A Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 96-104. szám)

1991-12-03 / 96. szám

LEVÉLVÁLTÁS Nagy Sándor, az MSZOSZ •Inöki levélben fordult a miniszterelnökhöz, hogy is*­mételten üljenek le a kor­mánnyal a tárgyalóasztal­­hoz. A megvitatandó témák között az ágazati válsággó­cok, az állami szociálpoli­tikai feladatok, a megélhe­tés nehézségei és a privati­záció törvényi szabályozási kérdései is szerepelnének. Ha a tárgyalások nem ve­zetnek eredményre, az MSZOSZ keményebb eszkö­zöket - így a sztrájkot is kilátásba helyezte. A tár­gyalások kezdetére decem­ber 6., a végeredményére december 31-ig számítanak. Antall József a tárgyalások megkezdésére tett ígéretet válaszlevelében, ám a vég­eredményt nem garantálta. ELNÖK MEGY, ELNÖK JÖN A Magyar Nemzeti Bank­ről szóló, december 1-jén hatályba lépő új törvény rendelkezései miatt mentet­ték fel a MNB jelenlegi ve­zetőit - közölte csütörtökön a kormányszóvivő. Pénteken ismertté vált, hogy Surányi György helyére a MNB új elnökének Bod Péter Ákos közgazdászt, ipari és keres­kedelmi minisztert javasol­ja a miniszterelnök. Antall József miniszterelnök szom­bati interjújában a felmen­tést a jegybanki törvény életbe lépésével magyaráz­ta, ugyanakkor nehezmé­nyezte, hogy Surányi György, mint a MNB elnöke aláírta a demokratikus chartát. Cáfolta, hogy az Ipari és Kereskedelmi, va­lamint a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Minisz­tériumát összevonnák. LESZAVAZTÁK A DÍJEMELÉST A biztosítók 25 százalékos­­­­ tarifaemelést szerettek vol­­­­na elérni a kötelező gép­­jármű-felelősségbiztosítás díjánál jövőre, de várható­an nem emelkedik ez a díj. A Gépjármű-felelősségbiz­tosítási Bizottság egyezteté­sekor ugyanis sem a kor­mányzati oldal, sem a biz­tosítottak oldala nem fo­gadta el a javaslatot, mert nem tartották megalapo­zottnak. AZ AVA-SOK FÉLNEK? A magyarországi a világ­­ leggyorsabb privatizációs folyamata, amely máris sok milliárdot hozott az állam­kasszának - nyilatkozta Mádl Ferenc tárca nélküli­­ miniszter, az Állami Va­­­­gyonügynökség igazgatóta­­­­nácsának elnöke és Csépi Lajos, az ÁVÜ igazgatója. Elmondták, hogy az ÁVÜ-­­­ nek sikerült fenntartani a­­, piaci privatizáció elveit,­­ amikből a jövőben sem ki­­­­vánnak engedni, de ha a­­ privatizáció feltétel- és in­­­­tézményrendszere nagyobb­­ átrendeződést volna kény­ j a télen elszenvedni, akkor ez ij privatizációs folyamat egészét veszélyeztetné. KI LESZ A VEVŐ? Több komoly pályázat ér­kezett a Videoton megvéte­lére kiírt nemzetközi pályá­zatra, amelynek értékelésé­re december 5-én Székesfe­hérvárott kerül sor. Az ajánlati ár 14,5 milliárd fo­rint plusz áfa, de az is fon­tos szempontja volt a­­ ki­írásnak, hogy az összefüggő technológiák egy helyen maradjanak, miként a vál­lalatcsoport 30 milliárdos adóssága is. A villany kikapcsolható, a fűtés nem Fizetetlen számlák A távfűtés és melegvízdíjak október elsejei drasztikus drá­gulása sportnyelven mondva padlóra küldte a szerényebb jöve­delmű családokat, akik már a megdrágult villany- és gázszámlát, valamint a nemrég bevezetett víz- és csatornadíjat is nehezen tudták fizetni. Most még többen maradnak adósak a lakbérrel, a közüzemi díjakkal. Legelébb azok a számlák maradnak kifize­tetlenül, amelyeknek a kibocsátói nem élhetnek hatásos szank­ciókkal a nemfizetőkkel szemben. A Dunaújvárosi Víz- és Csatornaművek igazgatóhelyettese, gazdasági Szabó Imre adatokat sorol annak bizonyítására, hogy mind több fogyasztó „tagadja meg” a díjfizetést. Most ok­tóberben 180-an mondták fel vagy szüntették meg az OTP-nél levő átutalási be­tétszámlájukat. Az október­ben ki nem fizetett fűtés- és melegvízdíj összege ,1 millió 880 ezer forint. Míg a szep­tember végén 3,8 millió­­ fo­rinttal tartozott a város la­kossága, október végére ez az összeg 5 millió 780 ezer forintra duzzadt. Emiatt 1862 fogyasztóval szemben kezde­ményeztek pert. (Tavaly ős­­szel a hátralék 2,4 millió volt.) A gazdasági igazgatóhe­lyettes meglehetősen borúlá­tó. A bírósági kifizetetlen számlák „behajtása” csak azoknál az adósoknál remél­hető, ahol van letiltható munkabér- vagy nyugdíjrész, illetve ahol van lefoglalható érték. Egyre több helyen nem segít a per, marad az adósság, így nemsokára meg­haladhatja a nyolcmillió fo­rintot is a ki nem fizetett a fűtés- és melegvízszámla, ám szolgáltatásból mégsem zárhatók ki a nemfizetők. Hogy ez végül hová vezet, arra Szabó Imre így vála­szol: — Eddig a fűtésdíj egy részét utólag fizettük a vas­műnek. Most októbertől a hőszolgáltatás teljes költsé­gét előre kell átutalnunk, ami havi 45—55 millió forint a fűtés hőszükségletétől füg­gően. Ha túllépi a lakossági tartozás a vállalat pénztarta­lékát, hitelfelvételre kény­szerül a vízmű, ami a szol­gáltatás drágulásához vezet. * Noha az állami lakások bére tavaly év eleje óta nem változott (csupán a víz- és csatornadíj „lépett be”) a lakbérhátralékosok száma 854-ről 1089-re, a lakbértar­tozás összege pedig a tavaly ilyenkori 3,5 millió forintról több mint 5 millió forintra nőtt, miközben IKVGY által kezelt lakások száma 9860-ról 5700-ra csökkent. Mindezt Halász Béláné lakbérelszámoltatási csoport­­vezető így kommentálja: — Díjbeszedőinknek egyre ne­hezebb a dolguk. Sok bérlő, köztük kisnyugdíjasok, mun­kanélkülivé vált családfők bizonygatják, hogy fizetné­nek, de nincs miből; a díj­fizetés, vagy az éhezés között választhatnak. Mivel a nemfizetőket — szükséglakás híján — kila­koltatni nem lehet, az IKVGV negyedévenként megküldi a polgármesteri hi­vatalnak az adósok címlistá­ját. A közgyűlés pár hónap­ja hozott rendelete szerint ugyanis nem kaphat megél­hetési segélyt, aki nem ren­dezi köztartozásait. * Két év alatt jelentősen emelkedtek az áramszolgál­tatás tarifái: 70 fillérről 3,70- re, kilowattonként. Ez utób­bi ár március elejétől van érvényben. Az áramszolgál­tatások árának drasztikus emelkedése egyre több kifi­zetetlen ennek a számlát is jelent, következménye a kikapcsolás. Húsz napos tü­relmi idő lejártával az órá­kat leplombálja a DÉDÁSZ. Jelenleg Dunaújvárosban mintegy százötven villany­órát kapcsoltak ki a ki nem fizetett számlák miatt. Ez számszerűleg nem sok a vá­rosban működő huszonnégy­ezer órához képest. Nagyon sokan könyörte­lennek tartják a DÉDÁSZ-t, amiért­ az egyes adósok szo­ciális helyzetét nem vizsgál­ja, hanem az esedékesség utáni nyolc napon túl már él a kikapcsolás büntetésével. A visszakapcsoláskor pedig még további ötszáz forint kiszállási díjat is megfizetett, az áramszámla összegén túl. Mivel sem az egyik, sem a másik számlát az emberek egy része nem képes kifizet­ni, ezért már többen hozzá­nyúltak a lépcsőházi közvilá­gítási vezetékekhez, és onnan (Folytatás a 3. oldalon.) Távhívás - jövő ilyenkor Halló, Rácalmás? Rácalmás szerencsés hely­zetben van, mert a település határában található az az egyidejűleg 120 beszélgetés lebonyolítására alkalmas táv­beszélő kábel, amelynek se­gítségével Rácalmás az or­szágos automata távbeszélő­rendszerhez kapcsolódhat. Mindezt Palkovics István, a Fejér Megyei Távközlési Üzem vezetője mondta el tá­jékoztatásképpen a nagy­község képviselő-testületi ülésén. A település vezetői fel­ajánlottak egy iskolaépület­­helyiséget telefonközpont céljára, egyúttal jelezték, hogy a vállalkozók Rácal­másra települése miatt ke­vés lehet a tervezett 600 vo­nal, ezért — akár hozzájá­rulva a költségekhez — na­gyobb központ telepítését ja­vasolják. Palkovics István bejelen­tette, hogy a távközlési igaz­gatóság vállalva a költségek nagyobb hányadát, már 1992 végére egy crossbar-elektro­nikus, nemzetközi távhívás­ra is alkalmas központot te­lepít Rácalmásra, s elvégez­teti a rácalmás­i vonalak be­­csatlakoztatását a dunaújvá­rosi telefonközpontba. Ha viszont 600 vonalasnál na­gyobb központra lesz szük­ség, a fejlesztés két lépcső­ben valósulhat meg, 1993. végi befejezéssel. Az ajánlatot mérlegelve a képviselő-testület arról ha­tározott, hogy a jövő év ele­jére elkészített egy tanul­mánytervet, amely tartal­mazza, hogy körülbelül mennyi telefonra lesz szük­ség Rácalmáson, s hogy mi­lyen költségekkel kell szá­molni. E terv ismeretében döntenek arról, hogy miben állapodjanak meg a távköz­lési igazgatósággal. — csgy — A Fejér Megyei Gazdasági Kamara közgyűlése Számítanak a vállalkozóra A Magyar Gazdasági Ka­mara decentralizálási törek­véseivel összhangban, egy hónapja megalakult a Fejér Megyei Gazdasági Kamara. A testközelibb érdekképviselet, a bővülő szolgáltatások és információk teszik vonzóvá a megye vállalatai számára az új szervezetet, ennek megfelelően rövid idő­ alatt félszáz gazdálkodó szervezet alapítóként lépett be. A szervezőbizottság a hatékony működés, kialakítása munkaterv közös érdekében de­cember 4-én 14 órára össze­hívja a megyei kamara el­ső közgyűlését. A Technika Házában tartandó összejöve­telen a megye valamennyi vállalatára, vállalkozására számítanak. Téeszek, tehetetlenül (3. oldal) B mi Fair Ladünk (S. oldal) Ma: közgyűlés Ma délután­ fél négytől közgyűlést tart Dunaújváros képviselő-testülete. A terve­zet szerint három iskola ne­vét kiegészítik a speciális szakiskola megjelöléssel. Döntenek a Bemutatószínpad Alapítvány létrehozásáról és meghatározzák a Modern Művészet Alapítvány jövő évi támogatásának összegét. Állást foglal a közgyűlés ar­ról, hogy az IKVGV, a víz­mű és a partfigyelő vagyo­nának mielőbbi önkormány­zati tulajdonba adását kéri. Megvitatják a közterületek használatának szabályozásá­ról és rendjéről szóló rende­lettervezetet és második ol­vasatban tárgyalják a telek­adóról, valamint a helyi iparűzési adóról szóló köz­gyűlési rendelettervezetet. Állást foglalnak a képviselők a Bakony Füszért Verebél­y úti telke, valamint a 26-os ÁÉV által használt telkek értékbecsléséről, továbbá döntenek arról, hogy kap­jon-e tízmillió forint árkie­gészítést az Alba Volán. Új alapítvány Új otthon 1993-ban Döntenek a pályázatról Az önkormányzat szociális és gazdasági bizottságai múlt heti ülésükön kiválasztották az új szociális otthon bőví­tésére, átalakítására készítet­ek közül a legalkalmasabbat. A szociális bizottság a terve­ket aszerint véleményezte, hogy az épület funkcionáli­san feleljen meg, a gazda­sági bizottság pedig arra tö­rekedett, hogy mindemellett lehetőleg ne kerüljön túl sokba a régi BVM-munkás­szálló átalakítása és az új szárny építése. A pályázatra beküldött négy terv közül a Tér és Forma Kft. pályáza­tát, egy terv két variációját tartották megfelelőnek, s a két változat részletes tervei­nek elkészítése után dönte­nek véglegesen, melyik is készüljön el. Az már biztos, (ebben ugyanis megállapod­tak), hogy a szociális otthon­nak 1993-ban el kell készül­nie, s a kivitelező munkákra is pályázatot írnak ki. Az Igazgató tanács határozott Lesz 13. havi fizetés Kiadóvállalat alapítását határozta el a Dunai Vasmű Igazgató Tanácsa november 27-i ülésén, így 1992. január elsejétől a kft. formában te­vékenykedő Dunatáj Kiadó­nak a feladata lesz a vas­mű saját kiadványainak gaz­daságos előállítása és hasz­not hozó kiadói t: vél"en­y­­ség végzése. A Dunatáj adja ki a jövőben a Dunaferr cí­mű hetilapot is. A társaság ügyvezetőjének a Dunaferr felelős szerkesztőjét, Stossek Mátyást nevezte ki az igaz­gató tanács. A továbbiakban a vállalat stratégiájának részletkérdé­seit vitatta meg az IT, illet­ve állást foglalt a 13. havi fizetéssel kapcsolatban. Ez utóbbit illetően úgy döntöt­tek, hogy csak a nyeresége­sen gazdálkodó gazdasági társaságok adhatnak a dol­gozóinak 13. havi fizetést, amelynek minimálisan 2—2,5 hétre jutó átlagkeresetnek kell lennie. Nem részesülhet­nek ebből a vasmű igazgatói, a kft.-k ügyvezetői és he­lyettesei. Határozat született továb­bá arról is, hogy a vállalat színesfémhulladékának gyűjtésére, raktározására be­és értékesítésére kizárólag Ferromark Kft.-nek adhat­a­nak megbízást a többségi tulajdonú társaságok. K. E.. A vasműs hitel kamatmentes marad Bki tudott, fizetett A Dunai Vasműben az év második felétől adtak lehető­séget arra, hogy a hosszú le­járatú lakáscélú hiteleket a dolgozók — hasonlóan a ko­rábbi OTP-intézkedésekhez — „megfelezhessék”, tehát azok, akik hitelük fennálló részét felében kifizetik, azok a hitel másik felét vissza nem térítendő kölcsönként megkaphatják. Mint azt S­z­i­g­e­ti Imré­­né, a vasmű munkásellátási és szociális főosztályának vezetője elmondta, a vasműs hitelek kamatmentesek, és továbbra is azok maradnak. A dolgozóknak nyújtott, még vissza nem fizetett hitel tel­jes összege eléri a három­százötven millió forintot. Nő azok száma, akik nemhogy gyorsítani tudnák — élve az alkalommal —­ a visszafize­téseket, de még a kedvezmé­nyes fizetési lehetőségeket sem tudják teljesíteni. Ugyanakkor a gyorsított visszafizetésekből származó pénzt a vasműben újra ki­osztják. Ebben az évben mintegy harmincöt millió fo­rintot fordítanak a dolgozók lakásvásárlásainak megsegí­tésére. — kgp — Álmok­­ schillingben — Na, és hová jelentkezel érettségi után? - szegezem a kérdést a kamaszlánynak, aki habozás nélkül rávágta: — Mosogatni fogok Ausztriá­ban. A meglepetésről szólni sem tudtam, majd ő törte meg a csendet, s elmondta, hogy pénzt fog keresni, méghozzá schillinget. Már tanulja is a nyelvet, sokkal jobban halad, mint az előbbi négy eszten­dőben úgy összesen, hiszen már van célja, tudja, hogy mire kell neki, mit jelenthet ez. Mármint schillingben. Okos, szép, tehetséges gyerek, s már láttam is a gasthaus hátsó traktusában koszos tányérok, poharak, lá­basok társaságában. Mi vég­re tanulta hát a másodfokú egyenlet megoldási képletét? És szegény Newton csak a zuhanó, s kövön szétpattanó poharak axiómáját jelenti majd számára. És a levoná­sokat, természetesen ezt is schillingben . . . De tessék mondani, tud-e, tudna-e valaki szép szavakat, okos gondolatokat, nemes ideákat adni neki? Ki tud­ná-e valaki mondani — hite­lesen —, hogy ezt neki nem szabad, s nem éri meg, hiá­ba van ringben? a munkabér schol­ls azt, hogy ezt nem teheti meg, mert nem ezért született, tanult, nem ezért él, ez nem lehet cél kö­zel a tizennyolc évhez . . . S mit mondhatnánk helyet­te? Hogy tanulj csak tovább, mert a tudás ugyebár hata­lom, s hogy képességed van hozzá, s adottságaid, hogy ne a mosogatóié legyen a nagy állomás . .. Hogy komolytalan a „pá­lyaválasztása”, s van esélye bármire, amire csak akarja? Tessék mondani, ki vette el tőle a nagy álmokat, a ha­talmas terveket, a kamaszos, eget ostromló ambíciókat? Tessék mondani, ki tud neki biztos irányt mutatni, s ki ad neki új, más és nagy lehető­séget? Vagy csupán egysze­rűen lehetőséget arra, hogy ne schillingben mérje a jö­vőjét? A lány, a német könyvvel mosogatni készül. A tanára már kint van. S ki merné el­ítélni őket? Tudják, tudjuk, hogy per­cekben mérik életüket, éle­tünket. S olyan bizonytalanok, távoliak az órák, és a perce­ket sem szabad lebecsülni. . . És most csak percek vannak. Percálmok, perctervek, perc­ambíciók, percemberekkel. Legfeljebb schillingért. .. F. Gy.

Next