Dunaújvárosi Hírlap, 1990. augusztus (35. évfolyam, 62-70. szám)

1990-08-24 / 68. szám

1990. augusztus 24., péntek A második rajt következik Beborult az Alpokalján Túlzás nélkül állíthatom: a soproniak úgy féltek a Dunaferrtől, mint ördög a tömjénfüsttől. Álmaik netovábbja egy icipici pontocska volt, amiben a nézőtéren is csak kevesen reménykedtek a mérkőzés előtt. Ünnepnapon, odahaza pesszimista hangulatban? Nos, erre alapos okuk volt a hazaiaknak. Mondom: a mérkőzés előtt. Ugyanis a soproni labdarúgók közül nyáron pontosan nyolcan költözködtek át a túlsó oldalra, Burgerlandban megkeresni a betevő falatot. S hogy a csapat megmaradjon, Keszei edző előléptette a pelyhedző állú ifistákat. A borotválkozást most tanulgató legényekről aztán kiderült, cseppet sem anyámasszony katonái. Bár lehet, hogy ha Szauer Tamás nagy műgonddal nem Kállay kapus kezébe emeli már a második percben a labdát, hanem abba a sarokba rúgja, amelyikbe akarja ..., a soproni gyerekek pityeregve szaladnak edzőjükhöz, hogy „Bántanak a bácsik.” Ám ez már csak feltételezés marad. Az viszont valóságos látvány volt, hogy Varga kétszer is elkeseríthette volna Sági kapust. Azért az, hogy egy csikócsapat gólt is lőjön a volt NB I-eseknek, enyhén szólva tiszteletlenség lett volna! Egyébként hamar vissza is szaladtak a soproni fiúk saját térfelükre lehúzni a rolót, így hát csak a percek peregtek, a pályán semmi sem történt. Míg a Dunaferrnek semmiféle elgondolása nem volt a hasznosabb időtöltésre, én azért jól elgondoltam: ha az Alpok felől fölénk úszó felhőkből elered az eső, ügyesen helyezkedve (labda nélkül!) hamar megközelítem a Daciámat. Amíg a hazai nézőpartnereimet megtévesztő távozási taktikámon törtem a fejem — ni csak! — Tóth előtt pattan a labda, s ha egy kicsit kinyújtja a lábát, talán még gólt is lő... Na! De nem nyújtotta ki... így hát teljesen várható volt, hogy Jakab edző már a szünetre készíti elő a sampont. A jogos fejmosás lényege tömören: a játékhoz tessék az eszünket is használni. Megnyugodva (?), hogy nemcsak nekem, de a szakvezetőnek is „érthetetlen és elfogadhatatlan” volt ez a félidő, most már valóban vártam: Boldóczkiék elérkezettnek látják az időt a hazai gyerekek elnáspángolására. Ám a leckét a Dunaferr a kapta. Balaton úgy bevágta labdát szabadrúgásból Sági keze mellett, hogy a soproni Tűztorony is beleremegett a szurkolók üdvrivalgásába. Egy rossz versenyző nem okul az edzője figyelmeztetéséből. Míg el nem hiszi, hogy ég a ház, beszélhetnek neki... A leghamarabb felocsúdó „tűzoltó”, a Dunaferr Vajdája aztán szemfüles góllal megmentette a szégyentől a csapatát. Igaz, ehhez Kállay kapus butasága is kellett, aki talán lesállást gyanítva álldogált békésen kapujában. Nem csoda, hogy egy vörösödő néző halálos fenyegetést ordított feléje: — Ki ne gyere holnap az utcára, mert elütlek a biciklimmel ! Azóta már eltelt néhány nap, s talán a borgőzös hang tulajdonosa is elfelejtette ezt a kilencven percet, amelynek azért úgy örültek a hazaiak, mintha bajnokságot nyertek volna. Én is hajlandó vagyok felejteni. Nem bánom, legyen, talán kemény volt az ágy a Dunaferr kőszegi szállásán, egy idénynyitón nem kell azonnal csúcsformát várni, nem voltak frissek a fiúk, hiszen a fél csapat betegeskedett a múlt héten. (Igaz, nemrég a zalaegerszegiek a hasmenéstől „doppingolva” úgy elvertek bennünket a központi sporttelepen! Míg nálunk a gyomorrontás ellenére csak az otthon játszó Németh Gábor dicsérhető.) Rendben van. Fogadjuk el a magyarázatokat, mert valóban valami oka lehetett a Dunaferr régen látott gyenge teljesítményének. Ám most a hét végén már nem lehet semmire sem hivatkozni. A dunaújvárosi nézők számára most kezdődik idehaza bajnokság, így gondolja ezt a Jakab edző is, aki nem kíván változtatni a „soproni” gárdán. A feledtető tizenegy tehát: Sági — Gróf, Boldóczki, Miskovicz — Vajda, Szauer T., Sztanó, Németh, Ruppert — Tóth, Lengyel. Sopronban még Sánta és Somogyi is játszott csereként. S még valami! Ha azt kérdezi a kedves szurkoló, más csapat hogy tudta román légiósainak ügyeit időben elintézni, azt válaszolom: nem tudom. Henzel Sorin mindenesetre készen áll, s talán ha valaki elintézi a papírmunkát, vele együtt sikerül vasánap „felrobbantani” a Paksi Atomot. J. A. Dégen kezdenek A körzeti labdarúgó-bajnokság sárbogárdi csoportjában a hét végén kezdenek a csapatok. Ebben az osztályban indul a Volán-Nagyvenyim és az újjászerveződött Perkáta csapata is. A Volán -Nagyvenyim együttese Dégen, a Perkáta pedig odahaza a Mezőszilas csapata ellen kezd. A Volán-Nagyvenyim csapatának sorsolása: I. ford, aug. 26. Dég—Volán-Nagyvenyim, II. ford, szept. 2. Volán-Nagyvenyim—Sárkeresztúr, III. ford, szept. 9. szabadnap. IV. ford, szept. 16. Mezőszilas—Volán-Nagyvenyim, V. ford, szept. 23. Volán-Nagyvenyim—Nagykarácsony, VI. ford. szept. 30. Alap—Volán-Nagyvenyim, VII. ford. okt. 7. Volán-Nagyvenyim—Sárbogárdi Tsz, VIII. ford. okt. 14. Sárszentágota—Volán-Nagyvenyim, IX. ford. okt. 21. Volán-Nagyvenyim—Előszállás, X. ford. okt. 28. Kálóz—Volán-Nagyvenyim, XI. ford. nov. 4. Volán-Nagyvenyim— Perkáta. Országos meghívásos lovasversenyt rendeztek augusztus 20-án Baracson. A Papír Kupára immár tizennegyedik alkalomból hívták meg a dabasi, mezőfalvi és baracsi ifjú lovasokat Edzőváltozás az atlétáknál Augusztus 6-ától új edző vette át a DAC utánpótlás csoportját. A Ságvári Endre Általános Iskola diákjaiból álló csoport edzője Kiss József munkahelyváltoztatás miatt szerződést bontott a klubbal. Helyére Takács Csaba — ugyancsak a Ságvári iskola testnevelő tanára — került. A jövőben ő foglalkozik a szorgalmas „ságváris” csoporttal, s új tehetségek kiválogatásával kezdi meg a munkát. Építők - siker A tekések egyik kiemelkedő eseménye volt a hét végén városunkban megrendezett Dunavidéki Kupa. A tíz csapat közül kiemelkedett a D. Építők SE együttese. Ők lettek az elsők, csapatban és egyéniben is. A házigazda D. Vendéglátók a második helyen végeztek. Végeredmény: 1. D. Építők 2384, 2. Dunavidéki Vendéglátók 2321, 3. 'Kofém Vasas 2317, 4. Szombathelyi Spartacus Styl 2316, 5. Dorogi Bányász, 2309, 6. Győri Épfu 2306. Az egyéni 1—2. pályán: 1. Bach (D. Ép.) 402, 2. Czeilinger NI. (D. Ép.) 399, 3. Magyaros (Dorog) 393 fával. A 3—4. pályán: 1. Tóth (Szentlőrinc) 427, 2. Kiss (Győr) 414, 3. Győri (Győr) 412. Forma-1: Csepregi kiállt Olaszok hihető kalandja Hogy mivel kezdődik egy Forma-1-es motorcsónakfutam, ha magyar? Természetesen egy jóízű verekedéssel. Egy rendező és egy szerelő párharca volt az első programpont a vasárnapi versenynapon. Bár a magyar szurkolók meglehetősen hűvösen, már-már közömbösen latolgatták az esélyeket, világ nyugati részéről érkezettek némi aggodalommal figyelték a másodpercek alatt kialakult harcot: talán azon gondolkodtak, milyen sorsot szántunk nekik, miután csatlakoztunk Európához ... # Mindenesetre a depóban ezenkívül is zajlott az élet, próbálgatták a Mercury-motorokat, hatalmas simogatták, fényesítgették a gyönyörű hajótesteket. Az időmérő edzés két körét a tizennyolc versenyző közül tizenöt teljesítette, a legjobb időt a brit Jonathan Jones száguldotta, átlagsebessége 146 km fölött volt. A tavalyi budapesti győztes, az amerikai Don Johnston a második helyen várhatta a startpisztoly dördülését. Sokszoros magyar bajnokunk, Csepregi György — tavaly óta tagja a mezőnynek — nem egy kiváló helyezéssel bizonyította már, helye van a legjobbak között. Az edzésidő alapján nyolcadik volt Csepregi, ami igazán biztató eredménynek tűnt. Bár ... kissé lassúnak érezte hajóját a Dunaújvároshoz is kapcsolódó — a Dunaferr által (is) szponzorált — pilóta. Bár a meg-megélénkülő a szél gondolkodásra késztette versenyzőket, rendezőket egyaránt, végül döntöttek: a verseny — az eredeti szándéknak megfelelően — ötvenöt körös marad. Aztán — vijjogó motorokkal — elrajtolt a mezőny. Az olasz Bocca rajtja sikerült a legjobban, az első fordító után viszont már a brit színekben versenyző, Dél-Afrikában élő osztrák (ugye tetszik érteni...) Lindenberg húzott az élre. Fölénye csaknem egy körön át tartott, mert Jones és Cappellini törtek előre, Csepregi hatodik helyen. Aztán bő három perccel később Erickson bukása miatt lelőtték a futamot. A svéd fiú szerencsére nem sérült meg, az új rajthoz viszont már nem állhatott oda. Csakúgy, mint Johnston és Lindenberg, akik kiálltak a depóba, s emiatt — szabályszegés — kizárták őket. (Szegény jó Johnstont sajnáltam, aki ráadásul a szabályok hű őre — „civilben” rendőr...) Felállt az új rajt, a megtett körök alapján. Capellini ragyogóan ment el, de a nyomában továbbra is ott furakodott Jones. Harmadik helyen motorozott az angol Hill, aki 56 évét meghazudtoló fürgeséggel tartotta a lépést az élen haladókkal. Csepregi HB-hajója a hatodik helyen száguldott, s a nézők döbbenten figyelték, ahogy az újraindítást követő negyedik körben már lassul, majd az ötödikben kiint, és — motorhiba — kiáll a versenyből. Bejött hát a „Mihaldinecz-effektus”: nem sikerült a hazai bizonyítás. (Bár, ha Rudi pályáját vesszük, most Csepreginek is vb-pontokat kéne szereznie, kívánjuk neki!) Az élen maradtak tovább kínozták egymást. Körről körre változott a helyzet, Cappellini és Jones passzolgatták az elsőséget, Hill a második-harmadik helyen ment. Egészen a huszadik körig tartott mindez, amikor épp Hill került az élre. Ez annyira megterhelte gépét, hogy kiállni kényszerült, s ugyanezt tette egy percen belül Jones is. Két versenyző az élbolyból a depóba: bombameglepetés. Nem lepte viszont meg a dolog Cappellinit, aki stabil versenyzéssel, módszeresen szinte az egész mezőnyt lekörözte. A maradék 35 körben leginkább csak ezek az előzések jelentettek eseményt: az élen haladók sorrendje már nem változott, még az egymástól való távolságuk sem nagyon, bár időnként fel-feljöttek a vezető olaszra. A második Bocca, a harmadik a japán Ishikawa volt , és lett is végül. A harmincötödik körben Cappellini majdnem ütközött a lekörözött Zamparellivel, majd ezután jó néhány körös versenyt vívott a hirtelen „feltámadt” Ray Marshall-lal, aki egy kör hátránnyal is bizonyítani akarta, hogy képes a tempó tartására. (A nézők szurkoltak is a kemény ausztrál hölgynek, aki egyébként tavaly még a Forma—3 mezőnyében futott...) Marshall végeredményben pontszerző lett, ötödikként végzett. (A teljesség kedvéért: végül negyedik lett az angol Duggan.) Tízen maradtak versenyben a vízválasztó huszadik kört követően, de még közülük is kiállt a brit a Stallard, és így tovább nőtt műszaki hibás hajók amúgy sem csekély száma. A világbajnokságot öt futam után Lindenberg és Cappellini vezeti 13 ponttal, Johnston 12, Zamparelli 11 ponttal áll, az ötödik helyen a kilencpontos Jones. És — úgy szép a tudósítás, ha keretes — mivel végződik a Forma–1-es motorcsónakfutam, ha magyar? Békekötéssel. A verseny végére megbeszélt újabb „randevú a kavicsos úton” elmaradt. Na, ez már tetszik nekem, meg szerintem a nyugatiaknak is. Ezt szeretik ezek: a nyugodt erőt. A rendezőt meg a szerelőt. — iroda — A sebesség jóval száz fölötti - a hajók szinte repülnek a vizen A második budapesti nagydíj boldog győztese: az olasz Guido Capellini Keddi sípszó A városi kispályás labdarúgóbajnokságban kedden kezdenek a csapatok. Az első forduló sorsolása. „A” csoport: V. Meteor—Botafogó, Campobasso— DV Energia, Pentele Kft.— Diszv., Mezőföld étterem—Poresz, Kőbányai—Főlépker, Inter —Hungária. „B” csoport: Volán —Betonacél, Vízmű—Bogumil, Velorex—Heelston, Szilviké— Honvéd, PW Vili—Metaxa, Pentele—Monaco. A győztes „fakó” Iváncsa. A megyei I. és II. osztályban is vasárnap kezdtek a labdarúgócsapatok. A bajnokság mégis 16-os létszámmal indulhatott el, mert a hét közben az Iváncsa bejelentette, hogy rendeződtek anyagi gondjaik. A Dunaferr II. idehaza játszott. Az erősen megfiatalított „fakó” győzelemmel kezdett. A találkozókon általában a papírforma érvényesült. Dunaferr II—Magyaralmás 4-2 (2-2). Kertváros, 300 néző, V.: Smidéliusz. Dunaferr van pénz II.: Tatár — Tóth L. (Sárai), Körmendi (Molnár), Ruppert N. — Lehota NI., Horváth, Simon Gy. (Csányi NI.), Losonczi — Romhányi, Masinka, Polánszky. Gólszerző: Romhányi, Molnár, Sárai, illetve Simicska, Viczina, Kasztner (öngól). Adony—Baracska 3-1 (0-1), Velence,Tours—Iváncsa 2-2 (1-1), Sárosd—Pusztavári 1-1 (1-0), Ercsi Kinizsi—Mezőfalva 0-0, Csákvár—Lajoskomárom 1-2 (0-0), Bakonycsernye—Sárbogárd 1-0 (0-0), Enying—Etyek 2-1 (0-0). Fiatalok a Misina Kupán A Dunaferr SE női kézilabdacsapata az ünnepek alatt a Misina Kupán vett részt. A Komlón rendezett női tornán a Dunaferr főleg a fiatalokat szerepeltette csapatában. A sérült Burainét és a porcműtétje után Varga Mártát ezúttal nélkülözte. A felkészülés egyik állomásaként kétnapos tornán Árva Csaba több variációt is kipróbált, amelyeket majd a bajnokságban tud hasznosítani. A Dunaferr SE eredményei : —Hódmezővásárhelyi Porcelán 25-30 (11-13), —PMSC 24-25 (11-15), —Borsodi Bányász 22-21 (10-12), — Veszprémi SE 32-33 (13-17). Végeredmény: 1. Alföldi Porcelán, 2. PMSE, 3. Veszprém, 4. Dunaferr, 5. Borsodi Bányász. Válogatottként először 11 isztált, a DAC atlétáját meghívta a MASZ a közelmúltban Miskolcon megrendezett angol—csehszlovák—magyar válogatott viadalra. A junior korúként első válogatottságán induló közép- és hosszútávfutó 3000 méteres akadályfutásban állt rajthoz, s 9:19:ll-el a magyar indulók közül másodikként ért célba. SZOMBAT Kézilabda: Dunaferr nemzetközi ifjúsági női torna — Hlohovec (csehszlovák), PMSC, Szeged, Dunaferr — 10.00 órától a Dunaferr Sportcsarnokban. VASÁRNAP Labdarúgás: Dunaferr—Paksi Atomerőmű NB II-es bajnoki mérkőzés 17.00 órakor a központi sporttelepen. Országos les rúgó bajnokság — helyszíni nevezéssel — 9—13 óra között a Kertvárosban.