Dunaújvárosi Hírlap, 1989. augusztus (34. évfolyam, 61-69. szám)
1989-08-01 / 61. szám
Uborkaszezon — uborkahír Mindenkinek előnyös Szakmai bemutatót tartott tegnap Nagykarácsonyban a Sluis & Groot vetőmagtermelő holland cég. Négy éve a Dunaszöv Áfész kertészeti szakcsoportja szakmai kirándulásra vitte a községbelieket Szil faluba, ahol azok megismerkedtek a támrendszerű, szabályos sorközökbe vetett, karósorok közé feszített drót- és műanyag hálóra futtatott holland uborkafajták termesztésével. A látottak negyven nagykarácsonyi családot késztettek a példa követésére. A holland cég magyarországi képviselete — amióta tart a kapcsolat — vetőmaggal, rendszeres tanácsadással segíti a termelőket. A nyugat-európai ízlésnek megfelelő, például „Orient", „Santana”, „Minerva" uborkafajtákat termeltetünk Magyarországon, így itt Mezőföldön is, ahol kiválóak a a talajadottságok, közel van a budapesti felvevőpiac, a paksi konzervgyár. Az elsorolt fajtákból friss piaci exportot is lebonyolíthatunk nyugati országokba — mondja Pötörke István kertészmérnök, a holland cég képviselője, aki elárulja, hogy Jugoszláviában, Bulgáriában is termeltetnek, ám a rövidebb szállítási távolság miatt Mezőföld pozíciója igen jó. Csak több áru kellene. Szalay István Áfész-felvásárló osztályvezető szerint gond, hogy Nagykarácsonyból és környékéről egyelőre nem lehet egy kamionra való uborkát egyszerre „le-szüretelni”. Talán ha elterjed ez a kertkultúra, és ha elkészül a törpevízmű Baracson. Előszálláson és más falukban ... A bemutató és szaktanácsadás már ez előbbit akarja segíteni. Téma: gazdálkodás, hozzászólás, választás Kongresszusi ajánlások Kibővített ülést tartott tegnap délután az MSZMP városi bizottsága Mádlné dr. Maár Ilona első titkár elnökletével. A városi pártbizottság első titkára a napirend első pontja keretében tájékoztatta a testületet a Központi Bizottság legutóbbi ülésén történtekről, az októberi pártkongresszus előkészítésével kapcsolatos kérdésekről. Megfogalmazódott, hogy KB-ülés nem foglal állást és a mem dönt egyetlen olyan kérdésben sem, amely kongresszus hatáskörébe taratozik. Előzetes állásfoglalás született arról, hogy a KB és a KEB tagjai a kongresszuson szavazati joggal rendelkezzenek, de ezt a kongresszus megvonhatja tőlük. Vita volt a KB-ülésen azon a budapesti pártbizottság által elfogadott javaslatról is, hogy október 23-a a nemzeti megbékélés napja legyen. Voltak egyetértő és elutasító megnyilatkozások egyaránt. Ekkor szót kért Mádlné dr. Maár Ilona aki javasolta, hogy a sztálinizmus elleni felkelés napjaként kellene, lehetne megünnepelni, mert ebben egyaránt megtestesülnek a kül- és belpolitikai törekvések. A javaslat mérlegelés tárgyát képezi. Városunk KB-tagja, Mádlné dr. Maár Ilona megbízást kapott arra, hogy vegyen részt a párt gazdaságpolitikai bizottságának abban a munkájában, amelynek feladata lesz kidolgozni a párt gazdálkodását. A párt vállalatai ugyanis a Hírlapkiadó Vállalatot kivéve veszteségesek, a tagdíj pedig a szakszervezetekhez hasonlóan a bruttó kereset 1 vagy 1,5 százaléka lenne az elképzelések szerint. Az alapszervezeteknél maradó tagdíj alku tárgyát képezné abban a tekintetben, hogy milyen szolgáltatások fejében, abból mennyit adnak tovább a városi, illetve a megyei bizottságoknak. E kérdés tárgyalásakor a Központi Bizottság ülésén ismét szót kért Mádlné dr. Maár Ilona, megjegyezve, hogy ez az elképzelés várhatóan csak 1990. január elsejétől valósulna meg, de mi legyen addig? A mostani választásra magukra maradnak a városi pártbizottságok, amelyeknek tizenkilencedik századi az infrastruktúrájuk, szemben a megyei pártbizottságok jól kiépített eszközrendszerével. Megbízta végül a KB-ülés Mádlné dr. Maár Ilonát azzal is, hogy vegyen részt annak az öttagú munkacsoportnak a munkájában, amelynek feladata kidolgozni a megyei pártbizottságok helyét, szerepét, jövőjét megszabó tervezetet a szeptemberi KB-ülésre. A kibővített pártbizottsági ülés napirendjén második téma volt a város és városkörnyék tíz kongresszusi küldöttjének megválasztási szisztémája, amit Sárközi György terjesztett a testület elé a választást előkészítő bizottság nevében. A területünkön működő pártszervezetek és szerveződések — leszámítva a visszalépetteket — 25 személyt jelöltek kongresszusi küldöttnek. Noha a küldöttértekezlet joga lesz a végső döntés a szavazás módjáról, azt megfelelőképpen elő kell készíteni, hogy zökkenőmentesen lebonyolítható legyen. Erre két elképzelést dolgoztak ki. Az egyik a listás módszer, amikor a küldöttjelöltek önként csoportba szerveződnek akár politikai platformok, akár területi, társadalmi rétegződés szerint. A listákon belüli rangsor az egy listán szereplők között megegyezés alapján történik. A listán történő szavazás előnye, hogy markánsabban elkülönülhetnek a programok, s a küldöttértekezlet tagjai e programok alapján dönthetnek, választáskor az eltérő programok ütközhetnek egymással, s nagyobb az esély, hogy a legrátermettebb politikusok kapnak lehetőséget a párt arculatának megformálására a kongresszuson. A listás választás jobban biztosítaná a kisebbségi álláspontok továbbvitelét is. Az egyes listák az elnyert szavazatok alapján osztoznának mandátumon. a tíz küldötti A másik elképzelés az egyéni szavazatokon alapuló választási módszer, amely látszólag demokratikusabb, ám mivel a 25 küldöttjelölt közül csak tíz választható, a kisebbségben maradó vélemények háttérbe szorulását hozza magával. Az egyéni szavazatokon alapuló választási módszer is három alternatívát ölel fel. Az „A” változat 8:2 vagy esetleg 7:3 arányban osztaná meg város és környéke között a mandátumokat azon az alapon, hogy körzetünkben 20,24 százalékos a vidéki párttagok aránya. A „B” változat így osztaná meg a 10 mandátumot: vidék 2; vasmű 2; új lakóterületi szerveződések 2; reformkorok 1; DEMISZ dunaújvárosi tagszervezetei 1; körzeti pártszervezetek 1; a vasműn kívüli munkahelyi szervezetek 1. A „C” változat nem tartalmaz semmilyen megszorítást, a legtöbb szavazatot elnyerő tíz jelölt válik kongresszusi küldötté. A kibővített pártbizottsági ülés az egyes változatok feletti vitával folytatódott, amely lapzártakor még tartott. De mennyi lett volna, ha... Látszatnyereség a vasműben A Dunai Vasmű a piaci viszonyokhoz az eddiginél rugalmasabban alkalmazkodó szervezeti formában képzeli el a jövőjét. De hogy ez a jövő közeli, vagy távoli, szerencsés választás avagy sem, csak latolgatni lehet. Ennél kézzelfoghatóbb a jelen: az első félévet 937 millió forint nyereséggel zárták, 210 millió forinttal többel, mint amire számítottak az év elején. Tóth Béla, vállalat gazdasági igazgató- helyettese a következőképpen értékelte az eredményt: — Nyereségünket alapvetően három tényező kedvező alakulásának köszönhetjük: a jelentős ár- és devizaszorzó-változásnak, a jó gazdálkodásnak és a jó értékesítő munkának. Céljainkat tékben, azaz forintban érelértük, de a termelés területén nem sikerült teljesíteni az első félévre meghatározott feladatokat. A bérmunkában végzett koksztermelést hátráltatták az értékesítési és szállítási gondok, a nagyolvasztóknál is kevesebb nyersvasat gyártottak — az elvártnál csaknem 37 ezer tonnával — az ott dolgozók. Lemaradtak a tervtől az acélgyártók és a hengerművesek is, ugyanez elmondható a spirálcső- és radiátorgyártókról is. Kedvező viszont, hogy a lemezfeldolgozó gyáregység a tőkésexport feladatát kiemelkedően teljesítette. Ugyanakkor csökkent az acélszerkezeteink iránt az igény. — Mi volt az oka a termelés csökkenésének? — Acéltermelésünkre az első negyedévben a hulladékellátási gondok voltak hatással, a II-es kohó hűtőrendszerének május végi zavarai, valamint a FAM- tűz is rányomta bélyegét a termelésre. A hengerműgyáregység esetében a meleghengerműi rekonstrukció nehézségei, ezen belül a coil-box, a tekercscsévélő-berendezés nem éppen zökkenőmentes beilleszkedése miatt volt termeléskiesés. — Ha mennyiségben nem is, de minőségben az elvártnak megfelelően értékesítette termékeit a vasmű? — A termeléselmaradásunk érezhetően gondot okozott a kereskedelemben. A vasmű következetes intézkedései — például csak azoknak a megrendelőknek szállítunk, akik fizetni is tudnak — igényesebbé tették a vevőinket, jobban figyelnek a minőségre. A tőkés piacra kiszállított termékeink minősége után minimális a reklamáció, a határidőket azonban nem minden esetben tudjuk betartani az egyenetlen termelés miatt. Ez a nem megfelelő gyártási biztonság pedig kihat a temékek minőségére is. A Dunai Vasműben elért első féléves nyereség tehát nem kimondottan a vállalaton múlt. De vajon mennyi lett volna, ha a gyáregységek az elvárt szinten dolgoznak és mennyi, ha a forint nem romlik ilyen „kedvező” mértékben...? k. e. Az acélgyártás csökkenése a kiszolgáló egységek termelésére is hatással van: a kemencéket kevesebbszer kell átépíteni, javítani, így kevesebb samottéglát rendelnek meg a Dunai Vasmű tűzálló gyárrészlegétöl A pusztaszabolcsi fagylalt a legdrágább Egymilliós felismerés ...... 12 fagylaltminta közül 11-ből kitenyésztették a szalmonella kórokozóját. Pusztaszabolcsról és a környező falvakból 49 személyt szállítottak kórházba, a megbetegedettek száma 204.” „Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés alapos gyanúja miatt jelentette fel az ügy szereplőit dr. Bakay Borbála, a közegészségügyijárványügyi szolgálat helyi vezetője a városi ügyészségnél.” „... több mint kétezer vizsgálatot kellett elvégezni közel százezer forint költséggel. ... 49 beteg 316 napi ápolási költsége meghaladja a háromszázezer forintot.” den „Rendezni akarok minden adósságot, munkárt, azokét is, akik miattam, miattunk kerültek hátrányos helyzetbe. Csak előbb talpra kell állnom ...” (Riportunk a 3. oldalon) Kongresszus, egyház, személyi kérdések Változott az időpont A pártkongresszus előkészületeiről, a pártnak az egyházakhoz és a valláshoz fűződő viszonyáról, az időközi országgyűlési képviselőválasztás első fordulójának tapasztalatairól tárgyalt pénteki ülésén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A testület — amelynek ülésén Nyers Rezső elnökölt — kegyelettel tisztelgett Kádár János emlékének és méltatta munkásságának elévülhetetlen érdemeit. Ezt követően időszerű nemzetközi kérdésekről hallgatott meg tájékoztatót a Központi Bizottság, majd vitában alakította ki álláspontját az MSZMP őszi kongresszusának előkészületeiről. A testület úgy döntött, hogy — az eredeti tervhez képest egy nappal korábban — október 6-ára hívja össze az MSZMP munkakongresszusát. Az előkészületekről csomagtervet tárgyalt a KB, amelyben szerepelt a kongresszus napirendje, az ügyrend elveire, a választások előkészületeire vonatkozó javaslat, a megrendezés költségeivel kapcsolatos elképzelés, valamint egy közbeeső tájékoztató és állásfoglalás arról, hogy az eddigi viták tapasztalatai alapján a kongresszuson milyen vezető és ellenőrző testületeket lenne célszerű létrehozni. Az ülésen a legnagyobb vita arról folyt, hogy milyen módon szervezhetők a küldöttcsoportok, hogyan lehet a párt legfelső fórumát megszervezni. E kérdésben összeütköztek a hagyományőrző és változtatást szorgalmazó nézetek. Végül is az a megegyezés született, hogy a kongresszusi küldötteknek ajánlják, hagyják jóvá, hogy két módon — területi alapon és véleményközösségek, nézetek alapján — lehessen küldöttcsoportot alakítani. Fontos kérdés volt a kongresszusi napirend: újabb ajánlás alapján beszámoló hangzik el a politikai helyzetről, a teendőkről, benne az elmúlt egy-másfél év minősítésével, időpontjának .A kongresszus előrehozatalát ez indokolja: várhatóan élénk eszmecsere alakul ki a megvitatandó témákban, az előzetesen megjelölt időstartam erre nem biztosítana lehetőséget.) A pártnak az egyházhoz, a valláshoz fűződő viszonyáról állásfoglalás-tervezetet vitatott meg a testület, s egyben javaslatot tett a lelkiismereti és vallásszabadság elveire. Ami e napirend jelentőségét illeti: a Központi Bizottság még soha nem foglalkozott a párt és az egyház, a párttagok és a vallásos emberek viszonyával, a Politikai Bizottság belső határozata szabályozta ezt a kérdést. Az ülésen személyi kérdésekben is döntött a Központi Bizottság. A Társadalompolitikai Bizottság vezetése alól felmentette Berecz Jánost, és a bizottság vezetésével Barabás Jánost, a Központi Bizottság titkárát bízta meg. Az előző testületi ülésen Kovács Jenő KB-titkári kinevezésével vezető nélkül maradt pártpolitikai osztály vezetőjévé pedig Tóth Andrást nevezte ki. A Központi Bizottság üléséről szóló közleményt a hétfői napilapok teljes terjedelemben közlik. Szeptembertől: 8 százalék Jóváhagyták a béremelést Nyolcszázalékos általános bérfejlesztés lesz szeptember elsejétől a Dunai Vasműben — döntöttek legutóbbi ülésükön a szakszervezeti testületek, jóváhagyva a vezérigazgató javaslatát. A béremelést a vállalat eddigi eredményei tették lehetővé, aminek teljes mértéke — beleszámítva a már kiosztott bérkorrekciókat és a kohóátépítés ösztönzésére félretett kilencmillió forintot — tíz százalék. A gyáregységek önállóan dönthetik el, hogy alapbéresítik, vagy a mozgóbér emelésére fordítják. Lesz év végén „13. havi” fizetés, ennek nagyságrendje a vállalat éves nyereségétől függ majd.