A Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 44-51. szám)

1991-06-04 / 44. szám

MI LEGYEN A CSOMAGBAN? Kétoldalú megbeszélése­ket kezdett tegnap a kor­mány a Magyar Szakszerve­zetek Országos Szövetségé­vel. A tárgyalásokat az MSZOSZ kezdeményezte az­zal a céllal, hogy megelőz­ze a kialakulóban lévő szo­ciális feszültségeket. A tár­gyalásokat Kis Gyula mun­kaügyi miniszter és Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke vezeti. A megbeszéléseken foglalkoznak a privatizáció alapelveivel, a munkanélkü­liség csökkentésével. szakszervezetek átfogó szo­­­ciális csomagterv létrehozá­sát szorgalmazzák. CSAPATKIVONÁS A Szovjetunió a kitűzött határidő - június 30. — előtt befejezi csapatainak teljes kivonását hazánk te­rületéről. A TASZSZ értesü­lése szerint Magyarorszá­gon mára 1500 szovjet ka­tona és összesen 5 hadi­­technikai eszköz maradt. Idén januártól mintegy 14 000 katona, 214 harcko­csi, 189 páncélozott jármű, 683 tüzérségi üteg tért vis­­­sza a szenszky Szovjetunióba. Je­Géza külügymi­niszter úgy véli, hogy a ki­tűzött határidőig megtör­ténik a megállapodás a pénzügyi elszámolásról is. KATON­ATEMETŐ Német-magyar katonate­­metőt szenteltek fel szom­baton Székesfehérvárott. A Szentlélek temető avatásá­val a két világháborúban elesett magyar és német katonák mellett az első vi­lágháborús hadifogolytábor­ban elpusztult szerb, olasz és orosz áldozatok előtt hajtottak fejet. A temető felszentelését a Német Ha­­disírgondozó Szövetség, Székesfehérvár önkormány­zata és a Magyar Hadisír­­gondozó Szövetség szorgal­mazta. KAKUKK A KISGAZDA­­FÉSZEKBEN? Zárt ajtók mögött tárgyalt Antall József kormányfő pénteken a kisgazdapárt 11 elnökségi tagjával. A ta­lálkozóról kiszivárgott, hogy a koalíciós partnerek átte­kintették az Alkotmánybíró­ság döntése után megválto­zott helyzetet a kárpótlási törvény ügyében. Szó esett arról is, hogy a politikai feddhetetlenségi vizsgálatok során a kisgazda-politiku­sok között akadt egy „ka­kukktojás" is, aki a bizonyí­tékok szerint 21 évig lll/lll-as osztálynak, azaz a a belső elhárításnak dolgo­zott. A rádió 168 óra című műsorában pedig Torgyán József azt a kijelentést tetl­te, hogy vele kapcsolatban merült fel a rágalom, s a miniszterelnök a vádat ki fogja vizsgálni. JÖN A FEKETELEVES A felmérések szerint az iparban az idén legalább 9,8 százalékkal, de előfor­dulhat, hogy 16,5 százalék­kal csökken a dolgozók szá­ma. Ez körülbelül közel 130 ezer embert jelent. A lét­számleépítés okai között a van a veszteséges termelés, szigorú pénzügypolitika és a rendelésekhez képest túlméretezett kapacitás. A pillanatnyi helyzetkép vizsgálatok szerint nem tű­a­nik rossznak, de közgazdá­szok szerint az év második felében jön a „feketeleves”, az elbocsátások kétharma­da erre az időszakra fog esni. Pesszimisták és reménykedők a papírgyárban Minőségben az „igazság” Reménykednek, meg nem is a papírgyár jövőjében a dolgozók. Ki-ki alaptermé­szetének és vérmérsékleté­nek megfelelően. Hogy kinél van a „nagyobb igazság”, az csak évek múlva derül ki. A Dunapack Rt. és a duna­újvárosi gyár vezetői, már hivatalból is, inkább a biza­kodók táborát erősítik. De ennél jóval többet jelent, hogy teszitek is a kibontako­­zás érdekében. Ennek egyik jele, hogy bár mindössze harminc négyzetméteren állították ki termékeiket, de legalább ott voltak az áprilisi hollandiai csomagolási és anyagmozga­tási világkiállításon. Ez al­kalomból hetven üzletember nevét jegyezhették be tár­gyalási naplójukba. Ugyancsak a múlt hónap­ban volt egy műszaki sze­minárium Nizzában, ahol szintén jelen voltak a Duna­pack Rt. szakemberei. Itt a hullámpapírgyártással kap­csolatos előadásokból és egy gyárlátogatásból gyűjtöttek tapasztalatokat beruházási elképzeléseikhez. A dunaújvárosi fejlesz­tésekből a hullámlemezgyár­­tó papírgép anyagelőkészíté­sének korszerűsítését szep­temberre, az 1. számú író­nyomópapírt gyártó gép re­konstrukciójának befejezé­sét jövő év februárjára ter­vezik. Ezektől várják azo­kat a változásokat, amelyek­kel a mai helyzetből ki le­het törni. Mert nem elég megtalálni azokat a piacké­pes termékeket, amiket el tudnak adni, hanem azokat jó minőségben elő is kell tudni állítani. A világpiaci prognózis szerint növekszik az igény a famentes, irodai­ papírok iránt, a fénymásolók elter­jedésével egyenes arányban. A könyvnyomtatás újbóli felfutásáról is szól az előre­jelzés. A minőségi követel­mények elsősorban a fehér­ségre, a tisztaságra, a nyom­tathatóságra vonatkoznak. Pontosan ezekkel az igé­nyekkel léptek fel a papír­gyáriak a leendő gépszállí­tókkal folytatott tárgyalásai­kon. A konkurenciával szemben a dunaújvárosi gyár azzal az előnnyel rendelkezik, hogy a termékek előállításához szükséges alapanyagok nagy részét maguk állítják elő. A versenyhelyzetben elfoglalt pozíciójukat erősíti, hogy öt­ven százalékra növelhető a saját cellulózuk részaránya az alapanyagban. A rövid és hosszú rostok szétválasztá­sára alkalmas új berendezés beállítása a minőségi papí­rok gyártásában is fejlődést hoz — a hosszú rostokból ké­szül a jobb papír. Részben minőségi okok, de még inkább az energiakölt­ségek csökkentése miatt több berendezést kicserélnek, il­letve újakkal bővítik a tech­nológiai sort. Az átalakításokra több, mint huszonhárom millió dollárt használhatnak fel. Ezzel 35 ezer tonnáról 50 ezer tonnára nő az 1. számú papírgép éves termelése, és az önköltség csökkenésével együtt évi 500 millió forint­tal több bevételre számíta­nak. Megkezdték és folytatják a 3. számú papírgép 600 mil­lió forint értékű beruházá­sát, ami az anyagelőkészítést korszerűsíti, és megduplázza a hulladékfeldolgozó-kapaci­­tást. Ugyanakkor lehetővé válik, a piaci igényekhez igazodva, az írónyomópapír helyett hullámpapír gyártá­sa. A több millió dolláros re­konstrukció berendezéseinek generálszállítója — egy finn cég — a márciusban aláírt szerződésben vállalta, hogy ha május végéig meglesz a banki szerződés, akkor biz­tosítja a papírgép 1992. feb­ruári indítását. A kivitele­zésben résztvevő bank igaz­gatótanácsa július 4-én ül össze ezt a kérdést megtár­gyalni. Ha a döntés pozitív lesz — amiben a papírgyá­riak­ nagyon reménykednek —, akkor még nem tolódik el az eredeti határidő sem. Az írónyomópapír- és a hullámpapírgyártás fejlesz­tésére az elképzelések már kialakultak, azonban az egy­mástól való elválasztás kér­désében egy ponton viták vannak, s ezek tisztázása még alaposabb felmérést igényel. —forma— Forrongó Albánia Pénteki számunkban kezdjük riportsorozatunkat Albánia Európa utolsó „szocialista” országa volt, de ki tudja mivé lesz azután. A negyvenöt évig élet és halál urának számító, s az első szabad választásokon is győztes Albán Munkapárt háromnapos parlamenti vi­ta után „nem ellenzi”, hogy pártoktól független, szakér­tőkből álló nemzeti egység­­kormány alakuljon, s hogy új választásokat írjanak ki az országban. A három he­­­te tartó általános sztrájk — rohamrendőrség, a víz­ágyúk bevetésével, illetve a figyelmeztető lövésekkel „járó” — a heves demon­stráció meghozta hát első eredményét. Mindazt, ami történt, munkatársaink — Nagy László és Lázár Zsolt fotóriporter — a helyszínen nemcsak követték, hanem végig is élték. Hétfőn éjjel a még békésnek tekinthető Tiranába érkeztek, szerdán aztán az események felgyor­sultak, s újra Albániára vonták a világsajtó figyel­mét. Csakhogy a helyszínen akkor nem tartózkodott új­ságíró. Kivéve A Hírlap két munkatársát. (A még mindig továbbélő elzárkózási marad­ványok, a nehézkes vízum­kiadás miatt munkatársaink üzletembereknek „álcázták” magukat, de a helyszínen ez már senkit nem érdekelt.) Riporterünk és fotósunk —■ mint azt a most közölt kép is bizonyítja — közelről lát­ta és örökítette meg, ami az egy hét alatt Albániában történt. Riportsorozatunk — amely a Hungária Biztosító Rt. támogatásával készült — első része A Hírlap pénteki számában jelenik meg. Munkatársaink hazatértek Munkástanácsok demonstrációja a­ munkahelyek megszüntetése ellen A munkahelyek megszün­tetése ellen szervez de­monstrációt június 6-án, csütörtökön 16 órai kezdet­tel Székesfehérvárott a Tech­nika Házánál a Fejér Me­gyei Munkástanácsok Érdek­­védelmi Szövetsége. Az ér­dekvédelmi szervezetekkel egyetértésben szervezett de­monstráción követelik a kormánytól és az önkor­mányzatoktól, hogy tegyenek intézkedéseket új munkahe­lyek létesítésére,., teremtsék meg az új munkahelyek lét­rehozásának lehetőségét és biztosítsák az ehhez szük­séges anyagi feltételeket. A városunk vállalatainál működő munkástanácsok is részt vesznek a demonstrá­ció­­ előkészületeiben, s a tervek szerint több autóbuszt is indítanak csütörtökön a székesfehérvári megmozdu­lásra. B­otrány volt a Tüzépen. Feloldhatatlan, meg­oldhatatlan. Jön nyár és tüzelőért tülekedtek, a tülekedtek volna az embe­rek. A hírekben harsogták: „aki május 31-ig beváltja tüzelőutalványát, még a régi áron szolgálják ki, akkor is, ha június 1. után érkezik meg a szállítmány!” Sőt: „készpénzzel is befizethet­nek”! Nyugi! Ezzel szemben a Tüzépese­­ket majdnem meglincselték. Nem azt tették, ami a hírek­ben szerepelt. Nem hogy korlátlanul, még korlátozot­tan sem szolgáltak ki egye­seket. Így a MÁV dolgozóit egyáltalán nem, ha MÁV- utalványt mutattak fel. Na persze, a helyi Tüzép-telep csak egy telep, amely éppúgy utasításokat kap, mint bár­mely, felettessel rendelkező részleg. A körlevél meg egy­értelmű: MÁV-utalványokra nem lehet szenet adni! Az ok nincs nevesítve. A hírekkel ellentétben így a korlátokat nagyon is be kellett tartani. A korlát pe­dig az a szénkeret volt, amit „visszaigazolt” a bánya. Azaz, ennyit, meg ennyit szállítanak — idővel. Ezt. a még földben levő, de papí­ron már létező szenet lehe­tett eladni, mert csak e mennyiség régi és új ára kö­zötti különbségét vállalta magára az állam. Egyébként adhatott volna annyi szenet régi áron és pa­píron a Tüzép, amennyit va­laki ész nélkül adhat. Csak­hogy akkor a különbséget a vásárló vagy az állam he­lyett a telepnek kellett vol­na kifizetnie. Hát ezért állt a bál az elmúlt héten. Meg azért. Van körlevél, van rendelet, van ígéret Szén? Majd ha fagy... mert egy-egy család csak egy 2500 forintos utalványt válthatott be, hogy a többi­eknek is jusson valami. Meg azért, hogy a nyugdíjas ne fagyjon meg a télen, mert csak egy-két mázsára futja neki a régi áron. Mi jut ak­kor az újon? S hogy mekkora volt pa­píron a forgalom? A kilenc fajta szénből álló keret 19 ezer 900 mázsa volt. Ezen felül (mert a tömegnek nem lehetett nemet mondani), ki­számláztak — kereten felül és a régi áron — 1120 mázsa szenet. A régi és az új ár közötti különbség már a Tü­zép vesztesége. Már eladták a májusi, júniusi, júliusi és augusztusi érkezésre jelzett szenet, a szeptemberiből meg átcsúsztak azzal a kereten felüli 1120 mázsával. (Protek­cióztak is! Nyugdíjasoktól készpénz-befizetést is elfo­gadtak a nyugdíjasszelvény és a személyi igazolvány fel­mutatása ellenében ...) Tűzifát egy hasábot sem kaptak. A környékbeli Áfész­­tüzépek pedig még egy szem szenet sem kaptak a bányák­tól. Ott egyáltalán nem volt tüzelő. S most álljon itt egy táb­lázat, miből, mennyit kaptak a bányáktól, mennyi a június 1-je előtti fogyasztói ár és mennyi a június 1-je után várható fogyasztói ár. Hát most kell igazán a nyugalom. És el lehet indul­ni rőzsét gyűjteni.­— tihanyi — Ez itt a szén helye. Azé, ami ma még a bányák mélyén nyug­szik - ám gazdája minden dekájának akadt. Négy hónapra elő­re eladta - cirka egy hét alatt - a Tüzép a bányák ígérvényét. Igaz, a régi, még kedvezményesnek is mondható áron ... várpalotai brikett dorogi brikett lengyel szén oroszlányi dara oronylányi dió oroszlányi dúsított kocka, darabos tatai brikett tatai gyöngybrikett német brikett tűzifa kaptak mázsa 7100 6200 500 1500 2500 500 500 550 550 régi fogy.­ár 193,— 212,10 470,— 185,— 200,— 207,30 219.70 233.70 602,— 236,— várható fegy.­ár 579,70 702,— 978,— 419,90 458.30 477,10 711.30 712,60 ? ">

Next