A Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 17-26. szám)
1991-03-01 / 17. szám
Mi AZ ÖNKORMÁNYZATÉ? A kormány a jövő heti ülésén tárgyalja meg az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvénytervezetet. A sokak által várt, az önkormányzatok működéséhez nélkülözhetetlen indítványról tartottak szerdán tájékoztatót a Belügyminisztérium munkatársai. A tervezet fő szabálya az lenne, hogy valamennyi tanácsi érdekeltségű vagyon az önkormányzatok tulajdonába kerüljön. FIZESSENEK AZ IPARŰZŐK? A Pénzügyminisztérium számításai szerint az ötféle helyi adó minimuma évente 26 milliárd forint bevételhez juttatja az idén a költségvetést. A lakosságot 10, a gazdálkodó szerveket 16 milliárd forint helyi adó terheli majd, ha a települések élnek törvény adta adóztatási jogukkal. Az országos felmérések szerint azonban alig alig terveznek helyi adókat, melyeket kirónak, azok is inkább csak az iparűzőkre és az idegenforgalomra vonatkoznak. SEGÍTSÉGRE SZORULNAK Vészjelzések érkeznek a családsegítő központoktól. A szociálpolitikának ezek - a legutóbbi három-négy évben nagy harcok árán létrehozott - alapintézményei végveszélybe kerültek. A költségvetési tervezetben az önkormányzatoknak juttatott, az alapellátást finanszírozó fejkvóta tételes felsorolásából kimaradtak ugyanis a családsegítő központok. Az önkormányzatok néhány helyen már „léptek", de az intézmények nagy részének a sorsa azonban még teljesen bizonytalan. „KARCSÚSÍTOTT” ADÓSOK Várhatóan az adósok mintegy fele - közel 650 ezer lakástulajdonos — fizeti vissza február végéig a kedvezményes hiteleket - mondotta Cseh Pál, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője az Érdekegyeztető Tanács ülésén. Ez 30 milliárd forintot jelent, s mivel az adósoknak csak a tartozás felét kell kiegyenlíteniük, így összesen 60 milliárd forinttal csökken a 180 milliárd forintos hitelállomány. KEDVEZŐBB ÖRÖKSÉG Csökken az örökösödési illeték. Az új szabályozás kizárólag rokonsági fok szerint csoportosít, így az örökhagyók vagyona után a közvetlen rokonaiknak százalékot, a testvéreknek, a nagyszülőknek, az unokáknak 8 százalékot, a távolabbi rokonoknak 10 százalékot kell az örökség értéke után fizetni. AKNA-CSINY Egy tányéralakú aknát találtak szerdán a debreceni Vénkerti Általános Iskola udvari kijáratában. Az iskola 1200 tanulóját hazaküldték, a helyszínre érkező tűzszerészek megállapították, hogy az akna életlen. A későbbi vizsgálat pedig kiderítette, hogy a közeli szovjet laktanya gyakorlóhelyéről származik, és az iskola egyik tanulója „tréfálta” meg vele társait és tanárait. Fizetésképtelen vevők - bizakodó vállalati tanács Gondokkal teli a cipő Az elmúlt évi eredmények értékelése és az idei feladatok ismertetése volt az elsődleges napirend a Junior Cipőgyár vállalati tanácsának szerdai ülésén. Mint arról Merényiné dr. Balassa Anna szóbeli kiegészítőjében tájékoztatta a meghívottakat, eredményes esztendőt tudhatnak maguk mögött. Több mint 18 millió forint nyereséget mutat a a gyár mérlege, s így az 1989-es veszteségadósság örökségét szinte teljes egészében vissza tudják fizetni. Az elhangzottak alapján vállalat pénzügyi, likviditási helyzete kiegyensúlyozott volt, bár ezt csak hitelfelvétellel és jelentős váltóforgalommal tudták elérni. A szezonálisan ingadozó piaci keresletet a termelés, illetve a nagyobb rugalmasságot biztosító külső bérmunka növelésével sikerült kielégítenie a cipőgyárnak. A Junior Cipőgyár 1991-es gazdálkodására érezhetően hatással lesz az, hogy vevőik fizetési nehézségekkel küzdenek. Belföldi megrendelőik 22 millió forinttal tartoznak jelenleg is. Ez a cipőgyár havi átlagbevételének 70—80 százaléka. Sajnos új tételek is megjelentek a nemfizető Íj után. A novemberben és decemberben legyártott olasz bérmunka árbevételéhez sem jutott mind a mai napig hozzá a vállalat. Az idén várható nehézségekkel kapcsolatban elhangzott a vállalati tanács ülésén, hogy változatlanul a szovjet vevők fizetésképtelensége jelenti számukra a legnagyobb gondot. De — mint az már érezhető — az olaszországi és hazai partnereik pénzügyi kondíciói is fognak alakulni kedvezőtlenül ebben az évben. A vállalat rendelésállománya igen kedvező, a kapacitásuk mintegy másfélszeresére tartanak igényt a vevőik. A vázolt pénzügyi feltételek ismeretében azonban előre nem lehet tudni, eredményes lesz-e a cipőgyár számára az 1991-es esztendő. Az azonban biztos, hogy a termékeik ára ténylegesen nem emelkedhet, szinten kell tartani az alapanyagárak növekedése ellenére sem, s rugalmasan kell alkalmazkodniuk a piac igényeihez. A Junior vállalati tanácsa bizakodó. Ezt bizonyítja az a döntésük is, hogy a várható nyereségből négy millió forintot elkülönítettek a dolgozók tevékenységének elismerésére. K. e. Minden telefonszám megváltozik A nagyarányú áremelés sem mérsékelte érzékelhetően városunkban az elavult távbeszélőközpont túlterheltségét; továbbra is nehéz telefonálni. A BHG szerelői változatlan ütemben dolgoznak az ötezer vonalas crossbarközpont szerelésén. Munkájukat a szerződés szerint idén május 31-re kell befejezniük. Ígéretük szerint tartják ezt a határidőt. Ezt az átadás-átvételt körülbelül egy hónapig tartó átvételi vizsgálat követi, ezután kapcsolják át az előfizetőket a régi központról az újra. A mintegy négy hónap múlva sorra kerülő átkapcsolás azzal jár majd, hogy megváltozik minden dunaújvárosi telefonszám. Az új telefonszámokat műszaki szempontok alapján osztják szét a fővonalak között. Csak körülbelül egy hónap múlva dől el, melyik fővonali készüléknek mi lesz az új száma, így csak ezután kezdődhet el az új dunaújvárosi távbeszélőnévsor megszerkesztése. Cs. Gy. Még négy hónap türelem... A városok segítenek Olasz híd-tervek Az olasz Yara Holding Kft. munkatársai és a Duna menti városok (köztük Dunaújváros) önkormányzatainak képviselői találkoztak Budapesten a múlt héten. A százmillió dolláros tőkével rendelkező olasz cég meg akar pályázni egy világbanki hitelt, ami Magyarország közlekedésének fejlesztését szolgálná. A témakörbe tartozik a dunai kikötők bővítése, illetve az új Dunahidak építése is. Az önkormányzatok megígérték, hogy a tervezéshez szükséges információkat az olaszok rendelkezésére bocsátják. Ha van javaslata Polgárok fóruma Közmeghallgatást tart a képviselő-testület március 7-én, csütörtökön délután fél négytől a városháza „C” szárnyának nagytermében. A nyilvános fórum témája az idei költségvetési és városfejlesztési koncepció kialakítása, melyhez várják a lakosság észrevételeit, javaslatait. ---------------------------------------------_ A háborúnak vége Jövőjósoknak, tenyérjósoknak, szemmel verő kuruzslóknak soha nem hitt a katona, hiszen egészen eddig parancsokat kapott, s osztott. Joggal aggódott tehát mielőtt elérte a sivatagot: „Több lesz ez, mint nyolc-tíz nap." Persze megértették a katonával: egy elnyomó ország ellen vetették be, egy másik nép felszabadításáért. Egy agresszor ellen, a függetlenség és szuverenitás védelmében, pazar technika támogatása alatt. Magabiztosan, vagányon, vigyorogva emelte levegőbe infravörös keresővel felszerelt, pontlövő fegyverét. Kopaszra nyírva, dögcédulával nyakában, férfiasdi hörpölte kóláját a sátorkantinban, miközben lopakodva húztak el feje fölött a vadászgépek: tele bombával, lőszerrel, lézeres bemérőkkel, fedélzeti számítógépekkel. Mentek és jöttek. Jöttek vissza üresen, ragyogó arcú pilótákkal. őket láttam naponta, egyenes adásban, a tévé képernyőjén. Csak a többiekről nem tudok semmit. Azokról, akik naponta várták a tábori postát, egyre nyomasztóbban gondoltak a behajózás, felszállás pillanataira, s rémület ült az arcukon, ha légiriadót zúgtak a szirénák. Ám a szirénák hangjai is megszakadnak egyszer. Ami elkezdődött, véget ér. Nem hull több bomba, nem surrognak a halált osztó lőszerek, nem ugatnak a géppisztolyok. Megüresedik a csatatér, lecsendesül. Majd lassacskán összeszedik a halottakat, a hernyótalpról kilőtt harckocsikat, s téglát téglára rakva építeni kezdik a jövőt, az újra elpusztítható jelent. Olajjal töltött tankhajók hagyják el az öblöt, kereskedők, üzletemberek ezrei lepik el majd a térséget, felajánlva segítségüket, dollárjaikat. S amíg ki-ki a maga vallásának megfelelő „feljebbvalóhoz" fohászkodik, a politikusok új és keményebb érvekkel hajtogatják majd a maguk igazát: a béke (az érdek!) oldalán. A háborúnak vége, csönd van. Egyelőre. Pedig mindenki győzni akart. Győzni politikán, háborún, időn, önmagán. Vagy egyszerűen csak szerette volna túlélni. Mert sokaknak nem sikerült: álharckocsiknak, olajkutaknak, bunkerekbe hajtott polgárnak, katonának . .. Most a sivatagi szél lassan betemet minden lövészárkot, tankok tépte hadiösvényt. Ha mások is akarják. pálinkás - Átlagosan 15 forinttal csapnak be 11 kereskedő érdeke - a fogyasztó védelme Mindenkit érintő témában tartottak tegnap délelőtt sajtótájékoztatót az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban. A kereskedelmi és piacfelügyelőségek fogyasztóvédelmi ellenőrzéseiről adtak képet a tárca szakemberei. Elmondták, hogy „átlagosan 15 forinttal csapnak be bennünket a kereskedelemben”, valamint, hogy „a legnagyobb társadalmi ellenőr maga a fogyasztó”. Mindez érzékelteti, hogy a megkezdődött változások ellenére a kereskedelemben és a szolgáltatások területén továbbra sem rózsás a helyzet. De ha maradunk az általánosságoknál, nem hallgatható el az sem, hogy „a kereskedők sem rosszabbak, mint a gazdaság más területén dolgozók”. Mindezeket a tárca képviselői tudatták a tavalyi vizsgálatok lezárása után. A fogyasztói érdekvédelemben 1990. átmeneti évnek volt tekinthető, de már határozott lépéseket tettek az új fogyasztói vizsgálat és ellenőrzési módszerek bevezetésére. Ugyanakkor még szükség és lehetőség volt a fogyasztókat közvetlenül érintő szándékos megkárosítást visszaszorító szankcináló ellenőrzésekre is. Több területen végeztek átfogó vizsgálatot. Így többek közt új vizsgálati kört jelentett például a nevelő és szociális otthonok közétkeztetésének áttekintése, amit 15 évvel ezelőtt végeztek hivatalos ellenőrök. Hagyományos módon viszont több mint 22 ezer egységet és vállalatot ellenőriztek tavaly, köztük 1500 szolgáltató egységet. Sajnos, a vizsgálatok egyharmadában kellett felelősségre vonni a tulajdonosokat és az alkalmazottakat. Ennek ellenére azonban biztató, hogy a privatizáció — amit 1992-ben teljessé szeretnének tenni a kereskedelemben — nem tűri a szabálytalanságokat, ugyanis az a kereskedő érdeke, hogy ne legyenek szabálytalanságok, hiszen így vevőket veszthet el. — t — Megtiltották, hogy megírjuk A hétfői tárgyaláson sem tudott megállapodni a Dunai Vasmű Érdekvédelmi Tanácsa és a vállalat képviselője abban, mennyivel emeljék a dolgozók fizetését. Az ülés után arra kértük a nagyvállalat megbízottját, hogy foglalja össze a vitában elhangzottakat és ismertesse a gazdasági vezetők álláspontját. Ő azonban mereven elzárkózott a nyilatkozattól, és egyben megtiltotta (!?), hogy erről a tárgyalássorozatról bármi is megjelenjék lapunkban. Mint mondta, egyébként sem béregyeztető tárgyalás volt az, amelyen eddig részt vettek az érintettek, pusztán konzultáció, egymás érveit, javaslatait megismerő beszélgetés. Ez a kijelentése az újdonság erejével hat(ott) az érdekvédelmi tanács tagjaira is. Érthető ezek után az a kérésük, miszerint a vezérigazgatóval szeretnének a továbbiakban egy asztalhoz ülni, nem a megbízottjával. Mint ahogy a világnak, az ÉT-nek sem lehet megtiltani ... Senki nem utasíthatja a szervezetet arra, hogy a nyilvánosság kizárásával védje az általa képviseltek érdekeit. Tévedett a vállalat képviselője, amikor azt állította: a béremelés körüli viták, érvek és ellenérvek nem tartoznak A Hírlap olvasóira. Figyelmen kívül hagyott egy — a tájékoztatás mellett szóló - érvet. Nevezetesen azt, hogy ebben az esetben nem néhány tucat emberért, hanem több mint tízezer család megélhetéséért, jobb jövedelmi viszonyaiért harcolt és harcol az érdekvédelem. Ugyanakkor azt is el kellene fogadnia minden vezetőnek, hogy az újságíró nem az egyéni kíváncsiságát elégíti ki akkor, amikor kérdez és uram bocsá’ választ vár az illetékestől. Azt sem tarthatta senki ésszerűtlen elképzelésnek, ha egy bérvita kapcsán nemcsak a dolgozók és az érdekképviselet elképzelésére voltunk kíváncsiak, hanem a vállalat indokainak is helyet szerettünk volna adni. Végül még egy „apróság”. A vezérigazgató megbízottja kijelentette, hogy amennyiben az újságíró - az ő tilalma ellenére — erről a vitáról tájékoztatni fogja az olvasókat, nemkívánatos személy lesz a vállalatnál. Egy valami azonban elkerülte a figyelmét, amire ezúton szeretnénk tisztelettel emlékeztetni: a fenti tilalom kísértetiesen emlékeztet azokra az időkre, amelyekről azt hittük, hogy elmúltak. Reméljük örökre. Körmendi Erzsébet