A Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 6-14. szám)

1990-10-02 / 6. szám

GÖNCZ ÁRPÁD UKRAJNÁBAN Három napig Ukrajná­ban tartózkodott Göncz Árpád köztársasági elnö­künk. A hivatalos látogatás befejezése előtt az ukrán köztársasági elnökkel kö­zösen felavatták Magyar­­ország ajándékát, Ferenczy Béni Petőfi-szobrát, a mes­ter özvegyének ben. Göncz Árpád jelenlétő­beszé­dében elmondta, hogy hi­vatalos tárgyalásai során teljes egyetértést értek el a nemzeti kisebbségek kérdé­sében tárgyalópartnereivel. Sajtóértekezletén hangsú­lyozta, tárgyalásai sikere­sek voltak, kapcsolatépíté­sünk pedig modellértékű le­het. PÉNZ A VÁLLALKOZÁSOKHOZ A magyar és a német kormány létrehozta az Eg­zisztencia Alapot. Indulás­kor 100 millió márka hitelt kapunk, ezt a Magyar Nemzeti Bank 4 milliárd forinttal egészíti ki. Ha ki­fogy ez a 8 milliárd forint összegű hitelalap, hamaro­san feltöltik, az MNB pri­vatizációs hitelkeretéből. Lényege, hogy a privatizá­ciót összekötik az állam­­adósság csökkentésével. A hitel mindaddig korlátlan, amíg az 1300 milliárd fo­rintos államadósság meg­szűnik. A hitelkeretet (egy személynek) 50 millió fo­rintra emelték 5 millióról. Az Alap és az MNB priva­tizációs­­ hitele egymásra épül, de adókedvezmény nem járul hozzá. HELYI ADÓ: AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGA A kormányszóvivő el­mondta, az önkormányza­tokra bízza, hogy a helyi adók kivetésével milyen mértékben akarnak élni. Az előzetes számítások sorint a helyi adók differenciál­tan terhelik majd a lakos­ságot és a vállalkozókat. Az így elérhető bevételt pedig a település adottsága ha­tározza majd meg. A java­solt adózási rendszert 1992- ben vezetnék be. NINCS MEGÁLLAPODÁS Befejeződtek a szovjet­magyar tárgyalások péntek délután a szovjet csapat­­kivonásokról. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kap­csolatok minisztere közölte: megállapodásra egyelőre nincs esély, s még a jegy­zőkönyv aláírása is ered­ménynek tekinthető. A vi­tát az váltotta ki, hogy a két országnak eltérők az érdekei, eltérő a jogrend­szere. A magyar fél arra vállalt kötelezettséget, hogy november 30-ig elké­szíti azt a listát, amely a nem hasznosítható objektu­mokat tartalmazza. INFLÁCIÓELLENES LAKÁSKONCEPCIÓ Az új lakáspolitikai kon­cepció egyik része a lakás­építés finanszírozásának megváltoztatása lesz. A tervekben szerepel, hogy olyan hitelkonstrukció be­vezetése látszik célszerű­nek, amely a kockázatot megosztja az adós és a hi­telező között, az állami költségvetés szerepe, pedig a garanciavállalásra szűkül. Amennyiben sikerül az új konstrukciót elfogadtatni, a Világbank támogatására is számíthatunk. Választottunk­ volna Reggel hattól este hatig választhattunk, először szabadon, önkormányzatot. Délelőtt tíz órakor a városi választási bizottsághoz beérkezett eredmények alapján a részvételi arány még csak tíz százalékos volt. A re­ményt a műszakváltásban látták, s hogy dél­után majd meglesz a szükséges 40%-os rész­vétel. Nem lett meg. A nyilvántartásba vett választópolgárok száma alapján összesen 42 ezer 940-en já­rulhattnk volna az urnákhoz. Ehelyett az ur­nákba bedobtak 9926 szavazólapot, ebből érvényes volt 9678 szavazat. A választás tehát érvénytelenné vált: Du­naújváros választópolgárai 23,1%-os arány­ban tartották érdemesnek, hogy önkormány­zati testületet válasszanak az egyéni és a listás szavazólapokon. A választásoknak október 14-én második fordulója lesz váosunkban. Lebonyolításának szabályaira a későbbiekben visszatérünk. Tanácselnökből polgármester Az egykori dunaújvárosi járás tizenöt községe közül 12-ben eredménnyel járt a helyhatósági választás első fordulója, három községben (Ercsi, Mezőfalva, Pusztasza­­bolcs) viszont meg kell is­mételni a szavazást, mert a részvételi arány nem érte el a 40 százalékot. A 12 falu közül csupán Beloianniszban és Ráckeresztúron nem a ré­gi tanácselnököt (e két falu­­ban a tanácselnökök nem, a többi tízben független jelölt­ként indultak) választották meg polgármesternek, a má­sik tíz településen nem vál­tozott a falu első választott tisztségviselőjének személye. A polgármesterek. Adony: Iglódi István. Baracs: Makó József. Beloiannisz: Vlaho­­pulosz Ziszisz. Besnyő: Fó­nad József­né. Előszállás: Vá­radi István. Iváncsa: Molnár Tibor. Kisapostag: Áron Jó­zsef. Nagykarácsony: Szabó József. Nagyvenyim: Rauf Pál. Perkáta: Radeczki György. Rácalmás: Schrick István. Ráckeresztúr: Bartos György. Megválasztásukhoz gratulálunk. (A községek és Dunafö­ldvár részletes ered­ménye a 4. oldalon.) Dr. Varga Lajos tanács­elnök: Belefáradtak az em­berek ebbe a nagy herce­hurcába. Az idén ez volt már a negyedik szavazás. Általánosan elfogadott min­denhol, ahol kétfordulós a helyi önkormányzati válasz­tás, hogy alacsonyabb a rész­vételi arány. A sikertelen­séggel kapcsolatban: min­denkinek szembe kell nézni önmagával, mert a város jö­vőjéről van szó ... Ugyanis minden városi polgár saját érdeke, hogy elmenjen sza­vazni, és azt válassza, aki­ben maradék nélkül megbí­zik. Üzenet a jövőnek Az alakuló önkormányzat­tól várom, hogy ne pártérde­keket jelenítsenek meg, képviselők, hanem a város a lakóinak érdekeit képviseljék. Próbáljanak a képviselők toleránsak maradni egymás­sal szemben. A leendő tes­tületnek minden körülmé­nyek között meg kell tartani az intézmények (óvodák, bölcsődék, iskolák, szociális intézmények) további, zök­kenőmentes működésének feltételeit. Óvják és gyara­pítsák és a város érdekében használják föl az önkor­mányzat vagyonát. Biztosít­sák a közigazgatási, város­gazdálkodási, városfejlesztési munkákban gyakorlatot szer­zett szakemberek részére a munkafeltételeket. őrizzék meg azokat, akiket kinevel­tek. Biztosítsanak lehetősé­geket az állampolgári szer­veződéseknek, és segítsék mi­nél több részérdek felszínre kerülését. Fordítsanak rend­kívül nagy gondot a szociá­lis rászorultak segítésére. Polgármesternek olyan em­bert válasszanak, akit ké­pesnek tartanak arra, hogy egy integráló szerepet tölt­sön be, s akitől elvárható az is, hogy pártoktól függet­len tevékenységet tud foly­tatni. Az Európa Tanácsból jöttek Ellenőrizlek Nem sokkal az első rész­­eredmények összesítése, dél­előtt tíz óra után az Európa Tanács képviselői, Sergeant J­­uciennel, a nemzetközi megfigyelőbizottság vezető­jével az élen, a városi vá­lasztási bizottság székhelyére érkeztek. Ez az első alkalom — tudtuk meg —, hogy ha­zánkban a szabad választá­sok menetét, törvényességét figyelik. Városunk pedig, mint ipari központ került az érdeklődésük körébe. — Nagyon fontos lépés a mai választás az önök életé­ben — mondta Sergent Lu­fién úr — hiszen ennek a végeredményétől és a vá­lasztások tisztaságától függ, hogy hazájuk a jelen­is­legi tagországok mellett az Európa Parlament teljes jo­gú tagja lehessen. Csak olyan tagországokat fogad­nak a Parlamentbe, akiknek a képviselőit a nép szaba­don választotta. Mostanáig a magyar küldöttek nem fe­leltek meg ennek a követel­ménynek. A mi látogatásunk célja, hogy megállapítsuk, ezek a választások valóban demokratikusan, szabadon történnek-e, nincsenek olyan jelöltek, akiknek megválasz­tásáért külön nyomás észlel­hető a helyi hatalom és a kormány részéről. — Milyen tapasztalatokat gyűjtöttek eddig? — Még korai lenne bármi­féle megállapítást tenni, megvárjuk a választás vé­gét. Az az érzésem, hogy a demokrácia szabályait be­tartják, bár lenne két meg­jegyzésem. Az egyik, eléggé bonyolult a választási rend­szerük, a másik pedig, hogy nagyon kevesen vettek ed­dig­­ részt a választásokon, amikor tulajdonképpen na­gyon fontos dologról van szó. Az állampolgárok hétköz­napjait ennek a választásnak az eredménye határozza majd meg.­­ A tájékoztatón elhang­zott, hogy városunkban dél­előtt tíz órakor a szavazó­­polgároknak még csak a tíz százaléka járult az urnák­hoz, ezen nagyon meglepőd­tek. A nyugat-európai orszá­gokban és az Önök hazájá­ban hogyan alakul a rész­vételi arány a választások­kor? — Hazánkban, Franciaor­szágban a helyhatósági vá­lasztásokon és a köztársasá­­gielnök-választáskor járul­nak a legtöbben az urnák­hoz, sokkal többen, mint a képviselőválasztásokkor. helyhatósági választások ide­­­jén 75—80 százalékos részvételi arány, de a többi a nyugat-európai országban is hasonló a szavazási arány. A demokrácia alapja a hely­­hatósági választás, eredmé­nyessége tehát mindannyiuk ügye. Szilánkok 10 óra 15 perc. Egy jó megfigyelő: — Most voltam szavazni. Csak úgy koppant a boríték, amit bedobtam. Gondolhatja, mennyi szava­zat volt benne!. . . 12 óra. Az optimista: — Majd csak eljönnek ... Más választásunk úgy sincs, ha el akarunk érni valamit ebben a városban ... 1 óra. A határozott üzlet­asszony: — Az SZDSZ-re szavaztam, de nem vagyok derűlátó a választás sikeres­ségét illetően... Az új ön­­kormányzat biztos sokkal keményebb lesz, mint a ta­nács volt. Mert ahhoz, hogy megalapozza a jövőjét, pénz kell ... El tudnám képzelni azt is, hogy közgazdászok bevonásával alakulna egy olyan stáb, amely ellenőrzi és elszámoltatja az önkor­mányzatot és a polgármes­tert. Mert nem mindegy, hogy mire fordítják majd a pénzt... 3 óra. A hitetlenkedő:­­— Döbbenetes! Ez, nem igaz!... 4 óra. A realista: — Alig voltak szavazni ... Ilyen­kor!..., amikor pedig össze kellene fogni. Később aztán pont annak lesz a legna­gyobb szája, aki azt sem tudja, hogy merre volt a sza­vazókörzete ... 5 óra. Az elkeseredett: — Nem akarom elhinni! Kint sétál az egész város a Vasmű úton, szavazni meg nem vol­tak. Itt mindenki úgy csinál, mintha nem tudná, miről is van szó... 5 óra 30 perc. A reklám­­szakember: — Hangszórós kocsikkal kellene körbejárni a várost: „Ideje lenne sza­vazni indulnod, mert süt a nap, és nem esik a hó!”.. . Magyarázatok Sokan előre megjósolták az eredményt. Sokan ennek az ellenkező­jét is megjósolták. Sokan erre is, arra is csak legyintettek. Mindez így együtt többféle magyarázatra ad okot, amit aztán ki-ki összevethet a maga magyarázatával. És a magyarázatokat is meg lehet magyarázni. Igaz, ilyen ös­­­szefüggésben talán már nem is érdekes mi történt, törté­nik, illetve nem történt és nem történik. A magyaráza­tok önmagukért beszélnek és talán többet is mondanak . . . De miről is? Kiről is? Csak nehogy szavazással döntsük el­ nalá A Dunai Vasmű és az üdülői Ez az utolsó nyár, aztán... Mondják, ez volt az utolsó „felhőtlen” üdültetési szezon a vasműben. Az emberek fél­tik az utolsó pihenési lehe­tőségeket, hiszen napi két­száz forint körüli összegből már az idén is csak a vál­lalati üdülőkben kaphattak szállást és többszöri étkezést (meg némi kultúrprogramot, kölcsönzési, sportolási lehe­tőséget). A dolgozók véleményének tolmácsolására immár négy érdekvédelmi szervezet jo­gosult a vállalatnál, akik az „együttgondolkodás” során formálják álláspontjukat Ezt pedig az Érdekegyeztető Tanács (négyük) képviseli. Ebben a témakörben ma még nem „nyilatkozatképesek”, hiszen a vasasszakszervezet főbizalmi­ testülete október 5-én beszéli meg az üdülők átalakításának ezután egyeztetik témakörét, az állás­pontot a másik három szer­vezettel. De miért is vetődik fel ez a téma? Mint ismeretes, a gazdálkodó szervezetek — így a Dunai Vasmű is — je­lentős támogatása mellett fo­lyik a dolgozók üdültetése. A környezetben beálló vál­tozások, a húsz—harminc százalékos évi infláció ezt a területet is érinti. Joggal ve­tődhet fel a kérdés a dolgo­zók részéről: a mi üdülőn­ket eladják? Piaci árakon kell az üdülőt igénybe ven­ni (a jelenlegi térítési díjak többszöröséért) ? Lehet, hogy az üdülőkből kiszorulunk? Végül, hogy is alakul a helyzet, erről Tóth Béla, a vasmű vállalkozásszervező főmérnöke vázlatosan, de az alapvető és legkétségesebb kérdéseket érintve adott tá­jékoztatást. (S­arkit feltehe­tőleg az érdekvédelmi szer­vezeteknek is eljuttatott.) Ahogy mondta, félreértések sorozatával kell szembenéz­niük, amit alapvetően az in­formációk hiánya okoz. Az alapelképzelés szerint nem­csak az üdülők, hanem az összes szociális létesítmény, pihenőparkok, tömegsportte­lep, jégpálya stb. egy keze­lésbe kerülnének, a működ­tetés modellje azonban még kétséges. Ami már most is biztos, nem adnak el sem­mit, annál is kevésbé, mert a föld, amin ezek a létesít­mények vannak, állami tu­lajdon, a kezelői jog a vas­műé. S az is biztos, a dol­gozóknak az átalakulásból csak azt szabad észrevenni, hogy színvonalasabb kiszol­gálást kapnak változatlan té­rítési díj mellett — mind a 14 ezren. Nem elírás a szám, nem is közvetlen létszámnö­vekedés az oka, hanem ma már a Dunai Vasmű többsé­gi érdekeltségénél lévő dal­(Folytatás a 3. oldalon)

Next