A Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 35-43. szám)

1991-05-03 / 35. szám

I Egy alpolgármester már van Közgyűlés, kitérővel Rendhagyó módon tíz kép­viselő sürgősségi indítványá­ról döntött elsőként keddi ülésén a közgyűlés, s tíz egyetértő, tíz ellenszavazat­tal és három tartózkodással elvetette azt. (Lásd keretes írásunk.) A továbbiakban beszámolt a polgármester néhány fontos eseményről, így arról, hogy április 18-án közúti baleset miatt felbo­rult Baracs határában a 6- os úton egy tartályautó és 8 köbméter fagyálló folyadék ömlött ki. A környezetvédel­mi felügyelőség megállapí­totta, hogy a kémiai anyag levegőn veszélytelen vegyü­­letté alakul, így nem vált szükségessé további intézke­dés­­t. Az ügyrendi, igazgatási és jogi bizottság nevében dr. Miskolczi László bizottsági tag ismertette a polgármes­teri hivatal átszervezésének (a szervezeti és működési szabályzat mellékletében rendezendő) fő elveit. Négy csoportra tagolva ti­zenhárom szervezeti egysé­get alakítanak ki, a kisebb létszámúakat titkárság, a na­gyobbakat iroda elnevezés­sel illetve. Így lesz személy­ügyi, gazdasági, egészség­­ügyi, kulturális, oktatási, sport, szociális titkárság, közigazgatási, szervezési és jogi, pénzügyi, városfejlesz­tési, városüzemeltetési iroda és megmarad a városi fő­építészi státus. A városi ta­nács százötven alkalmazot­tal működött, a polgármes­teri hivatal ma és várható­an a jövőben is száztíz em­bert foglalkoztat. A képviselők észrevételeit figyelembe véve átdolgozzák a tervezetet és jóváhagyásra a következő közgyűlés elé terjesztik azt.­­ Második fordulóban tár­gyalta és jóváhagyta a köz­gyűlés a helyi népszavazás­ról szóló helyi rendeletet, mely szerint a város válasz­tópolgárainak 10 százaléka kezdeményezheti aláírásával a népszavazást. Ha az alá­írók száma eléri a 15 száza­lékot, a közgyűlés köteles kitűzni a népszavazást. A népszavazás akkor eredmé­nyes, ha a választópolgárok 40 százaléka érvényesen sza­vazott és a szavazatok több, mint fele azonos választ adott a megfogalmazott kér­désre. Nincs helye népszavazás­nak az önkormányzati tulaj­donú ingatlanok elidegeníté­sével, valamint az önkor­mányzat vállalkozásaival kapcsolatos közgyűlési dön­tésekben. A helyi népszavazás költ­ségei az önkormányzat költ­ségvetését terhelik. A most jóváhagyott köz­gyűlési rendelet szerint népi kezdeményezés útján a köz­gyűlés elé terjeszthető min­den, a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügy, amit a válasz­tópolgárok 5 százaléka alá­írásával kezdeményez. A régóta húzódó alpolgár­mester-választásra az ügy­rendi igazgatási és jogi bi­zottság vezetője tett javas­latot dr. Dorkota Lajos (Fi­desz), Galántai Csaba (MDF) és dr. Sipos János (SZDSZ) alpolgármesterré jelölésével, amit a testület elfogadott. A titkos szavazás eredménye már nem volt ennyire egy­bevágó. A 25 érvényes sza­vazatból húszat kapott dr. Dorkota Lajos, ami megha­ladta a minősített többség (15 szavazat) követelményét. (Az új alpolgármestert be­mutató írásunk lapunk 3. oldalán található.) Dr. Sipos János 14, Galántai Csaba pe­dig 8 szavazattal nem érte el az alpolgármesterré vá­lasztásához szükséges minő­sített többséget, így a má­sodik alpolgármester megvá­lasztására a következő köz­gyűlésen kerülhet sor.­­ A közgyűlés végül meg­tárgyalta első olvasatban az idei költségvetésről szóló rendeletének módosítását. Ezt szükségessé tette többek között néhány terven felüli bevétel, így a 28-as ÁÉV ál­tal vállalkozásszerűen épí­tett lakások telkei után vevők által befizetett térí­n­tés, a Kék Duna Áruház Kft.-től kapott harmadmillió forint és időközben módosí­tott állami költségvetési tá­mogatás. Ezek együtt 49,8 millió forinttal növelik a város bevételeit. A kiadások jóváhagyott tételeit szüksé­ges kiegészíteni a Lebuki patak télen megrongálódott medre helyreállításának, a tá­borállási útjavítás költségei­vel, a veszteséges pálhalmai buszjáratok támogatásával. A többletkiadások tervezett összege 39 millió forint, a tartalékalap így 11,5 millió forinttal növekedne. A közgyűlés a költségvetés módosításáról következő ülé­sén dönt. Cs. Gy. r~—' Mit akartak tízen? Tíz képviselő sürgősségi indítványa kétségessé tette egy ideig, hogy lesz-e alpolgármester-választás a keddi közgyű­lésen. Az indítvány aláírói: Antal István (MDF), Cserna Gá­bor (Fidesz), dr. Dluszus Péter (MDF), Galántai Csaba (MDF), dr. Réthelyi Ágnes (Patrióta Szövetség), Kiss András (független), Ladányi Béla (MDF), Palkovics Jenő (független), Pálfalvi János (MSZP), dr. Witzmann Károly (KDNP) javas­latot tettek a szervezeti és működési szabályzat olyan módo­sítására, hogy ne két társadalmi megbízatású, hanem egy képviselő-testületen kívüli, főfoglalkozású alpolgármestere le­gyen Dunaújvárosnak. Az aláírók egyikétől, Antal Istvántól megkérdeztük, mi volt a tíz képviselő célja az indítvánnyal? — Egy kétségbeesett utolsó kísérletet tettünk a vélemé­nyünk szerint hibás döntés megakadályozására, egyúttal fel kívántuk hívni a figyelmet lépésünkkel erre a helytelennek tartott megoldásra. Nem adtunk ugyanis sok esélyt indítvá­nyunk elfogadásának. Megítélésünk szerint nem tiszteletdíjas alpolgármesterre van szüksége a városnak, aki vagy ráér, vagy nem, hanem főállásúra. — Mit szól az indítvány elutasításához? — A döntést tudomásul vesszük. Úgy véljük, az adott keretek között megtettünk mindent, hogy a város számára jobb megoldás fogadtassék el. — cs — Anya ...most ne fogass. Én már nem akarok jó lenni! Lá­tod, most is csak azért jöttem így, mert . . . Ne kérdezz, kérlek. Remegő kezed játéka a kávéscsészén: válasz min­den bevallatlan, vagy félbeszakított mondatomra. A kezed. Hányszor megvertél, mégse sírtam. Egyetlen, árva könnyem sem volt. Nem látszott. Simogattál, hát örültem. Vettem a kezedből a virágot, magyaráztad: szi­rom, porzó, magház ... levél! Emlékszem, azt mondtad: levéllel lélegzik, s mosolyogtál, mert engem kizárólag a virág érdekelt. Ahogyan nyílik, ahogyan pompásan átadja magát a tavasznak. És bimbajában szakítottam le minden tulipánt, jácintot, ibolyát. . . A szemed. Ha rosszat csináltam, nem mertem bele­nézni. Óvakodtam olyankor a tekintetedtől. Beszélt a sze­med. Szúrt, vert, megbocsátott. Mosolygott, ha megeny­hültél, és simogatott, és én megnyugodtam ... És tudtam, megint rosszat fogok csinálni. Kicsúzlizom az ablakot, s megint jól elversz. Nem merek majd a szemedbe nézni és meg kell ennem a spenótot... és este elmeséled a bátor kisfiút, aki spenótot evett és mindenkit megvert, hogy az édesanyját ne bántsák a katonák . . . A hangod. Elcsavarogtam, s Te hívtál. Aggódva szólí­tottál a nevemen, s én azt sem tudtam még akkor, hogy szólíthatnak másképpen is. Minden szó, hang rád emlé­keztet: hep . . . hepke . . . lepke. S a kicsi hangokból, az álmélkodásból gyönyörűséges lepke lett. A szavakból mon­datok. A mondatokból beszéd: értelmes vagy ostoba kér­dések . . . Régóta nincsen válasz anya. És én már nem akarok jó lenni. Most sem hoztam virágot, pedig emlékszem: ,,A levelével lélegzik". S tudom: a levél vagyok. Az­­ örök lük­tető, a színtelen zöld. Levél csupán, amivel senki s­em­­ tö­­rődik, mert csak a virágot látja, mint egykor én, és hiszi: a bibe a lényeg. Most kávét főzöl, faggatsz, pedig tudod, nem aka­rok beszélni. Virágok nélkül is tudod, mindig megérke­zem. Leülök a konyhában, megvárom a kávét, semmit sem szólok, rágyújtok egy cigarettára ... A bibliai tékozló fiú jár a fejemben, s nagyon bosszús vagyok. Szégyellem magam, s nagyon bánt, ha bántalak. Még ha mások bán­tanak. Ujjaim idegesen kopogtatnak az asztalon, leülsz mellém. Nézzük egymást. Hallom „Kisfiam ..." És húsz év múlva is „Kisfiam" leszek. Tudom, rossz voltam . . . Nézel csak, megsimogatod a fejem, mint amikor az első egyest hazavittem az iskolából ... Magas a vérnyo­másod, rossz napod volt, vár a mosatlan, porszívózni kell, főzni . . . össze kellene rázni a családot. Nem jut eszembe semmi ünnepi. Csak szemlesütve hajtogatom: anya, anya, anya... (pálinkás) Mindenkinek üzlet az üzlet (3. oldal) Majális lett az ünnep A város utcái szinte ki­haltak voltak május else­jén. A Vidám Parkban, a Duna-parti szabadidőpar­kokban és a szigeten vi­szont annál többen múlat­ták az időt. Kik öltöny­ben (nyakkendővel), kik szabadidőruhában, a höl­gyek közül jónéhányan alkalmi öltözékben (mert hát hova is vegye föl az ember a legjobb ruháját) „vonultak fel” a különbö­ző rendezvényeken. A majálisozókat sportvetél­kedők, játékos versenyek várták, no és persze az el­maradhatatlan sör és virs­li. Volt, ahol nagy kon­­dérban Totyogott az ebéd­nek való, átható füst és hagyma szaga keveredett a tavaszi üde illatokkal. A madarakat túlharsogva szólt a zene, Szandi öm­lött minden mennyiségben a hangszórókból. A haza­felé indulóknak (hogy ott­hon se maradjanak az ál­dott nedű nélkül), zakó­juk zsebébe, kezükbe is került egy-egy üveg sör. Akiket pedig a szemer­kélő eső nem riasztott el, késő délutánig majálisoz­­hattak. Mariazellből Esztergomba Holnap temetik Mindszentyt Ma kora reggel indul el Mindszenty József koporsója utolsó útjára Mariazellből, s az esti órákban érkezik meg Esztergomba, a Bazilikába, a magyar katolikus főpászto­rok nyugvóhelyére. Végső akarata teljesedik be ezzel a száműzött Mind­szenty Józsefnek. Ennek „ér­telmezése” miatt azonban pár napig bizonytalan volt a helyzet, ugyanis a volt her­cegprímás egykori személyi titkára, a 74 éves páter Mé­száros Tibor és két társa a sírhelyhez láncolta magát, mivel véleményük szerint a végakarat úgy szólt, hogy addig nem kíván magyar földben nyugodni Mindszen­ty, amíg az utolsó szovjet katona el nem hagyja ha­zánkat. Ezzel szemben a volt főpásztor utolsó, írásban is­mert kívánsága szerint csak azután kívánt hazai földben nyugodni, „ha már a moszk­vai istentelenség csillaga le­hullott”. Mariazellben azóta az osztrák csendőrség közre­működésével helyreállt a rend. A temetésre a jelenlegi menetrend szerint május 4- ikén kerül sor, a végső gyászszertartásra mintegy harmincezer embert várnak. A dunaújvárosi római ka­tolikus plébániahivatal arról tájékoztatta lapunkat, hogy meglehetősen kevés, mind­össze tíz darab jegyet ka­pott a központi keretből, ezeket már kiosztották, de minden bizonnyal ennél na­gyobb lesz a részvétel. Papírgyári pillanatkép Tőkéből sohasem elég Mielőtt bármit kérdezhet­tem vol­na Bozsits Bélától, a Dunapack Rt. Dunaújvárosi Papírgyára igazgatójától, két, korábban közölt informá­ciónk pontatlanságára hívta fel a figyelmemet. Az egyik, hogy az újságban l­eírt energiameg­takarítás „összege” egy sor más intéz­kedés eredménye, nem pe­dig a vasművel kötött új szerződésnek köszönhető. A másik, hogy a kajak-kenu válogatott olimpiai felkészü­lésé­­t nem ők, hanem a Du­­napack Rt. egésze támogatja, és ugyanez vonatkozik az augusztus 20-i motorcsónak­­versenyre is. Ezután kerültek szóba a részvénytársaság első ne­gyedévi eredményei. — A január elsejei kezdés óta felmerült sok-sok gond ellenére 503 m­i­­ió forint nyereséggel zárta a társaság az első három hónapot — mondta az igazgató —. Az eredmény egy kicsit torz, mert vannak benne szezoná­lis előnyök (tavalyi vásárlá­sok), és hátrányok (energia­árak) is. De minden remény megvan arra, hogy a Duna­pack Rt. elérje az egész évre kitűzött célját, és ez ma óriási dolog. — Milyen eredményt köny­velhetett el időarányosan a dunaújvárosi gyár? — A tervezett nyereségtől 11 mil­lió forinttal ma­radtunk el, és ez elfogadható, ha fi­gyelembe vesszük a zavaró momen­tumokat: a gyár berendezéseinek műszaki állapotát, és a termékstruk­túrát. A részvény­­társaság három gyára közül a du­naújvárosi dolgo­zik a legmostohább körülmények kö­zött jelenleg. Amíg a feldol­gozott termékekből 25 szá­zalékot, addig az alapanyag­­gyártásból 10 százalék nye­reséget lehet kihozni. — Olvashattunk már arról, hogy egy finn cég végzi majd hamarosan az 1-es gép re­konstrukcióját, Önök is azt vallják, hogy a mélyponton kell beruházni? — Négy beruházás kezdő­dött az rt.-nél, ebből kettő nálunk. A 3-as papírgép anya­gelőkészítője — 450 mil­lió forintba kerül — szep­temberre megvalósul, decem­berben, a második lépcsőben az anyage­lőkészítő és a pa­pírgép számítógépes folya­matirányításának elkészítése, illetve a régi vezérlés cseréje következik, megemlítem. Érdekességként hogy a cégek annyira keresik a munkát, hogy a tervezett ár feléért sikerült szerződést kötnünk. Az 1-es papírgéppel decem­berben állunk le, február 15-i indulásig kell befejez­nünk a másfél millió forin­tos beruházást. A jövő héten készül el a gyár további fej­lesztésének tanulmányterve, finn szakértők közreműködé­sével. A meghirdetett elvek alapján a gyár teljes rekonst­rukcióját irányozzuk elő következő négy év alatt. Ez a az „előremenekülés” prog­ramja.­­ A jelenlegi bizonytalan helyzetben a dolgozókat leg­inkább az érdekli, hogy lesz­nek-e elbocsátások? — Legnagyobb gondunk, hogy a múlt évhez képest a cellulóz iránt 40 százalékkal, az író-nyomópapír iránt 50 százalékkal, a hullámdoboz iránt 30 százalékkal, csök­kent a kereslet. Ez óriási te­her, ekkora kiesést képtelen­ség kigazdálkodni, pedig na­gyon fontos lenne a nyereség. A működésii rendszer egysze­rűen nem engedi meg, hogy olyan embereket foglalkoz­tassunk, akiknek nem tudunk munkát adni. A részvénytu­lajdonosok megkövetelik, hogy annyi legyen a létszám, amennyien hatékonyan tud­nak termelni. Komoly dilem­mával állunk szemben. Má­jus végéig érvényben van a szakszervezettel kötött meg­állapodásunk, tehát létszá­mot nem csökkentünk egye­lőre, de műszakszámot igen. — Akkor fizetésemelésre se nagyon lehet számítani ebben az évben? — Sokat segítene rajtunk, ha a piacot tudnánk bővíte­ni. Ennek érdekében május közepén megkezdjük saját ügynökhálózatunk kiépítését. Kereskedelmünket saját ala­pokra kívánjuk helyezni. Ez eddig Magyarországon nem nagyon volt divat. Először a doboztermékek eladására koncentrálunk, de a rekonst­rukció utáni kapacitásnöve­kedés miatt már oda kell fi­gyelnünk az író-nyomópapír piacának megteremtésére is. Pillanatnyilag nem alakulnak úgy a dolgok, a jövedelmek (Folytatás a 3. oldalon.) Bozsits Béla: - Nem lehet más szándéka a szakszervezetnek sem

Next