Dunaújvárosi Hírlap, 1990. június (35. évfolyam, 44-52. szám)

1990-06-01 / 44. szám

DUNAÚJVÁROS ÉS A VÁROSKÖRNYÉK LAPJA XL. évfolyam, 44. szám ~ 1990. június 1., péntek ~ Arg: 6,30 FtHÍ­RI­AP KÜLKAPCSOLATAINK KELETRŐL NYUGATRA A megújuló magyar kül­politika alaptörekvése, hogy Keletről Nyugatra orientál­ja át hazánk kapcsolat­­rendszerét - mondta Je­szenszky Géza külügymi­niszter szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján. A ma­gyar kormány igen fontos­nak tartja a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatokat, amelynek sem felszámolása, sem korlátozása nem szol­gálná Magyarország érde­keit. Hazánk lényegében folytatja azt a vonalat, amelyet a Németh-kormány kezdett meg, de az új kor­mány autentikusabban és határozottabban valósítja meg ezeket a törekvéseket. ELSZÁMOLÁS VALUTÁBAN Hazánk és Csehszlovákia között január 1. után áttér­nek a konvertibilis elszá­molásra, de a magyar tu­ristáknak nem kell majd az évi 50 dolláros valutakere­tüket arra használniuk, hogy a szomszédba utazzana­k: a forint-, illetve koronaellátás továbbra is nemzeti valutá­ban történik. Júliustól csehszlovák bankokban is­­­mét beváltják a forintot (a kivihető 400 forintot). A forint-korona árfolyamát július elejétől a kereslet­­kínálat alapján jegyzik. A jövőben a szovjet rubel köz­vetítő szerepe az elszámo­lásban megszűnik. VÉGZETES KIVÁNDORLÁS Tőkés László nagyváradi püspök szerdán nemzetközi sajtótájékoztatót tartott Bu­dapesten. Elmondta, az Er­délyből való nagymértékű kivándorlás nemcsak ma­gyar kisebbségi ügy, s je­lenleg Romániának ez okoz­za a legnagyobb problémát. Ezért hoztak létre egy ala­pítványt, Pro Transsylvania névvel, ami azt szolgálja, hogy a Romániában, illetve Erdélyben élők ne hagyják el országukat, akik elmene­kültek, visszatérjenek. Az alapítvány létrehozását Tő­kés László kezdeményezte, de szerepet játszott benne Szőts Géza és Sütő András is. ATOMERŐMŰ FRANCIAORSZÁGBÓL Közös pénzintézetet kíván létrehozni a Kereskedelmi és Hitelbank a német Dresdner Bankkal és francia BNP-vel. Rabár Fe­­­renc pénzügyminiszter ta­lálkozott Párizsban az Európai Újjáépítési és Fej­­j­lesztési Bank elnökével. Ma­gyarország ettől a pénzin­tézettől 3-4 év alatt 600 millió-egymilliárd dolláros segítséget kaphat. A fran­cia partner részt venne energetikánk fejlesztésében, köztük nukleáris erőmű épí­tésével, és a magyar villa­­mosáram-hálózatnak a nyu­gat-európai rendszerrel való összekapcsolásával. Személyeskedés, piacprobléma, iskolabővítés Tanácsülés - közjátékokkal Szégyellnivaló, személyes­kedő megjegyzésekkel tarkí­tott vitával kezdődött ked­den, az immár délutánra meghirdetett tanácsülés. másfél órás „epizódnak” is­­ volt köszönhető, hogy este hét órakor (amikorra már több tanácstag is megunta az ülésezést és távozott) ha­tározatképtelenné vált a tes­tület, így nem került sor a Modern Művészeti Alapít­vány létrehozására, a lakás­ügyi társadalmi bizottság tagjainak jóváhagyására, a Dunaújvárosi Rádió és Tö­megkommunikációs Kft. ta­nácsi képviselőjének megbí­zására, tanácstagok lemon­dásának elfogadására, a vá­ros belterületi határának tervezett módosítására, s el­maradt a megyei tanácsta­gok tevékenységének értéke­lése is. Az újságból tudta meg a A személyeskedő vitára az bejelentés adott alapot, miszerint nem felel meg a valóságnak az április 24-ei tanácsülés 30/1990. számú határozata, melynek értelmé­ben dr. S­e­l­m­e­c­z­i József eddigi csoportvezető főorvos látja el a tanács egészség­­ügyi és szociálpolitikai osz­tályának vezetői tisztét. A hely azért üresedett meg, mert dr. Kovács Pál ed­digi osztályvezetőt ország­­gyűlési képviselővé válasz­tották. Az ok: dr. Selmeczi József az újságból értesült a vele előzőleg nem egyezte­tett döntésről, majd — sze­rinte — megalázó módon kö­zölte a feltételeket és elvá­­rárásokat a tanácselnök, aki — természetesen — ugyan­csak kikérte magának a sér­tő megjegyzéseket. A nézet­­különbség lényege: a tanács szervezeti és működési sza­bályzata szerint az osztály feladatait két orvosnak kel­lene ellátnia. Ha a tanács vezetői ettől eltekintenek, el­várható, hogy a megtakarí­tott bért az egészségügyi osz­tály dolgozói között osszák szét. Ám erre a tanács tiszt­ségviselői — akik megbíza­tásukat immár társadalmi státusban látják el — nem voltak hajlandók; az egész­ségügy számára megalázó feltételeket pedig, dr. Sel­meczi József nem fogadta el. Így alakult ki többszöri si­kertelen tárgyalási kísérlet ellenére a patthelyzet. Töb­ben javasolták a tanácstagok közül dr. Selmeczi József megkövetését, választ kérve arra, vállalná-e mégis az osztály irányítását, s milyen feltételekkel. Mivel a válasz igenlő volt arra az esetre, ha a feltételek elfogadha­tóak, felhatalmazta a testü­let a tanács vezetőit korrekt javaslat kidolgozására, vala­mint arra: ha mégsem jön létre az egyezség, az osztály irányítását a gyámügyi cso­port vezetője vegye át, át­meneti időre. A kórháznak most sem Átmeneti szállás készül a hajléktalanoknak a vasmű és a papírgyár közötti terü­leten a Betonútépítő Válla­lat egyik barakkjából, amit a Családsegítő Központ kezel július elsejétől. A hozzá szükséges mintegy kétmillió forint költségvetési tartalék­ból való fedezését jóvá­(Folytatás a 3. oldalon) Szünetek és szócsaták Kudarc a Házban Szerda reggel folytatta a múlt héten félbeszakadt munkáját az Országgyűlés. Olyan kérdéseket tűztek na­pirendre, mint a felszámo­lási eljárásról, a földről szóló törvények módosítása, ame­lyek alapjában meghatároz­zák gazdaságunk működőké­pességének fenntartását, így összhangba kerülnek a­­ politikai-társadalmi-gazda­­sági mozgások. A napilapok tudósításai azonban a Tisz­telt Ház kudarcáról számol­tak be: „Folytatták munká­jukat — igaz, nem sok si­kerrel” (Népszava); „Nyil­vánvalóvá vált, hogy a par­­­lament még nem tud meg­felelni hiánytalanul felada­tainak. Összehangolatlanok a bizottsági ülések munkái” (Népszabadság); „Fidesz— kisgazdapárti pártharccá fa­jult az ülésszak” (Magyar Hírlap); „Az előterjesztéssel (törvényjavaslat a földről), az egybemosódó bizottsági szünetekkel, a politikai szó­csatákkal, módosító javasla­tokkal, ügyrendi vitákkal “efűszerezett, ám a konkrét érdemi érveket túlnyomó­­részt nélkülöző, és összesen hét órán á tartó általános vitát végül is szerda este hatkor felfüggesztette a plé­­num” (Magyar Nemzet). Az ülésnap napirendi pont­jai egyébként a következő­képpen alakultak volna: tör­vényjavaslat a felszámolási eljárásról szóló 1986. évi 11. törvényerejű rendelet módo­sításáról; törvényjavaslat a földről szóló 1987. évi I. tör­vény módosítására; törvény­­javaslat az állami és szövet­kezeti tulajdonban levő ter­mőföld átruházásának át­meneti ti­almáról; törvény­­javaslat a volt egyházi tu­lajdoningatlanok elidegení­tési tilalmáról; országgyűlési határozati javaslat a Nem­zeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány felülvizsgálatá­ról. Egyetlen sikert könyvel­hettek el a nap folyamán a képviselők, mégpedig az első napirend megszavazásakor: ellenszavazat és tartózkodás nélkül valamennyien elfo­gadták a felszámolási eljá­rásról szóló törvényerejű rendelet kiegészítésének ja­vaslatát. A következő órák a föld körül forogtak. Kiderült, a megtárgyalandó törvényja­vaslatok nincsenek egymás­sal összhangban, így a kép­viselők beszéltek ugyan — de sokszor nem tudták, ki, miről. Csütörtökön délelőtt folytatták — remélhetőleg most már eredménnyel — a munkát. Nincs döntés a megyei lapok sorsáról Ki legyen a tulajdonos? Az Országgyűlés kulturális, oktatási, tudományos, sport-, televízió- és sajtóbizottságá­nak keddi ülésén — parázs viták közepette —, immár másodszori nekifutásra a me­gyei lapok tulajdonjoga és működési rendje volt a leg­fontosabb napirendi pont. Balázsi Tibor (MDF) — a sajtó ügyeivel foglalkozó al­bizottság vezetője — ismer­tette javaslatát az átalakítás lehetséges módjairól. Az egyik elképzelés szerint a megyei lapkiadók és a lapok is az önkormányzatok tulaj­donába kerülnének. A másik variáció állami tulajdont té­telez fel. Eszerint a legked­vezőbb megoldás az állami tulajdoni többséget biztosító részvénytársasági forma len­ne. Ebben a mai tulajdonos, az MSZP is részvényes le­hetne. Haraszti Miklós (SZDSZ)­­ szerint a tervezet — a módosítások ellenére sem al­kalmas arra, hogy a Parla­ment elé kerüljön, már csak azért sem, mert nem mutat rá a megyei lapstruktúra monopolisztikus helyzetére. Kósa Ferenc és Vitányi Iván (MSZP) szerint pártjuk immár vagyona 94,5 százalé­kát leadta, de ebben a szám­ban a lapok nincsenek ben­ne. A megmaradt vagyon vi­szont már feltétlenül szüksé­ges a működőképesség fenn­tartásához. Ennek ellenére nem tartották elképzelhetet­lennek, hogy a volt MSZ(M)P megyei pártlapok nyomán később a nagyobb pártoknak saját megyei lap­jaik legyenek. Felvetették a bizottság tagjai azt is, hogy a hat parlamenti párt hoz­zon létre egy kuratóriumot, az átmeneti időszak gondjai­nak kezelésére. E testület feladatai közé tartozna a fő­­szerkesztők kinevezése is, pályázati rendszer alapján. Ezt a javaslatot sem fogadta osztatlan egyetértés, többek között azért sem, mert nem tudták eldönteni, hogy mind­ez vonatkoztatható-e a Sprin­ger kézen levő lapokra is, vagy sem. Csurka István (MDF) így kommentált: „Ha csak itt rágódunk, akkor a Springer-féle folyamat to­vább fog folytatódni.” Végül is állásfoglalás ez­úttal sem született. Kulin Ferenc, a bizottság elnöke javasolta hogy a sajtóalbi­zottság ismét vitassa meg, és dolgozza át a tervezetet. Ugyanakkor a MUOSZ fel­hívja a szerkesztőségek fi­gyelmét, hogy ma is törvé­nyes at az önálló jogi sze­méllyé válás, amely sok te­kintetben biztosíthatja a tel­jes szakmai és a politikai önállóságot. D. D. MDF országos gyűlés, Fidesz-kongresszus Parlamenti pozícióból A választásokon legtöbb szavazatot szerzett és a kor­mánykoalíció legerősebb pártja az MDF, amely a hét végén tartja harmadik or­szágos gyűlését. Az előbbiek­ből következően az új sze­rephez kell igazítani a pár­tot. Hogy ez miben áll majd, hogy mi fog történni az or­szágos gyűlésen, erről kér­deztük Csengey Dénest, az ország legnagyobb pártjának egyik vezetőjét. — Szerep-, illetve gondol­kodási váltás előtt áll még az MDF, amely még nem mentes az ellenzéki reflek­­szektől, követelésektől, kormányzó párti pozícióban a is. Feladataink tehát ebből adódnak most a hét végén, és azt követően. — Mégis, melyek ezek a feladatok és hogyan, milyen formában jelennek meg a kongresszusnak is tekinthető fórumon? — Először egy pontos, részletekbe menő elemzést ad majd elnökünk, az idő­közben kormányfővé lett Antall József a választások­kal, a kormányalakítással és az eddigi parlamenti mun­kával kialakult politikai helyzetről. fontos eleme Ennek bizonyára lesz majd az ország, a kormány és a párt stratégiai céljainak egyezte­tése. A másik nagyon fontos kérdés lesz a helyhatósági választásokkal összefüggő szerepünk részletekbe menő meghatározása és összehan­golása irányzati törvényalkotói, köz­feladatainkkal. Nyilván új kampánytervet kell készíteni, illetve ennek elemeit kell most meghatá­rozni. Az eddigiekből követ­­kezően a gyűlés és a fórum harmadik célja magának a pártnak az új szerephez való igazítása. Tehát, hogy az MDF központja és annak egyéb szervei, szervezetei al­kalmassá váljanak az ellen­zéki szerep után a kormány­­párti szerepre is. Sokan az ország legharcosabb párt­jának tartják Fiatal Demokra­ták Szövetségét A kongresszusra készülő Fidesz egyik vezetőjét, Orbán Viktort, a parlamenti frak­ció vezetőjét kér­deztük a hétvégi eseménnyel és a szervezettel kap­csolatban. — Bár formai­­­lag nincs vezetője Fidesznek, so­kan önt tekintik annak. — Pedig való­ban nem vagyo­k a szervezet veze­tője. Csak a par­lamenti frakcióé, aki ebből adódóan sokat vagyok szem előtt. De nálunk demokrácia van. — De irányításra, valami­féle összehangolásra egy „komollyá” lett pártnak szüksége van. Ezt aligha ke­rülheti meg a kongresszus. — Én magam részéről azt várom a kongresszustól, hogy működőképessé tegye a szervezetet: tíz-tizenkét­­ezer a taglétszám. Föl kell állítani a megyei vezetősége­ket, ki kell alakítani a hier­archiát, de nem szabad, hogy ez merev, tőlünk ide­gen és szokatlan legyen’’ — Nem zavaró, hogy­ a vezérkar bent ül a Parla­mentben? Lesz második vo­nal? — Van máris. — Dunaújvárosban nem­igen lehet észrevenni a Fi­deszt. — Sajnos van olyan je­lenség, hogy a választásokra fölpörgetett gépezet lelas­sult. No meg itt a vizsgák ideje. — Lehet így eredményes a Fidesz számára a helyha­tósági választások sorozata? — Eddig ez nagyon hason­lít ahhoz, ahogy és amit a korábbi kormányzó párt vál­lalt, vagy amibe belekény­szerült, önök viszont moz­galomként, szellemi fórum­ként indultak. Erről a hata­lom bűvöletében megfeled­keztek? — Sokak szerint újból szárnyra kell bocsátani Magyar Demokrata Fórumot, a mint szellemi, politikai moz­galmat. Ez a szerep a politi­kai csatározásokban háttérbe szorult, de most ezt­ is újra kell gondolni az új helyzet­nek megfelelően. Ami az ap­parátust és a működési ren­det illeti, azzal Lezsák Sán­dor foglalkozik, s ezzel nyil­ván magunk között kell első­sorban foglalkozni. — Ezek szerint Lezsák lesz az új pártfőnök? — A demokráciában be­vett gyakorlat, hogy a párt­elnök egyben miniszterelnök is. Nálunk is ez biztosíthat­ja, hogy a hatalomgyakorlás három területe a parlament, a kormány és a pártra szét­vált politikai test egy célnak megfelelően működjön, illet­ve, hogy ne legyen ebből feszültség. — Ez lesz tehát fent, de mi lesz a végeken, ahol az újabb, a hatalom szempont­jából nagyon fontos helyha­tósági választásokat is bizo­nyára meg akarják nyerni? — Nincs semmi ok nem bízni a tagságban, hogy egy­­egy képviselővé lett vezető kiválásával megbénulna az MDF. És a választók is bíz­nak és tudják, hogy a váltás ott helyben is fontos, sőt sürgős. Ennek megfelelően a nagy kérdés számunkra, az ország számára, hogy itt a parlamentben sikerül-e a törvényalkotás gyorsított ütemét tartva elérni, hogy szeptember 23-án önkor­mányzati választások legye­nek. Részünkről minden ké­szen áll. — Az egyik szekció kongresszuson éppen ezt fog­­­ja majd tárgyalni. Ott dön­tünk a taktikáról, ott hatá­rozzuk meg, hol és kik in­dulhatnak eredményesen akár a polgármesterség el­nyeréséért is. — Az országgyűlési­ válasz­tásoknál az MSZP legyőzése volt a fő feladat, most mi lesz? — Azt nem lehet tudni. Ahogy eddig kötöttünk kalmi koalíciókat, most al­ig kötünk, és a kép nagyon tarka lesz országosan. Min­den attól függ, a helyi szer­veink milyen viszonyban vannak más pártok helyi szerveivel. — Az új helyzethez szer­vezetileg igazodik majd a Fidesz? — Feltétlenül. Az új struktúrának, a felálló or­szágos szervezetnek megfe­lelően változik a Fidesz. Nagy László Orbán Viktor beszél

Next