A Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 70-77. szám)
1991-09-03 / 70. szám
MAJD A BÍRÓSÁG DÖNT A Legfőbb Ügyészség semmisnek minősítette azokat a szerződéseket, amelyeket a MSZOSZ és Frohburg Union Rt. kötött a egymással 734 millió forint értékben, a volt SZOT budapesti székháza és az egri, illetve salgótarjáni szakszervezeti honjogának székházak tulajátruházásáról. Az ügyészi vizsgálat szerint az adásvételeknek, ellentétesek érvénytelen SZOT kongresszusának határozatával, és a külföldiek befektetéséről szóló törvény feltételeinek sem felelt meg az adásvétel. Az ügyben a bíróság fog dönteni. A BER LEMARADT A Központi Statisztikai Hivatal legújabb jelentése szerint az anyagi ágazatokban foglalkoztatottak havi átlagbére bruttó 14 518 forint, az átlagkereset, amelyben minden juttatás szerepel, 15 482 forint volt. A bányászatban dolgozók keresték a legtöbbet (19 810 forint), utánuk a villamosa energia-ipar, a kohászat és vegyipar következett. szellemi foglalkozásúak közül a legtöbbet a külkereskedők keresték, havi 37 411 forintot. Az előző évhez képest a fogyasztói árak 36 százalékkal emelkedtek, míg a nettó keresetek csak 25,7 százalékot. A s41-BÁNYÁSZNAPON Szombaton az ország több bányavidékén is ünnepséget tartottak a 41. bányásznap alkalmából. Tatabányán Szabad György, az Országgyűlés elnöke mondott ünnepi amit a tudósítások beszédei, szerint közbeszólások zavartak meg. Az Országgyűlés elnöke ez alkalommal avatta fel Tatabánya új címerét és zászlaját. Várpalotán Szűrös Mátyás, a Parlament alelnöke elmondta, hogy pontos koncepciót kell kidolgozni, amelynek alapján eldönthető, mi tartható fenn mi fejleszthető a hazai bányászatban. ÚJRA A VÍZLÉPCSŐRŐL Felhívással fordul a Duna Kör a hazai parlamenti pártokhoz, valamint újra felveszik a kapcsolatot a szlovákiai környezetvédőkkel és pártokkal, valamint Csehszlovákia, illetve Szlovákia kormányával, mivel véleményük szerint a vízlépcső ügyében a legutóbbi tárgyalás óta nem történt előrelépés. A parlamenti pártok - a felhívás szerint - határozottan kérjék számon az áprilisban hozott határozat végrehajtását (környezetvédelem, ivóvízellátás, árvízvédelem, hajózási rend) a beruházás pénzügyi zárását, a kormánybiztosság szerepének megítélését. TÖRVÉNY A MUNKÁRÓL Megkezdte a Munka Törvénykönyv tervezetének vitáját pénteken az Érdekegyeztető Tanács. Szorgalmazták, hogy az új törvényt jövő év januárjától vezessék be, de általános érvényessége mellett szükség van önálló közszolgálati és szövetkezeti törvényre, s a bedolgozók munkaviszonyát is külön kell szabályozni. A munkaviszonyt szabályozó fejezethez 26 pontos követeléslistát nyújtottak be a szakszervezetek. A törvénytervezet vitáját pénteken folytatják. „...jobb, korrektebb ez a megoldás...” „Csakis Augusztus utolsó péntekjén a Dutex Rt. érdekegyeztető fóruma tárgyalássorozatának harmadik fordulója után az illetékesek tájékoztatták lapunkat a fonodai dolgozók kilátásairól. — Alaposan megtárgyaltunk minden kérdést — mondotta dr. Zalatnay Ottó, a részvénytársaság egyik igazgatósági tagja, aki a felszámolásig a fonoda ügyeivel foglalkozik. — Elmondhatom, hogy a mai napig olyan nyitott kérdés, amiben ne értettünk volna egyet a munkavállalói és munkáltatói oldalról, nem maradt. — Milyen lépés következik most, hiszen a dolgozóknak már elküldték azt a levelet, amelyben közlik, hogy szeptember 19-től felmondják a munkaviszonyukat? — A levélben szeptember 19—30-a szerepel. Azért írtuk ezt a dátumot, a biztonság kedvéért, mert amikor felmondunk, akkor ki kell fizetni a szeptember 19-ig járó bért — aki jelenleg is otthon van, annak a hetven százalékát — és ki kell fizetnünk a felmondási időre járó összeget, amikor kiadjuk a munkakönyvét. Most nem vagyok biztos abban, hogy ennek a forrását szeptember 19-ig meg tudjuk teremteni, bár a mostani tárgyalás után sokkal jobb helyzetben vagyunk, mint akár egy hete is. De részletekbe menően nem tudok nyilatkozni. — Mi történik akkor, ha a pénzt nem sikerül előteremteni? — Akkor addig nem tudunk felmondani a dolgozóknak és továbbra is fizetjük a bérük hetven százalékát. — Ez a Dutext Rt. költségét terheli...? — Hadd ne vitassuk, hogy kinek a terhére megy. Nő a veszteség. * — Sikerült megállapodniuk a végkielégítés összegében, s abban, hogy ki hogyan részesül ebből? — A tárgyalássorozatunk rövid összefoglalója a mai napig a következő: sem a munkáltatói, sem a munkavállalói oldalról alapvető érdekellentét nem volt — folytatta a tájékoztatót dr. Csontos Sándor jogi tanácsadó, a munkavállalók megbízásából. — Mindkét fél arra törekedett, hogy a dolgozók ebből a helyzetből a legkevesebb anyagi és egyéb sérelemmel kerüljenek ki. Az alapkérdésekben megegyeztünk, a részletkérdésekben, ami még nyitott, csak megerősíteni tudom Zalatnay úr tájékoztatóját, közösen munkálkodunk. A részletekről egy kérdés: mi történik például azokkal az emberekkel, kapnak-e végkielégítést, akik korengedménnyel a közelmúltban mentek el a fonodától? — Ennek a kérdésnek az aktualitása akkor következik be, ha az egész problémakör összeáll és megtaláljuk a megoldási módokat, a gyakorlati megvalósulást. — Tehát ez a rész hiányzik, még nincs megoldás. — Nem ezt mondtam, hanem, hogy az erről való tájékoztatás aktualitását még nem látjuk. — Elkészült az a lista, amelyikbe azoknak a neve szerepel, akik visszakerülnek a megalakuló kft.-be? — Erre abszolút nem vagyok felhatalmazva, hogy tájékoztassunk — mondotta dr. Zalatnay Ottó. — Ebben a munkában nem is veszünk részt. — Hogy lesz-e a következőkben a fonodában kft. vagy sem, nem a mi asztalunk — folytatta dr. Csontos Sándor. — Azért jobb, korrektebb ez a megoldás a dolgozók számára, mert tekintettel arra, hogy jogutód nélkül szűnik meg a fonoda, mindenki megkapja a felmondását. Nincs vita arról, hogy ki jön át a kft.-be vagy sem. Új életet kezdenek, mert új munkaviszonyuk lesz. Ebben benne van mindenki, a gyesesek, gyeden levők is. — Mikorra fejeződik be a folyamat? — A felszámolás hosszú lesz, de a dolgozók számára reméljük, a zárást szeptember 19-ig be tudjuk fejezni. — tihanyi — a részleteket kell tisztázni Több mint százhuszonnyolc millió forint Két és félezer óvodás Két és félezer gyereket írattak be városunk óvodáiba. Szeptember másodikén minden intézmény megnyitotta kapuit. Az óvodák fenntartására idén 126 millió 134 ezer forintot fogadott el a közgyűlés, amelyet a közelmúltban 2 millióval megtoldott, így gyerekenként mintegy ötvenötezer forintot kap minden intézmény. II válasz: nem (3. oldal) Ragyogó napsütés, elszántan száguldó versenyzők, s legalább olyan elszántan harsogó, öreg csodamotorok: veteránversenyt láthatott a hétvégén a több ezres dunaújvárosi nézőközönség. Képes összefoglalónkat a 6. oldalon olvashatják kedves olvasóink DESZOV, DUVÉV, DTI, DÁK Saját magukat privatizálhatják Véglegesítette azoknak vállalatoknak a körét az Állami Vagyonügynökség, amelyek élhetnek az önprivatizálási modell által nyújtott lehetőséggel. Az első ütemben résztvevő vállalatok listáját — a megyei önkormányzatok véleményét is ki leégve — állította össze az ÁVÜ augusztus 28-i ülésén A dunaújvárosi vállalatok közül négy szerepel ezen a listán. Horváth József, Dunaújvárosi Elektromos Szolgáltató Kisvállalat (DESZOV) vezetője elmondta, hogy már a múlt évben bejelentették privatizálási szándékukat a vagyonügynökségnek, viszont csak hét végi lapokból értesültek először a döntésről. Most választják ki azt a céget, amelyet az átalakulás módjának meghatározásával megbíznak. Az igazgató szerint mindenképpen megéri a változtatás, hiszen egy alapszolgáltatásra igényt tartanak a városban lakók, s szeretnék január elsejétől már új is formában fogadni az ügyfeleket. A Dunaújvárosi Városi Építőipari Vállalat (DUVÉV) is élni kíván a vagyonügynökség által kínált kedvező lehetőséggel, konkrét tervekről viszont még ők sem tudtak nyilatkozni. A Dunaholding Rt.-t bízták meg, az átalakulási munkák elvégzésével, ezzel kapcsolatosan szeptember 4-én lesz az első megbeszélésük. Akác Károly, igazgató szerint mindenképpen előnyös, ha egy vállalat a saját elképzelése szerint dolgozhat a jövőben is. Amennyiben 1992. március 31-ig nem készítik el a javaslatukat és azt nem nyújtják be az Állami Vagyonügynökségnek, illetve jövő év végére nem valósítják meg az ebben foglaltakat —• elárverezik a vállalatot. Ezt pedig senki sem kívánja, de nem is várja meg. A Dunaújvárosi Tervező Iroda 23 tagú kollektívája július óta tudja, hogy cégük részt vehet az önprivatizációban. Pillárné Bálint Ágnes gazdasági vezető tájékoztatása szerint arról is értesültek, hogy szerepelnek az Állami Vagyonügynökség privatizációs listáján. Ennek következtében már több, a vagyonügynökség által kijelölt cég is ajánlkozott, hogy segítséget nyújt az önprivatizáció feltételeinek kidolgozásában, ám a DPT még nem döntött abban, hogy melyik ajánlatot fogadja el. Mindenesetre elkezdték a felkészülést a privatizációs átalakuláshoz. Kocsó Endre, a Dunaújvárosi Autójavító Kisvállalat (DAK) igazgatója: — Miután értesültünk arról, hogy szerepelünk az Állami Vagyonügynökség önprivatizációs listáján, az augusztus 1-jei közgyűlés 89 százalékos többséggel döntött arról, hogy éljünk a lehetőséggel. Az Állami Vagyonügynökség negyven tanácsadó céget jelölt ki, amelyek lebonyolíthatják ezt az átalakítást. Az ígéret ellenére ezt a hivatalos listát még nem kaptuk meg. Mi a teljes „névsor” ismeretében szándékozunk kiválasztani azt a céget, amelyik ebben a fontos átalakulásban a partnerünk lesz. Ma délutánra közgyűlést hívott össze a Duna Menti Regionális Bérlakásépítő és -üzemeltető Részvénytársaság. Ezen döntenek az alapításkori 38,6 millió forint alaptőke megduplázásáról és a további beruházási programról. Az előzmény: a részvénytársaságot jó másfél esztendeje alapította a vasmű, a papírgyár, a BVM, a városi tanács, az OTP megyei igazgatósága és néhány magánszemély azzal a céllal, hogy a városban addig ki nem próbált feltételekkel építsenek lakásokat üzleti vállalkozásként és piaci feltételek szerint adják bérbe azokat. — Mit tesz hozzá Dunaújváros kedvezőtlen lakásállományához ez a vállalkozás? — kérdeztük Sárközi Györgytől, a részvénytársaság igazgatóságának elnökétől, akitől választ vártunk arra a kérdésre is, mi tette szükségessé a most augusztus 31-én zárult tőkeemelési célú részvényjegyzést ? — A Baracsi út mögött magasodó házsor mindegyik épületében három-három nagy, csaknem száz négyzetméter alapterületű, háromnégyszobás, két fürdőszobás, összkomfortos lakás van. Mindegyik lakáshoz külön kert és garázs is tartozik. E villaszerű lakások havi bére eléri a 12 ezer forintot, amit csak a legtehetősebbek képesek kifizetni... Az igazgatóság elnökétől megtudtam azt is, hogy a rövidesen beköltözhető első három ház kilenc lakásának azok lesznek a bérlői, akik a legtöbb részvény birtokosai. A következő három ház kilenc lakásának leendő bérlőit idén szeptember 17-én választják ki ugyanígy. Amikor a tőkeemelés indokairól, s a részvénytársaság hiteleiről, pénzügyi helyzetéről kérdezősködöm, Sárközi György megnyugtató választ ad: — Az építkezés folytatásához nem kevés pénz kell, hiszen mire egy-egy lakás teljesen elkészül, megér mai áron több mint hárommillió forintot is. Az első ütemben 64 lakás építését tervezzük, ebből 27 az idén elkészül, ha a 26-os ÁÉV teljesíti ígéretét. A mostani tőkeemelés záróösszegét a közgyűlés határozza meg, de az már biztos, hogy megkétszereződik az alaptőkénk. A meghirdetett időpontban újabb cégek és magánszemélyek jegyeztek részvényt, ami befektetésnek sem rossz, hiszen a tavaly névértékben váltott részvények ma 40 százalékos felárral adhatók, vehetők. — Az igazi megmérettetés a tőzsde lenne. — A tőzsdei részvétel egyik fontos feltétele a háromszázmillió forintot meghaladó részvénykibocsátás, ám ettől még messze vagyunk. Lehet, hogy az idén még egyszer, de jövőre biztosan újra lesz alaptőkeemelés. Szándékunkban áll bevezetni vállalkozásunkat a tőzsdére, ha majd a feltételeknek megfelelünk. — Mi lesz, ha nem jön össze elegendő pénz az építkezés folytatásához? — Az érvényben levő közgyűlési határozat szerint aki tíz éven át bérlő és persze részvényes, hiszen a bérlők a részvényesek közül kerülnek ki, az a majdani forgalmi érték ötven százalékáért megvásárolhatja lakását. Ha az építkezés folytatásához a szükségesnél kevesebb pénzt hozna valamelyik következő tőkeemelés, a tíz évi bérlet letelte előtt is eladhatunk lakásokat. Nos, itt tart a Duna Menti Regionális Bérlakásépítő és -üzemeltető Részvénytársaság, amely ma dönt hivatalosan a tőkeemelésről, a lakónegyed továbbépítéséről. Biztató kilátás, hogy a 64 lakás elkészülte utáni második építési ütemhez szükséges földterület egy részét odaígérte a napokban részvénytársaságnak az a Tm a kormányzat, amely így majdani folytatásban is rész- a tulajdonos akar lenni. Cs. Gy. Tőkét emel a Lakásépítő Rt. Három ház elkészült