A Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-9. szám)
1992-01-28 / 8. szám
VÁLTOZÁSOK AZ SZDSZ-NÉL Tamás Gáspár Miklóst választották az SZDSZ Országos Tanácsának elnökévé a testület szombati ülésén. Az OT elnökségének további tagjai, a szavazatok sorrendjében: Kőszeg Ferenc, Bauer Tamás, Bonifert Donát és Hack Péter. Az ülés után tartott sajtótájékoztatón Tamás Gáspár Miklós elmondta, hogy az eggyéforrottságra tett kísérletnek tekinthető, hogy az OT elnökségében szerepet vállaltak olyanok is, akik a tavalyi novemberi országos küldöttgyűlésen nem voltak hajlandók ügyvivők lenni. FELSZÁMOLÁSOK Csak az elmúlt év decemberében mintegy kétszáznegyven felszámolási indítvány érkezett a Fővárosi Bíróságra. Az év elején tovább tart a felszámolási hullám, január 22-ig 95-öt jelentettek be. Az elmúlt évi statisztikából kiderül, hogy a vállalatok és a kft.-k vezetik a szomorú listát. Vállalatok ellen az 1991-es évben összesen 238 indítvány érkezett és eljárást indítottak 492 kisszövetkezet ellen. KÉNYSZERPIHENŐ Az Ózdi Acélmű Rt. kétezer elejéig dolgozójából február ezerkétszázan, nyolcvan százalékos átlagbérrel kényszerpihenőn vannak, és egyáltalán nincsenek kedvező kilátások az évek óta vajúdó „ózdi ügy" kedvező fordulatára. A kormánytól kapott egymilliárd forint csupán az újrainduláshoz volt elegendő, a folyamatos, tartós működéshez már nem. Az idén összesen félmilliárd forintot kap egyszeri végkielégítésre a kohászati tevékenységet abbahagyó kétezer dolgozó. A választás lehetősége: vagy felveszi valaki a végkielégítést, vagy csatlakozik a rövidesen megalakuló ózdi foglalkoztató társasághoz, amely folyamatosan gondoskodik majd a bérről, ha a dolgozó vállalja a felajánlott munkát más területről, vagy az ehhez tartozó átképzést. VALLÁSOS HADSEREG? A vallási ismeretek oktatásának bevezetését tervezik a hadseregben. Amennyiben a minisztérium szakértői által kidolgozott tervezetet Raffay Ernő politikai államtitkár jóváhagyja, úgy már szeptemberben megkezdődhet a főként egyház- és vallástörténeti ismeretek oktatása a honvédség iskoláiban. GYERMEKBŰNÖZÉS Évről évre folyamatosan nő a gyermekkorú bűnelkövetők száma. Az elmúlt évben a rendőrségnek megközelítőleg háromezer tizennégy éven aluli tettessel volt dolga, s minden jel arra mutat, hogy az elkövetkező években a gyermekbűnözés további növekedésére kell felkészülni. A gyermekek elsősorban a vagyon elleni bűncselekményekben „jeleskednek". Leginkább a lopás a műtőjük, de gyakran tapasztalható, hogy betörésekben, rablásokban segédkeznek idősebb társaiknak. Vegyes vállalat lett a hideghengermű Aláírták a szerződést Mint arról tavaly nyáron már beszámoltunk, a Dunai Vasmű és az ausztriai VOEST-Alpine Stahl A. G. vezetői szándéknyilatkozatot írtak alá, a vasmű hideghengerművének vegyes vállalattá alakításáról. Ez szándék mára konkrétummá a vált, mivel január 27-én magyar részről Horváth István vezérigazgató, osztrák részről pedig Ludwig von Bogdándy vezérigazgató Budapesten a Hilton Szállóban aláírásával hitelesítette vegyes vállalat szindikátusi a szerződését. Az osztrák—magyar közös vállalatot, amelynek a teljes neve DWA Dunaferr— VOEST-Alpine Kaltwarzwerks GmbH, voltaképpen már december 30-án megalapították a társasági szerződése aláírásával. A felügyelőbizottság elnökének Horváth István vezérigazgatót nevezték ki, kizárólagos ügyvezetőjének pedig Wolf- Dieter Ullrichot, a VOESTAlpine budapesti képviseletének eddigi vezetőjét. Mint azt Ludwig von Bogdándy vezérigazgató, a budapesti sajtótájékoztatón elmondta, a VOEST-Alpine Stahl A. G. első lépcsőben 31 százalékot meghaladó tőkerészt vásárolt a társaságban, és bizonyos társasági kölcsönt nyújtott számára. Ezt követően az éves osztalékát és a társasági kölcsön kamatait részesedésének emelésére fordítja mindaddig, amíg az a Dunai Vasmű által bevitt hideghengerműi értéket el nem éri, és a két fél tulajdonosi aránya egyenlő, 50—50 százalékos nem lesz. Az alapítók a lehető legrövidebb idő alatt nyugateurópai szintre szeretnék emelni az új vállalkozás termelését, javítani a hideghengermű termékeinek minőségét annak érdekében, hogy az a magyar autóipar szállítójává válhasson. Ehhez azonban jelentős, mintegy 600—700 millió schillingnek megfelelő értékű fejlesztés szükséges. Ezt külföldi hitelből oldja meg Horváth István vezérigazgató szerint a Dunai Vasmű, a kölcsön törlesztését azonban a vegyes vállalatnak kell majd kigazdálkodnia. A létszámleépítéssel kapcsolatos kérdésre pedig az volt a válasza, hogy egyelőre nem terveznek elbocsátásokat. A a vegyes vállalat, a DWA Kft., hideghengermű minden dolgozóját átveszi, sőt, amennyiben az ügyvezető azt üzleti tervekkel alátámasztja, további létszámemelés is várható. Az osztrák-magyar vegyes vállalat szindikátusi szerződését Horváth István, a Dunai Vasmű vezérigazgatója és Ludwig von Bogdándy, a VOEST-Alpine Stahl A. G. vezérigazgatója írta alá Kételyek a koncepció kapcsán Falusi iskolák fóruma Nyíltság és őszinteség jegyében zajlott pénteken Mezőfalván a falusi iskolák fóruma. A mezőfalvi Petőfi Sándor Általános Iskola kezdeményezésére összehívott fórum célja az volt — mint azt bevezetőjében Váradi Sándor igazgató is elmondta, hogy a meghívott nevelők elmondják véleményüket, kételyeiket az oktatási törvény koncepciójáról. A fórumra meghívott vendégek között találhattuk Mendrey Lászlót és Molnár Pétert, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) választmányi tagjait, valamint Szilasy György országgyűlési képviselőt. A környező községek (Baracs, Apátszállás, Perkáta, Adony, Pusztaszabolcs, Mezőfalva, Rácalmás, Nagyvenyim ...) pedagógusai mellett meghívást kaptak a települések képviselői önkormányzatának is. Így közel nyolcvanan vehettek részt az esti órákba nyúló vitán. Molnár Péter előadói beszédét az iskolák autonómiájának kérdéskörével kezdte, nem tagadva azt a tényt, hogy a PDSZ nem látja a valódi, koncepcionális érdekegyeztetést a kormánnyal. Nem világos a pedagógusok és iskolák számára az sem, hogy mi az, amit az állam alkotmányi jogon adni akar, továbbá: milyen jogokat biztosít a tanárnak, s mit a tanulóknak. A PDSZ ügyvivője — elemezve a jelenlegi kaotikus állapotokat — kijelentette: „A mostani helyzetben olyan hosszútávú programra van szükség, amely nem a pillanatnyi problémák kezelésére születik. S túlnőve a politikai koncepciókon, képes legyen a az oktatási törvény valóban legszélesebb társadalmi igényeket kiszolgálni.” A kérdések közt szerepelt többek közt az is: képes-e az állam olyan reformra, amely minőségi változást eredményez az iskolák életében? Lesz-e szakmai felügyelet? A pedagógusnak szüksége vane szakmai irányítási rendszerre akkor, ha maga is képes az önértékelésre? Szilasy György hozzászólását azzal a megjegyzéssel kezdte, hogy „nem a másik oldalon áll”, hiszen több évig maga is tanított, s jelenleg az oktatási bizottság létrehozásán dolgoznak a parlamentben. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a koncepció még nem törvény, s nem is szabad a törvénytől várni az oktatásban felmerült problémák orvoslását, hiszen nem a törvénytől fog jobban működni a rendszer. A törvény csak kereteket teremthet az elképzeléseknek. „Alulfizetett pedagógustól nem lehet elvárni, hogy lelkiismeretesen végezze a munkáját” — mondta az egyik felszólaló, mintegy igazolva a PDSZ bérkövetelési koncepcióit. S végül a válság megállapításának ténye mellett — felvetődött az is: a jelenlegi helyzetben, szükséges-e sürgetni a törvényalkotást? P. I. Olcsóbb hitel A kormány intenzívebbé váló privatizációs stratégiája részeként néhány százalékkal csökken az Egzisztenciahitel kamata. Megszűnik a privatizációhoz fölvehető hitelek felső korlátja, s a jövőben kiterjed a részvénytársaságokra, s a magánszemélyek részvényvásárlásaira 19 Mai közgyűlés Telkek, feltételek Ma délután fél négytől ülést tart városunk önkormányzata. A testület a napirendtervezet szerint kinevezi a Családi Intézet új igazgatóját, meghatározza néhány oktatási intézmény igazgatói állásának pályázati feltételeit, módosítja a nyugdíjas- és tanuló-buszbérletek árára vonatkozó január 14-i döntését. Elnevez néhány táborállási utcát, határoz arról, hogy milyen feltételekkel kaphatnak telket magánépíttetők a Temető utcában, garázstulajdonosok az egykori jéggyár mögött, a római katolikus és az evangélikus felekezet hol és milyen feltételekkel juthat templomépítési területhez Dunaújvárosban. Újratárgyalják a Dózsa György úti üzletközpont telekértékesítését, mert az építtetők nem fogadtak el néhány, a közgyűlés által meghatározott feltételt. Dönt a közgyűlés a megyei moziüzemi vállalat Dunaújvárosra eső tulajdonrészének további sorsáról, a Vidám Park vállalkozásba adásáról, valamint a Partfigyelő és Fenntartó Költségvetési Üzemnek a Városgazdálkodási Részvénytársaságban való esetleges részvételéről. Állami gondozottak nevelése vállalkozásban a gyermekvédelem új útjai Úttörő kezdeményezésnek tartotta a Népjóléti Minisztérium osztályvezetője a Fejér Megyei önkormányzat gyermek- és ifjúságvédelmi intézményrendszerének fejlesztési programját. A múlt csütörtökön jóváhagyott terv nem kevesebbet tartalmaz, mint az intézményrendszer fokozatos átalakítását a családias jellegű nevelési módszerek általánossá tételével. Így az állami gondoskodással nevelt fiatalok 3 éves koruktól felnőtté válásukig ugyanott élnek testvéreikkel együtt. Ehhez családi házas lakásokra van szükség, amit lakóházvásárlásokkal terveznek megoldani, fokozatosan felszabadítva a drágán üzemeltethető, más célra alkalmasabb kastélyokat. A családi lakásotthonok átmenetiideig a nevelőotthonok szervezetéhez tartoznak, később az új ellátórendszer önállóvá válik, így kívánják átalakítani a nagyközség vezetőivel egyetértésben az előszállás megyei nevelőotthont és ifjúsági házat 9 lakóház megvásárlásával. Ezúton fokozatosan kialakul Előszálláson Fejér megye első gyermekfaluja, ahol 110 fiatal lelhet otthonra, miközben a kastély néhány év múlva kiüríthető lesz. A rácalmási nevelőotthon a meglevő épületek átalakításával és családi házak építésével ugyancsak családi házas otthon-hálózattá alakul, ahol 40 gyerek elhelyezése biztosítható. Hasonló átalakítást terveznek Fejér megye többi gyermekintézményében is. Az állami költségvetés gyermekintézmények fenntartására szolgáló normatívája évi 233 ezer forint gyermekenként. A lakóotthonokban elhelyezett gyermekek gondozói évi 210 ezer forintból gazdálkodhatnak az érvényben levő szabályok szerint, így tíz állami gondozott fiatal esetében 2 millió 100 ezer forint a keretösszeg. Ebből a gyerekek és a nevelők ki tudnak jönni, míg a megye az intézményhálózat fejlesztésére fordíthatja 210 ezer és a normatíva szerinti 233 ezer forint különbözetét. Magánszemélyek is vállalkozhatnak állami gondozott gyerekek nevelésére, hívta fel a polgármesterek figyelmét a minisztériumi osztályvezető. „Ha egy faluban három család összeáll és tíz gyermeket nevel, akkor azt gyermekotthoni ellátásnak lehet minősíteni. Amennyiben az erről szóló írásbeli megbízást bemutatják a Népjóléti Minisztériumban, a költségvetés közvetlenül a három családból álló vállalkozásnak utalja át a gyerekek után járó támogatást.” E lehetőség minél szélesebb körű propagálására kérte a megye polgármestereit a minisztériumi osztályvezető. — csgy — Hadirokkantak, özvegyek Újra rendezik ügyüket Egy hatályos, ideiglenes rendelkezés értelmében a 65 százalékos, vagy annál súlyosabb mértékben hadirokkantak havi háromezer forint, a hadiözvegyek pedig havi ezerötszáz forint pénzellátásban részesülnek. Azok, akik jogosultak a juttatásra, kérelmüket a helyi önkormányzatnál nyújthatják be. Megye, város, falvak egymás között Átalakítás alatt A megye nem az, ami volt. A települések önállóak és egyenrangúak. Noha elegük van a megyei gyámkodásból, a kisebb települések képtelenek arra, hogy maguk oldjanak meg mindenféle hatósági feladatot. A ritkán előforduló, speciális szakértelmet kívánó ügyek helyi elintézéséhez minden faluban szakembert alkalmazni költséges luxus lenne. Egyszerűbb, ésszerűbb a közeli város önkormányzati szakapparátusára ruházni az ilyen teendőket. Az önállóságot nem csorbítja ez az együttműködés, ha egyenrangú felek megállapodásán alapul. Közigazgatási társulás néven már a tanácsrendszerben is működött ez a forma. Most felbomlóban, átalakulóban van. Áron József kisapostagi polgármester szerint igazságtalan követelése Dunaújvárosnak, hogy pénzt akar kérni a községektől azokért a szolgáltatásokért, amelyeket pár éve magára vállalt, hiszen annak idején megkapta érte a bérkeretet és a státust. Kifogása, hogy a városi hivatal nem látta el megfelelően az útfelügyeletet és szabálysértési ügyeket. Ezért a falu jegyzőjére bízta a szabálysértések elbírálását, míg az útfelügyeletet Rácalmás székhellyel, több község által közösen alkalmazott szakemberrel oldják meg. Dunaújváros hivatali apparátusa a megállapodás alapján tavaly is ellátta és az új megállapodások megkötéséig ellátja az igazgatási társulási teendőket, noha 1991-ben, s azóta sem kapott egyetlen fillért sem a megyétől, sem az országos költségvetésből erre, állítja dr. Tóth István jegyző. Álláspontja szerint a megyei jogú városi szerepkörrel együtt jár mindazoknak a hatósági feladatoknak és igazgatási szolgáltatásoknak a felvállalása, amelyeket a környékbeli települések csak nagy költséggel tudnának helyben elvégezni, de annyi térítést kell kérni ezért, amennyibe a szakemberek többletbére és járulékai kerülnek. többi költséget a város magára vállalhatja, hogy könnyítsen a községek gondjain. Mindez persze kölcsönös megállapodáson alapul majd, amit mind a városi közgyűlésnek, mind az érdekelt községek képviselő-testületeinek jóvá kell hagynia. Felajánlkozott a megyei önkormányzat is ilyen speciális igazgatási feladatok ellátására, ám a megyeszékhely nehezebb megközelíthetősége miatt nemigen kértek ebből a segítségből a Dunaújváros-környéki települések. Inkább városunkra hagyatkoznak, vagy egymással karöltve maguk oldják meg dolgaikat, amint példa erre (igaz, csak feltételes példa, mert megyei fellebbezés miatt eddig nem érkezhetett meg Rácalmásra a Székesfehérvárról odaígért gépkocsi) az útügyi társulás. Az átalakulás alatt az ügyintézés — ha nem is zavartalanul, de — folyik. Csongor György