Dunaújvárosi Hírlap - A Hírlap, 1990. szeptember (35. évfolyam, 71-73. - 1-5. szám)

1990-09-04 / 71. szám

XL. évfolyam, 71. szám ~ 1990. szeptember 4., kedd ~ Ára: 6,30 Ft HÍRLAP DUNAÚJVÁROS ÉS A VÁROSKÖRNYÉK LAPJA KÖTELEZŐ SZOLGÁLAT: HÚSZ ÉV Jövő év január elsejétől módosul a a parlament nyugdíjtörvény, novemberben dönt e témakörben. Egy 1980-as jogszabály szerint 1991. január 1-jével hatályba lép az a módosítás, mely szerint a nyugdíjhoz kötelező szolgálati idő tízről húsz évre emelkedik. Még nem döntöttek, hogy változtassanak-e a nyugdíjskálán, de új szisztémát dolgoznak ki a nyugdíjak értékének megőrzésére. SZEPTEMBERBEN FEHÉR KÖNYV A kormány értékelte az első száz napban végzett munkáját. Az első időszakra hármas célt tűztek maguk elé: el akarták végezni a kormányzati irányítás szervezeti, működési rendjének átalakítását, a nemzetközi kapcsolatok új alapokra helyezését, valamint a gazdasági válság csillapítását és a vállalkozások élénkítését. nyilvánosságra Szeptemberben hozzák gazdaság állapotát hitelesen elemző teljes körű jelentést a Fehér Könyvben, és a kormány Hároméves programját. SUZUKI-SZERZŐDÉS A magyar Autókonszern és a Suzuki között várhatóan még szeptemberben aláírják a szerződést. A vegyes vállalat a gépkocsik értékének húsz százalékát állítja elő, s a háttéripari beszállítások több, mint harminc százalékát magyar cégek vállalják. A Suzuki elnöke a napokban Budapesten tárgyal, a megbeszélések célja, hogy a megállapodástervezethez szükséges kormányzati biztosítékokat beszerezzék. BÁNYÁSZNAPI BIZTATÁS A szén árát a helyettesítő enegriahordozók árához kell mérni, ez magasabb lesz a mostaninál, de így is sor kerül bányabezárásokra - mondta Bod Péter Ákos ipari miniszter Visontán, a 40. bányásznap központi ünnepségén. A szerkezetátalakítás munkaügyi problémákat is felvethet, de biztatta a bányászok érdekvédelmi szervezeteit, munkástanácsait, hogy szedjék össze erejüket. FOGYUNK Tíz év alatt 3,1 százalékkal, azaz 334 ezer fővel csökkent hazánk lakossága. A januári népszámlálás szerint 10 millió 375 ezer fő él Magyarországon. Az előzetes adatok szerint a lakásállomány az előző összeírás óta 300 ezerrel gyarapodott, de a növekedés több, mint egyharmaddal kisebb, mint az előző évtizedben volt. NEM CSAK A MEZŐGAZDASÁG KÁRA Az évszázad legsúlyosabb aszályának minősítették a Földművelődésügyi Minisztériumban a mostani szárazságot. A kár értéke szövetkezeteknél és a kisatermelőknél meghaladja a 30 milliárd forintot, közvetett hatása pedig az 50 milliárd forint körüli veszteséget. Szakértők szerint bizonyos mezőgazdasági termékekből hiány is lehet, sok gazdaságnál pedig ezek a károk elősegítik a felszámolásukat. Lakásügyben a hivatal közbeszólt Kényszerstop Az állami bérlakások eladásával kapcsolatos korlátozások, tilalmak, feltételmódosító tanácstestületi döntések már eddig is igen sok vihart kavartak. Most újabb — precedensértékű — bonyodalom akasztotta meg, — remélhetően csak időlegesen — a már jóváhagyott lakáseladások egyébként sem gyors ügymenetét. Ez a nyár elején előállt új helyzet nyugtalanítja a bérlakásukat megvásárolni szándékozó dunaújvárosi lakosokat, akik az időhúzást érzékelve valamiféle turpisságra gyanakodhatnak. De nyugtalanítja a városi tanács pénzgazdálkodásáért felelősöket is, hiszen azzal számoltak, hogy 73 millió forint bevételt hoz az a idén a lakásértékesítés, ám remélt összeg harmada sem folyt be mostanáig. Az ok: a Fejér Megyei Illetékhivatal nyár elejétől foganatosított, példa nélküli eljárása, amelyhez hasonlóra egyetlen más megyében sem került sor értesüléseink szerint. A városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén arról tájékoztatták testületet és a jelenlevőket, ahogy az illetékhivatal eljárása ellen fellebeztek a másodfokú hatóságnál, valamint a pénzügyminisztériumnál, eddig eredmény nélkül. Egyúttal megnyugtatott mindenkit, hogy ez az ügymenet-késedelem nem hozza hátrányos helyzetbe a lakásvásárlókat, hiszen az elidegenítésről hozott döntés idején érvényes jogi feltételek érvényesek akkor is, ha az értékesítést késedelmesen sikerül lebonyolítani. Az „illetékügy” háttere: Dunaújváros állami lakóházai utcák, terek által határolt, ugyancsak állami tulajdonú óriástelkeken állnak. Ezeknek az úgynevezett tömbtelkeknek a kezelője a városi tanács műszaki osztálya, az épületeké viszont az IKVGV. Amikor 1972-ben országszerte rendezték az ingatlannyilvántartást, a dunaújvárosi tömbtelkek a két szerv közös kezelésében maradtak, mert senki sem tulajdonított jelentőséget annak, hogy kit mekkora rész illet ebből a közös jogból. Az állami lakások elidegenítéséről szóló jogszabály előírja, hogy a vevők közösségének tulajdonába kell adni az épület által elfoglalt telket is. A tömbtelekből tehát ki kell szakítani a ház által elfoglalt területet is, le kell bonyolítani a telekalakítás geodéziai és jogi aktusát, aminek előfeltétele, hogy a tömbtelek kezelői jogát egy szervezet birtokolja. Evégett a városi tanács műszaki osztályának — mindegyik tömbtelek esetében külön-külön — le kellett mondania az őt megillető kezelői jogrészről, így is történt. Idén a nyár elejéig minden kifogás nélkül jóváhagyta ezt a kezelői jogátadást a Fejér Megyei Illetékhivatal, ám azóta több százezer forint illetéket rótt ki minden kezelői jogátruházásért és telekalakításért. Erről értesülve az IKVGV és a városi tanács műszaki osztálya megfellebbezte az eljárást, egyúttal felfüggesztette a két szerv a kezelői jogátadást-átvételt, hiszen az önkormányzatot jelentős bevételtől fosztaná meg ez az illetékkiszabási gyakorlat. A műszaki osztály vezetőjétől megtudtuk: a jövőben más jogi és műszaki megoldással szüntetik meg a tömbtelkek közös kezelését, s ezt követően felgyorsítható lesz az eladásra épületek társasházzá kijelölt alakítása és értékesítése. — Csongor — Vízszennyezés Véletlenek játéka Emlékeznek ugye, az augusztus közepén, végefelé tomboló kánikulára? Aki csak tehette, vízközelbe húzódott. Megmártózva a Dunában volt csak elviselhető a klíma. A kisapostagi Duna-szakaszon, az csatornahálózatának ipartelep vége után, a papírgyár szabadidőközpontjánál, és a strandon többnyire azonban csak nézték az egyre apadó vizet. Huszadika előtt a papírgyári hulladék, huszadika után pedig a vasműből érkező pakurafoltok tették „színessé, szagossá” az amúgy unalmasan folydogáló folyamot. A fürdőzés így többnyire elmaradt. Egy lelkes környezetvédő — vagy éppenséggel csak a jövőjéért aggódó ember — színes felvételekkel illusztrálta az eseteket, amiket nem is tagadtak, hiszen a kézenfekvő bizonyítékok az illetékesek figyelmét sem kerülték el. De — úgymond — fatális véletlenek összejátszásai idézték elő az eseteket. A papírgyárnál a szennyvíztisztító karbantartása, gyenge minőségű papírhullaadék, amiből a minőség miatt aprítás után több kerül a szennyvíztisztítóba — amit akkor éppen karbantartottak, így hát közvetlenül a csatornarendszerbe) és hát a Duna alacsony vízállása az ok. Az okozat pedig: a sodorvonal csaknem partközelbe ért, s így a partra sodródott a műanyag és papírhulladék — amit aztán gereblyéztek a papírgyáriak az augusztálisi ünnep előtt. Tulajdonképpen a Duna az oka(?) a vasműs pakuralerakódásnak is. Március óta nem tapasztalhattak pakuraelfolyást a csatornarendszeren, csak most huszadikán és az utána jövő égi áldás után. A vasműben új pakuralefejtő és olajfogó-rendszert építenek. Az első (huszadiki) pakuraszennyezés oka talán(?) emberi mulasztás. Egy gőzvezetéket, miközben javítottak, a csatorna felé irányították, s ez felmelegítette a korábban lerakodott szennyeződést. Ekkor, majd az esőzéskor került kis mennyiség — hivatalos információ szerint 20—30 kiloramm — a folyóba, ami, hiszen tudják, alacsony vízállású. De ez a kevés pakura nem létezik, hogy a partra sodródjék. Legalábbis a város és Kisapostag oldalán. Fatális véletlené?), hogy ezek pont most, a nyár közepén kerültek nyilvánosan a Dunába, s nem télen, amikor a környezetért aggódó emberek lakásukban nézik a televíziót! Amiből, ha sokáig fennmaradnak, s nézik a Napzártát, azt is megtudhatják, máshol higany csordogál a folyamokban. Amiről ugyan tudják, hogy évtizedek óta van, csak éppen hiába keresték. Valahogy ilyen a mi Dunánk is, tudja mindenki, több évtizede óta, hogy valami becsordogál a folyóba, csak éppen nem találták. Hogy egy laikusnak kellett észrevenni, (bizonyítani) fatális véletlen .. . — tihanyi — Az új rendőrkapitány Átlag Barakkba zárt szellem (3. oldal) Vállalkozásokról MDF-színekben Lehetőségből sok van Nagy várakozás előzte meg az előszállási MDF szervezete és a Vállalkozók Pártjának közös szervezésében rendezett szerda délutániesti fórumot, ahol napjaink egyik legfontosabb témakörében, a vállalkozások alakíthatóságára, lehetőségeinek felvázolására került volna sor. Az előadók, Bethlen István gazdasági szakértő, Árva László és Olajos Csaba vállalkozással foglalkozó szakértők az MDF képviseletében a előszállási csaknem teltházas művelődési házban azonban jobbára csak — a közönség megítélése szerint — elképzeléseket vázoltak. A fórum vitaindítójára az előadók nem sok szót vesztegettek, s a jelenlevők összetételét tekintve nem is kellett (helybéli, környékbeli és városi kisiparosok, vállalkozók jelenléte is jelezte a téma aktualitását és sürgető voltát.) Bethlen István azonban a szociális piacgazdálkodás németországbeli példájára, Árva László a létrehozandó vállalkozási ügynökség szükségességére, az információáramlás gyorsabbá tételére. Olajos Csaba, úgy is, mint volt vállalkozó, a nyugtaadási kötelezettség feleslegességére, a tisztességtől távol álló adózás anomáliáira tért ki. Elhangzott, hogy új tett támogatásként úgyneve„egzisztentcia-kölcsönt” terveznek a közeljövőben bevezetni, elkülönített pénzalapból, kamatozása tizenöt százalékos lesz. Elsősorban azok kapják majd meg, akik valamilyen vállalkozásba fogtak, de befejezéséhez már nincs pénzük. Az elhangzó kérdések a kisiparosok és vállalkozók legégetőbb gondjait is jelezték: miért nem támogatja a kormány adó- és szta-kedvezményekkel a kezdő iparosokat, pártatlan lesz-e a vállalkozási iroda, hogyan képzelik el az oktatás területén a vállalkozó iskolákat, hogyan látják a szakértők, mi az a három legfontosabb terület, ahol a kisvállalkozók gondjai sokasodnak? Íme a válaszok: az adót csökkenteni kell, egyébként a kezdők megkapják az állam támogatását, hanem magyarok (!) és vegyesvállalati formában működnek. A megoldandó fő gond, ami után igazából fellendülhet a vállalkozás: az új adórendszer kidolgozása, a biztonság garantálása és a hitelrendszer kiterjesztése különféle kis bankok létrehozásával és bevonásával. A vállalkozó iskolákat kezelhetik az önkormányzatok és lehetnek profitra törekvő magániskolák. Ezt a kérdést azonban majd szeptember 30-a, az önkormányzati választások után kell ismét napirendre tűzni (Bethlen István). S hogy milyen többletinformációt adott a fórum? Egy kisiparos, Mátrai Istvánná nem éppen hízelgő szavait idézve: „Ha a gyereknek az iskolában kérdést tesznek fel, neki konkrét választ kell adnia! Itt ebből hallottuk a legkevesebbet!” T. Sz. Indulnak a választáson Lokálpatrióták szövetsége Próbáljunk meg tenni valamit városunkért a jövendő önkormányzati testület kialakításáért — hirdette az a meghívó, amely a Dunaújvárosért Patrióta Szövetség alakuló ülésére invitált. A csütörtöki gyűlésre több mint negyvenen jöttek el, amelyre már elkészült a szövetség működési szabályzata. Ami egy pártoktól független társadalmi szervezet körvonalait rajzolja fel. A névleges — havi — egy forintért bárki tag lehet. A gyors szervezést bizonyította, hogy még az elnökjelölt sem tudta, hogy fel akarják kérni e posztra, így a „ki akar még elnök” lenni kérdéssel jócskán eltelt az idő. Ezért előbb egy hattagú vezetőséget választottak meg, melynek tagjai: Biksz Péter, Andics József, Skultéti Jánosné, Volein Istvánná, Neszményi György és Zsámbok Dénes. Az elnöki tisztet végül is — rábeszélés után — Andics József vállalta el. A szövetség támogatásokból kívánja fenntartani magát, a következő gyűlésen kialakítják e programjukat, szakemberek bevonásával többek között várospolitikai, egészségügyi, közbiztonsági, közlekedési, hírközlési, oktatási, kulturális, foglalkoztatási kereskedelmi, kérdésekben kívánnak egységes álláspontra jutni, és megfogalmazni a legfontosabb tennivalókat. A frissen alakuló szervezet már jelölteket kíván indítani a helyhatósági választásokon. Bíznak abban, hogy egy pártoktól független lokálpatriótákból álló szövetség újabb tagokat és pártolókat talál, remélhetőleg nem csak a választások idejére. — így — A ruhagyár valószínűleg, a FÉKON esetleg... Privatizációs kilátások A kormány privatizációs programja minden eddiginél nagyobb lehetőséget ígér a fővárosi központú, mindeddig függőségi viszonyban levő vállalati telephelyek, gyáregységek, üzemek önállósodásához. Ez az új lehetőség mit ígér a FÉKON Dunaújvárosi Gyárának, kérdeztük Forváth Józsefné gyárigazgatótól: “ Gyárunkban nincs szabászat, enélkül egyelőre sajnos nem tud önállóan dolgozni a mi üzemünk. Egy szabászati üzemrész létrehozásához viszont kiegészítő fejlesztést kellene itt Dunaújvárosban végrehajtani, amihez viszont befektetőt kellene találni, vagy kedvezményes hitelt felvenni, amire eddig nem nyílt lehetőség. — Külföldi vevőre, vagy befektetőre nincs ajánlatuk? — Sajnos nincs. Külföldi megrendelőink, akiknek évek óta dolgozunk, a jelenlegi feltételek mellett is megtalálják számításukat, tudomásom szerint nem áll szándékukban semmiféle fejlesztésben való részvétel. Az Elit (annakelőtte VOR) ruhagyár dunaújvárosi gyárának kilátásai kedvezőbbek, legalábbis Tassy Sándor gyárigazgató szerint: — Több külföldi cég is érdeklődik a gyárunk iránt, miként lehetne azt vegyes vállalattá alakítani. Nincs ugyan szabászatunk, ám egy meglevő épületben el lehetne helyezni a szabászatot és az előkészítő üzemet. Erre irányuló fejlesztéssel, korszerű technikai idetelepítésével, a bérszínvonal javításával, létszámbővítéssel, a részmunkaidős foglalkoztatás kiterjesztésével lényegesen növelni lehetne a gyár termelési kapacitását. Gyártmányainknak jó a piaca, így jók a kilátásaink a privatizációra külföldi tőke bevonásával. Ha valóban sor kerül erre gyakorlatilag önálló gyárrá alakulhatunk, kapcsolatunk a vállalat budapesti központjával üzleti jellegűvé válik. Cs. Gy.