Dunaújvárosi Hírlap, 1988. március (33. évfolyam, 18-26. szám)

1988-03-01 / 18. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 18. szám ~ 1988. március 1., kedd ~ óra: 2,40 Ft HÍRLAP AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Döntött a tanácsülés az állami lakások eladásáról • Mire jut pénz, s mire nem Ülést tartott tegnap délután a dunaújvárosi tanács. Az elnöki tisztet S­á­r­o­s­i József tanácselnök látta el. A testület munkájában részt vett dr. Sziklai Antal megyei tanácselnök, Nagy Jenőné, a megyei tanács nyugalmazott általános elnök­­helyettese, Horváth András, a HNF megyei bizottságának titkára és Mádlné dr. Maár Ilona, a városi pártbizottság első titkára. A tanácsülés egyperces néma felállással adózott a 41. számú közelmúltban választókerület elhunyt ta­nácstagja, dr. Molnár Ger­gely emlékének. A tanács­ülés tudomásul vette Budai Jánosnak, a 40. számú vá­lasztókerület tanácstagjának elköltözés miatti lemondását, majd beiktatták a két vá­lasztókerület póttanácstag­jait: Kovalné Gyenes Évát és Jáksó Józsefet. Tudomásul vette a tanács­ülés Barts Oszkárnénak, az MSZMP Fejér Megyei Bi­zottsága első titkárának — sokoldalú elfoglaltságára te­kintettel — a megyei tanács­­tagságról való lemondását, majd megválasztotta dr. Ko­vács Pált, a városi tanács egészségügyi osztályának ve­zetőjét a megyei tanács tag­­jává. A testület ezután tájékoz­tatót hallgatott meg a végre­hajtó bizottság előző tanács­ülés óta végzett munkájáról, továbbá megvitatta és jóvá­hagyta a város idei évre szóló költségvetési előirány­zatát és fejlesztési tervét. Városunk tanácsa 1 mil­liárd 310 millió forinttal gazdálkodhat az idén. E pénzalap csaknem fele (544 millió forint) állami támoga­tás, míg a magánszemélyek jövedelemadójából származó bevételi forrás 386 millió forint. A bevételek további része egyéb lakossági adók­ból, különféle működési be­vételekből, nem tanácsi szer­vektől átvett pénzzel egészül ki, de 35 millió forint érté­kű társadalmi munka elvég­zésével is számol a terv. Felvesz továbbá a tanács fejlesztési célra 3, a lakás­építés (vásárlás) helyi tá­mogatására pedig 15 millió forint összegű hitelt. Fejlesztési célokra mind­össze 268 millió forintot for­díthat városunk. Ez nem te­szi lehetővé jelentősebb új beruházás elkezdését, csu­pán a megkezdettek folyta­tására — mint például a gyógypedagógiai iskola épí­tése — van mód. A fejlesz­tési feladatok közt kiemelt helyen szerepel a lakásépítés, noha ennek mértéke sokkal kisebb az előző évtizedben megvalósultnál. A terv 56 állami és 131 OTP-lakás el­készülésével számol, s foly­tatódik a Kommunarszk vá­rosrész lakásépítési célú te­rületelőkészítése. Szenvedélyes vita bonta­kozott ki az állami lakóhá­zak értékesítését szabályozó tanácsrendelet megszavazása előtt. Több tanácstag érvelt választóinak tapasztalataira hivatkozva a lehető legki­sebb korlátozás megszavazá­sa mellett, míg más tanács­tagok a lakásösszetételre, a lakásgazdálkodás, a fiatalok lakáshoz juttatásának szem­pontjaira és érdekeire hivat­kozva a lehető legszigorúbb korlátozást tartották helyén­valónak. Mintegy három óra hos­­­szat tartó vita után 40 ta­nácstag szavazott a legszigo­rúbb korlátozást megfogal­mazó javaslat mellett, 3 ta­nácstag tartózkodott, 3 ta­nácstag szavazott arra, hogy semmilyen korlátozást ne alkalmazzanak a lakásérté­kesítésnél, 4 tanácstag pedig azzal a változattal értett egyet, hogy épülettömbön­ként határozzák meg az ér­tékesíthetőséget, vagy a ti­lalmat. Az elfogadott tanácsrende­let szerint nem idegeníthetők el a Dózsa György út pá­ratlan oldala—Szórád Már­ton út—Építők útja—Vasmű út—Kohász utca—Duna sor —Asztalos János utca—Kos­suth Lajos utca—Vasmű út, a Dózsa György út—Sem­melweis utca—Balog Ádám utca—Táncsics Mihály utca —Bercsényi utca—Bocskai utca által határolt terület és az Erkel kert, Liszt Ferenc kert lakásai. Nem idegenít­hetők el azok a házak sem, amelyekben a 2 szobásnál nagyobb lakások (ideértve az 1+2 félszobás lakásokat is) aránya az épületben levő összes lakáshoz viszonyítva meghaladja az 50 százalékot. A most elfogadott módo­sító rendelkezés szerint végrehajtó bizottság által el­­­idegenítésre kijelölt vala­mennyi lakás az eddig meg­határozottnál 100 százalék­kal magasabb áron értéke­síthető, a módosított jogsza­bály értelmében. Ha a bérlő lemond lakás­­bérleti jogáról, s nem kér másik állami lakást, a vis­­­szatérítés mértéke egyszobás, valamint 35 négyzetméteres­nél nem nagyobb másfél szobás lakás esetén a lakás­használatbavételi díj három­szorosa; 35 négyzetméternél nagyobb másfél szobás és kétszobás lakás esetében a lakáshasználatbavételi díj ötszöröse; az 1+2 félszo­bás, a két és félszobás, va­lamint a 60 négyzetméternél nem nagyobb 1 + 3 félszobás lakások esetében a lakás­használatbavételi díj hétsze­rese; az említetteknél na­gyobb lakások esetében a la­káshasználatbavételi díj ki­lencszerese. E rendelkezések 1988. áp­rilis 1-jén lépnek hatályba. (A tanácsülésen 18 óra után történtekre lapunkban visszatérünk.) 40 éve hazafias célokért A Magyar Szabadsághar­cos Szövetség, az MHSZ jog­elődje megalakulásának 40. évfordulójáról emlékeztek meg azon az ünnepségen, amelyet szombaton rendez­tek a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában. Az ünnepségen Kéri György vezérőrnagy­, az MHSZ főtitkára mondott be­szédet. Hangsúlyozta, hogy az 1967-től Magyar Honvé­delmi Szövetségnek nevezett szervezet az ifjúság világné­zetének, erkölcsi és politikai­ szemléletmódjának formálá­sát tartotta és tartja legfon­tosabb feladatának. Varga Péter, a KB osztályvezetője felszólalásában az MHSZ munkájának hiányosságait, az elavult módszerekhez való ragaszkodást, a kampánysze­rűséget, a tömegsport vissza­esését is említette, ám ös­­­szességében eredményesnek ítélte a szövetség munkáját. Elbúcsúzott az igazgató Székesfehérváron tegnap délután köszöntek el kollé­­­gái, barátai Kátay Antaltól, Fejér Megyei Lapkiadó Vállalat nyugdíjba menő igazgatójától. Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára köszönte meg az újságírás, újságkészítés szolgálatában eltöltött közel három évti­zednyi munkát. A Hírlap­kiadó Vállalat kollektívájá­nak jókívánságait Wágner Ferenc vezérigazgató tolmá­csolta, egyúttal átadta megbízólevelét dr. Aradi Já­­­­nosnénak, az újonnan kine­vezett igazgatónak és Schmid Margitnak, a vállalat fő­könyvelőjének. Ki, mit tudott? (5. oldal) Március 16-ára összehívták az Országgyűlést Az Elnöki Tanács március 16-án (szerdán) tíz órára összehívta az Országgyűlést. A Minisztertanács javasol­ja az Országgyűlésnek a kö­vetkező napirendi pontok megtárgyalását: tör­vény­j­a­vaslat a közúti közlekedés­ről, a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módo­sítása; a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módo­sítása; az élelmiszerekről szóló­­ 1976. évi IV. törvény módosítása. Látogatás a Videotonban Vendégünk volt Andrej Gromiko Az MSZMP Közpon­ti Bizottsága és a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meg­hívására múlt kedden hivatalos, baráti láto­gatásra hazánkba érke­zett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. Andrej Gro­­mikót és kíséretének tagjait Németh Károly az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke üdvözölte, majd dél­után tárgyalásokat foly­tatott az Országház­ban. Szerdán délelőtt a Központi székházában Bizottság Andrej Gromiko találkozott Kádár Jánossal, az MSZMP főtitkárával: hoztatták egymást a két or­szág helyzetéről, a két párt időszerű tennivalóiról. Grósz Károly, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke a dél­utáni órákban kereste fel szálláshelyén Andrej Gromi­­kót (képünk). Pénteken Székesfehérvárott megyénkben, programját Andrej folytatta Gromi­ko. Felkereste a Videoton nagyvállalat központját, vidéki útra a szovjet politi­­­kust elkísérte Németh Ká­roly. A magas rangú szovjet vendéget Berecz Frigyes ipa­ri miniszter, Barts Oszkárné, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára, dr. Sziklai Antal, a megyei ta­nács elnöke, valamint a vá­lájo­ros és a vállalat vezetői fo­gadták. Kázsmér János, a nagy­­vállalat vezérigazgatója tájé­koztatta a szovjet államfőt a megalakulásának 50. évfor­dulóját ünneplő vállalat te­vékenységéről, főbb céljairól. Elmondta, hogy a Videoton gyártmányainak csaknem hetven százaléka az ország határain túl talál vevőre. Az országos átlagot messze meg­haladó exporttevékenységben meghatározó szerepe van a Szovjetunióval folytatott mű­szaki-gazdasági együttműkö­désnek. Hivatalos, baráti látogatá­sának befejezésével, szomba­ton délelőtt elutazott ha­zánkból Andrej Gromiko és küldöttsége. Megkérdeztük az illetékest Meddig tart a tilalom? Súlyosan veszélyezteti a Duna közelében levő lösz­part stabilitását a talajba ju­tó, ellenőrizhetetlen mennyi­ségű víz. Ezért Kisapostagon, Rácalmáson, valamint váro­sunk táborállási részén — meghatározott sávban — a vízbekötés tilalmára tett ja­vaslatot a MÉLYÉPTERV tervező szakvállalat. Békési Jánostól, az Építési és Városfejlesztési Miniszté­rium e témában illetékes osztályvezető-helyettesétől arra kértünk választ: mikorra remélhetik az érintett lakók a vízbekötési tilalom felol­dását? Mikor rendeződik a veszélyeztetett parti sáv helyzete? — A múlt keddi miniszteri értekezlet első napirendi pontja volt a Dunaújváros­­környéki magaspart ügye. Az építési és városfejlesztési miniszter arra kérte a Fejér megyei és a dunaújvárosi ta­nács megjelent vezetőit, hogy készítsék el a megyei part­szakasz védelmével foglalko­zó előterjesztésüket, amely tartalmazza az elodázhatat­lan munkák várható költsé­geit is. Mind az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium, mind a Környezetvé­delmi és Vízgazdálkodási Minisztérium egyetért abban, hogy a legrövidebb időn be­lül— ezen 1990—1991 érten­dő —, feltétlenül el kell vé­gezni a kisapostagi, rácal­­mási és táborállási teendők számbavételét, megtervezését és kivitelezését. Mivel mind­ehhez nincs elegendő pénze a helyi tanácsoknak, a Terv- és Gazdasági Bizottsághoz (kormánybizottság) kell for­dulnia előterjesztésével Fe­jér megyének. — cs — Ifjúsági parlament a vasműben Felelősségteljes légkörben Mint várható is volt, a lakás, az áremelkedések, a fiatalok egzisztenciális prob­lémái szerepeltek a legtöb­bet a Dunai Vasmű vállalati ifjúsági parlamentjének na­pirendjén. Csütörtökön dél­után egy órakor kezdődött ez az estébe nyúló fórum. (A 170 küldöttből egyébként 133-an voltak jelen.) Néhány részlet az érdekesebb felszó­lalásokból : — Nemigen tölti be funk­cióját sok gyáregységi, gyár­­részlegi ifjúsági parlament, viszont üzemi szinten rend­szerint érdemi vita zajlik, nem kellene ezeket a nyíl­tabb, közvetlenebb, alkalma­­sab fórumokat szaporítani ? — Nem azért kevesebb fiatalok átlagjövedelme, mert a közöttük nagy a létszám­­mozgás, hanem azért nagy a létszámmozgás a fiatalok között, mert kevesebb az át­lagjövedelmük! — Talán len­dítene valamit az Alkotó If­júsági mozgalmon, ha egy­fajta erkölcsi ösztönzést bevezetnének, a már haszno­­s­­ított pályamunkák eredmé­nyeiről is tájékoztatnák a gyár közvéleményét. — Je­lenjenek meg a sajtóban ha­vonta az aktuális lakás­árak: ez sokban segíthetné a lakásvásárlás előtt álló, vagy éppen gyűjtögető fiata­lok tájékozódását. — Sok üzemben jellemző: hiába végez egy fiatal ugyanolyan értékű munkát, hiába ugyan­akkora a felelőssége, mint egy idősebbnek, bére akkor is kisebb. Hol itt a munka szerinti díjazás elve? — Az­ új kokszoló kokszosztályozó­­jának munkakörülményei­ még mindig kritikán aluliak/ vajon megoldják a porszen­­­nyeződés problémáját a kö­zeljövőben, vagy továbbra is az ott dolgozók tűrőképessé­gére számítana!? ? S mi lehet a tűrőképesség határa? — Igazságos dolog, hogy nyolc­vanezer forintért meg lehet vásárolni egy olyan állami lakást, amelyhez hasonló ér­tékű szövetkezeti nyolcszáz­ezerbe kerül? — A Kiváló Dolgozó Kitüntetést a gya­korlatban rendszerint évek, és nem érdemek szerint oszt­ják! — Az elfogadásra ja­vasolt, és az ifjúsági parla­ment elé írásban terjesztett ifjúságpolitikai intézkedési tervben a határidők zöme­ „folyamatos”. Vajon ezeknél a feladatoknál minek alap­ján történik a számonkérés? Fordított helyzetben, ha a fiatalok szabnának „folya­matos” határidőt egy gazda­sági feladat elvégzésére, gazdasági vezetők vajon el­­­fogadnának ilyen terminust?! A legutóbbi parlamentet 1984-ben rendezték a vasmű­ben. Az eltelt évek ifjúság­­politikai tevékenységéről alapos (és írásos) jelentésben adtak számot a vállalat ve­zetői. Ebben leszögezték, hogy a nehezedő körülmé­nyek ellenére „viszonylag kedvező” változások történ­tek a gyárban. Nagy gondot fordítanak a fitalok nevelésében kiemel­kedő munkát végző szakem­berek erkölcsi-anyagi meg­becsülésére. (Az ifjúsági parlamenten tizenegyen ve­hették át a vasműben 1985- ben alapított, s évente oda­ítélt „Fiatalokért” emlékér­met.) Szerződéses munkák biztosításával is segítik fiatalokat. 1987. január else­­­jétől az így megkereshető összeg 2,5 millió forint volt — ennek hatvan százalékát jövedelemként kifizethették a fiataloknak, negyven szá­zalékát a KISZ közösségi célokra fordíthatta. Míg az Alkotó Ifjúság Pályázat gyengélkedik, mind a részt­vevők számát, mind a pá­lyázat színvonalát illetően, igen eredményes a védnök­­ségi tevékenység. A lakás­­körülmények javítása érde­kében a vállalatnál kiutalt lakások 64,3 százalékát 30 évnél fiatalabbak kapták,­­ettől az évtől csak az első lakásra várókat támogatja a gyár.) További hitelekkel és hozzájárulásokkal segítik a lakásszerzést. Az eltelt há­rom évben alsóbb szinten 33, középszinten 29, felső szinten 3 fiatal kapott veze­tői megbízatást. A bérekben meglévő különbségeket a je­lentés a teljesítmények kü­lönbségével indokolja ... Ki­váló Dolgozó kitüntetést két és fél alatt 80 fiatal kapott — ez 7,1 százalék... A kérdésekre, javaslatokra dr. Szabó Ferenc, a vasmű vezérigazgatója válaszolt. Ki­fejtette, hogy függetlenül a fórum formájától, az ifjúság ügyeivel foglalkozni kell . (Folytatás a 3. oldalon)

Next