Dunaújvárosi Hírlap, 1988. október (33. évfolyam, 80-87. szám)
1988-10-04 / 80. szám
XXXVIII. évfolyam, 80. szám ~ 1988. október 4., kedd ~ Ára: 2,40 Ft AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Törvények, módosítások, jelentés Összeül az Országgyűlés Szerdára, október 5-re összehívta az Országgyűlést az Elnöki Tanács. A Minisztertanács javaslata alapján a képviselők a gazdasági társaságokról, valamint a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslatot; az általános forgalmi adóról és a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítását; a bős—nagymarosi beruházás helyzetéről szóló tájékoztatást; továbbá az ügyrendelőkészítő bizottságnak az Országgyűlés ügyrendje korszerűsítéséről szóló tájékoztatóját hallgatják és vitatják meg. Gáz van, mert nincs gáz (3-8. oldal) Arad fogalommá vált Magyarországon: a tizenhárom honvédtábornok vértanúsága örök időkre a jellem, az elvhűség, a bátorság példájává emelte a város nevét mindenki számára, aki valamennyire magyarnak érzi magát. Arad fogalommá vált: olyan emberek élete fejeződött itt be, szörnyű módon, hóhér által, akiknek nem az volt az egyetlen útjuk, amelyik az akasztófához vezetett. Eszményeik önmaguk megtagadása árán rangot, birtokot, hosszú életet kaphattak volna a császári udvartól. Még tárgyalni sem volt hajlandó erről egyikük sem. Arad fogalommá vált: egész Európa, sőt, a világ számára az emelt fővel való vesztés, és (ha van ilyen egyáltalán) akkor az értelmes halál jelképévé nemesedett. Az aradi vértanúk képe és példája minden magyar házban, minden, szabadságot szerető magyar családban otthon van. Arad fogalommá vált: a nemzeti célokért küzdő szabadságharc bukásával együtt sok-sok magyarnak nemzetisége vesztét, hazájától való megfosztását is jelentette aznap, amikor azt a tizenhármat a kivégezték. Bizonyságát adva annak, hogy az is előfordulhat: aki komolyan veszi a szabadságot, az nem találhat hazára szülőföldjén. Arad fogalommá válik? Jelképe lesz annak,hogy a szabadság nemzetközi eszméje egyszer majd minden nemzeti határ mögött otthonra lel, nemzetiségtől függetlenül is? Példája lesz annak, hogy nem csak szépen meghalni, de szépen élni is lehet? Aradra, az ismert magyar vértanúkat és ismeretlen mártírokat jelképező városra sokat gondolnak ma minden, szabadságot szerető, magyar otthonban. Pekarek János Két nap Széplakon Vita és cselekvés Két napig tanácskoztak, vitatkoztak Balatonszéplakon a város és a város környéki községek alapszervi párttitkárai, pártmunkásai. A két nap programjában szerepelt előadás (Barts Oszkárné megyei első titkár és Klameniczky István, a Központi Bizottság munkatársa voltak az előadók), csoportos megbeszélés, és munkaértekezletet tartott a városi pártbizottság is. Délután háromtól éjfélig. Az eredeti program szerint a Dunaújváros és vidéke — ma a holnapért címet viselő munkaa tervet vitatták (volna) meg pártbizottság jelenlévő tagjai, azonban a „szabályos” testületi ülés pillanatok alatt vitafórummá alakult, ahol szenvedélyes vélemények hangzottak el, érvek csaptak össze, s városi dolgainktól az országos és nemzetközi problémákig sok minden szóba került. (Erről is szólnak további írásaink a 3. oldalon.) Ez is jelzi, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt, csakúgy, mint a társadalom egésze, új utakat, új módszereket keres, másként akar politizálni, meggyőzni akar érvekkel, és nem legyőzni, a hatalom eszközeivel. A megújuló vitaszellem másféle politizálást követel. Fel kell készülni arra, hogy az érvekkel érvek állnak szemben, s hogy az elmúlt évtizedek jó néhány elhibázott döntésére hivatkozva, lesznek, akik a párt vezető szerepének jogosságát, a szocializmus építésének szükségességét akarják — tévesen — megkérdőjelezni. Szó volt a területi pártmunka megerősítéséről is, hisz az elkövetkező időszakok vitái elsősorban a lakóterületeken zajlanak majd le. Voltak, akik attól tartottak, hogy meggyengül az üzemi pártmunka, ugyanakkor a területeken nem érjük el a várt és szükséges eredményt. Mások — joggal — arra hivatkoztak, hogy pártunknak igen komoly tapasztalatai, hagyományai vannak e téren, csakhogy ezek az utóbbi években feledésbe merültek, pontosabban a más jellegű politikai munka nem kívánta ezek hasznosítását. Szóba került a megyei és a városi pártértekezlet összehívásának szükségessége. Többen vitatták annak helyességét, hogy a megye pártbizottság legutóbbi ülésén úgy döntött: nem tart időszerűnek egy soron kívüli megyei értekezletet. A városi pártbizottság — miután előzetesen kikérte az alapszervezetek kommunistáinak véleményét — mai ülésén dönt a városi pártértekezlet — esetleg más fórum — összehívásáról. A napi gondok, feladatok mellett komoly elméleti kérdéseket is megvitattak a pártbizottság tagjai, nemegyszer egymással is vitatkozva. Hasznos volt ez a két nap, állapították meg a jelenlévő pártbizottsági tagok, alapszervezeti, üzemi párttitkárok. Nemcsak azért, mert jobban megismerték egymás gondjait, elképzeléseit, véleményét. Főleg a nyílt vitaszellemet említették sokan, ami a továbbiakban is elengedhetetlen feltétele a pártmunka megújulásának.. Egy dologról azonban nem szabad megfeledkezni: a nyílt, sokszínű vitáknak csak akkor van értelmük, ha azok a későbbiekben a cselekvés egységében kamatoznak. D. K. Cs. * Fel kell készülni a vitákra Kész recept nem lesz A dunaújvárosi pártmunkások kétnapos felkészítőjén előadást tartott Klameniczky István, az MSZMP KB agitációs- és propagandaosztályának munkatársa is. Az előadás után kértük meg, válaszoljon a Dunaújvárosi Hírlap néhány kérdésére. — Az utóbbi hónapokban egyre inkább előtérbe kerül a területi pártmunka erősítésének szükségessége. Mi indokolja ezt, hisz eddig is működtek területi pártszervezetek. — A dolog fontossága több oldalról világítható meg. Egyrészt, mint a májusi pártértekezlet állásfoglalása is kimondja: növelni kell a párton belüli demokráciát, az alapszervezetek cselekvési önállóságát, ideértve a területi pártalapszervezeteket is. A másik ok: a társadalom egyre erőteljesebb demokratizálódása, a különféle mozgalmak, szervezetek megjelenése megköveteli, hogy a párt is növelje aktivitását, vitakészségét. Mivel ezek a mozgalmak elsősorban és döntően a lakóterületeken politizálnak, az MSZMP-nek is erősítenie kell a területi pártmunkát. Ez — a félreértéseket elkerülendő — nem azt jelenti, hogy kivonulunk az üzemekből, csupán azt, hogy az üzemi pártmunkában is más hangsúlyokat kell keresnünk. — Jogos az az aggály, hogy így meggyengülnek az üzemi pártalapszervezetek, ugyanakkor a területeken nem nyerünk semmit, vagy csak keveset? — Egyáltalán nem jogos Az ellenben igaz, hogy ig m nagy erőfeszítést kíván a két területen való helytállás. De meg kell találni azokat a módszereket — s pártunk nem áll ebben hagyományok nélkül —, hogy az üzemi pártszervezetek ne napi termelési problémákkal foglalkozzanak. A gazdasági vezetésnek kell kézben tartania gazdasági folyamatokat. Újra kell gondolnunk a párt gazdaságirányító munkáját, csakúgy, miként a szakszervezetek is újragondolják feladataikat, s a termelést segítő tevékenységgel szemben egyre inkább előtérbe kerül az érdekvédelem. Nekünk is számba kell venni, rangsorolni kell teendőinket, hogy erősíteni tudjuk a területeken végzett politikai munkát, amihez az eddiginél nagyobb felkészültségre van szükség. — Alkalmasak-e területi pártszervezeteink az új feladatokra, a várhatóan élesebb vitákra, a meggyőző érvelésre? — Ma még nem. S ez nemcsak az ő hibájuk, sőt elsősorban nem az. Ha azt akarjuk, márpedig azt akarjuk, hogy helyt tudjanak állni, akkor javítani kell az információs rendszerünkön, vagyis meg kell teremteni a feltételeket. Időben kapjanak iránymutatást, legyenek tisztában a párton belüli folyamatokkal, a teendőket vitában tisztázzák, mert kész recepteket nem fognak „fölülről” kapni. Vagyis a párt felsőbb szerveinek az iránymutatás lesz a feladatuk, nem a részletkérdések megoldása, a viták azonban a területeken dőlnek majd el, s hogy számunkra kedvezően vagy sem, az a területi pártszervek aktivitásán, politikai tevékenységén múlik. d. kiss Hogyan tovább? A Központi Bizottság munkatársa éppen a pártmunka megújulásának szükségességéről, új irányairól fejtette ki véle ■ [UNK]ményét, amikor az egyik városkörnyéki nagyüzem pártbizottságának titkára felállt, majd diszkréten intett az alapszervi párttitkároknak és „csendben” kivonultak a teremből. Mielőtt bárki valami botrányt, bojkottot szimatolna, ki kell ábrándítanom. Semmi ilyen nem történt, csupán meg is jött a vállalati busz. Hogy az említett nagyüzem párttitkárainak milyen halaszthatatlan dolguk volt szombaton délután, amiért nem tudták megvárni az előadás végét, majd az azt követő eszmecserét, nem tudom. De ez a kisebbik baj. Nem tudta a teremben maradó többi párttitkár sem, akik ezt a két napot arra szánták, hogy egymással is vitatkozva gondolkodjanak a hogyan tovább kérdéseiről. A „kivonulókat” értetlen , csodálkozással szemlélők közül valaki megjegyezte: „Úgy látszik, ők már eldöntötték, hogyan tojvább. Busszal.. d. k. cs. Találkozunk Barcelonában Tizenhat nap után kihunyt a láng a szöuli olimpiai stadionban, hogy még szebben ragyoghasson a sok-sok színes lámpa a nézők kezében, üzenve az egész világnak: good bye, viszontlátásra! A vendégeket búcsúztató selyemernyős lampion koreai szokás, s egyben jelkép: azt hirdeti, hogy a szíveknek soha nem szabad kihűlniük, a szeretetnek és a békének mindig világítania kell az emberi szívekben. Ismét véget ért valami, szerencsére nem végérvényesen és visszahozhatatlanul. Erről tanúskodik az is, hogy Hodori, a kis tigris, nem egyedül szállt fel a magasba, hogy búcsút intsen a házigazdáknak, sportolóknak, edzőknek és szurkolóknak, hanem Kóbival, a barcelonai kabalafigurával együtt hirdették kéz a kézben: találkozunk négy év elmúltával! Jó volt magyarnak lenni ebben a több mint két hétig tartó hatalmas játékban, világméretű vetélkedésben. Helsinkit leszámítva — ahonnan tizenhat aranyéremmel tértek haza sportolóink 1952-ben — még nem volt ilyen sikeres olimpiánk. Minden képzeletet felülmúlt a tizenegy aranyérem ... Jó volt hát magyarnak lenni, még akkor is, ha a mi kis tízmilliós boldogságunkat is beárnyékolta a felháborodás: súlyemelőink sportszerűtlen viselkedése. Hinni akarjuk, hogy a többiek arany-, ezüst- és bronzérme nem csalás eredménye, még akkor is, ha a gyanú befészkelte magát. S hogy ez a gyanú, kétség, mindörökre száműzessék belőlünk, az négy év kemény munkája lesz, amelyet csak nemzetközi összefogással lehet elvégezni. De el kell végezni, mert az olimpiának csak így van és így lesz értelme. Ha tiszta, ha ember küzd az ember ellen, nemes vetélkedésben. Az ilyen békés megmérettetésre pedig szüksége van nem csupán a mi nemzetünknek, de az egész emberiségnek. — kso — J Ülést tartott a megyei tanács Munkaerő(s) gondok sérülést tartott pénteken FőMegye Tanácsa dr . Sziklai Antal megyei tanácselnök vezetésével. A testület először személyi kérdésekben döntött. A megyei tanács végrehajtó bizottságának tagjává választotta dr . Varga Lajost, városunk tanácselnökét és Rauf Pált, Nagyvenyim tanácselnökét. A testület vita után elfogadta Fejér megye közlekedésfejlesztési tervjavaslatát, amely igen alapos vizsgálatokra és elemzésekre támaszkodva rögzíti a szükséges és 2010-ig várhatóan sorra kerülő fejlesztéseket, hogy minden közlekedési célú beruházás e koncepció része legyen, s hogy a helyi tanácsok tartalékolják a szükséges területeket. (A koncepcióról, amely többek között Duna-híd építését is előirányozza városunknál az ezredforduló után, augusztus 30-i lapszámunkban, a megyei tanács vb ülését követően számoltunk be részletesen.) Megvitatta a testület a munkaerőmozgás helyzetéről, annak várható alakulásáról, a pályakezdő fiatalok munkavállalási lehetőségeiről, a szakmunkásképzés személyi és tárgyi feltételeiről, az oktatás foglalkoztatáspolitikai igényekkel való összhangjáról szóló jelentést. Fejér megye foglalkoztatáspolitikáját a legutóbbi két esztendőben viszonylagos egyensúly jellemezte, ám ez az egyensúly egyre labilisabb. A vállalatok bejelentett álláshelyei 4000-ről 2300- ra csökkentek e két év alatt. Az elhelyezkedés nehezebbé válását jelzi, hogy a munkaközvetítők forgalma megtízszereződött. Folyamatosan rosszabbodtak a pályakezdő fiatalok álláshoz jutásának feltételei. Többnyire megoldatlan a megváltozott munkaképességű rehabilitáltak foglalkoztatása; a kisegítő iskolában végzett, majd a továbbiakban számukra a megyében három helyen (Székesfehérvárott, Dunaújvárosban, Velencén) létrehozott speciális kiegészítő képzésben részesített fiataloknak egyetlen álláshelyet sem kínáltak fel. A megyei tanács munkaügyi osztálya információt kért a megye hatvan jelentős vállalatától jövőbeni foglalkoztatási elképzeléseiről. Válaszaik szerint sem jelentős termékfelfutásra, sem új munkahelyeket teremtő beruházásokra nem lehet számítani, gazdasági stratégiájukra várhatóan a veszteséges tevékenységek felszámolása, a gyártmányszerkezet korszerűsítése lesz a jellemző, a munkaerőkereslet változatlansága, vagy mérsékelt csökkenése mellett. A foglalkoztatás kismértékű bővülésével csak a szolgáltató ágazatokban lehet számolni. Összességében az elhelyezkedés felkészülni nehezülésére kell Fejér megyében is. Fokozza e gondot, hogy a demográfiai hullám idején, a hetvenes évek elején született népes korosztályok munkába állítása a következő években lenne esedékes. Becslés szerint (erre pontos adat nincs) ma ezerre tehető a munkanélküliek száma Fejérben, de csak harmaduk keres munkalehetőséget. Ez ma még nem égető gond. Példa rá, hogy 170 személyt átképzéssel akart munkához juttatni a megyei tanács illetékes osztálya, de közülük mindössze 13-an mutattak hajlandóságot a tanfolyam elvégzésére. A foglalkoztatási alapból 5,6 millió forintot kapott Fejér megye, ám ebből mindössze hatszázezer forintot használt fel. A közhasznú munka megszervezésére — holott a költségek 70 százaléka ebből az alapból fedezhető — mindössze négy település tanácsa vállalkozott. Enyhít a növekvő elhelyezkedési gondokon, hogy mostanáig kísérletképpen a megyében bevezetett újrakezdési kölcsön intézményét november 1-jétől kiterjesztik az egész országra, így igénybevételére Fejérben is lesz lehetőség. Az ipar elodázhatatlan szerkezetváltása nagyobb követelményeket fog támasztani a munkavállalók szakképzettségével, átképezhetőségével szemben. Ezért szorgalmazza többek között a megyei KISZ-bizottság a konvertálható ismereteket nyújtó szakmacsoportos képzés bevezetését. CS. Gy. Az MHSZ megyei aktívaértekezlete Új vezetőség Új szellemben, az MHSZ közgyűlésének ez év júniusában hozott alapszabálya értelmében határozták meg a tennivalókat a szombaton Székesfehérváron rendezett megyei aktívaértekezleten. Az MHSZ valamennyi tevékenységi formájának a fiatalok nevelését kell szolgálnia — mondta Sallai Béla, az MHSZ megyei titkára, majd áttekintette és összegezte a klubok, szakkörök működésének feltételeit, eredményeit, s a gazdálkodás mérlegét. Az aktívaértekezlet küldöttei elfogadták a határozatot, majd megújították a megyei vezetőséget, amelynek titkárává Oláh Lászlót választották.