Dunaújvárosi Hírlap, 1989. november (34. évfolyam, 88-95. szám)
1989-11-03 / 88. szám
XXXIX. évfolyam, 88. szám ~~ 1989. november 3. pénteki Ára: 6,30 Ftjhírlap DUNAÚJVÁROS ÉS A VÁROSKÖRNYÉK LAPJA Még kész sincs, de már megtelt Régóta időszerű kérdés városunkban egy kulturált, több apró üzletet tartalmazó szolgáltatóház megépítése. A piacfelügyelőség Skála ABC mögötti épületének két oldalán, mintegy ötszáz négyzetméteres, kétszintes üzletkomplexumot terveznek. Még ebben az évben elkészülnek a végleges kiviteli tervek, jövőre pedig az építkezés is elkezdődhet. Az eddig megkötött szerződések szerint huszonnyolc iparos már biztos üzlettulajdonos, gyakorlatilag néhány emeleti helyiséget leszámítva a szolgáltatóház „megtelt’'. Most már csak az a kérdés, hogy az építésre felkínált területet megvásárolhatják-e az építők a városi tanácstól? Végül is senkinek nem mindegy, hogy a tetemes befektetéssel — mai költségvetés szerint mintegy harmincezer forintos négyzetméterenkénti áron — megépülő üzlethelyiségnek tulajdonosa, vagy csupán „haszonbérlője ’ lesz-e? Egyelőre azonban kivitelezőt kell találniuk az építkezéshez, a KIOSZ tervei szerint versenytárgyaláson választanák ki a legkedvezőbb ajánlatot tevő jelentkezőt. A szovjet helyőrség szervezi Koszorúzás az emlékműnél November 7-e az idén munkanap. Megünnepléséről és a zászlózás rendjéről a városi tanács az alábbi döntést hozta: amennyiben a szovjet helyőrség megszervezi a hősi emlékmű megkoszorúzását, és erre meghívja a városi tanácsot, a meghívásnak a testület képviseletében eleget tesznek, egyúttal fellobogózzák a szovjet hősi emlékmű környékét és biztosítanak elegendő vörös zászlót a Vörös Hadsereg útja emlékmű és laktanya közötti szakaszának fellobogózásához. A zászlók elhelyezése és az ünnepséget követő összegyűjtése a szovjet helyőrség feladata lesz. Hárommilliós támogatás kellene A „vegyes” patyolat akciója „A város lakossága többnyire elégedett a Dunaújvárosi Vegyesipari Vállalat szolgáltatásaival, megfelelő a felvevőhelyek nyitva tartási ideje.” Noha ez volt a keddi tanácsülés sommás értékítélete, a tanácstagok nem fukarkodtak a kritikával sem. Szóvá tették, hogy a vállalat több fodrászüzlet bezárását tervezi, s erről nem tájékoztatja idejében érintett dolgozóit. A vállalat igazgatójának válasza: csak a Derkovits utcai fodrászat és kozmetika összevonását tervezik, hogy a felszabaduló helyiségben fodrászkellék-kereskedést nyissanak, más fodrászüzletek megszüntetéséről nincs szó. A legvitatottabb kérdés a Vasmű úti patyolatszalon további sorsa volt, hiszen abban bonyolítja le a lakosság a vegytisztítás negyedét és a mosatás tíz százalékát. A szalon gépei elavultak, a környezetvédelmi követelményeknek sem felelnek meg. Felújításukhoz ötmillió forintra lenne szükség, ám a vállalat múlt évi összes nyeresége ennyi, így a patyolatszalonra — amely nem nyereséges — kétmilliót tud áldozni. A hiányzó hárommillió forintot támogatásként a tanácsnak kellene biztosítania. Volt olyan álláspont, hogy támogatásigénylés helyett célszerűbb lenne „fogyókúrára” fognia adminisztratív apparátusát a vállalatnak. A testület végül abban foglalt állást, hogy a tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztálya november végéig vizsgálja meg a 3 millió forint támogatás iránti igény megalapozottságát és ennek ismeretében döntsön decemberi ülésén e kérdésben a városi tanács. — és — A patyolatszalon felújítására ötmillió forintra lenne szükség Számvevőszék, közkegyelem, népszavazás Döntött az Országgyűlés Ismét jelentős kérdések szerepeltek az Országgyűlés hét elején megtartott ülésszakán, melyen a szeptemberben elkezdett, október közepén félbehagyott törvényalkotási munkát folytatták. Elsőként a Legfőbb Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot tárgyalták és fogadták el a képviselők. Az Országgyűlés új, pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve az állam bevételeinek, kiadásainak, valamint az állami vagyon hasznosításának ellenőrzését végzi. Az ülésszakon megválasztották az Állami Számvevőszék elnökét és egyik elnökhelyettesét is. Nem sikerült megállapodni az Alkotmánybíróság személyi összetételét illetően, illetve januárra halasztották a négy hónappal korábban már egyszer módosított földtörvény újbóli módosításáról szóló törvényjavaslatot. A Köztársaság kikiáltása alkalmából közkegyelmet gyakorolt az Országgyűlés. Az amnesztia mintegy öt és fél ezer elítéltet érint, de nem terjed ki a élet elleni bűncselekményeket, valamint az erőszakos és szándékos bűncselekményeket elkövetőkre. Döntött arról az Országgyűlés, hogy az állampolgári kezdeményezésű népszavazást — mint ismeretes, az SZDSZ indítványozta négy kérdésben — november 26- án kell megtartani, az ország címerének kiválasztására, illetve a köztársasági elnök megválasztására kiírt népszavazást pedig 1990. január 7-én. Az esetleges második fordulóra január 14-én kerülhet sor. Az Országgyűlés elfogadta a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építéséről végzett vizsgálatok eredményéről készített kormánybeszámolót, felhatalmazta a minisztertanácsot az 1977-es államközi szerződés módosításának kezdeményezésére. Állást foglalt a városi tanács •Önkormányzatot, de hogyan? Most készül az önkormányzatok működéséről szóló törvénytervezet. Mivel többféle elképzelés is van, a Fejér megye hat városának vezetői Bicskén abban állapodtak meg, hogy a települések önállósága érdekében tett javaslataikat a törvényelőkészítők tudomására hozzák. E megállapodásnak megfelelően a Dunaújvárosi Városi Tanács egyhangúlag elfogadta az alábbi állásfoglalást: 1. A testület egyetért a tanácsi költségvetés olyan reformjával, amely az egyes települések bevételeit alapvetően az adott település lakossága által befizetett személyi jövedelemadó összegéhez köti. Nem ért egyet azzal, hogy a helyi tanácsok rendelkezésére álló összeg kizárólag ezen a mutatón alapuljon. Szükségesnek tartja, hogy az elosztási normatívákat az Országgyűlés — és csakis az Országgyűlés — állapítsa meg, továbbá, hogy ezek a normatívák a jövedelemtermelő képességüktől az elmúlt évtizedekben megfosztott kistelepülések javára kiegyenlítő mechanizmust tartalmazzanak; vegyék figyelembe és normatív módon kompenzálják az egységes módszer szerint felmért és kimutatott infrastrukturális intézményi, ellátottsági elmaradást. 2. Szükségesnek tartja, hogy önkormányzat — önkormányzati tulajdont és forráselosztó jogkört magábafoglaló módon — csak helyi, települési szinten működjön. Szükségesnek tartja továbbá, hogy területi szinten önkormányzati jogkörrel nem rendelkező, a települések közös területi érdekeit koordináló szövetség jöjjön létre a működéséhez szükséges hivatali apparátussal. Ezen a területi szinten oldódjon meg a helyi testületek törvényi felügyelete, a hatósági ügyek másodfokú elbírálása, a nagyobb területet kiszolgáló intézmények szakmai felügyelete, valamint az informatikai-módszertani igények kielégítése. 3. Elengedhetetlennek tartja egy erős, garantált jogkörökkel rendelkező önkormányzati szövetség létét, amely szövetség a jogkörök, hatáskörök, forráselosztási döntések telepítését illetően parlamenti és kormányzati szinten halasztást eredményező vétójoggal rendelkezik. Ezt nélkülözhetetlennek tartja a helyi önkormányzat valódiságának biztosításához, továbbá ahhoz, hogy a területi önkormányzat megszűnése ne eredményezze a döntéseknek központi (miniszteriális) apparátusi érdekeken alapuló, de a társadalmi érdekekkel ellentétes centralizációját. A putrikat lebontották. És azután...? Ördögi cigánykerék „Eddig sem veszélytelen életüket — érzésük szerint — immár közvetlenül fenyegeti a közeliet, s szerintük a tanács sem tesz meg mindent azért, hogy továbbra is emberhez méltó körülmények között lakhassanak.” ...... tíz év körüli kisfiú meséli, hogyan állították meg, rabolták ki vele nagyjából egykorú cigánygyerekek iskolába menet, hogyan fenyegették meg saját udvarukban késsel, miután kibökte, hogy a szülők nincsenek otthon.” „Azt szeretném tudni, mikor lesz végre magyarügyi előadó a tanácson, mert az ő ügyeikkel foglalkoznak, lassan már csak minket nem képvisel senki.” „A cigányság történetében mindig is ők jelentették a »kemény diót», hiszen az ő életmódjuk tér el leginkább a befogadó közösségek normarendszerétől ...” (írásunk a 3. oldalon) A miniszterelnök válasza megbékélés A Független Kisgazdapárt két hónapja gyűjti azoknak a személyeknek az adatait, akik államosított földjeikért, ingatlanaikért szeretnének kárpótlást kapni. A dunaújvárosi rehabilitációs iroda — amely idáig az egyetlen az országban — eddig hozzávetőlegesen 140 jelentkezőt regisztrált az ország minden részéből, sőt akadt panaszos még a tengerentúlról is. A földigények a 240 négyszögöltől a 180 holdig terjednek, de jelentkezett az egykori rácalmási földbirtokos leánya is, aki az ottani gyermeknevelő intézet használatában lévő kastély tulajdonjogát vallja magáénak. A kisgazdapárt képviselői a jelentkezőknek elmondják, hogy nem közvetlen pénzbeli kártalanításról van szó, hanem a tulajdonjog rendezéséről, hiszen a forintban kifejezhető összeg már most sokmilliárd forintra rúg, és erre pénzügyi fedezete kormánynak nincsen. A tualajdonjog rendezése viszont lehetőséget ad arra, hogy az egykori használók tulajdonosok és a között alakuljon ki a későbbiekben korrekt bérleti, kártalanítási vagy más pénzügyi megoldás. Új fejlemény, hogy a kisgazdapárt mellett működő Parasztság Rehabilitálását Előkészítő Bizottság a közelmúltban válaszlevelet kapott Németh Miklós miniszterelnöktől. A kormányfő tájékoztatása szerint minisztertanácsi konzultáció alapján a kormány az országgyűlés elé terjesztendő „Megbékélési és rehabilitálási törvénybe” olyan részeket iktat be, amelyek tartalmazzák azt, hogy a „kulák” kifejezés sérelmes. A törvénytervezet elrendeli a kifejezés kiiktatását a hatályban maradt jogszabályokból. MSZP-átigazolás: december végéig A szervezés folytatódik A Magyar Szocialista Párt kongresszusi határozata szerint október végéig erősíthették volna meg párttagságukat a volt MSZMP-tagok, illetve jelentkezhettek volna át az MSZP-be. Nemrégiben az MSZP elnöksége úgy határozott, hogy az új pártba való jelentkezés és az átigazolás határidejét december 31-ig meghosszabbítják, lehetőséget biztosítva ezzel a párt programjának, szervezeti szabályzatának megismerésére, átgondolására. Az MSZP dunaújvárosi koordinációs tanácsának szóvivőjétől, Réthelyi Pétertől kérdeztük, városunkban és vonzáskörzetében hány tagja van jelenleg az új pártnak, miként halad a szervezés. — A városból és vonzáskörzetéből eddig 260 jelentkezési ív érkezett irodánkba. A belépők száma azonban ennél körülbelül 100 fővel több. — Sokan vannak, akik aláírták az átigazolást, de még nem érkezett el hozzánk a belépési nyilatkozatuk. Ezzel a volt párttagság körülbelül öt százaléka tagja az MSZP-nek. — Van-e arról tudomásul, hogy kik kérték felvételüket a szocialista pártba? — Ilyen jellegű vizsgálatot nem végeztünk nem is végezhettünk, hiszen a belépési nyilatkozaton nem szerepel a tag munkaköre — A kongresszusi küldöttek és a volt pártbizottsági apparátus tagjai beléptek az MSZP-be? — Tudomásunk szerint egy küldött az MSZMP tagja kíván maradni, a többiek már az MSZP tagjai. Az apparátus tagjai közül, elsősorban az adminisztratív munkát végzők közül dolgoznak még páran az irodában ők szintén a szocialista párt tagjai már. A december 31-i időpontmódosítással együtt értelemszerűen kitolódik tehát az alapszervezetek, a helyi pártszervek megalakulási időpontja? — A szervezési kérdésekről csütörtökön tárgyaltunk, ekkorra hívtuk össze az MSZP jelenlegi tagságát. Itt pontosítottuk ezeket az időpontokat is. Mindenesetre valljuk, hogy türelmi időt kell adni az embereknek, hiszen ez egy teljesen új párt, ami a tagság akaratát veszi figyelembe. Ezt kell követnünk a határidőkben is. — Meg tudják ítélni, hányan kérik felvételüket környékünkön az MSZP-be? — Mivel alig néhány hét telt el a párt megalakulása óta, nem lehet reális igény arra, hogy akár csak körülbelüli számadatot mondjunk. A tagság szervezésének első, kezdeti szakaszában járunk, a szervezés tovább folytatódik.