A Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-8. szám)

1991-01-04 / 1. szám

PAPAI ALDAS Újévi üzenetet küldött II. János Pál pápa a ma­gyaroknak. Ebben többek között a következőket üzen­te a nemes magyar nemzet fiainak: „Annak az évnek a kezdetén, amelynek során lelkipásztori látogatást te­szek hazátokban, lélekben szeretnék egyesülni veletek az imádságos várakozás­ban. Az egész magyar népre kérem Isten bőséges áldását, hogy bizalommal és erős lélekkel nézhessen szembe az új esztendővel. Mindnyájatoknak boldog új évet kívánok, különleges apostoli áldásommal." NEM LESZNEK ITT IDEGENEK A Szabad Európa Rádió­nak nyilatkozott Antall Jó­zsef miniszterelnök. A ha­zánk szuverenitásáról folyó beszélgetés során kijelen­tette: „Ennek az évnek lesz még egy nagy és kiemelke­dő jelentőségű eseménye, mégpedig az, hogy a szov­jet hadsereg alakulatai el­hagyják Magyarországot, és nem lesznek idegen csapa­tok magyar földön. Minden formális kapcsolat megszű­nik a Varsói Szerződés ka­tonai szervezete és a Ma­gyar Honvédség között, vagyis ez utóbbi önálló ka­tonai koncepció alapján fog működni. FELJELENTETTE FEJTIT Az MDF egyik országgyű­lési képviselője a legfőbb ügyésznél feljelentette Fejti Györgyöt, az egykori MSZMP KB egyik titkárát, mert szerinte villájának ter­veit társadalmi munkában készítette el egy borsodi vállalat, mintegy félmillió forintról mondva le. Az építkezésnél felhasznált anyagokat pedig egy ter­melőszövetkezet negyedosz­tályú áron számlázta. VILÁGKIÁLLÍTÁS - VÁLLALKOZÁSBAN Százmillió forinttal csök­kentették a­­ világkiállítás idei költségvetését a tör­vényhozók, nehéz helyzetbe hozva a Programiroda Világkiállítás előkészítő munkáját. Ezért a világkiál­lítás kormánybiztosa beje­lentette: a vállalkozók se­gítségét kérik, s felszólítot­ták a garanciát. kormányt, vállaljon A befektetők ugyanis csak abban az eset­ben hajlandók részt venni a beruházásokban, ha biz­tonságosnak látják, hogy a kiállítás meg nem rendezé­se esetén visszakapják pén­züket. NYUGDÍJEMELÉS A nyugdíjak tervezett emeléséről a január 14-én a kezdődő ülésszakon tárgyal Parlament. Az emelés módjának három változata van, ám bármelyiket fogad­ják is el a képviselők, az átlagosan 23 százalékos nyugdíjemelést két lépésben hajtják végre. Az első, na­gyobb részt január 1-jei hatállyal folyósítják, s ezt már februárban megkapják a nyugdíjasok. Új tervekhez új forma „Átcsomagolt” papírgyár • Ha csak a menedzsere­ken múlna a gazdasági át­alakulás, akkor egy szabad­­versenyes teremtenének­ piacgazdaságot A célunk azonban a szociális piacgaz­daság, és mivel nagy a tét, a feladatokból a szakszerve­zeteknek is aktívan részt kell vállalni — hívta fel a szakszervezet felelősségére a hallgatóság figyelmét Ta­­mássy István, szakszerveze­ti titkár a papírgyári mun­kásgyűlésen, az év első munkanapján. A rövid titkári­ bevezető után Bozsits Béla, az új igazgató köszöntötte az új­jáalakult vállalat dolgozóit, és részletesen beszélt a szer­vezeti változásokról, az éves feladatokról, a piaci lehető­ségekről. Január elsejétől sok válto­zás lesz. Újak a munkaszer­ződések, a bérek, és nem utolsó sorban a tulajdono­sok. A Dunapack Rt. Dunaúj­városi Papírgyára nem jog­utódja a régi gyárnak, nin­csenek áthúzódó ügyek, és ha mégis lenne, akkor ab­ban a Papíripari Vállalat a partner, nem pedig az rt. A dolgozókat felkészítik arra, hogy a piac megtartása ér­dekében időnként esetleg egészen más területen ve­szik majd igénybe, mint amire szakmájuk alapján számíthattak, és ráadásul váltakozó munkarendben. Az érvénybe lépő új vállalati szervezeti és működési sza­bályzat alapján egyes veze­tői funkciókat megszüntet­nek, illetve összevonnak. Nincs a továbbiakban példá­ul főmérnök, a legfontosabb üzemek közvetlenül az igaz­gató irányítása alá tartoz­nak. A megmaradt vezetők viszont korlátlan önállóság­gal rendelkeznek. A nyereségtervük 200 mil­lió forint, és ezt az igazgató „kőbe vésett számnak” ne­vezte, aminek eléréséhez ra­gaszkodnak, amiért mindent megtesznek. A gyárban je­lenleg 1910-en dolgoznak, de jövőre csak 1850 ember mun­kájára lesz szükség. Ha nem lesz kereslet, ak­kor leállítják a termelést, nem fizetnek bért, nem köl­tenek karbantartásra és mindenfajta kiadást a mini­málisra csökkentenek. Hogy ez ne következhessen be, küzdeni fognak a piacokért, akár a korábbi társak (Fűz­fő, Szolnok, Diósgyőr) rová­sára is. Megfelelő áron, meg­felelő minőséget — ez a pi­acgazdaság követelménye. A kibontakozás útja a fej­lesztés. Napokon belül eldől, hogy a rekonstrukcióhoz ki lesz a fő szállító, de a végre­hajtáshoz házon belül alakí­tanak ki egy ütőképes gár­dát. Elvárják minden dolgozó­tól, hogy tudása legjavát ad­ja. Csakis így érhetik el cél­jaikat. Február 5-ig összeállítják a végleges éves tervet. Addig még megvizsgálják a költ­séghatásokat és hogy a ko­rábbi vevők (keletnémetek, szovjetek) közül kire számít­hatnak most. Elkészült viszont az új kollektív szerződés, amely minden eddiginél emberköz­­pontúbb, de a kötelezettsé­gek a jogok előtt állnak. Bozsits Béla igazgató vé­gezetül kitért a nagy vissz­hangot kiváltó vezetőváltás­ra, ami mögött semmi más nincs, mint hogy a tulajdono­sok — mert megtehetik — őt választották igazgatónak. A vasmű és a kft.-k T. CS. Aktívaülést tartott tegnap reggel dr. Szabó Ferenc, a Dunaferr Dunai Vasmű ve­zérigazgatója az új esztendő alkalmából. Vázolta a jelenlévőknek a kohászati nagyüzem gazda­sági helyzetét, kiemelve azt, hogy a belföldi megrendelé­sek csökkentek, emiatt több terméket kell exportálni. Ám az export a nyomott árak, valamint az energiahordozók drágulása miatt csak akkor hozhat több-kevesebb nyere­séget, ha sikerül lényegesen csökkenteni a termelési költ­ségeket. Az idei feladata mintegy 3-4 milliárd forint kigazdálkodása. A vezérigaz­gató számos példával illuszt­rálta, milyen intézkedésekkel mely területen hány millió forintot lehetne (és kell) megtakarítani. Bizonyíték az ilyen lehetőségekre az is, hogy ahol hatékony érde­keltségi viszonyokat hoztak létre, például a már működő kft.-kben, ott kedvező nye­reséggel zárták az évet. Bejelentette, hogy az idén január elsejétől új kft.-k kezdik meg működésüket a nagyvállalaton belül. Ezek: az Acélmű kft., ahová kokszoló, a kohók, az acél­a mű és a hengermű tartoz­nak; a karbantartó és beru­házó kft., mely az üzem­­fenntartási főmérnökségből alakult meg; az Erőmű és energiaszolgáltató kft. és a Lemezfeldolgozó kft. Ugyan­csak január elsejétől hozza létre kereskedőházát a vas­mű, s a későbbiekben létre­hozza még a Műszerkarban­­tartó kft.-t is. Az egyes kft.-k a piaci­gazdasági helyzetnek megfe­lelően alakíthatják létszá­mukat, etekintetben nincs megkötés. Azzal viszont szá­molni kell, hogy ötven-száz irodai dolgozónak másik munkahelyet, feladatkört fognak felajánlani a gyáron belül. Tájékoztatóját zárva a ve­zérigazgató arra hívta fel a kft. vezetőinek és az üzem­vezetőknek a figyelmét, hogy egy hónapon belül tá­jékoztassák a dolgozókat is a tervezett változtatásokról, s megígérte, hogy a szociá­lis vívmányok széles körét a jövőben is biztosítani fogja a vasmű. Ennek érdekében a közeljövőben elkészül nagyvállalat konszern-szintű a kollektív szerződése. — csgy — Leválnak a BVM-ről A BVM dunaújvárosi gyá­rában a szerda délutáni munkásgyűlésen nem volt ünnepélyes aláírás (az ala­pító okirat még nem készült el), nem voltak meghívott vendégek, nem volt mikro­fon és hangosítás sem. Még­is nagyszerű esemény volt, amikor Kakas Antal, gyár­igazgató a résztvevő több­­ száz dolgozónak bejelentette minisztérium döntését: 1991. január 1-jétől vállalati tanács által irányított önálló termelő üzem lesz a duna­újvárosi gyár, mely (ha a cégbíróság jóváhagyja) a FERRBETON nevet veszi fel. Noha még hátra van szá­mos egyeztetés, még ezután kell kidolgozni néhány, az önállósodással összefüggő megállapodást, meghatározó mindez a gyár jövőjére, hi­szen ezentúl helyben lehet meghozni minden döntést, és nem kell többé hozzájárulni a vezérigazgatóság központi apparátusának eltartásához. Utalt az igazgató arra a „kötélhúzásra”, ami a duna­újvárosi gyár és a vezérigaz­gatóság között zajlott a „le­válás” bejelentése óta, s ar­ra is, hogy megegyezés hiá­nyában az Ipargazdasági Intézet Vállalati Tanácsadó Szolgálatától kellett besze­rezni a vagyon- és teher­megosztásra vonatkozó szak­­véleményt, de ezt sem fo­gadta el a vezérigazgatóság, ám a minisztérium igen. Eszerint a dunaújvárosi gyár induló saját vagyona 650 millió forint. Az igazgató bíztatónak ne­vezte az immár önállóvá lett gyár helyzetét, kilátásba he­lyezett az inflációval remél­hetően lépést tartó, 40 szá­zalékos béremelést, ha a ter­melés is a szándékuk szerint növekszik. (csgy) -------------------- -------------------------------------------. Úszni muszáj! Nem, nem akarok most híveket szerelni az úszósport­nak, mindössze a példa „vizes”, amelyet az új esztendő elején szeretnék elővezetni, vagy ha úgy tetszik, felfrissí­teni, hiszen alighanem minden angol nyelvtanfolyam anya­gában fellelhető a régi Vicc, ami szerint a kis Péterke nyafog: Anyu, én nem akarok úszni... én nem akarok úszni... és sokadszor is: nem akarok úszni. Mire végre megszólal a mama: ússz csak kisfiam, mert még ezer mérföld a parti Végigültük az országgyűlés rendkívüli ülésszakát, vé­­gigvitatkoztuk az előterjesztéseket, és végigdühöngtük az ilyen meg olyan módosító javaslatokat, meg az azokat módo­sítókat. Legfőképpen azonban azért dühöngtünk, mert túlontúl sötétre sikeredett az a jövőkép , ami a jelenünk lett 1991-ben­­­. És szerettünk volna kiszállni az egészből; újra meg újra felkiáltottunk, hogy nem akarunk úszni! Miközben tudtuk, tudjuk, hogy úszni pedig muszáj! Mert számunkra is ezer mérföldnyi távolságban van a part, amibe belekapaszkodhatunk. Bármennyire is fáradtak, olykor fásultak vagyunk már, úszni kell. Dolgozni, izmaink­kal és értelmünkkel, egyik csapásról a másikra kell halad­nunk előre. Vagy csak évre kélve, ha úgy engedi az élet, de mindig előre, a reménybeli partok felé. Nem sok segítséget kaptunk az úszáshoz, ezt el kell ismerni, de aligha a szándékkal van a baj. Szerintem be akarják mérni a leúszni való távolságot, szeretnék előre­jelezni a szeleket, viharokat, s küldenének elénk mentő­hajót is, ha tudnának, ha lenne nekik. De nincs, mert most a nagy összeomlás romjain ücsörög az ország, s nyalogatjuk sebeinket. Ennél azonban többet kell tennünk és hiszem, hogy többre is vagyunk képesek! Energiánkat azonban végre ténylegesen a tennivalókra kell fordítanunk, és az indula­tokat meg kellene hagyni „hétvégi szórakozásnak”, vagy esti traccspartik témájának. A nappalokat munkára kelle­ne fordítani, legalább ott, ahol van még anyag, megren­delés és hit az emberekben, és kell, hogy legyen! Attól még egy csavarhúzó se lesz jobb, ha azt ismételgetjük, az ilyen még a kutyának sem kell! Hát cselekedni kell, létrehozni AZT a másik csavarhúzót - acéllemezt, tele­fonkészüléket, cipőt és építőelemet - amelyiket már elfo­gad a piac, kér a vevő, s megfizet a felhasználó. 1991-ben csak a hétköznapi csodákra van lehetőség, és ezeket az apró csodákat­­ kell felmutatnunk ahhoz, hogy legalább látótávolságba kerüljünk a parthoz. Nehéz tizenkét hónapot ígérnek, s alighanem ez be is következik. Mégsem bukhatunk a víz alá, mert tudjuk, hogy van part, s elérhető messzeségben van. Derüljünk hát egy kicsit a régi viccen , és ússzunk tovább, mert úszni muszáj! V_________________________________! Kátay Antal Megyénk közgyűlésén Elnököt választottak Fejér Megye Közgyűlésén múlt pénteken létrejött a törvényes megyei önkor­mányzat, egyúttal három megyei jogkörrel felruházott területté vált szét a megye. Az előző hetek körzeti kül­döttgyűlésein megválasztott ötventagú testületet először Heller Júlia, a megyei ta­nács leköszönő elnöke tájé­koztatta helyzetéről, a megye pénzügyi a folyamatban levő ügyekről. Ezután Gyi­­mesi Károly korelnök vette át az irányítást, hogy meg­válasszák Fejér Megye Köz­gyűlésének elnökét. A marathoni ülés első sza­vazási fordulójában a bics­kei, a gárdonyi és a sárbo­gárdi körzet szóvivői dr. Schütz Gézát, a polgár­­diák Gáspár Lászlót, a mó­riak Mátay Csabát, míg a mezőföldiek Paál Hubát ja­vasolták az elnöki tisztség­re. A titkos szavazás egyik jelölt számára sem hozott 2/3-os többséget. Két jelölt visszalépett. A második for­dulóban Paál Huba 32, dr. Schütz Géza 18 szavazatot kapott. Ezután visszalépett dr. Schütz Géza is­, így a szavazás 3. fordulójában Paál Huba 38 szavazattal nyerte el a közgyűlés bizal­mát. (Az elnököt bemutató írásunk lapunk 3. oldalán ta­lálható.) A továbbiakban a közgyű­lés jóváhagyta a megyei fő­jegyzői állásra kiírandó pá­lyázatot, és elnapolta feb­ruár 7-i ülésére az alelnök megválasztását. A kávén kívül minden drágul Az biztos, hogy emelnek A sajtóban és a rádió adásaiban komoly források­ra hivatkozva bár, de ellent­mondásos adatok szerepel­nek az év eleji áremelések­ről. Alábbi összeállításunk­ban a nagyjából egybehang­zó értesüléseket adjuk olva­sóink tudtára. A tej és a tejtermékek 21 —35 százalékkal drágulnak ebben a hónapban. A nagy­kereskedelmi forgalmazók szerint 30 százalékkal drá­gább lesz a pékáru, továbbá szakaszosan drágul a cukor is, 48 forintra. A liszt java­solt ára 21 forint 20 fillér kilónként, a rizs 50 forint 30 fillérbe fog kerülni. A ja­nuár 21-i áremeléseket tar­talmazó lista a kávén kívül nem tartalmaz olyan termé­ket, amelynek drágulását ne jelezték volna a termelők. A vidéki, helyi közlekedéssel kapcsolatban azt nyilatkoz­ták, hogy bár egy-egy nagy­városon belül elsősorban ön­­kormányzati döntésen alapul a viteldíj meghatározása, 77 és 95 százalék közötti áreme­lés várható. Egyes források szerint a belföldi vasúti sze­mélyszállítás díjai csak jövő év májusától emelkednek, más források szerint azon­ban már február 1-jétől vár­ható a vasúti jegyek árának emelése. Az év első napjától nagy áremelést vezettek be a nemzetközi vasúti vonala­kon. Nem kizárt, hogy a sze­mélygépkocsik beszerzési ára 30—40 százalékkal emelke­dik. Egyes információk sze­rint január 8-án, más hír­források szerint január 4-én teszik közzé a gépkocsik új árait. A Pénzügyminisztéri­um illetékese szerint ápri­lisban drágul az energia, a távfűtés, a vezetékes gáz, a javaslat szerint több mint 20 százalékkal. Várhatóan a jö­vő hét elején mintegy 12— 15 forinttal többet fizetünk literenként a motorbenzin­nért, miután a benzin fo­gyasztási adójának növelését elfogadta az Országgyűlés. A fogyasztási adó emelkedé­se mintegy nyolc forintos árnövekedést okoz, amit a forgalmazó vállalatoknak nem kötelező áthárítani a fogyasztókra, ám ekkora költségnövekedést várhatóan egyetlen üzemanyagot for­galmazó cég sem tud magára vállalni.

Next