Dunaújvárosi Hírlap, 1989. április (34. évfolyam, 28-35. szám)

1989-04-07 / 28. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! XXXIX. évfolyam 28. szám ~ 1989. április 7., péntek ~ óra: 6,30 Ft HÍRLAP AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Felszabadulásunk évfordulóján koszorúzás, megemlékezés Hazánk felszabadulásának 44. évfordulójára emlékeztek kedden országszerte. Ez alka­lomból városunkban koszo­rúzási ünnepséget rendeztek a szovjet hősi emlékműnél: városunk politikai és állami testületeinek vezetői, válla­latok, intézmények képviselői helyezték el az emlékezés vi­rágait. Az ünnepségen részt vett Barts Oszkárné, az MSZMP Fejér Megyei Bi­zottságának első titkára. A koszorúzási ünnepségen be­szédében Fejes László, a vá­rosi tanács általános el­nökhelyettese hangsúlyozta, hogy európai viszonylatban is kis létszámú népünk szin­te az államalapítás pillana­tától állandóan harcban állt a külső támadók, a hódítási kísérletek ellen, valamint a fejlődést akadályozó belső erőkkel. „Soha nem sikerült azonban megtörni azt az erőt, amely a fennmaradá­sért, a­ fejlődésért harcol­­va, az elnyomás legsöté­tebb időszakaiban is képes volt fennmaradni, megújulni és függetlenségi harcot, hordozó társadalmi változást forradalommá fej­lődni. Minden év tavaszán megünnepeljük azokat az év­fordulókat, melyek a forra­dalmaknak állítanak emlé­ket.” Április 4-e jelentőségéről elmondta: ez a dátum azt jelentette, hogy hazánk felett elvonult az emberiség törté­nelmének legvéresebb, leg­több áldozatot követelő há­borúja. Azt jelentette, hogy egyszer és mindenkorra le­zárult az ellenforradalmi rendszer korszaka. Felsza­badulásunk egyben azt is jelentette, hogy a magyar nép lehetőséget kapott a megújulásra. Napjaink történelméről szólva kiemelte, hogy ismét megújulásra van szükség a társadalom és a gazdaság területén egyaránt. „Semmi­lyen erő nem akadályozhat bennünket, csak a saját bel­ső gyengeségünk, a széthú­zás, az egyetértés és főleg az együttműködés hiánya. Fe­lelősségünk ennél fogva óriá­si ! Egy soha nem létezett és működött demokratikus tár­sadalmat kell megvalósíta­nunk, és megtalálnunk a magyar utat! Tisztelettel és kegyelettel emlékezett azokra, akik éle­tüket áldozták hazánk fel­szabadításáért, és így a fel­­szabadulás már nem hoz­hatta el nekik a szabadságot. A koszorúzási ünnepség a felsorakozott fegyveres egy­ségek díszelgésével ért véget. Az ünnep alkalmából ki­tüntetéseket is átadtak. (A kitüntetettek névsorát a 3. ol­dalon olvashatják.) A becsült kár 3 millió forint • Személyi sérülés nem történt Kilyukadt az üst A Dunai Vasmű folyamatos acél­művében váratlan esemény zavarta meg hétfőn a ter­melőmunkát. Több város tűzol­tóit kellett moz­gósítani a kelet­kezett tűz eloltá­sára, személyi szerencsére sérülés nem történt. Dr. Szabó Fe­rencet, a vállalat vezérigazgatóját kértük meg arra, hogy mondja el, mi történt. •­­ Április 3-án 15 óra 20 perckor a FÁM II-es szá­mú egységénél acélöntést végez­tek. A fordítóüst egyik szálán nor­málisan öntöttek, a másikra az új üstöt helyezték, amit a martin­­acélműnél csapol­tak tele. Ez az üst arra várt, hogy a közbenső üst fölé helyezzék. 15 óra 25 perckor észrevették az ott dolgozók, hogy sugárban ömlik az acél az üst közepe táján keletkezett lyukon. A szerencsétlen helyzet abból adódott, hogy az üstnek azon az oldalán történt a lyuka­dás, amelyik a fordítóberen­dezés tengelye felől volt, így az acél nem a védőcsatorná­­ba folyt, hanem a padozat­ra, illetve a berendezésre. A közelben álló darut azonnal odairányították, hogy emelje fel az üstöt, de a nagy su­gárban ömlő acél nagy része a helyszínen elfolyt. Az üst alján, utolsó harmadában levő acélmennyiséget normá­lisan leöntötték. Körülbelül 80 tonna acél folyt el — egy üst 150 tonnás. A tűzoltókat értesítették, majd a tűz el­oltása után a fordítóberen­dezést leszerelték, ennek ki­javítása hamarosan elkez­­dődik. A fI-es öntőgépen április 7-ére kezdik újra az öntést a fordítóberendezés kiiktatá­sával, ami azt jelenti, hogy a termelést csökkenteni nem (Folytatás a 8. oldalon) A fordítóberendezés megsérült tengelye (Wohlmann György felvétele) Ma este Dunaföldváron Várossá nyilvánítva Dunaföldvárt 41 másik nagyközséggel egyetemben várossá nyilvánította a kö­zelmúltban az Elnöki Ta­nács. A városavató ünnepségre ma este 7 órakor a várkert­ben (rossz idő esetén az ál­talános iskola tornacsarnoká­ban) kerül sor. Az ünnepség szónoka Pozsgay Imre állam­miniszter, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja. Húsz-harminc lakást nem fogadtak el az OTP-nél Az Országos Takarékpénz­tár, illetve Fejér megyei igazgatósága hitelpolitikájá­ról és a tanácsi gazdálkodást segítő tevékenységéről hall­gatott meg tájékoztatót egyebek között múlt pénteki ülésén a megyei tanács tes­tülete. Horváth Ferenc, az OTP megyei igazgatója el­mondta, hogy ez év január­jától más kereskedelmi ban­kokkal azonosak a jogaik, ám a piaci versenyben egy­re nehezebb a betétgyűjtés, hiszen a banki letéti jegyek, a kincstárjegyek, a kötvé­nyek és a Postabank verse­nyeznek a megtakarításo­kért. Az OTP Fejér megyei betétállománya 7,5 milliárd forint, a takarékszövetkeze­teké pedig 1,8 milliárd. Ez­zel szemben a lakosságnak nyújtott hitel 11 milliárd fo­rint, ráadásul ennek 85 szá­zaléka hosszú lejáratú köl­csön. Jelenleg jogszabály alap­ján az OTP kezeli a taná­csok pénzét. Rövid lejáratú hitelek finanszírozásával a tanácsok rendelkezésére áll az OTP, igaz, a korábbinál magasabb, 10—19 százalék közötti kamat felszámításá­val. A kamat mértéke a hi­tel időtartamától függ. Na­gyobb a gond a tanácsi fej­lesztésekhez igényelt hitellel. Ilyen célú, hosszú lejáratú támogatásra mintegy 105 millió forintot tud Fejér me­gye számára biztosítani az OTP, az igény viszont en­nek háromszorosa. A forrás­hiány az oka annak is, hogy az MNB újabb döntéséig víziközmű társulásokhoz sem tud az OTP hitelt nyúj­tani. Ez a korlátozás nem vonatkozik a múlt esztendő­ben megalakult víziközmű társulatokra. A tájékoztatót követő vi­tában többen is felszólaltak, köztük Balsay István, Szé­kesfehérvár tanácselnöke, aki élesen kifogásolta az OTP lakásvisszavásárlási, pontosabban a visszavásár­lást megtagadó gyakorlatát. Horváth Ferenc válaszá­ban arra hivatkozott, hogy 1989. január 1-jétől bizonyos esetekben nem adható szo­ciálpolitikai kedvezmény a­ visszavásárolt lakások újra­értékesítésekor, így azok nem lennének eladhatóak. Ezt az új szabályozást „a a 22-es csapdájának” nevezte tanácsülésen a megyei igazgató.­­­a-A megyei tanácsülést köve­tően megkérdeztük Horváth Istvánt, az OTP dunaújváro­si fiókjának igazgatóját, mi a helyzet városunkban a la­kásvisszavásárlásokkal? A január elsejével beve­zetett változás lényege, hogy azoknak a lakásoknak az értékesítésénél nem nyújt­hat az OTP szociálpolitikai kedvezményt, amelyeket olyanok ajánlanak fel, akik saját maguk által épített la­kásba költöznek, vagy la­kást vásárolnak, illetve ös­­­szeköltözés miatt bocsátanák áruba lakásukat. Emez új rendelkezés szerint a duna­újvárosi OTP eddig húsz- harminc felajánlott lakás megvásárlásától zárkózott el. Nem vonatkozik a megszo­rítás az 1989. január elseje előtt megvásárolt mintegy százhúsz lakásra, így egye­lőre zavartalan marad az OTP lakásértékesítése. Meg­vásárolja az OTP a szociál­politikai kedvezménnyel tá­mogatott „licit”-lakások tu­­­lajdonosainak korábbi laká­sát, mert az a továbbiakban is szociálpolitikai kedvez­ménnyel értékesíthető. Cs. Gy. FMFSZ A KISZ helyett Milyen szervezeti keretek között, milyen politikai program alapján működjön a KISZ helyi utódszervezete és hogyan nevezzék azt, kik le­gyenek a vezetői? Ezekre a kérdésekre adott választ a KISZ megyei küldöttgyűlése vasárnap Székesfehérvárott. Bár a napirendi pontok sú­lyosak voltak, mégsem ala­kult ki nagy vita, talán azért, mert minden települé­sen megtárgyalták az előre kiadott tervezetet a fórumot megelőzően. (A szavazati joggal rendelkezőknek csak hatvanhat százaléka jelent meg.) Délelőtt meghallgatták résztvevők a­ KISZ megyebi­­­zottságának beszámolóját, majd az utódszervezet alap­szabályát és programterveze­tét vitatták meg a küldöttek. Ezt követték a hozzászólá­sok. Felszólalt többek között Kapás Zsolt, városunk KISZ- bizottságának titkára, s el­mondta, hogy bár Dunaújvá­ros fiataljai közvetlenül az országos központhoz csatla­koztak, de változatlanul részt kívánnak venni a me­gye ifjúsági életében. Délután hosszú és ismétlé­sektől terhes vita után elfo­gadták a küldöttek az új alapszabályt a program­­nyilatkozatot. A szervezet a Fejér Megyei Fiatalok Szö­vetsége nevet vette fel. Vé­gezetül megválasztották szervezet első titkárává Kra­­n­csun Csabát, titkárává Laczi Zoltánt. Az építők álláspontja Évek óta január és áp­rilis között élénk vita, tá­ji­lálgatás folyik városunk­­­­ban, vajon lesz-e, vagy he­lyes-e felvonulást szervez­ni május elsején, így tör­tént ez az idén is. A több­­i­ször hangoztatott érvek­­ színesedtek, gazdagodtak úgy az egyik, mint a má­­­­sik álláspont mellett. Ma, amikor különböző célok érdekében néhány tíz ember úgy dönt, hogy fel­vonulással tiltakozik, vagy támogat valamit, hitet tesz valami mellett, vagy ápol­ja hagyományait, akkor célszerű arról vitázni, hogy legyen, vagy ne legyen má­jus elsején felvonulás? Úgy véljük, nem a lé­nyegről vitatkozunk, neve­zetesen arról, hogyan le­hetne a város lakossága számára szebb, változato­sabb, maradandóbb és vi­dámabb ünnepi lehetősége­ket kínálni, biztosítani. Ál­láspontunk — úgy gondol­juk — egyezik nagyon so­kak véleményével, hogy május elsejét mindenki ott ünnepelje, ahol akarja, a megjelenés önkéntességé­nek legteljesebb betartásá­val. Nem értünk egyet semmiféle kötelező részvé­tellel, sem a gyermekeink, sem a felnőttek esetében, másrészt igényeljük, hogy aki akar, annak legyen le­hetősége felvonulni. Rossz beidegződésnek, mi több, hibának tartjuk, ha egy valós igény feltéte­leinek megteremtését vala­milyen többség véleményé­re hivatkozva indokoljuk. Erről, úgy látszik, hason­lóan nehezen lehet leszok­ni, mint arról az általáno­sításról, hogy sehol, sem­milyen lényeges kérdésben nem kérdeznek meg sen­kit, csak a vezetők saját érdekeik szerint döntenek. Nos, mi megbeszéltük testületi ülésen a felvonu­lás kérdését, amelyen egy­értelműen megfogalmazó­dott, hogy van igény rá, és ez alapján úgy döntöt­tünk, hogy meghirdetjük a felvonulást, és aki akar, velünk tart. Álláspontunk­ról — többségre hivatkozás nélkül — tájékoztattuk a városi pártbizottságot. Ter­mészetesen nem pénzpa­zarló, túlszervezett, merev látványosságot akarunk. Csak lehetőséget, és ha más üzemben is hasonlóan gondolkodnak, akkor össze­hangolást. Miért vállaltuk a felvo­nulni vágyók­­ igényének támogatását? Azért, mert mozgalmunk — a munkásmozgalom — emlékeit, hagyományait nem tartjuk elfelejtendő­­nek, elavultnak. Egyrészt a májusfa-állítás, a májusi ünnepi kirándulás a ta­vaszt jelképezi, a termé­szet megújulását. Ez az ünnep már a középkorban a falvak ünnepe mellett a céhlegények, mesterlegé­nyek ünnepe is volt. 1886 május elsején chicagói munkásság hatal­a­mas tüntetéssel követelte a nyolcórás munkanap beve­zetését. A rendőrség brutá­lis eszközökkel vérbe foj­totta a tüntetést, szervező­it kivégezték. 1889-ben a II. Internacionálé párizsi alakuló kongresszusa tüntetés emlékére ünneppé a nyilvánította ezt a napot, a munkásosztály ünnepévé. „A kongresszus kimond­ja — hangzott a határo­zat —, hogy meghatáro­zott napon minden nemzet proletársága a munkásvé­delem mellett minden helységben nagyszabású tüntetést rendez.” a 1890 óta a nemzetközi és magyar munkásosztály évről évre megünnepelte május elsejét, felvonulá­sokkal tettek hitet a pári­zsi felhívás mellett. Van mit kifejeznünk ma is. Közös ügyünket, össze­tartozásunkat demonstráló felvonulásunk jelképezheti, hogy tisztességgel és el­szántsággal támogatjuk azokat a gazdasági, társa­dalmi és politikai reformo­kat, amelyek az egész nép és köztük a munkásság helyzetén javíthatnak. En­nek megvalósításáért mi az üzemekben, gyárakban, a munkánk során becsü­lettel dolgozni akarunk. A vállalat felvonulni akaró dolgozói szívesen csatla­koznak más üzemek dol­gozóihoz. Örömmel látnánk sorainkban az MSZMP du­naújvárosi értelmiségi re­formszövetség tagjait, s ta­lán a levonulás­ helyett kö­zösen felvonulhatnánk a majálisra. Az MSZMP 26. Sz. AÉV Bizottsága Május elseje megünneplése

Next