Dunaújvárosi Hírlap, 1989. december (34. évfolyam, 96-104. szám)
1989-12-01 / 96. szám
XXXIX. évfolyam, 96. szám , 1989. december 1., pénteki Ára: 6,30 Fűhírlap DUNAÚJVÁROS ÉS A VÁROSKÖRNYÉK LAPJA Szűrös Mátyás Dunaújvárosban Gyárlátogatás és közönségtalálkozó Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke kedden Fejér megyébe látogatott. A megyeszékhely után Dunaújvárost kereste fel, ahol a városba érkező vendéget a tanácsháza bejáratánál dr. Varga Lajos elnök és Virág Rudolf, a végrehajtó bizottság titkára vezetők köszöntötte. A helyi röviden tájékoztatták az elnököt a város fejlődéséről, életéről, majd Dunai Vasműbe kísérték el, a ahol dr. Szabó Ferenc vezérigazgató szólt a gyáróriás termelési eredményeiről, munkájáról. Ezt követően Szűrös Mátyás a meleghengerművet tekintette meg, ahol Kokas Tibor gyáregységvezető tájékoztatta az üzem munkájáról. Az elnök érdeklődéssel nézte a vezérlést irányító számítógépet, akárcsak az ötállványos „készsort” vagy a nagyolvasztó műszerházát. Márkus László gyáregységvezető a számítógépterem munkájáról adott tájékoztatást: itt a kohó üzemeltetésének adatait regisztrálják. Ezután a vendég és a gyár vezetői közösen megtekintettek egy csapolást. Az üzemlátogatás után Szűrös Mátyás a vasmű dolgozóinak egy csoportjával találkozott, és kötetlen beszélgetést folytatott velük. Az elnök rövid bevezetőjében többek között utalt arra, hogy Magyarországon egy történelmi fordulat eseményeit éljük át, s nem kisebb feladat vár ránk, mint egy szabad, demokratikus Magyarország felépítése. Az aktuális belpolitikai tájékoztató után szó esett arról is, hogy ebben az évben mintegy négy százalékkal nőtt az életszínvonal Magyarországon, ez azonban csak átlagot jelent, s nem azt, hogy ez a növekedés mindenkire egyaránt vonatkozik. Itt inkább egy szűkebb csoportról van szó — állapította meg Szűrös Mátyás, majd válaszolt arra a kérdésre is, amelyben megfogalmazódott, hogy a munkásság jelentős többsége nem jut kiemelkedő jövedemekhez, egy másik felszólaló pedig arról kérdezett, hogy a munkások, mikor érezhetik hogy az ő életszínvonaluk is javul ? A vendég elmondta, hogy a gondokra, az ország vezetői a szociális piacgazdaság megteremtésével kívánnak válaszolni, de azt figyelembe kell venni, hogy a kitűzött célig még hosszabb utat kell megtenni. Az ország anyagi helyzete nem a legkedvezőbb, az egyik legnyomasztóbb teher a mintegy húszmilliárdot kitevő konvertibilis adósságállomány. A találkozó végén Fekete Mihály, az öntöde dolgozója a kollektíva nevében (Folytatás a 2. oldalon) Mit akar az orvosi kamara? Érdekvédelem, de másként A múlt héten megalakult a tavasszal létrehozott Magyar Orvosi Kamara Fejér megyei szekciója, amelynek alelnökévé választották dr. Wittmann Károly dunaújvárosi belgyógyász-kardiológus főorvost, akitől tájékoztatást kértünk a kamara törekvéseiről, céljairól. — Az orvoskamara szakmai érdekvédelmi szervezet kíván lenni, amely állást foglal etikai és szakmai kérdésekben. A megyei szekció alakuló ülésén vita folyt arról, milyen legyen a viszonyunk az egészségügyi szakszervezettel. A korábbi elképzelésekkel ellentétben az az álláspont győzött, hogy a munkajogi, gazdasági kérdésekben hosszú távon a szakszervezeté maradjon az érdekvédelem, míg a kamara a szakmai felkészültség, a továbbképzés, a tudásfejlesztés és az etika kérdéseiben foglaljon állást. Tevékenysége itt kapcsolódik a betegellátáshoz, hiszen egyegy terület lakossága számára sem közömbös, milyen felkészültségű orvosa lesz. Az orvoskamara szerepet kap a magánpraxist folytató orvosok tevékenységének és rendelőjének ellenőrzésében, megálljt parancsol minden olyan orvosi törekvéssel szemben, amely nem egyeztethető össze a szakmai és etikai követelményekkel. — Például? az — Az újságból is ismert adonyi körzeti orvosok ügye. Ha a kamara helyi szekciója már korábban megalakul, akkor állásfoglalásával segíthette volna az ügy gyorsabb, megnyugtatóbb rendezését. Napirenden van az egészségügy átszervezése, az ésszerűség határáig takarékosabb megoldások bevezetése. A kamarának szerepet kell vállalnia e folyamatok ellenőrzésében, hogy a szakmai szempontok sehol se szorulhassanak háttérbe. — A dunaújvárosi orvosok közül mennyien tagjai a kamarának, és megfelelő struktúra-e a megyei szerveződés? — Dunaújvárosból és környékéről jelenleg száztizenegy orvos lépett be a kamarába, a megyei kamarai tagok száma háromszáznyolcvan. A szervezettség ötvenszázalékos. Az alapszabály lehetőséget ad arra, hogy száznál több kamarai tag esetén helyi szekció alakuljon. Ezt tavasszal létre kívánjuk hozni,mert Székesfehérvárról sokkal nehezebb ellátni az érdekvédelmi munkát. Elképzelésünk az, hogy a helyi vezetőségbe kórházi, rendelőintézeti, körzeti orvosokat egyaránt beválasztva lássuk el a munkát, s átlépve a megyehatárt, olyan területek érdekvédelmét is felvállaljuk, ahol szakmailag a mi orvosaink, kórházunk felel a betegellátásért. — csgy — Azé a föld, aki megveszi? (3. oldal) Az első népszavazás Végeredmény: igen Az Országos Bizottság, valamint Választási a Belügyminisztérium Választási Irodája szerdán ismertette az első országos népszavazás eredményét. Eszerint a millió 824 ezer 775 választásra jogosult állampolgár közül 4 541 077-en szavaztak. Az országos népszavazás valamennyi kérdésben érvényes és eredményes volt. Igen szoros eredménnyel zárult az első kérdés, ahol a parlamenti választásokat követő köztársasági elnökválasztás mellett 2 151 926 (50,07 százalék) voksolt, ellene pedig 2 145 825 (49,93 százalék), azaz 6101 szavazattal győzött az IGEN. A második kérdésre, kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről, a választók 95,1 százaléka szavazott IGEN-nel, az MSZMP vagyonelszámolását igenlők aránya 95,4 százalék volt, míg a munkásőrség feloszlatása mellett voksolt az érvényesen szavazók 94,9 százaléka, Ülést tartott a városi tanács Variációk, középiskolára Nem kerül sor az MMK és a tanácsház kétemeletes épületszárnya közötti cserére, így a középiskolai tanterem bővítés e módja lekerült a napirendről - jelentette be a keddi tanácsülésen dr. Varga Lajos tanácselnök, tájékoztatva a város parlamentjét az előző tanácsülés óta történtekről. A középiskolai oktatási feltételek javításának említett megoldásához az MMK felépítésében annak idején résztvevő szervezetek nem járultak hozzá. Újabb elképzelés, hogy a Kossuth Lajos utcai régi Mező Imre iskola ad otthont az önállóvá váló kereskedelmi és vendéglátóipari szakközépiskolának és szakmunkásképző intézetnek. Mivel az említett régi iskola tantermeinek jó részét a gimnázium használja, a gimnázium épületét bővítik. E bővítéshez anyagi támogatást ígért a vasmű. A régi Mező Imre iskola többi tantermét a Vasvári Pál Általános Iskola veszi igénybe. Ezeket olymódon szabadítják fel, hogy a Vasvári iskola labdarúgó tagozatát átviszik a Ságvári Endre Általános Iskolába. A kereskedelmi, vendéglátó-ipari iskolarész átköltöztetésével bővülhet a Rudas László szakközépiskola profilja pénzügyi, adóügyi, banktechnikai, valamint külkereskedelmi ügyintéző és levelező tagozattal. A középiskolai helyteremtés másik elképzelt módja, hogy négy helyett nyolc tanteremmel bővítik a kertvárosi Könnyűipari Szakmunkásképző Intézetet. Sajnos a tanácsülésen ez az elképzelés is feltételes módban fogalmazódott meg, mivel csak négy új tanteremhez áll rendelkezésre a pénz, a 45 millió forint összegű megyei támogatásról eddig csak szóbeli ígéretet kapott városunk tanácsa.ft Városunk munkaerőhelyzetét áttekintő tájékoztatót (Folytatás a 2. oldalon) Munkástanács alakul a vasműben Nem lesz párt belőle Röviden már beszámoltunk arról, hogy a vasműben folyik a munkástanács szervezése, s megalakulásuk szándékát már a vállalat vezérigazgatójának is bejelentették. Simon Ervin, a vállalat üzemfenntartásának villanyszerelője, az alakulóban levő szervezet egyik kezdeményezője elmondta, több munkaterületből, összesen ötvenegyen jelentették be, hogy a munkástanács tagjai kívánnak lenni. Az alapszabálytervezet kidolgozása után december közepére várható a tanács megalakulása. Milyen célokat tűztek ki maguk elé, mi váltotta ki, hogy elkezdjék a szervezést, ezekre a kérdésekre (is) válaszolt Simon Ervin. — Végső soron szakszervezetté kívánunk válni, szakszervezeti jogosítványainkat pedig a tagság részarányával arányosan érvényesíteni. Mindezt azért tesszük, mert a vállalat jelenlegi szakszervezeti vezetői nem képviselik a munkások érdekeit. Fel kel készülnünk a piacgazdaságba történő átmenetre, meg akarjuk határozni vállalatnál a reális tulajdonosokat, s ezzel együtt megakadályozni, hogy az átalakulási törvénnyel, tehát törvényes módszerekkel léptennyomon megsértsék az alkalmazottak (fizikai és nem fizikai, nem vezető posztot betöltő dolgozók) érdekeit, kihagyják a tulajdonlásból ezt a réteget. A legutóbbi munkásgyűlésen elhangzott, hogy bárki megvásárolhatja majd az átalakuláskor a részvényeket, tehát a dolgozók is. — Valóban, de miből? Az alkalmazottak jelenlegi jövedelme a megélhetésre épphogy elég, nemhogy tőke gyűjtésére. Éppen ezért kidolgozzuk az alapszabálytervezetben, hogyan kaphatnának részvényt az alkalmazottak. Több módszer is lehetséges erre. — Nem késtek el? Januárban hat egység már átalakul a vállalatnál. — A teljes tulajdonátalakulástól még messze vagyunk, ezért kell most lépnünk. Fel kell készülni arra is, hogy csődbe mehet a vállalat, amikor is gazdát cserélhet. Erre az esetre a menedzserréteg alkalmasságát is vizsgálni kell, s legvégül a munkanélküliségre is gondolni kelll. Az elbocsátás esetére végkielégítést szeretnénk bevezettetni. — Követeléseikkel könnyen párttá is válhatnak. — Erre is gondoltunk, ezt meg kell akadályoznunk. Ha az érdekképviselet pártpolitikává torzulna, a vezetőség felett felügyelő etikai bizottságunk ezt jelezheti és a tagság feloszlatja a munkástanácsot. — A jelenlegi szakszervezettel nem szándékoznak kapcsolatba lépni? — Együtt kell működnünk, egyrészt mert ők is az alkalmazottak érdekeit képviselik, csak más módon, másrészt a gazdasági vezetés, a vezérigazgató csak egy érdekképviseleti megbízottal tárgyal. Az alapszabály-tervezetben, majd később a munkástanács működése során a tulajdonosi rész mellett, ha érdekvédelemről beszélnek, más kérdéseknek is szóba kell kerülni! — Több javaslatunk van, például a munka átszennyezésére, a dolgozói részvételen alapuló felelős, autonóm munkacsoportok kialakítására, a kollektív szerződés üzemekre, gyáregységekre történő átalakítására. Tanfolyamokat is indítani kell a szakmai színvonal emelése miatt, hogy szakképzettségben ne maradjunk el, így is versenyképes legyen a vállalat. T. Sz. ra Szerveződik az MSZMP, újösszpontosítja erőit negyven évi hatalom kizáróalagos birtokosa. Vajon kik azok, akik „fentmaradtak a vonaton"? Akik nem szálltak le, vagy már felállni sem tudtak-tudnak az ülésekről? Kik az utasok, s melyik vagonban zsúfolódnak a padokon? Lesznek-e új felszállók, s ha igen, milyen messze utaznak majd? Mert a szinte teljesen Pullmann-kocsik kiürültek. jószagú, meleg, lefüggönyözött kupék derék utasai csak átszállót váltottak, ők észrevették, holtvágány felé áll a váltó, s időben (még nem a mozgó szerelvényről) pattantak át a gőzösről a dízelre vagy a villanyvonatra. Szerencsére gyorsak lehettek, nem kellett átfurakodniuk a fapados kocsik izzadtságszagú tömegén, mehettek akadálytalanul. Várta őket a másik szerelvény, más kalauzzal, más pályával. A kisebbség maradt. Ők hitték , s még ma is hiszik, hinni szeretnék - egyenes pályán vannak. Egyszerű kupéjukban a térkép erre vall: eddig is egyenesen előre tartottak, s az ő pályarajzukon továbbra sem kanyarodnak a sínek. Hiszik, a mozdonyt még mindig vörösre fűthetik a buzgó lapátosok, szénért is csak negyvenévente kell megállni. Köztük nincsenek vészfékhúzogatók. Soha nem vágytak jobb kupéra, s ha az egyik oldalon leengedték az ablakot, a másikon nem kiabáltak érte. Telente kicsit fáznak, nyáron kicsit melegük van, de helyzet elviselhető. A célállomáson pedig édes délibáb - büfé van, meleg váróterem és puha ülések. Mint a Pullmann-kocsiban. Régóta utaznak a fapadoson. Az otthonuk lett. Dolgozgatnak, szorgosan csinosítgatják a vagont menet közben, s örülnek, hogy nem marhavagonba zsúfolva tartanak a cél felé, mint mások. A pullmannosokról sokáig nem nagyon beszéltek. Egészen addig, amíg meg nem látták, hogy csapatostól rohannak a szép új vonat felé. Akkor az ablakokba gyűltek és nézték, nézték, ahogy az új mozdony elröppenti mellettük a másik szerelvényt. Rosszkedvűek lettek: egyesek a térképen mutogatva kanyarokról kezdtek beszélni, a többség viszont továbbra is tudta: szép egyenesen futnak a sínek. Sokan szánták is az átszállókat, tudni vélték, a két pálya találkozik még, s nekik lesz előnyük. A kis állomásokon azért izgatottan lesik, hány utas száll fel a vonatra. Ők nem veszik észre, hogy a jegyük lejárt. Mégis fentmaradtak a vonaton, amire nem a büfékocsi ínycsiklandó kínálata miatt szálltak régen, nekik ahhoz nem volt közük. Nem hibáztatom a fapadosokat: az elpiszkolódott üvegen ugyan mit láthattak? Egy kicsit szánom, egy kicsit becsülöm is őket. Mert eleinte nem voltak elsőosztályú kocsik és utasok. Mindenki együtt utazott. Most sokan együtt utaznak megint. A gőzös volt utasaimból kalauzok, jegykezelők, vonatvezetők is lesznek. De hogy a jegyekre hány lyuk fér, azt nem tudom. Csak azt, hogy ha a lyuk több mint a papír, akkor le kell szállni a vonatról. Ha pedig mozog netán, akkor a leszállás veszélyes. De szükségszerű. Boda András VONATOK