Dunaújvárosi Hírlap, 1989. április (34. évfolyam, 28-35. szám)
1989-04-07 / 28. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! XXXIX. évfolyam 28. szám ~ 1989. április 7., péntek ~ óra: 6,30 Ft HÍRLAP AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Felszabadulásunk évfordulóján koszorúzás, megemlékezés Hazánk felszabadulásának 44. évfordulójára emlékeztek kedden országszerte. Ez alkalomból városunkban koszorúzási ünnepséget rendeztek a szovjet hősi emlékműnél: városunk politikai és állami testületeinek vezetői, vállalatok, intézmények képviselői helyezték el az emlékezés virágait. Az ünnepségen részt vett Barts Oszkárné, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára. A koszorúzási ünnepségen beszédében Fejes László, a városi tanács általános elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy európai viszonylatban is kis létszámú népünk szinte az államalapítás pillanatától állandóan harcban állt a külső támadók, a hódítási kísérletek ellen, valamint a fejlődést akadályozó belső erőkkel. „Soha nem sikerült azonban megtörni azt az erőt, amely a fennmaradásért, a fejlődésért harcolva, az elnyomás legsötétebb időszakaiban is képes volt fennmaradni, megújulni és függetlenségi harcot, hordozó társadalmi változást forradalommá fejlődni. Minden év tavaszán megünnepeljük azokat az évfordulókat, melyek a forradalmaknak állítanak emléket.” Április 4-e jelentőségéről elmondta: ez a dátum azt jelentette, hogy hazánk felett elvonult az emberiség történelmének legvéresebb, legtöbb áldozatot követelő háborúja. Azt jelentette, hogy egyszer és mindenkorra lezárult az ellenforradalmi rendszer korszaka. Felszabadulásunk egyben azt is jelentette, hogy a magyar nép lehetőséget kapott a megújulásra. Napjaink történelméről szólva kiemelte, hogy ismét megújulásra van szükség a társadalom és a gazdaság területén egyaránt. „Semmilyen erő nem akadályozhat bennünket, csak a saját belső gyengeségünk, a széthúzás, az egyetértés és főleg az együttműködés hiánya. Felelősségünk ennél fogva óriási ! Egy soha nem létezett és működött demokratikus társadalmat kell megvalósítanunk, és megtalálnunk a magyar utat! Tisztelettel és kegyelettel emlékezett azokra, akik életüket áldozták hazánk felszabadításáért, és így a felszabadulás már nem hozhatta el nekik a szabadságot. A koszorúzási ünnepség a felsorakozott fegyveres egységek díszelgésével ért véget. Az ünnep alkalmából kitüntetéseket is átadtak. (A kitüntetettek névsorát a 3. oldalon olvashatják.) A becsült kár 3 millió forint • Személyi sérülés nem történt Kilyukadt az üst A Dunai Vasmű folyamatos acélművében váratlan esemény zavarta meg hétfőn a termelőmunkát. Több város tűzoltóit kellett mozgósítani a keletkezett tűz eloltására, személyi szerencsére sérülés nem történt. Dr. Szabó Ferencet, a vállalat vezérigazgatóját kértük meg arra, hogy mondja el, mi történt. • Április 3-án 15 óra 20 perckor a FÁM II-es számú egységénél acélöntést végeztek. A fordítóüst egyik szálán normálisan öntöttek, a másikra az új üstöt helyezték, amit a martinacélműnél csapoltak tele. Ez az üst arra várt, hogy a közbenső üst fölé helyezzék. 15 óra 25 perckor észrevették az ott dolgozók, hogy sugárban ömlik az acél az üst közepe táján keletkezett lyukon. A szerencsétlen helyzet abból adódott, hogy az üstnek azon az oldalán történt a lyukadás, amelyik a fordítóberendezés tengelye felől volt, így az acél nem a védőcsatornába folyt, hanem a padozatra, illetve a berendezésre. A közelben álló darut azonnal odairányították, hogy emelje fel az üstöt, de a nagy sugárban ömlő acél nagy része a helyszínen elfolyt. Az üst alján, utolsó harmadában levő acélmennyiséget normálisan leöntötték. Körülbelül 80 tonna acél folyt el — egy üst 150 tonnás. A tűzoltókat értesítették, majd a tűz eloltása után a fordítóberendezést leszerelték, ennek kijavítása hamarosan elkezdődik. A fI-es öntőgépen április 7-ére kezdik újra az öntést a fordítóberendezés kiiktatásával, ami azt jelenti, hogy a termelést csökkenteni nem (Folytatás a 8. oldalon) A fordítóberendezés megsérült tengelye (Wohlmann György felvétele) Ma este Dunaföldváron Várossá nyilvánítva Dunaföldvárt 41 másik nagyközséggel egyetemben várossá nyilvánította a közelmúltban az Elnöki Tanács. A városavató ünnepségre ma este 7 órakor a várkertben (rossz idő esetén az általános iskola tornacsarnokában) kerül sor. Az ünnepség szónoka Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Húsz-harminc lakást nem fogadtak el az OTP-nél Az Országos Takarékpénztár, illetve Fejér megyei igazgatósága hitelpolitikájáról és a tanácsi gazdálkodást segítő tevékenységéről hallgatott meg tájékoztatót egyebek között múlt pénteki ülésén a megyei tanács testülete. Horváth Ferenc, az OTP megyei igazgatója elmondta, hogy ez év januárjától más kereskedelmi bankokkal azonosak a jogaik, ám a piaci versenyben egyre nehezebb a betétgyűjtés, hiszen a banki letéti jegyek, a kincstárjegyek, a kötvények és a Postabank versenyeznek a megtakarításokért. Az OTP Fejér megyei betétállománya 7,5 milliárd forint, a takarékszövetkezeteké pedig 1,8 milliárd. Ezzel szemben a lakosságnak nyújtott hitel 11 milliárd forint, ráadásul ennek 85 százaléka hosszú lejáratú kölcsön. Jelenleg jogszabály alapján az OTP kezeli a tanácsok pénzét. Rövid lejáratú hitelek finanszírozásával a tanácsok rendelkezésére áll az OTP, igaz, a korábbinál magasabb, 10—19 százalék közötti kamat felszámításával. A kamat mértéke a hitel időtartamától függ. Nagyobb a gond a tanácsi fejlesztésekhez igényelt hitellel. Ilyen célú, hosszú lejáratú támogatásra mintegy 105 millió forintot tud Fejér megye számára biztosítani az OTP, az igény viszont ennek háromszorosa. A forráshiány az oka annak is, hogy az MNB újabb döntéséig víziközmű társulásokhoz sem tud az OTP hitelt nyújtani. Ez a korlátozás nem vonatkozik a múlt esztendőben megalakult víziközmű társulatokra. A tájékoztatót követő vitában többen is felszólaltak, köztük Balsay István, Székesfehérvár tanácselnöke, aki élesen kifogásolta az OTP lakásvisszavásárlási, pontosabban a visszavásárlást megtagadó gyakorlatát. Horváth Ferenc válaszában arra hivatkozott, hogy 1989. január 1-jétől bizonyos esetekben nem adható szociálpolitikai kedvezmény a visszavásárolt lakások újraértékesítésekor, így azok nem lennének eladhatóak. Ezt az új szabályozást „a a 22-es csapdájának” nevezte tanácsülésen a megyei igazgató.a-A megyei tanácsülést követően megkérdeztük Horváth Istvánt, az OTP dunaújvárosi fiókjának igazgatóját, mi a helyzet városunkban a lakásvisszavásárlásokkal? A január elsejével bevezetett változás lényege, hogy azoknak a lakásoknak az értékesítésénél nem nyújthat az OTP szociálpolitikai kedvezményt, amelyeket olyanok ajánlanak fel, akik saját maguk által épített lakásba költöznek, vagy lakást vásárolnak, illetve összeköltözés miatt bocsátanák áruba lakásukat. Emez új rendelkezés szerint a dunaújvárosi OTP eddig húsz- harminc felajánlott lakás megvásárlásától zárkózott el. Nem vonatkozik a megszorítás az 1989. január elseje előtt megvásárolt mintegy százhúsz lakásra, így egyelőre zavartalan marad az OTP lakásértékesítése. Megvásárolja az OTP a szociálpolitikai kedvezménnyel támogatott „licit”-lakások tulajdonosainak korábbi lakását, mert az a továbbiakban is szociálpolitikai kedvezménnyel értékesíthető. Cs. Gy. FMFSZ A KISZ helyett Milyen szervezeti keretek között, milyen politikai program alapján működjön a KISZ helyi utódszervezete és hogyan nevezzék azt, kik legyenek a vezetői? Ezekre a kérdésekre adott választ a KISZ megyei küldöttgyűlése vasárnap Székesfehérvárott. Bár a napirendi pontok súlyosak voltak, mégsem alakult ki nagy vita, talán azért, mert minden településen megtárgyalták az előre kiadott tervezetet a fórumot megelőzően. (A szavazati joggal rendelkezőknek csak hatvanhat százaléka jelent meg.) Délelőtt meghallgatták résztvevők a KISZ megyebizottságának beszámolóját, majd az utódszervezet alapszabályát és programtervezetét vitatták meg a küldöttek. Ezt követték a hozzászólások. Felszólalt többek között Kapás Zsolt, városunk KISZ- bizottságának titkára, s elmondta, hogy bár Dunaújváros fiataljai közvetlenül az országos központhoz csatlakoztak, de változatlanul részt kívánnak venni a megye ifjúsági életében. Délután hosszú és ismétlésektől terhes vita után elfogadták a küldöttek az új alapszabályt a programnyilatkozatot. A szervezet a Fejér Megyei Fiatalok Szövetsége nevet vette fel. Végezetül megválasztották szervezet első titkárává Krancsun Csabát, titkárává Laczi Zoltánt. Az építők álláspontja Évek óta január és április között élénk vita, tájilálgatás folyik városunkban, vajon lesz-e, vagy helyes-e felvonulást szervezni május elsején, így történt ez az idén is. A többiször hangoztatott érvek színesedtek, gazdagodtak úgy az egyik, mint a másik álláspont mellett. Ma, amikor különböző célok érdekében néhány tíz ember úgy dönt, hogy felvonulással tiltakozik, vagy támogat valamit, hitet tesz valami mellett, vagy ápolja hagyományait, akkor célszerű arról vitázni, hogy legyen, vagy ne legyen május elsején felvonulás? Úgy véljük, nem a lényegről vitatkozunk, nevezetesen arról, hogyan lehetne a város lakossága számára szebb, változatosabb, maradandóbb és vidámabb ünnepi lehetőségeket kínálni, biztosítani. Álláspontunk — úgy gondoljuk — egyezik nagyon sokak véleményével, hogy május elsejét mindenki ott ünnepelje, ahol akarja, a megjelenés önkéntességének legteljesebb betartásával. Nem értünk egyet semmiféle kötelező részvétellel, sem a gyermekeink, sem a felnőttek esetében, másrészt igényeljük, hogy aki akar, annak legyen lehetősége felvonulni. Rossz beidegződésnek, mi több, hibának tartjuk, ha egy valós igény feltételeinek megteremtését valamilyen többség véleményére hivatkozva indokoljuk. Erről, úgy látszik, hasonlóan nehezen lehet leszokni, mint arról az általánosításról, hogy sehol, semmilyen lényeges kérdésben nem kérdeznek meg senkit, csak a vezetők saját érdekeik szerint döntenek. Nos, mi megbeszéltük testületi ülésen a felvonulás kérdését, amelyen egyértelműen megfogalmazódott, hogy van igény rá, és ez alapján úgy döntöttünk, hogy meghirdetjük a felvonulást, és aki akar, velünk tart. Álláspontunkról — többségre hivatkozás nélkül — tájékoztattuk a városi pártbizottságot. Természetesen nem pénzpazarló, túlszervezett, merev látványosságot akarunk. Csak lehetőséget, és ha más üzemben is hasonlóan gondolkodnak, akkor összehangolást. Miért vállaltuk a felvonulni vágyók igényének támogatását? Azért, mert mozgalmunk — a munkásmozgalom — emlékeit, hagyományait nem tartjuk elfelejtendőnek, elavultnak. Egyrészt a májusfa-állítás, a májusi ünnepi kirándulás a tavaszt jelképezi, a természet megújulását. Ez az ünnep már a középkorban a falvak ünnepe mellett a céhlegények, mesterlegények ünnepe is volt. 1886 május elsején chicagói munkásság hatalamas tüntetéssel követelte a nyolcórás munkanap bevezetését. A rendőrség brutális eszközökkel vérbe fojtotta a tüntetést, szervezőit kivégezték. 1889-ben a II. Internacionálé párizsi alakuló kongresszusa tüntetés emlékére ünneppé a nyilvánította ezt a napot, a munkásosztály ünnepévé. „A kongresszus kimondja — hangzott a határozat —, hogy meghatározott napon minden nemzet proletársága a munkásvédelem mellett minden helységben nagyszabású tüntetést rendez.” a 1890 óta a nemzetközi és magyar munkásosztály évről évre megünnepelte május elsejét, felvonulásokkal tettek hitet a párizsi felhívás mellett. Van mit kifejeznünk ma is. Közös ügyünket, összetartozásunkat demonstráló felvonulásunk jelképezheti, hogy tisztességgel és elszántsággal támogatjuk azokat a gazdasági, társadalmi és politikai reformokat, amelyek az egész nép és köztük a munkásság helyzetén javíthatnak. Ennek megvalósításáért mi az üzemekben, gyárakban, a munkánk során becsülettel dolgozni akarunk. A vállalat felvonulni akaró dolgozói szívesen csatlakoznak más üzemek dolgozóihoz. Örömmel látnánk sorainkban az MSZMP dunaújvárosi értelmiségi reformszövetség tagjait, s talán a levonulás helyett közösen felvonulhatnánk a majálisra. Az MSZMP 26. Sz. AÉV Bizottsága Május elseje megünneplése