetéről, a két párt időszerű tennivalóiról. Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke a délutáni órákban kereste fel szálláshelyén Andrej Gromikót (képünk). Pénteken Székesfehérvárott megyénkben, programját Andrej folytatta Gromiko. Felkereste a Videoton nagyvállalat központját, vidéki útra a szovjet politikust elkísérte Németh Károly. A magas rangú szovjet vendéget Berecz Frigyes ipari miniszter, Barts Oszkárné, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára, dr. Sziklai Antal, a megyei tanács elnöke, valamint a válájoros és a vállalat vezetői fogadták. Kázsmér János, a nagyvállalat vezérigazgatója tájékoztatta a szovjet államfőt a megalakulásának 50. évfordulóját ünneplő vállalat tevékenységéről, főbb céljairól. Elmondta, hogy a Videoton gyártmányainak csaknem hetven százaléka az ország határain túl talál vevőre. Az országos átlagot messze meghaladó exporttevékenységben meghatározó szerepe van a Szovjetunióval folytatott műszaki-gazdasági együttműködésnek. Hivatalos, baráti látogatásának befejezésével, szombaton délelőtt elutazott hazánkból Andrej Gromiko és küldöttsége. Megkérdeztük az illetékest Meddig tart a tilalom? Súlyosan veszélyezteti a Duna közelében levő löszpart stabilitását a talajba jutó, ellenőrizhetetlen mennyiségű víz. Ezért Kisapostagon, Rácalmáson, valamint városunk táborállási részén — meghatározott sávban — a vízbekötés tilalmára tett javaslatot a MÉLYÉPTERV tervező szakvállalat. Békési Jánostól, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium e témában illetékes osztályvezető-helyettesétől arra kértünk választ: mikorra remélhetik az érintett lakók a vízbekötési tilalom feloldását? Mikor rendeződik a veszélyeztetett parti sáv helyzete? — A múlt keddi miniszteri értekezlet első napirendi pontja volt a Dunaújvároskörnyéki magaspart ügye. Az építési és városfejlesztési miniszter arra kérte a Fejér megyei és a dunaújvárosi tanács megjelent vezetőit, hogy készítsék el a megyei partszakasz védelmével foglalkozó előterjesztésüket, amely tartalmazza az elodázhatatlan munkák várható költségeit is. Mind az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, mind a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium egyetért abban, hogy a legrövidebb időn belül— ezen 1990—1991 értendő —, feltétlenül el kell végezni a kisapostagi, rácalmási és táborállási teendők számbavételét, megtervezését és kivitelezését. Mivel mindehhez nincs elegendő pénze a helyi tanácsoknak, a Terv- és Gazdasági Bizottsághoz (kormánybizottság) kell fordulnia előterjesztésével Fejér megyének. — cs — Ifjúsági parlament a vasműben Felelősségteljes légkörben Mint várható is volt, a lakás, az áremelkedések, a fiatalok egzisztenciális problémái szerepeltek a legtöbbet a Dunai Vasmű vállalati ifjúsági parlamentjének napirendjén. Csütörtökön délután egy órakor kezdődött ez az estébe nyúló fórum. (A 170 küldöttből egyébként 133-an voltak jelen.) Néhány részlet az érdekesebb felszólalásokból : — Nemigen tölti be funkcióját sok gyáregységi, gyárrészlegi ifjúsági parlament, viszont üzemi szinten rendszerint érdemi vita zajlik, nem kellene ezeket a nyíltabb, közvetlenebb, alkalmasab fórumokat szaporítani ? — Nem azért kevesebb fiatalok átlagjövedelme, mert a közöttük nagy a létszámmozgás, hanem azért nagy a létszámmozgás a fiatalok között, mert kevesebb az átlagjövedelmük! — Talán lendítene valamit az Alkotó Ifjúsági mozgalmon, ha egyfajta erkölcsi ösztönzést bevezetnének, a már hasznosított pályamunkák eredményeiről is tájékoztatnák a gyár közvéleményét. — Jelenjenek meg a sajtóban havonta az aktuális lakásárak: ez sokban segíthetné a lakásvásárlás előtt álló, vagy éppen gyűjtögető fiatalok tájékozódását. — Sok üzemben jellemző: hiába végez egy fiatal ugyanolyan értékű munkát, hiába ugyanakkora a felelőssége, mint egy idősebbnek, bére akkor is kisebb. Hol itt a munka szerinti díjazás elve? — Az új kokszoló kokszosztályozójának munkakörülményei még mindig kritikán aluliak/ vajon megoldják a porszennyeződés problémáját a közeljövőben, vagy továbbra is az ott dolgozók tűrőképességére számítana!? ? S mi lehet a tűrőképesség határa? — Igazságos dolog, hogy nyolcvanezer forintért meg lehet vásárolni egy olyan állami lakást, amelyhez hasonló értékű szövetkezeti nyolcszázezerbe kerül? — A Kiváló Dolgozó Kitüntetést a gyakorlatban rendszerint évek, és nem érdemek szerint osztják! — Az elfogadásra javasolt, és az ifjúsági parlament elé írásban terjesztett ifjúságpolitikai intézkedési tervben a határidők zöme „folyamatos”. Vajon ezeknél a feladatoknál minek alapján történik a számonkérés? Fordított helyzetben, ha a fiatalok szabnának „folyamatos” határidőt egy gazdasági feladat elvégzésére, gazdasági vezetők vajon elfogadnának ilyen terminust?! A legutóbbi parlamentet 1984-ben rendezték a vasműben. Az eltelt évek ifjúságpolitikai tevékenységéről alapos (és írásos) jelentésben adtak számot a vállalat vezetői. Ebben leszögezték, hogy a nehezedő körülmények ellenére „viszonylag kedvező” változások történtek a gyárban. Nagy gondot fordítanak a fitalok nevelésében kiemelkedő munkát végző szakemberek erkölcsi-anyagi megbecsülésére. (Az ifjúsági parlamenten tizenegyen vehették át a vasműben 1985- ben alapított, s évente odaítélt „Fiatalokért” emlékérmet.) Szerződéses munkák biztosításával is segítik fiatalokat. 1987. január elsejétől az így megkereshető összeg 2,5 millió forint volt — ennek hatvan százalékát jövedelemként kifizethették a fiataloknak, negyven százalékát a KISZ közösségi célokra fordíthatta. Míg az Alkotó Ifjúság Pályázat gyengélkedik, mind a résztvevők számát, mind a pályázat színvonalát illetően, igen eredményes a védnökségi tevékenység. A lakáskörülmények javítása érdekében a vállalatnál kiutalt lakások 64,3 százalékát 30 évnél fiatalabbak kapták,ettől az évtől csak az első lakásra várókat támogatja a gyár.) További hitelekkel és hozzájárulásokkal segítik a lakásszerzést. Az eltelt három évben alsóbb szinten 33, középszinten 29, felső szinten 3 fiatal kapott vezetői megbízatást. A bérekben meglévő különbségeket a jelentés a teljesítmények különbségével indokolja ... Kiváló Dolgozó kitüntetést két és fél alatt 80 fiatal kapott — ez 7,1 százalék... A kérdésekre, javaslatokra dr. Szabó Ferenc, a vasmű vezérigazgatója válaszolt. Kifejtette, hogy függetlenül a fórum formájától, az ifjúság ügyeivel foglalkozni kell . (Folytatás a 3. oldalon)