Dunaújvárosi Hírlap, 1989. február (34. évfolyam, 10-17. szám)
1989-02-03 / 10. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLet XXXIX. évfolyam, 10. szám ~ 1989. február 3., péntek ~ ára: 6,30 FtHíRÍA? AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Emlékszel? Tél van most is. Igaz, nem a megszokott. Ha kinézek az ablakon, nem az ilyenkor szokásos kép tárul a szemem elé. Tiszta, havas tájat álmodtam, de a szemem mást lát. A város álmos, nedves ködbe burkolódzik, fagyos fűcsomóival élettelennek tűnik a föld is. Az égre nézek, de odafönn csak a füst gomolyog fáradtan és piszkosan. Talán nem is odakint kell keresni álmomat; talán nem is álmodni, hanem emlékezni kellene. Hiszen van mire emlékeznünk. Segítesz? Gyere, ülj ide mellém, kérlek! Emlékezzünk együtt! Régen volt, ugye? Ezerkilencszáznegyvenötöt írtak. Tél volt akkor is, de nem tudhatjuk, milyen, hiszen egyikünk sem élt még. Egy szobában biztos ugyanúgy ültek valakik, ahogy mi ketten ülünk most itt. Kinézve az ablakon, talán gyönyörű havas tájat, talán ugyanilyen szomorú vidéket láttak. Biztos gyakran tekintgettek kifelé. Mert az emberek vártak. Váltóit a békét, a szabadságot. Lakásokban, pincékben, földbe ásott kunyhókban. A barátok együtt, az ellenségek külön-külön. Mindenki a békét várta és álmodott magának nyugalmat, szabadságot, szerelmet, családot. Akik túlélték a harcokat, azok esélyt kaptak a továbblépésre, arra, hogy új életet kezdjenek. Új lehetőségekkel, új tervekkel és új álmokkal. Azóta Pentelén is eltelt csaknem fél évszázadnyi idő. Közben mi is megszülettünk. Most itt ülünk egymás mellett és álmodunk. Álmodunk és tervezünk. S mert sokat változott a Világ, álmaink és terveink is merészebbek. Az emlékezés azonban segít, hogy ne feledjük: a béke a legfontosabb. A béke, s rajtunk is múlik, hogy megmaradjon nekünk és az utánunk jövőknek. Most újra az ablakhoz megyek. A kép nem változott, de én mégis szebbnek látom a tájat. Nagyon szépnek. Békésnek. Szilágyi Irén Mit tanácsol az utódjának? (3. oldal) Viták a pártalapszervezetekben Megismerni a véleményeket Szükséges a párton belüli tájékoztatási rendszer megújítása. Elengedhetetlen, hogy a párttagok és pártszervezetek folyamatosan tájékozottak legyenek az MSZMP testületeinek döntéseit megelőző elgondolásokról és a határozatokról. A belső tájékoztatási rendszer módosításához illeszkednek azok a pártviták, amelyek a közelmúltban kezdődtek el, s amelyekről Szekeres Györgyöt, a városi pártbizottság titkárát kérdeztük meg. — Mi a céljuk ezeknek a vitáknak? — Nem éppen hagyományos forma ez az országos pártértekezletet megelőző centrális működési mechanizmus idején csupán néhány kérdésről kérték a párttagság véleményét. A kívánatos és deklarált alulról építkezés hatásos eleme lehet ez a forma, amellyel az a cél, hogy megismerjük a párttagok véleményét azokról a párton belüli folyamatokról és kérdésekről, amelyek a tagság döntő többségét érintik és érdeklik. Emellett a viták során körvonalazódhat, hogy párttagjaink hogyan képzelik el saját munkájuknak és a párt tevékenységének a megújítását, fejlődhet a párttagság vitakészsége, vitakultúrája, formálódhat az azonosságtudata, és hatékonyabbá válhat a sok helyütt formális alapszervezeti munka. A párttagok maguk döntik el, hogy taggyűlésen, pártcsoport-értekezleten, netán napokban kezdődött beszámoló taggyűléssel egybekötve rendezik-e a vitákat. Két téma köré szeretnénk orientálni a beszélgetéseket, s ezek mellett természetesen — s várhatóan minden bizonnyal — más gondokról is •szó esik. Az egyik témakör a munkahelyi és lakóhelyi pártmunka feladata és módszere. fel szeretnénk például tárni, hogy a párttagok a munkahelyi vagy a lakóterületi alapszervezetben akarnak-e és tudnak-e jobban tevékenykedni. A másik témakör a párton belüli választási mechanizmus. — És a későbbiekben? — A viták első köre február közepéig lezajlik. Ezután — nyár elején — a párton belüli platformok kialakításáról, a horizontális kapcsolatrendszerek lehetőségéről, valamint a szervezeti szabályzatról tervezünk beszélgetéseket. Vevőként, eladóként egyaránt nehéz Átárazás Különbséget tenni, hogy melyik a könnyebb, tudomásul venni a csaknem folyamatos áremeléseket, vagy megszabott anyagi lehetőségeink között élni a mindennapokat, a bevásárlást, nem lehet. Egyaránt így érzünk vásárlók és kereskedők, anagi különbséggel, hogy a kereskedelemben dolgozók a napi megszokott munkán se túlórában lül délutánba, estébe nyúló pluszmunkával voltak kénytelenek elvégezni a nem kényelmes feladatot, az átárazást. sok — Az első idei árváltozóátvezetésére fejenként 400—500 forintnyi túlórát kaptunk a vállalattól . (Folytatás a 8. oldalon) Nem vált a város díszévé a hajdan meredeken lefaragott Vörös Hadsereg úti rézsű, amely időközben két helyen is megrogyott. Annak idején a tanács beperelte a tervezőt és a kivitelezőt, ők elvégezték a „szükséges helyreállítást”. A meredek partoldalt csak a természet szépíti meg idővel valamelyest, azaz a csúnya betonlapokat elfedik az eléjük ültetett fák, bokrok, futónövények. (Tudjuk, hogy kevés a pénz, de véleményünk szerint nem ez az igazi megoldás...) A rézsű alja és az úttest közötti sávra egyébként a Pentele városrészt ellátó közművezetékek és az útszélesítés miatt van szükség (Wohlmann György felvétele) A megyei KISZ-bizottság költségvetése Mire elég a kevés Fejér megyében a KISZ megyei és városi bizottságai, valamint az Úttörőszövetség megyei és városi elnökségei 1989-ben 17,4 millió forint költségvetési támogatással gazdálkodhatnak, amely 75" %-a az előző évi juttatás összegének, s ez reálértékben mintegy 50%-os csökkenést jelent. Ilyen anyagi feltételekkel a KISZ Fejér Megyei Bizottsága politikai céljainak és üzemelésének költségeit a saját bevételi forrásai növelésével, illetve a kiadásai csökkentésével kívánja elérni. A bevételek növelésére elsősorban a — korábbi években költségvetési támogatással működő — velencei politikai képzési központ és a bodajki úttörőtábor szabad kapacitásának értékesítése nyújt fedezetet. A politikai képzési központ 1989-től — támogatás nélkül — olyan közösségi célú, üdülési, kulturális és képzési funkciókat lát vállalkozói jelleggel, amelyeknek kezdetben a létesítmény önfenntartó működését kell pénzt eredményeznie, majd később a KISZ bevételi forrásait bővítheti. A hasznosításra egyidejűleg több cél vizsgálatával kerül sor. Ezek sorában — a megyei gondok enyhítésére — lehetséges az intézmény átmeneti bekapcsolása az állami középfokú oktatásba is. További bevételi lehetőséget lát a testület az alkalmazott technikai eszközök szabad kapacitásának hasznosításában, valamint céltámogatások és pályázatok elnyerésében. (Folytatás a 3. oldalon) Csoportot alakítanak-e a nem párttag tanácstagok? Még csak javaslat A tanács ügyrendi és igazgatási bizottságának legutóbbi ülésén azzal a javaslattal állt elő Lántzos András tanácstag, hogy a nem párttag tanácstagok alakítsák meg önálló csoportjukat, mivel a választási ciklusban már két ízben is előfordult, hogy összehívták a párttag tanácstagokat a döntéshozatal előtt. A bizottság nem utasította el, de nem is támogatta a javaslatot. A városi tanács testületében 61 tanácstag van, közülük 38-an tagjai az MSZMP- nek. *T Vita a népfront megújulásáról Mind a tíz körzetben Országos vitát rendez a Hazafias Népfront, megújulásáról és feladatairól. városi népfrontkörzetek februárban tartják megbeszéléseiket a vitaanyagról. A kertvárosi körzet 6-án 16.30- kor a PIV iskolában. A Ságvári városrész 7-jén 17 órakor a Gábor Áron utca 2 a. szám alatti párthelyiségben. A belvárosi körzet 9-én 16 órakor a népfrontklubban. Ugyanakkor a Pentele városrésziek a városrészi pártházban. A Batsányi városrésziek 13-án 18 órakor a nyugdíjasházban. Aznap 17 órakor technikumiak a Gábor Árona utca 2 á. szám alatti párthelyiségben. A Barátság városrészi körzet 14-én 15.30- kor a Vasmű Klubban, 17 órai kezdettel pedig a Római városrésziek az MMK- ban és a Békevárosiak Szabadság út 30. szám alatti a párthelyiségben. A Dózsa városrészi körzet 15-én 17 órakor a Derkovits utca 6. szám alatti párthelyiségben. A körzeti elnökségek várják az érdeklődőket. Mellőzendő az aktaszaporítás Helyszínen, szóban Észrevételek, javaslatok, panaszok özöne árasztja el a városi tanács szakigazgatási szerveit minden esztendőben, a tanácstagi beszámolók időszakában. Tavaly például ezek együttes száma 339 volt. A tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztett beszámoló azt vizsgálta: megfelel-e a törvényes előírásoknak a lakossági észrevételek, javaslatok, panaszok intézésének módja. A testületi vita azt állapította meg: körülményessé teszi a válaszadást az a tavaly bevezetett gyakorlat, hogy a tanácstag is láttamozza az illetékes tanácsi osztály által megfogalmazott választ. A tanácstagi beszámolókon elhangzottak jó része a lakóházak állapotával, valamilyen közszolgáltatással, városfejlesztéssel kapcsolatos, orvoslásuk, megoldásuk gyakran nem tartozik a tanács hatáskörébe, vagy elegendő pénz hiányában belátható időn belül nem lehet sort keríteni megvalósításukra. Ezek jegyzőkönyvezése, továbbítása más szervekhez, majd a válaszok összegyűjtése, aláírattatása és postázása az esetek jó részében felesleges aktaszaporítás, ezért célszerű arra törekedni, hogy a helyszínen élőszóban válaszoljanak az ilyen állampolgári észrevételekre, javaslatokra. A tanácstagi beszámolókon elhangzó hozzászólások másik része hathatós segítséget nyújt a lakosság egyetértésével találkozó várospolitika kialakításához. Például a temetői buszjáratok rendszeressé tétele, a Frangepána utcai kis ABC létrehozása, Pentele városrészben a szemétszállítás bevezetése, több Pentele városrészi utcának szilárd burkolatúvá alakítása, városszerte új parkolóhelyek létesítése, ilyen kezdeményezésnek az eredménye. A megoldás az lehet, ha a tanács terveiről, lehetőségeiről bővebb és részletesebb tájékoztatást kap a lakosság, így az irreális elképzelések, javaslatok száma csökkenhet, ezek helyszínen történő megválaszolása egyszerűbb, s több figyelem és energia juthat az érdemi ügyekre. A Pentele városrészi Mohácsi utca lakói indítványozták utcájuk nevének Rácdomb utcára való változtatását mondván, ez pontosabban megjelöli, merre keresendő lakóhelyük. A kezdeményező tanácstag kérésére a végrehajtó bizottság foglalt állást az ügyben, s elutasította a kérést, mert a Mohácsi utcát II. Lajos király mohácsi csatamezőre történő vonulásának emlékére nevezték el. Az esedékes népszámlálásra és várhatóan nemsokára sorra a kerülő tanácstagi és országgyűlési képviselői választásokra tekintettel, 1990 júniusa előtt csak rendkívül indokolt esetben lehet utcanevet változtatni. Az utcanévváltozás indokolatlanul ró terheket az ott lakókra, hiszen a földhivataltól a különféle szolgáltató szervekig, számos helyen át kell vezettetni a címváltozást.BÁtmenetileg felfüggesztette a városi tanács végrehajtó bizottsága az állami lakóházak megvásárlására irányuló, már benyújtott kérelmek elbírálását, mivel az év elején megváltozott néhány, e kérdéskört szabályozó központi előírás, s a helyi tanácsrendeletet is módosítani szükséges, hogy a központi jogszabályokkal összhangban legyen a helyi szabályozás. Kevesebb helyiség, kisebb apparátus... a garr ^ m »1 * A szűkös központi források megfontolt gazdálkodásra késztetik az ifjúsági szövetség szervezeteit. Megyénk KISZ-bizottsága is gazdálkodása racionalizálására kényszerül. (Elképzeléseiről lapunkban számolunk be.) Hogyan érinti a támogatás csökkenése városunk KISZ- bizottságának munkáját? — erről kérdeztük Kapás Zsoltot, a városi KISZ-bizottság titkárát. mi — Jelentősen csökkent a költségvetésünk is — mondja. — Az üzemeltetést egész évre ki kell fizetnünk, politikai feladatokra az év első négy hónapjára nem tervezünk. Csak két rendezvényünk lesz: március 15-e és a küldöttértekezlet. — Miért csak az első négy hónapról van szó? — Valószínűleg a KISZ- kongresszus sok olyan határozatot hoz majd, amely gyökeresen megváltoztatja gazdálkodásunkat és munkánkat, így nem lenne szerencsés ezekre előre tervezni. Mindenesetre úgy látszik, hogy addig ki tudunk jönni a pénzünkből. — A megye városi bizottságai közül az itteni költségvetése a legmagasabb. Mi ennek az oka? — Ránézésre úgy néz ki, mintha mi kapnánk a legnagyobb támogatást, de valójában az üzemelési költségeink magasabbak az átlagosnál. A megyei szervek különböző módon próbálkoznak kiadásaik csökkentésével. Fontolgatják például azt is, hogy összeköltözik a megyebizottság a székesfehérvári városival. Lehet a költségből nálunk is valamilyen módon lefaragni? — Természetesen mi is rákényszerülünk az üzemeltetés költségeinek csökkentésére, így többek között korlátozni kívánjuk a bérleti díjakat. Lemond az apparátus egyelőre három helyiségéről, s áprilistól további egyről. — Szó van-e az apparátus létszámának leépítéséről is? — Ez minket is érint. Bár szerencsére el nem kell küldenünk senkit. Több kollégánk van vagy lesz ugyanis gyermekgondozási szabadságon. Úgy tervezzük, hogy egy titkár és egy vagy két munkatárs fog az apparátusban dolgozni. — Az úttörőszövetség a gazdálkodási nehézségek miatt vált külön a KISZ- től? — Az úttörőszövetség elsősorban az új elképzeléseihez szeretne nagyobb önállóságot. Illetve van néhány terület, ahol a KISZ és az úttörővezetők között nem jó a munkakapcsolat. Zavart okoz az is hogy az ifjúsági szövetség a párt, az úttörőszövetség a társadalom gyermekszervezete, mégis felettük eddig a patronáló, támogató szerepkört a KISZ-szervezetek látták el. Az önállósodással partneri viszony alakulhat ki, s Úttörők Szövetsége a Magyar nem KISZ, hanem valóban a tárasadalom gyermekszervezete lesz. A különválásban kétségkívül gazdálkodási körülmények is szerepet játszthattak. Klamerusz Ilona Mária városi úttörőelnök szerint itt egészséges, jó kapcsolat volt eddig is a két szervezet között: — Teljesen önállóan dolgozhattunk, s ha kértünk segítséget, támogatást is kaptunk. Remélem, hogy a különválás ellenére is fenn tudjuk tartani a korábbi jó kapcsolatunkat. Nem könnyít a helyzetünkön az sem, hogy saját keretből kell gazdálkodnunk. Ez is kevesebb lett az előző évekhez képest. Hogy mit tudunk az elképzeléseinkből, a terveinkből megvalósítani, ez még a jövő kérdése. — f. gy. —