Dunaújvárosi Hírlap, 1990. június (35. évfolyam, 44-52. szám)
1990-06-01 / 44. szám
DUNAÚJVÁROS ÉS A VÁROSKÖRNYÉK LAPJA XL. évfolyam, 44. szám ~ 1990. június 1., péntek ~ Arg: 6,30 FtHÍRIAP KÜLKAPCSOLATAINK KELETRŐL NYUGATRA A megújuló magyar külpolitika alaptörekvése, hogy Keletről Nyugatra orientálja át hazánk kapcsolatrendszerét - mondta Jeszenszky Géza külügyminiszter szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján. A magyar kormány igen fontosnak tartja a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatokat, amelynek sem felszámolása, sem korlátozása nem szolgálná Magyarország érdekeit. Hazánk lényegében folytatja azt a vonalat, amelyet a Németh-kormány kezdett meg, de az új kormány autentikusabban és határozottabban valósítja meg ezeket a törekvéseket. ELSZÁMOLÁS VALUTÁBAN Hazánk és Csehszlovákia között január 1. után áttérnek a konvertibilis elszámolásra, de a magyar turistáknak nem kell majd az évi 50 dolláros valutakeretüket arra használniuk, hogy a szomszédba utazzanak: a forint-, illetve koronaellátás továbbra is nemzeti valutában történik. Júliustól csehszlovák bankokban ismét beváltják a forintot (a kivihető 400 forintot). A forint-korona árfolyamát július elejétől a keresletkínálat alapján jegyzik. A jövőben a szovjet rubel közvetítő szerepe az elszámolásban megszűnik. VÉGZETES KIVÁNDORLÁS Tőkés László nagyváradi püspök szerdán nemzetközi sajtótájékoztatót tartott Budapesten. Elmondta, az Erdélyből való nagymértékű kivándorlás nemcsak magyar kisebbségi ügy, s jelenleg Romániának ez okozza a legnagyobb problémát. Ezért hoztak létre egy alapítványt, Pro Transsylvania névvel, ami azt szolgálja, hogy a Romániában, illetve Erdélyben élők ne hagyják el országukat, akik elmenekültek, visszatérjenek. Az alapítvány létrehozását Tőkés László kezdeményezte, de szerepet játszott benne Szőts Géza és Sütő András is. ATOMERŐMŰ FRANCIAORSZÁGBÓL Közös pénzintézetet kíván létrehozni a Kereskedelmi és Hitelbank a német Dresdner Bankkal és francia BNP-vel. Rabár Ferenc pénzügyminiszter találkozott Párizsban az Európai Újjáépítési és Fejjlesztési Bank elnökével. Magyarország ettől a pénzintézettől 3-4 év alatt 600 millió-egymilliárd dolláros segítséget kaphat. A francia partner részt venne energetikánk fejlesztésében, köztük nukleáris erőmű építésével, és a magyar villamosáram-hálózatnak a nyugat-európai rendszerrel való összekapcsolásával. Személyeskedés, piacprobléma, iskolabővítés Tanácsülés - közjátékokkal Szégyellnivaló, személyeskedő megjegyzésekkel tarkított vitával kezdődött kedden, az immár délutánra meghirdetett tanácsülés. másfél órás „epizódnak” is volt köszönhető, hogy este hét órakor (amikorra már több tanácstag is megunta az ülésezést és távozott) határozatképtelenné vált a testület, így nem került sor a Modern Művészeti Alapítvány létrehozására, a lakásügyi társadalmi bizottság tagjainak jóváhagyására, a Dunaújvárosi Rádió és Tömegkommunikációs Kft. tanácsi képviselőjének megbízására, tanácstagok lemondásának elfogadására, a város belterületi határának tervezett módosítására, s elmaradt a megyei tanácstagok tevékenységének értékelése is. Az újságból tudta meg a A személyeskedő vitára az bejelentés adott alapot, miszerint nem felel meg a valóságnak az április 24-ei tanácsülés 30/1990. számú határozata, melynek értelmében dr. Selmeczi József eddigi csoportvezető főorvos látja el a tanács egészségügyi és szociálpolitikai osztályának vezetői tisztét. A hely azért üresedett meg, mert dr. Kovács Pál eddigi osztályvezetőt országgyűlési képviselővé választották. Az ok: dr. Selmeczi József az újságból értesült a vele előzőleg nem egyeztetett döntésről, majd — szerinte — megalázó módon közölte a feltételeket és elvárárásokat a tanácselnök, aki — természetesen — ugyancsak kikérte magának a sértő megjegyzéseket. A nézetkülönbség lényege: a tanács szervezeti és működési szabályzata szerint az osztály feladatait két orvosnak kellene ellátnia. Ha a tanács vezetői ettől eltekintenek, elvárható, hogy a megtakarított bért az egészségügyi osztály dolgozói között osszák szét. Ám erre a tanács tisztségviselői — akik megbízatásukat immár társadalmi státusban látják el — nem voltak hajlandók; az egészségügy számára megalázó feltételeket pedig, dr. Selmeczi József nem fogadta el. Így alakult ki többszöri sikertelen tárgyalási kísérlet ellenére a patthelyzet. Többen javasolták a tanácstagok közül dr. Selmeczi József megkövetését, választ kérve arra, vállalná-e mégis az osztály irányítását, s milyen feltételekkel. Mivel a válasz igenlő volt arra az esetre, ha a feltételek elfogadhatóak, felhatalmazta a testület a tanács vezetőit korrekt javaslat kidolgozására, valamint arra: ha mégsem jön létre az egyezség, az osztály irányítását a gyámügyi csoport vezetője vegye át, átmeneti időre. A kórháznak most sem Átmeneti szállás készül a hajléktalanoknak a vasmű és a papírgyár közötti területen a Betonútépítő Vállalat egyik barakkjából, amit a Családsegítő Központ kezel július elsejétől. A hozzá szükséges mintegy kétmillió forint költségvetési tartalékból való fedezését jóvá(Folytatás a 3. oldalon) Szünetek és szócsaták Kudarc a Házban Szerda reggel folytatta a múlt héten félbeszakadt munkáját az Országgyűlés. Olyan kérdéseket tűztek napirendre, mint a felszámolási eljárásról, a földről szóló törvények módosítása, amelyek alapjában meghatározzák gazdaságunk működőképességének fenntartását, így összhangba kerülnek a politikai-társadalmi-gazdasági mozgások. A napilapok tudósításai azonban a Tisztelt Ház kudarcáról számoltak be: „Folytatták munkájukat — igaz, nem sok sikerrel” (Népszava); „Nyilvánvalóvá vált, hogy a parlament még nem tud megfelelni hiánytalanul feladatainak. Összehangolatlanok a bizottsági ülések munkái” (Népszabadság); „Fidesz— kisgazdapárti pártharccá fajult az ülésszak” (Magyar Hírlap); „Az előterjesztéssel (törvényjavaslat a földről), az egybemosódó bizottsági szünetekkel, a politikai szócsatákkal, módosító javaslatokkal, ügyrendi vitákkal “efűszerezett, ám a konkrét érdemi érveket túlnyomórészt nélkülöző, és összesen hét órán á tartó általános vitát végül is szerda este hatkor felfüggesztette a plénum” (Magyar Nemzet). Az ülésnap napirendi pontjai egyébként a következőképpen alakultak volna: törvényjavaslat a felszámolási eljárásról szóló 1986. évi 11. törvényerejű rendelet módosításáról; törvényjavaslat a földről szóló 1987. évi I. törvény módosítására; törvényjavaslat az állami és szövetkezeti tulajdonban levő termőföld átruházásának átmeneti tialmáról; törvényjavaslat a volt egyházi tulajdoningatlanok elidegenítési tilalmáról; országgyűlési határozati javaslat a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány felülvizsgálatáról. Egyetlen sikert könyvelhettek el a nap folyamán a képviselők, mégpedig az első napirend megszavazásakor: ellenszavazat és tartózkodás nélkül valamennyien elfogadták a felszámolási eljárásról szóló törvényerejű rendelet kiegészítésének javaslatát. A következő órák a föld körül forogtak. Kiderült, a megtárgyalandó törvényjavaslatok nincsenek egymással összhangban, így a képviselők beszéltek ugyan — de sokszor nem tudták, ki, miről. Csütörtökön délelőtt folytatták — remélhetőleg most már eredménnyel — a munkát. Nincs döntés a megyei lapok sorsáról Ki legyen a tulajdonos? Az Országgyűlés kulturális, oktatási, tudományos, sport-, televízió- és sajtóbizottságának keddi ülésén — parázs viták közepette —, immár másodszori nekifutásra a megyei lapok tulajdonjoga és működési rendje volt a legfontosabb napirendi pont. Balázsi Tibor (MDF) — a sajtó ügyeivel foglalkozó albizottság vezetője — ismertette javaslatát az átalakítás lehetséges módjairól. Az egyik elképzelés szerint a megyei lapkiadók és a lapok is az önkormányzatok tulajdonába kerülnének. A másik variáció állami tulajdont tételez fel. Eszerint a legkedvezőbb megoldás az állami tulajdoni többséget biztosító részvénytársasági forma lenne. Ebben a mai tulajdonos, az MSZP is részvényes lehetne. Haraszti Miklós (SZDSZ) szerint a tervezet — a módosítások ellenére sem alkalmas arra, hogy a Parlament elé kerüljön, már csak azért sem, mert nem mutat rá a megyei lapstruktúra monopolisztikus helyzetére. Kósa Ferenc és Vitányi Iván (MSZP) szerint pártjuk immár vagyona 94,5 százalékát leadta, de ebben a számban a lapok nincsenek benne. A megmaradt vagyon viszont már feltétlenül szükséges a működőképesség fenntartásához. Ennek ellenére nem tartották elképzelhetetlennek, hogy a volt MSZ(M)P megyei pártlapok nyomán később a nagyobb pártoknak saját megyei lapjaik legyenek. Felvetették a bizottság tagjai azt is, hogy a hat parlamenti párt hozzon létre egy kuratóriumot, az átmeneti időszak gondjainak kezelésére. E testület feladatai közé tartozna a főszerkesztők kinevezése is, pályázati rendszer alapján. Ezt a javaslatot sem fogadta osztatlan egyetértés, többek között azért sem, mert nem tudták eldönteni, hogy mindez vonatkoztatható-e a Springer kézen levő lapokra is, vagy sem. Csurka István (MDF) így kommentált: „Ha csak itt rágódunk, akkor a Springer-féle folyamat tovább fog folytatódni.” Végül is állásfoglalás ezúttal sem született. Kulin Ferenc, a bizottság elnöke javasolta hogy a sajtóalbizottság ismét vitassa meg, és dolgozza át a tervezetet. Ugyanakkor a MUOSZ felhívja a szerkesztőségek figyelmét, hogy ma is törvényes at az önálló jogi személlyé válás, amely sok tekintetben biztosíthatja a teljes szakmai és a politikai önállóságot. D. D. MDF országos gyűlés, Fidesz-kongresszus Parlamenti pozícióból A választásokon legtöbb szavazatot szerzett és a kormánykoalíció legerősebb pártja az MDF, amely a hét végén tartja harmadik országos gyűlését. Az előbbiekből következően az új szerephez kell igazítani a pártot. Hogy ez miben áll majd, hogy mi fog történni az országos gyűlésen, erről kérdeztük Csengey Dénest, az ország legnagyobb pártjának egyik vezetőjét. — Szerep-, illetve gondolkodási váltás előtt áll még az MDF, amely még nem mentes az ellenzéki reflekszektől, követelésektől, kormányzó párti pozícióban a is. Feladataink tehát ebből adódnak most a hét végén, és azt követően. — Mégis, melyek ezek a feladatok és hogyan, milyen formában jelennek meg a kongresszusnak is tekinthető fórumon? — Először egy pontos, részletekbe menő elemzést ad majd elnökünk, az időközben kormányfővé lett Antall József a választásokkal, a kormányalakítással és az eddigi parlamenti munkával kialakult politikai helyzetről. fontos eleme Ennek bizonyára lesz majd az ország, a kormány és a párt stratégiai céljainak egyeztetése. A másik nagyon fontos kérdés lesz a helyhatósági választásokkal összefüggő szerepünk részletekbe menő meghatározása és összehangolása irányzati törvényalkotói, közfeladatainkkal. Nyilván új kampánytervet kell készíteni, illetve ennek elemeit kell most meghatározni. Az eddigiekből következően a gyűlés és a fórum harmadik célja magának a pártnak az új szerephez való igazítása. Tehát, hogy az MDF központja és annak egyéb szervei, szervezetei alkalmassá váljanak az ellenzéki szerep után a kormánypárti szerepre is. Sokan az ország legharcosabb pártjának tartják Fiatal Demokraták Szövetségét A kongresszusra készülő Fidesz egyik vezetőjét, Orbán Viktort, a parlamenti frakció vezetőjét kérdeztük a hétvégi eseménnyel és a szervezettel kapcsolatban. — Bár formailag nincs vezetője Fidesznek, sokan önt tekintik annak. — Pedig valóban nem vagyok a szervezet vezetője. Csak a parlamenti frakcióé, aki ebből adódóan sokat vagyok szem előtt. De nálunk demokrácia van. — De irányításra, valamiféle összehangolásra egy „komollyá” lett pártnak szüksége van. Ezt aligha kerülheti meg a kongresszus. — Én magam részéről azt várom a kongresszustól, hogy működőképessé tegye a szervezetet: tíz-tizenkétezer a taglétszám. Föl kell állítani a megyei vezetőségeket, ki kell alakítani a hierarchiát, de nem szabad, hogy ez merev, tőlünk idegen és szokatlan legyen’’ — Nem zavaró, hogy a vezérkar bent ül a Parlamentben? Lesz második vonal? — Van máris. — Dunaújvárosban nemigen lehet észrevenni a Fideszt. — Sajnos van olyan jelenség, hogy a választásokra fölpörgetett gépezet lelassult. No meg itt a vizsgák ideje. — Lehet így eredményes a Fidesz számára a helyhatósági választások sorozata? — Eddig ez nagyon hasonlít ahhoz, ahogy és amit a korábbi kormányzó párt vállalt, vagy amibe belekényszerült, önök viszont mozgalomként, szellemi fórumként indultak. Erről a hatalom bűvöletében megfeledkeztek? — Sokak szerint újból szárnyra kell bocsátani Magyar Demokrata Fórumot, a mint szellemi, politikai mozgalmat. Ez a szerep a politikai csatározásokban háttérbe szorult, de most ezt is újra kell gondolni az új helyzetnek megfelelően. Ami az apparátust és a működési rendet illeti, azzal Lezsák Sándor foglalkozik, s ezzel nyilván magunk között kell elsősorban foglalkozni. — Ezek szerint Lezsák lesz az új pártfőnök? — A demokráciában bevett gyakorlat, hogy a pártelnök egyben miniszterelnök is. Nálunk is ez biztosíthatja, hogy a hatalomgyakorlás három területe a parlament, a kormány és a pártra szétvált politikai test egy célnak megfelelően működjön, illetve, hogy ne legyen ebből feszültség. — Ez lesz tehát fent, de mi lesz a végeken, ahol az újabb, a hatalom szempontjából nagyon fontos helyhatósági választásokat is bizonyára meg akarják nyerni? — Nincs semmi ok nem bízni a tagságban, hogy egyegy képviselővé lett vezető kiválásával megbénulna az MDF. És a választók is bíznak és tudják, hogy a váltás ott helyben is fontos, sőt sürgős. Ennek megfelelően a nagy kérdés számunkra, az ország számára, hogy itt a parlamentben sikerül-e a törvényalkotás gyorsított ütemét tartva elérni, hogy szeptember 23-án önkormányzati választások legyenek. Részünkről minden készen áll. — Az egyik szekció kongresszuson éppen ezt fogja majd tárgyalni. Ott döntünk a taktikáról, ott határozzuk meg, hol és kik indulhatnak eredményesen akár a polgármesterség elnyeréséért is. — Az országgyűlési választásoknál az MSZP legyőzése volt a fő feladat, most mi lesz? — Azt nem lehet tudni. Ahogy eddig kötöttünk kalmi koalíciókat, most alig kötünk, és a kép nagyon tarka lesz országosan. Minden attól függ, a helyi szerveink milyen viszonyban vannak más pártok helyi szerveivel. — Az új helyzethez szervezetileg igazodik majd a Fidesz? — Feltétlenül. Az új struktúrának, a felálló országos szervezetnek megfelelően változik a Fidesz. Nagy László Orbán Viktor beszél