A Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 18-26. szám)

1992-03-03 / 18. szám

LESZ FÖLDHITEL Igaz, hogy csak jövőre lesz működőképes az újra visszaállítandó földhitel, de lesz, és az új mezőgazda­­sági szervezeteket pénzfor­ráshoz juttatja. A tsz-veze­tők megyei tanácskozásán jelentette ezt be a privati­zációért felelős tárca nélküli miniszter a hét végén. A gyakorlati lebonyolításra a mai bankhálózat alkalmas, s erre a célra csoportosítják át más területekről a priva­tizációs bevételek egy ré­szét. EXPO EL HATÁSA A kiállítások nemzetközi irodájának rendkívüli köz­gyűlése csütörtökön Párizs­ban döntött, hogy az 1996- os Expo rendezési jogát ha­zánk kapja. Ennek hatása­ként már másnap tekinté­lyes tőkés csoport kereste meg az Országos Idegen­­forgalmi Hivatal elnökét az­zal, hogy turisztikai beruhá­zásokat tervez az 1996-os Expo helyszínén, Budapes­ten, mintegy 150 millió dol­lár értékű üzleti ajánlattal. SZABAD(ABB) A PIAC Az Európai Közösséggel kötött társulási szerződés értelmében március 1-jétől a magyar ipari exportter­mékekre - a textiltermékek kivételével - minden men­­­nyiségi korlátozást azonnal eltörölnek. A termékek több mint 70 százaléka vámmen­tes lesz, a többiekét foko­zatosan, öt év alatt számol­ják fel. A magyar acélter­mékekre is minden mennyi­ségi korlátozás azonnal megszűnik. A mezőgazdasá­gi importra hazánk jóval ki­sebb kedvezményeket nyújt, mint amilyeneket a Közös Piactól kap. BÉREMELÉSÉRT TÜNTETNEK Tüntetni fognak az egész­ségügyiek, erről határoztak pénteken az Egészségügy­ben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete országos gyűlésének résztvevői. március 7-re tervezett de­­­monstráció részleteit egy válságstáb dolgozza ki, amely a későbbiekben sztrájkbizottságként is mű­ködik. A szombati tüntetés célállomása a Népjóléti Minisztérium lesz, a tünte­tők azonnali bérkövetelése­ikről petíciót nyújtanak át a tárca képviselőinek. Ha a demonstráció eredményte­len lesz, a szakszervezet fi­gyelmeztető sztrájkot szer­vez. KOALÍCIÓ: PÁRTOK HELYETT FRAKCIÓK A koalíciós frakcióvezetők a közös nyilatkozatot adták ki pénteki tanácskozásuk után, amelyben elítélik koalíció létét és szükségsze­­­rűségét „a politika alvilági kategóriájába tartozó mes­terkedést” megtestesítő kí­sérletét. Úgy határoztak, hogy március 10-ig koalíciós egyeztető bizottságot hoz­nak létre, a testület felada­ta a politikai és jogalkotói tevékenység összehangolása lesz. A hármas szövetség a pártokról a képviselőcso­portokra tevődik át, ami nem változtat a koalíció lé­nyegén. Vita, ahogy a dolgozók látják A tét: három százalék Már csak egy hetük ma­radt a vasmű gazdasági ve­zetőinek a következő fizeté­sig. Néhány nap alatt kell tehát megállapítaniuk az új béreket, eldönteniük, mennyi jusson a bérfejlesztésből egy-egy dolgozónak. Feltéve, hogy már tudják, mennyivel kötelező emelniük. Ugyanis a múlt heti bértárgyaláson sem tudtak megegyezni a vállalat, illetve az érdek­­védelmi szervezetek vezetői; a dolgozók képviselői 23 szá­zalékos keresetnövekedést és 21 százalékos bértömegnöve­kedést követeltek, ezzel szemben a vezetők 20, illetve 18 százalékot ajánlottak. Türelmetlenül szemlélik a vasműs dolgozók a vitát. Döntést várnak végre. Még­pedig számukra kedvező döntést. De hogy milyen is ez, arról megoszlanak a vé­lemények. Elmondják észre­vételeiket, beszélnek gondja­ikról, félelmeikről, de az el­len tiltakoznak, hogy nevü­ket leírjam. A magyarázat egyszerű: biztonságban akar­ják tudni jövőjüket, nem akarnak az utcára kerülni, vagy kevesebb pénzt kapni, mint a többiek. — Miért jártassam a szá­mat — legyint egykedvűen esztergályos ismerősöm. — Olyan időket élünk, amikor már annak is örülhet az ember, ha van munkája, nem kell egyik helyről a másikra mennie vagy ala­mizsnát koldulnia a hivatal­ban. Hallottam persze a bér­emelés körüli vitáról, de nem sok értelmét látom. Úgyis az lesz, amit a vezetők akarnak. Kollégája is hasonlókép­pen vélekedik, hozzátéve, a­hogy hetekig rágódnak azon pár százalékon, ami a munkásoknak jár, de azt senki nem mondja el, men­­­­nyivel fog emelkedni a ve­zetők fizetése, ő biztosra ve­szi, nem húsz- vagy huszon­három százalékos lesz ennek mértéke, hanem jóval több. — Kíváncsi vagyok — te­szi hozzá —, milyen követ­kezménye lesz ennek az egésznek? Mert ha a szak­­szervezet nem enged, és to­vább kardoskodik, itt elbo­csátások lesznek. A vállalat­nak még kapóra is jönne, ha többet kellene adnia, hi­szen majd azzal indokolhat­ná a felmondásokat, hogy csak úgy tudja fedezni a béremelést. Márpedig én nem hiszem el, hogy csak a fize­téseken lehet spórolni. A Tűzálló Kft. egyik dol­gozója — olvasva az újságot —, azon háborog, hogy nem adnak ki tájékoztatót az ér­dekegyeztető tanács tagjai a bértárgyalásról: — Nem értem — mondja —, mi szükség van a titko­lózásra? Egyáltalán, miért ne olvashatnám el az újság­ban, hogy a választott szak­­szervezeti tisztségviselőim hogyan védik az érdekei­met? Ne sumájkoljon nekem egyik fél sem, mert ez így tisztességtelen. Nem akarok lehetetlen dolgokat, és óriási béremeléseket. Annyit adjon a cég, amennyi van, mert nem szeretném, ha csődbe jutna és másik állás után kellene néznem. Ami pedig a sztrájkot illeti — ezzel fe­nyegetőzik ugyanis a szak­­szervezet, ha a vezetők nem állnak kötélnek —, a magam részéről ellenzem a munka­­beszüntetést. Egyszerűen semmi értelmét nem látom. — Fenyegetőzik egyik fél is meg a m­sik fél is — állítja egy meleghengerműs dolgozó —, de ettől még nem élünk jobban. A feleségem­nek nincs munkája, nekem kell eltartanom a családot. Ezért azt mondom, egyezze­nek meg végre, és kapjuk meg, ami jár március 12-én. Már csak az a kérdés, megkapják-e a fizetésemelést ebben a hónapban, illetve, hogy azután képes lesz-e minden kft. (és ha igen, mi­ből) kigazdálkodni ennek fe­dezetét. Tegnap, lapzártánk­kor, még a kérdés első ré­szére sem tudtunk választ adni. Ismét összeült ugyanis az érdekegyeztető tanács bértárgyalásra, mégpedig megerősített hadállásokkal: a vitára meghívták a kft.-k ügyvezetőit, valamint az ezeknél tevékenykedő érdek­­védelmi szervezetek veze­tőit is... K. E. Földváron is kevés a forint „Takarékos” költségvetés Az idei költségvetést kime­rítő és heves vita után, mégis szinte egyhangúlag fo­gadták el a dunaföldvári ön­­kormányzat február 27-i ülé­sén. A tervezhető 208,6 mil­lió forint felhasználásának főbb tételeit rögzítették, így az egészségügy 24, az oktatás 84, a közművelődés (könyv­tár, művelődési ház és mú­zeum) 8,3 millió forintra szá­míthat idén. Igaz, az ördög a részletek­ben lakozik. Míg több eset­ben 20 000 forintos summáról is hosszas vita folyt, addig egy 100 ezres tétel elszámo­lásával több mint fél éve adós lehet a vízisportkör. Újra meg újra­­ fölvetődött a költségvetési üzem, illetve ez utódaként alakított kft. gazdasági hatékonyságának kérdése, hisz drágán és ki­fogásolható színvonalon látja el feladatát. Csesznek Já­nos képviselő, a kft. első em­bere szerint cégének meg­szüntetésével 100 ember vál­na munkanélkülivé. Több városatyának meggyőződése, hogy ez a kft. a piac szigorú törvényei közt elvérezne: je­lenleg az önkormányzat, il­letve a polgármesteri hivatal „lélegezteti” nyilvános — vagy burkolt — megbízásai­val. Egy másik, (kisgazda) képviselő szerint minden ar­ra megy ki, hogy a kft. hely­zetét megnehezítsék, persze az is lehet, hogy csupán a közművelődés terén megszo­kott szigorú garasoskodást próbálják kiterjeszteni erre a cégre. Egyéb napirendi pontok kapcsán a buszviteldíj és a Családi Iroda szolgáltatásai­nak drágulásáról határoztak. A Dunaújvárosi Regionális Televízió alapításával kap­csolatban elhangzott, hogy az ajánlat egyoldalú (csak azt rögzíti, mit fizessen a föld­vári önkormányzat, azt nem, mit kaphat érte), tehát a döntéshez további megbeszé­lésekre van szükség. — bankó — A régió szellemi műhelyeként Népfőiskolát szerveznek Dunaújvárosi székhellyel Dunamenti Regionális Nép­főiskola alapítását kezdemé­nyezi a helyi főiskola, azzal a céllal, hogy a régió számá­ra elérhető szellemi műhely, képzési és művelődési cent­rum jöjjön létre. Az alapítványok, valamint a Magyar Népfőiskolai Tár­saság támogatásával működő szervezet az elképzelések szerint kedvezményes téríté­si díj ellenében tanfolyamo­kat szervez majd Dunaújvá­rosban és a környékbeli tele­püléseken az igényelt téma­körökben. Hallgatóikat első­sorban a 16—25 év közöttiek közül toboroznak, de rendez­vényeiken bárki részt vehet. A világkiállítás szükségleteit figyelembe véve terveznek például olyan kurzust, amelynek elvégzője munka­­vállalóként esélyesebben pá­lyázhat a megbízások, fel­adatok elnyerésére. A környékbeli települések polgármesterei (képünk) pénteken előzetes konzultá­ción ismerkedtek meg a Du­namenti Regionális Népfőis­kola tervével. Pedig segíteni jöttek Csak két Talán a hosszú és hivata­los elnevezés lehetett az­ oka — hiszen a hivatalok, szö­vetségek és egyesületek iránt megcsappant a bizalom —, hogy a Munkanélküliek és Álláskeresők Országos Szö­vetsége rendezvényére — amelyen az országos el­nök és munkatársa vett részt — csak két duna­újvárosi munkanélküli volt­­kíváncsi pénteken délután. Pedig a két debreceni illető­ségű tisztségviselő segítséget jött nyújtani. Szerették vol­na átadni tapasztalataikat, hogy miként lehet kikecme­regni a munkanélküliség ki­látástalan és esélytelen hely­zetéből. A recept roppant egysze­rű: bele kell fogni valamibe. Nem lehet tétlenül múlatni a napokat, még esélyt sem adva önmaguknak, hogy megpró­bálnak valamit — így kez­dődött egy évvel ezelőtt a debreceniek próbálkozása. Eleinte néhány munka nélkül maradt ember csak beszélge­tett, később egyesületet ala­pított. Hamarosan híre ment, hogy nem csak jó szót, együttérzést kapnak az ál­lástalanok az egyesület tár­sadalmi munkát végző kép­viselőitől, de munkaalkalmat is felkutatnak. Módszerük nem a hivatalos utakra­ ­ kíváncsian épül. Azt tapasztalták ugazat­ig, hogy a vállalatok, cégek nem minden esetben jelentik be a munkaügyi központok­nak az üres álláshelyeket, így ismeretségükre és „macs­ka természetükre” kellett hagyatkozniuk. Az ered­mény: egy év alatt lakóhe­lyükön több mint háromezer betöltetlen munkahelyet ku­tattak fel és a munkaügyi központtal való szoros együttműködés eredménye­ként sok munkanélkülit jut­tattak álláshoz. Zenkovics Zoltán munka­­nélküliként kezdett az egye­sület szervezésébe, csakúgy, mint Lukács Györgyné. Ma már az álláskeresők szövet­séget alkotnak, s 36 egyesü­let munkáját fogják össze. Pénteken megalakulhatott volna a dunaújvárosi egye­sület is — ha legalább tízen jelen lettek volna a megbe­szélésen. Március 20-a és 27-e között ismét városunk­ba látogatnak, és segítséget nyújtanak — ha szükséges — az egyesület megalakításá­hoz. Almási Zsolt polgár­­mesterrel történt megbeszé­lésük alapján minden re­mény megvan arra, hogy az önkormányzat — helyiséget biztosítva — segítséget nyújt a leendő egyesületnek. Az álmok pénzbe kerülnek Egymást hallgatva Álom és valóság címmel az önkormányzat másfél éves munkájáról és a már elfo­gadott ’92-es városi költség­­vetésről beszélgettek a he­lyi Liberális Klub pénteki rendezvényén. Az est vendé­gei ezúttal Almási Zsolt pol­gármester és az önkormány­zati bizottságok meghívott vezetői voltak. Mivel érdek­lődők alig akadtak, így in­kább egymás meghallgatását jelentette a találkozó. A „Gondolkodó és gondos­kodó önkormányzatot” hely­­hatósági SZDSZ-es választá­si jelszó szellemében a du­naújvárosi önkormányzat el­sősorban az oktatásra és a szociálpolitikára helyezte a hangsúlyt Almási Zsolt sze­rint. — A magyarországi váro­sokhoz képest Dunaújváros előkelő he­lyet foglal el a települések sorában, nem te­kinthető szegénynek, igaz ez relatív fogalom — mondta a polgármester. Hozzátette, hogy bár nem szokásuk a kormányzatot dicsérni, de ha szapulják is, annak oka fő­ként az önkormányzatokat hátrányosan érintő gazda­sági döntések sora. Szemlé­letesen kifejezve, minden általuk „megtermelt” három forintból kettőt a kormány oszt el. A környezetvédelemmel kapcsolatban a résztvevők megtudhatták, hogy nincs a városnak hosszabb távú ter­ve, s a vasércet, szénport stb. szállító teherautókat át kell engedni a városon, hi­szen a közutak fforgal­mát nem korlátozhatja az önkor­mányzat. Skizofrén a mai ál­lapot, ismerte el Almási Zsolt, hiszen jelenleg ol­csóbb a közúti szállítás, mint a vasúti. A hosszú évek óta húzódó biológiai szenny­víztisztító berendezés tervé­re pénzt különítettek el az idei költségvetésben. ad Az egészségügy, a kórház doc jellegű fejlesztései ellen szólt dr. Szabó Zol­tán, az egészségügyi bizott­ság vezetője, aki szerint elő­ször is pontosan tudni ké­ne, mi a megbetegedések és halálozásának fő oka a vá­rosban. Ennek ismeretében kellene támogatnia a város­nak a kórházat. Hogy több pénz kéne az álmok megvalósulásához, ta­lán ebben volt a legnagyobb egyetértés a résztvevők kö­­­zött ezen az estén, ahonnan leginkább érintettek, a városlakók hiányoztak. S. J.

Next