Dunaújvárosi Hírlap, 1988. július (33. évfolyam, 53-61. szám)
1988-07-01 / 53. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 53. szám 1988. július 1., pénteki Ára: 2.40 FtHÍ MA? AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Önállóbb helyi politikát Megújuló pártmunka A pártmunka megújuló, változó stílusát jelzi az a tény is, hogy a városi pártbizottság tegnapi ülésének első napirendi pontja a Központi üléséről Bizottság június 23-i szóló tájékoztató volt. Mádlné dr. Maár Ilona első titkár és Topánka György, a városi pártbizottság titkára ismertették részletesen a testület tagjaival a Központi Bizottság ülésén elhangzott megállapításokat, amelyeknek lényege, hogy a helyi pártszerveknek önállóan, — „felsőbb utasítás” nélkül — kell részt vállalniuk a helyi politika alakításában, a különféle érdekek felszínre hozatalában, valamint az országos politikát kell adaptálniuk a helyi körülményekre. A testület második napirendi pontként a Dunaújváros és vidéke — ma a holnapért című vitaanyagot tárgyalta meg. (Erről szól lentebb A lépésváltás irányai című írásunk.) Az anyaghoz heten szóltak hozzá, hangsúlyozva: az előterjesztés, illetve a téma fontossága megköveteli a nagyobb nyilvánosságot, s ennek kapcsán csak hasznos lehet egy társadalmi vita az adott témakörben. A továbbiakban Bárkányi Sándor pb-titkár tájékoztatta a testület a két pártbizottsági ülés közt végzett munkáról, majd Tóth Pálné, a fegyelmi bizottság elnöke számolt be az első félévi tevékenységről. Ülésezik az Országgyűlés Költségek és koncepció Szerdán megkezdődött az Országgyűlés nyári ülésszaka. Az elfogadott napirend szerint személyi kérdések; az állam tavalyi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény; az ipari miniszternek az ipar szerkezetátalakítási feladatairól szóló beszámolója; Szűrös Mátyásnak a Romániában elhatározott településrendezés ügyében tett javaslata, valamint interpellációk és kérdések tárgyalása szerepel az ülésszakon. A személyi kérdésekről szóló vita és döntések után szerdán délután tartotta expozéját Villányi Miklós pénzügyminiszter. Az azt követő vitában kilenc képviselő szólalt fel, többek között szükséges további reformlépések megtételéről, a nem termelő ágazatok hátrányba kerüléséről, a veszteséges tevékenységek és ésszerűtlen felhasználások határozottabb visszaszorításáról mondták el véleményüket. A bős-nagymarosi vízlépcső ügye is szót kapott a vitában. A csütörtöki parlamenti munka Villányi Miklós pénzügyminiszter válaszával kezdődött meg. A kormány nevében egyetértett a képviselők javaslataival, hiszen ésszerűen csökkenteni kell a költségeket, nemzetközi szerződéseinknek azonban eleget kell tennünk — s igaz ez a bős-nagymarosi beruházásra is. Az építkezés felfüggesztését ellenzi a kormány, viszont támogatja a költségcsökkentés lehetőségeit feltáró vizsgálatot. E témáról — a képviselők döntése alapján — nem nyitottak külön vitát, így együttesen fogadták el a képviselők a pénzügyminiszter jelentését. Ezután Berecz Frigyes ipari miniszter számolt be az ágazat szerkezetátalakítási feladatairól. Mindenekelőtt az ipar „állapotát” tükröző tényekkel ismertette meg a képviselőket. Elemezte ezek kiváltó okait, majd a szerkezetátalakítás koncepcióját vázolva kifejtette, hogy szűk térre korlátozzák a lehetőségek az új gazdaságpolitika kidolgozását, hiszen ahhoz a gazdálkodási környezet egyidejű változása is szükségeltetne. Az egész gazdasági élet liberalizálása nem valósulhat meg egyik napról a másikra, így az új gazdaságpolitikának a kényszerek és korlátok fokozatos szűkítésére, s a támogatások és ösztönzések fokozatosabb bővítésére nyílik módja. A vitában lapzártáig két képviselő fejtette ki véleményét. (A parlament munkájáról a központi lapok és a Fejér Megyei Hírlap mai számában is részletesen olvashatnak.) Személyi változások Személyi kérdésekben döntött a nyári ülésszak első napján az Országgyűlés. Felmentették tisztségéből Sarlós Istvánt, az Országgyűlés elnökét, Németh Károlyt, az Elnöki Tanács elnökét, Gáspár Sándort, az Elnöki Tanács helyettes elnökét és Bartha Tibort, az Elnöki Tanács tagját, akinek elfogadták képviselői mandátumáról való lemondását is. Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Lázár György, Németh Károly, és Óvári Miklós felajánlották, hogy lemondanak képviselői mandátumukról, ezt az Országgyűlés elfogadta. Az Elnöki Tanács elnökének Straub Ferenc Brúnót, az Elnöki Tanács helyettes elnökévé pedig Sarlós István választották. Pozsgay Imrét megválasztották államminiszternek. Markója Imre igazságügyminisztert és Köpeczi Béla művelődési minisztert nyugdíjba vonulási kérelmüket elfogadva felmentették, Kulcsár Kálmánt igazságügyi, Czibere Tibort pedig művelődési miniszternek választották meg a képviselők. Az Országgyűlés elnökévé Stadinger Istvánt, alelnökévé Horváth Lajost választották. Szebbet, jobbat - mennyiért? (3. oldal) Dunaújváros és vidéke - ma a holnapért A lépésváltás irányai Szűkebb pátriánk társadalmi, gazdasági helyzetének alapos kulturális elemzését, s — ezekből kiindulva — jövőjének felvázolását kívánja elvégezni a városi pártbizottság a tanács, népfront, a KISZ, s minden a segíteni, együttműködni akaró helyi erő bevonásával, párttagok és pártonkívüliek tevékeny közreműködésével. (A Dunaújváros és vidéke ma a holnapért című, a komplex és nagyszabású közös munkát fölvezető előterjesztés a városi pártbizottság tegnap délutáni ülésének napirendjén is szerepelt.) Az okoról, szándékokról és a részletekről kérdeztük Mádlné dr. Maár Ilonát, az Dunaújváros Városi MSZMP Bizottságának első titkárát. — Sok-sok vita, pártvita után vagyunk — mondja —, mozgalmas időket élünk; mindezek alapján és a pártkonferencia szellemében elodázhatalan a párt, az egész politikai megújulása, intézményrendszer megújítása, a gazdaság reformja. Kinek- kinek lépést kell váltania, avagy fölvennie a ritmust közös boldogulásunk érdekében. Azt hiszem, általánosságban ezzel mindenki egyetért, de a szemlélődő várakozás, a változtatás, az elmozdulás szándékának puszta kinyilvánítása: kevés. Pontos képet kell alkotni valós helyzetükről, eszköztárunkról, lehetőségeinkről és korlátainkról, ezekből kiindulva kell lajstromba venni a céljainkat, ha úgy tetszik, kidolgozni stratégiánkat és hozzá a taktikát — nekünk itt, Dunaújvárosban és vidékén, Dunaújváros és vidéke érdekében. Megjegyzem, e munkára mindenképpen sor került volna, hiszen gyakorlatilag teljesen megújult a közelmúltban a helyi párt- és tanácsi vezetés. — Konkrétan mit kívánnak áttekinteni? — Ami a helyzetelemzést illeti, nos, azt szokták mondani, hogy a tények makacs dolgok. Mi ezekkel szeretnénk szembenézni! A város korábbi időszakait két alapos tanulmány dolgozta föl: Miskolczi Miklós Város lesz csakazértis-e, s Szirmai Viktória „Csinált” városok című könyve. A ’80-as évekről, jelenünkről azonban — remélem, csupán egyelőre — nincs ilyen szociológiai mélységű elemző dolgozat. Holott bizony segíthetne leszámolni a 60 ezres településsel kapcsolatos dogmákkal, babonákkal, téveszmékkel. No, de ennek híján is, túl a helyi kohászati és építőipari meg számos lelki válságon, a mai magyar valóság talaján célszerű áttekinteni a vállalatok jelenét és stratégiáját, a munkaerő-gazdálkodást, az érdekeltségi rendszereket, széleskörű vizsgálódás tárgyává tenni a várost és vonzáskörzetét, kulturális és sportéletünket, hagyományainkat és közösségeinket, a nyilvánosság és a helyi sajtó témakörét, a környezetvédelmet, a helyi társadalom kérdéseit (a pártmunkától, a politikai intézményrendszer helyi elemein át a kapcsolatrendszerünkig), az egészségvédelmet .. . Külön-külön, de együtt, egymásra való hatásukat is nézve, reálisan. — Kik és hogyan végzik ezt a munkát? — A város és a környék szellemi erőit szeretnénk a feladatra megnyerni, mozgósítani. Már tevékenykednek is egyes elemző szakértői csoportok, de újabbakat is szeretnénk felkérni. Együtt akarunk működni tudományos műhelyeinkkel, a társadalmi és tömegszervezetekkel, minden segíteni kész város- és községlakóval. Számítunk kommunistáinkra — az alapszervezetektől a különböző testületekig, az apparátusoktól a munkabizottságokig, a városban és a falvakban egyaránt. Tudom, a legjobb szándék ellenére sorra készítünk tökéletes helyzetelemzést, s előre sem láthatunk mindent. Az is biztos, hogy dolgainkat, terveinket menetközben az élethez, a napi helyzethez kell majd igazítanunk. De vállaljuk fel inkább a tévedéseinket , mert jóval nagyobb hibát követnénk el akkor, ha ezt a munkát nem végezzük el Dunaújváros és vidéke érdekében. (eördögh) Ülést tartott a Politikai Bizottság Összehívták a KB-t Az MSZMP Politikai Bizottsága kedden ülést tartott, amelyen megvitatta a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatairól készített jelentést és az 1989. évi népgazdasági terv fő irányaira vonatkozó javaslatot. A testület javasolja, hogy a jelentést a Központi Bizottság következő ülésén tűzze napirendjére. A Politikai Bizottság foglalkozott a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer építésével összefüggő kérdésekkel, tudomásul vette a jelentést, és felkérte a kormányt, hogy a beruházásról, az építkezés helyzetéről tegyen átfogó jelentést az Országgyűlésnek. Tájékoztatást hallgatott meg a Politikai Bizottság arról, hogy az egyetemi és főiskolai párt- és KISZ-szervezetek megvizsgálják a felsőoktatási intézményekben a helyi diákszervezetek megalakításának és működésének lehetőségeit. A Politikai Bizottság július 13-ra összehívta a Központi Bizottságot. Ülést tartott a megyei pártbizottság A viták haszna Ülést tartott kedden a megyei pártbizottság. A több mint ötórás tanácskozást azonban megelőzte egy beszélgetéssorozat; a testület tagjainak kétharmadával folytattak eszmecserét a megyei pártbizottság titkárai közös dolgainkról, a pártélet megújulásainak lehetőségeiről, a megyei pártbizottság munkájáról, a testületi tagok tevékenységének hatékonyabbá tételéről, amelynek fontos eleme a bővített információcsere, az elmélyültebb felkészülés és politikai ismeretekkel kapcsolatos lépéstartás. A testületet Barts Oszkárné, első titkár tájékoztatta a Központi Bizottság júniusi üléséről, s azokról a feladatokról, amelyek végrehajtásában a pártbizottság tagjainak aktív részvételére számítanak. Az előterjesztést vita után elfogadta a megyei pártbizottság, és tudomásul vette a két ülés között végzett munkáról szóló jelentést is. Barts Oszkárné részletesen ismertette a Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára által előterjesztett, az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről szóló tájékoztatót. A továbbiakban Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának beszédére hivatkozva szólt arról, milyen fontos a folyamatos véleménycsere a testület tagjaival. A hatékonyabb politikai irányító munkában elengedhetetlen a politizáló készség fejlesztése, a politikai alakításban való tevőleges aktív részvállalás. Felhívta a figyelmet a pártszervekben, alapszervezetekben folytatott viták tapasztalatainak áttekintésére. A megyei pártbizottság Nagy Jenőnek, a pártbizottság titkárának vezetésével munkacsoportot bízott meg a vitasorozatok hasznosításával, elemzésével. Az ideológiai munkával kapcsolatos feladatterv kidolgozására az agitációs és propagandamunkabizottság kapott megbízatást. Napirenden van a munkamódszer, munkastílus korszerűsítése, aminek programtervezetét dr. Knizse Gyula, a megyei pártbizottság titkára vezetésével gyorsított ütemben készítik. A kapcsolati rendszer, az irányító munka korszerűsítésének kidolgozása, Boór Ferenc vezetésével, a pártépítési munkabizottságra vár. Munkához lát nemsokára dr. Fogarasi Tibor vezetésével egy, a testületi tagok jelölését előkészítő bizottság. S egy újabb munkacsoporthoz — vezetője Boór Ferenc — várják írásban az észrevételeket a megyei pártbizottság vezetőinek munkájáról. A megyei pártbizottság első titkára rámutatott, mennyire fontos a pártmunkában a mozgalmi jelleg erősítése, az önálló politizálási gyakorlat meghonosítása, a területi tagok személyiségének jelenléte a környezetük politikai arculatának formálásában. Fontos az ülésekre történő alapos felkészülés, a különböző vélemények ismerete, mérlegelése és saját testület informálása a megyei pártbizottság munkájáról. tés Szó volt a döntés előkészínagyobb nyilvánosságáról, s arról is: a pártbizottság tagjai az üléseket követő két héten belül kötelesek saját területükön tájékoztatni az alapszervezetüket. A párton belüli tájékoztatás mellett fontos a közvélemény informálása is, összhangban az országos pártértekezlet állásfoglalásával, számos feladatot jelölt meg a szervezett, céltudatos munkára Barts Oszkárné. A végére elfogyott a vita Ha a FOT perelne... „A szavazás Lapzártakor még tartott” — ezekkel a szavakkal fejeztük be előző számunkban a városi tanács üléséről szóló tudósításunkat. Nos, hétfő délután az ülésen jelenlévő tanácstagok egyhangúlag megválasztották a megyei tanács tagjává dr. Varga Lajost, a dunaújvárosi tanács elnökét. Jóváhagyták a tanácstagok az Alba Volán dunaújvárosi üzemigazgatósága vezetőjének beszámolóját a dolgozók szociális helyzetéről, a munkaügyi jogszabályok végrehajtásáról , s ugyancsak jóváhagyták a partfigyelő üzem vezetőjének beszámolóját az üzem tevékenységéről. Ez utóbbihoz annyi megjegyzést fűzött Tóth László tanácstag, hogy az üzemnek a zöldterület gondozásában felmutatott eredményeit jó lenne elterjeszteni a parti sávon kívül is, az egész városban. A fogyasztói érdekvédelem helyzetéről szóló beszámolót dr. Illyés József, a tanács termelési és ellátási bizottságának vezetője terjesztette tanácstagtársai elé. Hangsúlyozta a tájékoztatási eszközök szerepét: szerinte még nagyobb teret kellene szentelni a fogyasztói érdekvédelem témájának. Medveczkyné Takács Rózsa, a városi népi ellenőrzési bizottság vezetője elmondta, hogy kevesebb bejelentés érkezett a népi ellenőrökhöz az utóbbi időben a fogyasztóktól , de ez nem jelenti azt, hogy a helyzet jelentősen változott volna. Dunaújvárosban is érvényesül az országos átlag. Dr. Virág Rudolf, a végrehajtó bizottság titkára szerint jelenleg nincs megnyugtatóan megoldva az árellenőrzés. Ebben a tekintetben megyei intézkedések várhatók a közeljövőben, a városi tanács ellenőrzésre fordítható kapacitása ugyanis kevés. Sokat javítana a fogyasztói érdekvédelem helyzetén, mondta a vb-titkár, ha a fogyasztók tanácsa önálló perlési joggal rendelkezne, ha beperelhetné a szerinte mulasztókat. Végül a tanácsülés vita nélkül elfogadta az állami lakóházakban lévő, közös használatú helyiségek bérbeadását szabályozó tanácsrendelet módosításáról szóló javaslatot. Eszerint a jövőben kiadhatják ezeket a helyiségeket (kerékpártárolókat, mosókonyhákat, stb.), ha a ház minden lakója írásban lemond használatukról. A bérleti szerződést, s így a lakók hozzájárulását is, ötévente meg kell újítani.