Dunaújvárosi Hírlap, 1989. február (34. évfolyam, 10-17. szám)

1989-02-03 / 10. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜL­et XXXIX. évfolyam, 10. szám ~ 1989. február 3., péntek ~ ára: 6,30 FtHí­RÍ­A? AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Emlékszel? Tél van most is. Igaz, nem a megszokott. Ha kinézek az ablakon, nem az ilyen­kor szokásos kép tárul a szemem elé. Tiszta, havas tájat álmodtam, de a sze­mem mást lát. A város ál­mos, nedves ködbe burko­lódzik, fagyos fűcsomóival élettelennek tűnik a föld is. Az égre nézek, de odafönn csak a füst gomolyog fá­radtan és piszkosan. Talán nem is odakint kell keresni álmomat; talán nem is ál­modni, hanem emlékezni kellene. Hiszen van mire emlékeznünk. Segítesz? Gyere, ülj ide mellém, kérlek! Emlékez­zünk együtt! Régen volt, ugye? Ezer­­kilencszáznegyvenötöt írtak. Tél volt akkor is, de nem tudhatjuk, milyen, hiszen egyikünk sem élt még. Egy szobában biztos ugyanúgy ültek valakik, ahogy mi ket­ten ülünk most itt. Kinézve az ablakon, talán gyönyörű havas tájat, talán ugyan­ilyen szomorú vidéket lát­tak. Biztos gyakran tekint­­gettek kifelé. Mert az em­berek vártak. Váltóit a bé­két, a szabadságot. Laká­sokban, pincékben, földbe ásott kunyhókban. A ba­rátok együtt, az ellensé­gek külön-külön. Mindenki a békét várta és álmodott magának nyugalmat, sza­badságot, szerelmet, csalá­dot. Akik túlélték a harco­kat, azok esélyt kaptak a továbblépésre, arra, hogy új életet kezdjenek. Új le­hetőségekkel, új tervekkel és új álmokkal. Azóta Pentelén is eltelt csaknem fél évszázadnyi idő. Közben mi is megszület­tünk. Most itt ülünk egy­más mellett és álmodunk. Álmodunk és tervezünk. S mert sokat változott a Vi­lág, álmaink és terveink is merészebbek. Az em­lékezés azonban segít, hogy ne feledjük: a béke a legfontosabb. A béke, s rajtunk is múlik, hogy meg­maradjon nekünk és az utá­nunk jövőknek. Most újra az ablakhoz megyek. A kép nem válto­zott, de én mégis szebb­nek látom a tájat. Nagyon szépnek. Békésnek. Szilágyi Irén Mit tanácsol az utódjának? (3. oldal) Viták a pártalapszervezetekben Megismerni a véleményeket Szükséges a párton belüli tájékoztatási rendszer meg­újítása. Elengedhetetlen, hogy a párttagok és párt­­szervezetek folyamatosan tá­jékozottak legyenek az MSZMP testületeinek dönté­seit megelőző elgondolások­ról és a határozatokról. A belső tájékoztatási rendszer módosításához illeszkednek azok a pártviták, amelyek a közelmúltban kezdődtek el, s amelyekről Szekeres Györ­gyöt, a városi pártbizottság­­ titkárát kérdeztük meg. — Mi a céljuk ezeknek a vitáknak? — Nem éppen hagyomá­nyos forma ez­ az országos pártértekezletet megelőző centrális működési mecha­nizmus idején csupán né­hány kérdésről kérték a párttagság véleményét. A kí­vánatos és deklarált alulról építkezés hatásos eleme le­het ez a forma, amellyel az a cél, hogy megismerjük a párttagok véleményét azok­ról a párton belüli folyama­tokról és kérdésekről, ame­lyek a tagság döntő többsé­gét érintik és érdeklik. Emellett a viták során kör­vonalazódhat, hogy párttag­jaink hogyan képzelik el sa­ját munkájuknak és a párt tevékenységének a megújí­tását, fejlődhet a párttagság vitakészsége, vitakultúrája, formálódhat az azonosságtu­data, és hatékonyabbá vál­hat a sok helyütt formális alapszervezeti munka. A párttagok maguk döntik el, hogy taggyűlésen, pártcso­­port-értekezleten, netán napokban kezdődött beszá­­­moló taggyűléssel egybeköt­ve rendezik-e a vitákat. Két téma köré szeretnénk orientálni a beszélgetéseket, s ezek mellett természetesen — s várhatóan minden bi­zonnyal — más gondokról is •szó esik. Az egyik témakör a munkahelyi és lakóhelyi pártmunka feladata és mód­szere. fel szeretnénk például tárni, hogy a párttagok a munkahelyi vagy a lakóte­rületi alapszervezetben akar­­nak-e és tudnak-e jobban tevékenykedni. A másik té­makör a párton belüli vá­lasztási mechanizmus. — És a későbbiekben? — A viták első köre feb­ruár közepéig lezajlik. Ez­után — nyár elején — a párton belüli platformok ki­alakításáról, a horizontális kapcsolatrendszerek lehető­ségéről, valamint a szerve­zeti szabályzatról tervezünk beszélgetéseket. Vevőként, eladóként egyaránt nehéz Átárazás Különbséget tenni, hogy melyik a könnyebb, tudomá­sul venni a csaknem folya­matos áremeléseket, vagy megszabott anyagi lehetősé­geink között élni a minden­napokat, a bevásárlást, nem lehet. Egyaránt így érzünk vásárlók és kereskedők, an­­­agi különbséggel, hogy a ke­reskedelemben dolgozók a napi megszokott munkán se­ túlórában lül délutánba, estébe nyúló pluszmunkával voltak kény­telenek elvégezni a nem ké­nyelmes feladatot, az átára­zást. sok — Az első idei árváltozó­átvezetésére fejenként 400—500 forintnyi túlórát kaptunk a vállalattól . (Folytatás a 8. oldalon) Nem vált a város díszévé a hajdan meredeken lefaragott Vörös Hadsereg úti rézsű, amely időközben két helyen is megrogyott. Annak idején a tanács beperelte a tervezőt és a kivitelezőt, ők elvégezték a „szükséges helyreállítást”. A meredek partoldalt csak a természet szépíti meg idővel valamelyest, azaz a csúnya betonlapokat elfedik az eléjük ültetett fák, bokrok, futónövé­nyek. (Tudjuk, hogy kevés a pénz, de véleményünk szerint nem ez az igazi megoldás...) A rézsű alja és az úttest közötti sávra egyébként a Pentele városrészt ellátó közművezetékek és az útszé­lesítés miatt van szükség (Wohlmann György felvétele) A megyei KISZ-bizottság költségvetése Mire elég a kevés Fejér megyében a KISZ megyei és városi bizottságai, valamint az Úttörőszövet­ség megyei és városi elnök­ségei 1989-ben 17,4 millió fo­rint költségvetési támogatás­sal gazdálkodhatnak, amely 75" %­-a az előző évi juttatás összegének, s ez reálérték­ben mintegy 50%-os csökke­nést jelent. Ilyen anyagi fel­tételekkel a KISZ Fejér Me­gyei Bizottsága politikai cél­jainak és üzemelésének költ­ségeit a saját bevételi for­rásai növelésével, illetve a kiadásai csökkentésével kí­vánja elérni. A bevételek növelésére elsősorban a — korábbi években költségve­tési támogatással működő — velencei politikai képzési központ és a bodajki úttö­rőtábor szabad kapacitásá­nak értékesítése nyújt fede­zetet. A politikai képzési köz­pont 1989-től — támogatás nélkül — olyan közösségi célú, üdülési, kulturális és képzési funkciókat lát vállalkozói jelleggel, amely­ek­nek kezdetben a létesítmény önfenntartó működését kell pénzt eredményeznie, majd később a KISZ bevételi forrásait bő­vítheti. A hasznosításra egy­idejűleg több cél vizsgálatá­val kerül sor. Ezek sorában — a megyei gondok enyhíté­sére — lehetséges az intéz­mény átmeneti bekapcsolá­sa az állami középfokú ok­tatásba is. További bevételi lehetőséget lát a testület az alkalmazott technikai esz­közök szabad kapacitásának hasznosításában, valamint céltámogatások és pályáza­tok elnyerésében. (Folytatás a 3. oldalon) Csoportot alakítanak-e a nem párttag tanácstagok? Még csak javaslat A tanács ügyrendi és igaz­gatási bizottságának legutób­bi ülésén azzal a javaslattal állt elő Lántzos András tanácstag, hogy a nem párt­tag tanácstagok alakítsák meg önálló csoportjukat, mi­vel a választási ciklusban már két ízben is előfordult, hogy összehívták a párttag tanácstagokat a döntéshoza­tal előtt. A bizottság nem utasította el, de nem is tá­mogatta a javaslatot. A városi tanács testületé­ben 61 tanácstag van, közü­lük 38-an tagjai az MSZMP- nek. *T Vita a népfront megújulásáról Mind a tíz körzetben Országos vitát rendez a Hazafias Népfront, megúju­lásáról és feladatairól. városi népfrontkörzetek feb­­­ruárban tartják megbeszélé­seiket a vitaanyagról. A kertvárosi körzet 6-án 16.30- kor a PIV iskolában. A Ság­­vári városrész 7-jén 17 órakor a Gábor Áron utca 2 a. szám alatti párthelyiségben. A bel­városi körzet 9-én 16 órakor a népfrontklubban. Ugyanak­kor a Pentele városrésziek a városrészi pártházban. A Batsányi városrésziek 13-án 18 órakor a nyugdíjasház­ban. Aznap 17 órakor technikumiak a Gábor Áron­a utca 2 á. szám alatti párthe­lyiségben. A Barátság vá­rosrészi körzet 14-én 15.30- kor a Vasmű Klubban, 17 órai kezdettel pedig a Ró­mai városrésziek az MMK- ban és a Békevárosiak Szabadság út 30. szám alatti a párthelyiségben. A Dózsa vá­rosrészi körzet 15-én 17 óra­kor a Derkovits utca 6. szám alatti párthelyiségben. A körzeti elnökségek vár­ják az érdeklődőket. Mellőzendő az aktaszaporítás Helyszínen, szóban Észrevételek, javaslatok, panaszok özöne árasztja el a városi tanács szakigazgatási szerveit minden esztendőben, a tanácstagi beszámolók idő­szakában. Tavaly például ezek együttes száma 339 volt. A tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztett be­számoló azt vizsgálta: meg­felel-e a törvényes előírá­soknak a lakossági észrevé­telek, javaslatok, panaszok intézésének módja. A testü­leti vita azt állapította meg: körülményessé teszi a vá­laszadást az a tavaly beve­zetett gyakorlat, hogy a ta­nácstag is láttamozza az il­letékes tanácsi osztály által megfogalmazott választ. A tanácstagi beszámolókon elhangzottak jó része a la­kóházak állapotával, vala­milyen közszolgáltatással, városfejlesztéssel kapcsola­tos, orvoslásuk, megoldásuk gyakran nem tartozik a ta­nács hatáskörébe, vagy ele­gendő pénz hiányában be­látható időn belül nem le­het sort keríteni megvalósí­tásukra. Ezek jegyzőkönyve­zése, továbbítása más szer­vekhez, majd a válaszok összegyűjtése, aláírattatása és postázása az esetek jó ré­szében felesleges aktaszapo­rítás, ezért célszerű arra tö­rekedni, hogy a helyszínen élőszóban válaszoljanak az ilyen állampolgári észrevé­telekre, javaslatokra. A tanácstagi beszámolókon elhangzó hozzászólások má­sik része hathatós segítséget nyújt a lakosság egyetértésé­vel találkozó várospolitika kialakításához. Például a te­metői buszjáratok rendsze­ressé tétele, a Frangepán­a utcai kis ABC létrehozása, Pentele városrészben a szemétszállítás bevezetése, több Pentele városrészi ut­cának szilárd burkolatúvá alakítása, városszerte új par­kolóhelyek létesítése, ilyen kezdeményezésnek az ered­ménye. A megoldás az lehet, ha a tanács terveiről, lehetőségei­ről bővebb és részletesebb tájékoztatást kap a lakos­ság, így az irreális elképze­lések, javaslatok száma csökkenhet, ezek helyszínen történő megválaszolása egy­szerűbb, s több figyelem és energia juthat az érdemi ügyekre. A Pentele városrészi Mo­hácsi utca lakói indítványoz­ták utcájuk nevének Rác­domb utcára való változta­tását mondván, ez pontosab­ban megjelöli, merre kere­sendő lakóhelyük. A kezde­ményező tanácstag kérésére a végrehajtó bizottság fog­lalt állást az ügyben, s el­utasította a kérést, mert a Mohácsi utcát II. Lajos ki­rály mohácsi csatamezőre történő vonulásának emlé­kére nevezték el. Az esedé­kes népszámlálásra és várhatóan nemsokára sorra a kerülő tanácstagi és ország­­gyűlési képviselői választá­sokra tekintettel, 1990 júni­usa előtt csak rendkívül in­dokolt esetben lehet utcane­vet változtatni. Az utcanév­­változás indokolatlanul ró terheket az ott lakókra, hi­szen a földhivataltól a kü­lönféle szolgáltató szervekig, számos helyen át kell vezet­tetni a címváltozást.­­B­Átmenetileg felfüggesz­tette a városi tanács végre­hajtó bizottsága az állami la­kóházak megvásárlására irá­nyuló, már benyújtott kérel­mek elbírálását, mivel az év elején megváltozott néhány, e kérdéskört szabályozó köz­ponti előírás, s a helyi ta­nácsrendeletet is módosítani szükséges, hogy a központi jogszabályokkal összhangban legyen a helyi szabályozás. Kevesebb helyiség, kisebb apparátus... a ga­r­r ^ m »1 * A szűkös központi források megfontolt gazdálkodásra késztetik az ifjúsági szövet­ség szervezeteit. Megyénk KISZ-bizottsága is gazdálko­dása racionalizálására kény­szerül. (Elképzeléseiről­­ la­punkban számolunk be.) Ho­gyan érinti a támogatás csökkenése városunk KISZ- bizottságának munkáját? — erről kérdeztük Kapás Zsol­tot, a városi KISZ-bizottság titkárát. mi — Jelentősen csökkent a költségvetésünk is — mondja. — Az üzemeltetést egész évre ki kell fizetnünk, politikai feladatokra az év első négy hónapjára nem tervezünk. Csak két rendez­vényünk lesz: március 15-e és a küldöttértekezlet. — Miért csak az első négy hónapról van szó? — Valószínűleg a KISZ- kongresszus sok olyan hatá­rozatot hoz majd, amely gyökeresen megváltoztatja gazdálkodásunkat és mun­kánkat, így nem lenne sze­rencsés ezekre előre tervez­ni. Mindenesetre úgy látszik, hogy addig ki tudunk jönni a pénzünkből. — A megye városi bizott­ságai közül az itteni költség­­vetése a legmagasabb. Mi­­ ennek az oka? — Ránézésre úgy néz ki, mintha mi kapnánk a leg­nagyobb támogatást, de való­jában az üzemelési költsé­geink magasabbak az átla­gosnál.­­ A megyei szervek kü­lönböző módon próbálkoznak kiadásaik csökkentésével. Fontolgatják például azt is, hogy összeköltözik a megye­bizottság a székesfehérvári városival. Lehet a költségből nálunk is valamilyen módon lefaragni? — Természetesen mi is rá­kényszerülünk az üzemelte­tés költségeinek csökkentésé­re, így többek között korlá­tozni kívánjuk a bérleti dí­jakat. Lemond az apparátus egyelőre három helyiségéről, s áprilistól további egyről. — Szó van-e az apparátus létszámának leépítéséről is? — Ez minket is érint. Bár szerencsére el nem kell kül­denünk senkit. Több kollé­gánk van vagy lesz ugyanis gyermekgondozási szabadsá­gon. Úgy tervezzük, hogy egy titkár és egy vagy két munkatárs fog az apparátus­ban dolgozni. — Az úttörőszövetség a gazdálkodási nehézségek miatt vált külön a KISZ- től? — Az úttörőszövetség első­­sorban az új elképzeléseihez szeretne nagyobb önállósá­got. Illetve van néhány terü­let, ahol a KISZ­ és az út­törővezetők között nem jó a munkakapcsolat. Zavart okoz az is hogy az ifjúsági szö­vetség a párt, az úttörőszö­vetség a társadalom gyer­mekszervezete, mégis felet­tük eddig a patronáló, támo­gató szerepkört a KISZ-szer­­vezetek látták el. Az önálló­sodással partneri viszony alakulhat ki, s Úttörők Szövetsége a Magyar nem KISZ, hanem valóban a tár­a­sadalom gyermekszervezete lesz. A különválásban két­ségkívül gazdálkodási körül­mények is szerepet játszthat­­tak. Klamerusz Ilona Mária városi úttörőelnök szerint itt egészséges, jó kapcsolat volt eddig is a két szervezet kö­zött: — Teljesen önállóan dol­gozhattunk, s ha kértünk se­gítséget, támogatást is kap­tunk. Remélem, hogy a kü­lönválás ellenére is fenn tudjuk tartani a korábbi jó kapcsolatunkat. Nem kön­­­nyít a helyzetünkön az sem, hogy saját keretből kell gaz­dálkodnunk. Ez is kevesebb lett az előző évekhez képest. Hogy mit tudunk az elkép­zeléseinkből, a terveinkből megvalósítani, ez még a jö­vő kérdése. — f. gy. —

Next