A Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 18-26. szám)
1992-03-03 / 18. szám
LESZ FÖLDHITEL Igaz, hogy csak jövőre lesz működőképes az újra visszaállítandó földhitel, de lesz, és az új mezőgazdasági szervezeteket pénzforráshoz juttatja. A tsz-vezetők megyei tanácskozásán jelentette ezt be a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter a hét végén. A gyakorlati lebonyolításra a mai bankhálózat alkalmas, s erre a célra csoportosítják át más területekről a privatizációs bevételek egy részét. EXPO EL HATÁSA A kiállítások nemzetközi irodájának rendkívüli közgyűlése csütörtökön Párizsban döntött, hogy az 1996- os Expo rendezési jogát hazánk kapja. Ennek hatásaként már másnap tekintélyes tőkés csoport kereste meg az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnökét azzal, hogy turisztikai beruházásokat tervez az 1996-os Expo helyszínén, Budapesten, mintegy 150 millió dollár értékű üzleti ajánlattal. SZABAD(ABB) A PIAC Az Európai Közösséggel kötött társulási szerződés értelmében március 1-jétől a magyar ipari exporttermékekre - a textiltermékek kivételével - minden mennyiségi korlátozást azonnal eltörölnek. A termékek több mint 70 százaléka vámmentes lesz, a többiekét fokozatosan, öt év alatt számolják fel. A magyar acéltermékekre is minden mennyiségi korlátozás azonnal megszűnik. A mezőgazdasági importra hazánk jóval kisebb kedvezményeket nyújt, mint amilyeneket a Közös Piactól kap. BÉREMELÉSÉRT TÜNTETNEK Tüntetni fognak az egészségügyiek, erről határoztak pénteken az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete országos gyűlésének résztvevői. március 7-re tervezett demonstráció részleteit egy válságstáb dolgozza ki, amely a későbbiekben sztrájkbizottságként is működik. A szombati tüntetés célállomása a Népjóléti Minisztérium lesz, a tüntetők azonnali bérköveteléseikről petíciót nyújtanak át a tárca képviselőinek. Ha a demonstráció eredménytelen lesz, a szakszervezet figyelmeztető sztrájkot szervez. KOALÍCIÓ: PÁRTOK HELYETT FRAKCIÓK A koalíciós frakcióvezetők a közös nyilatkozatot adták ki pénteki tanácskozásuk után, amelyben elítélik koalíció létét és szükségszerűségét „a politika alvilági kategóriájába tartozó mesterkedést” megtestesítő kísérletét. Úgy határoztak, hogy március 10-ig koalíciós egyeztető bizottságot hoznak létre, a testület feladata a politikai és jogalkotói tevékenység összehangolása lesz. A hármas szövetség a pártokról a képviselőcsoportokra tevődik át, ami nem változtat a koalíció lényegén. Vita, ahogy a dolgozók látják A tét: három százalék Már csak egy hetük maradt a vasmű gazdasági vezetőinek a következő fizetésig. Néhány nap alatt kell tehát megállapítaniuk az új béreket, eldönteniük, mennyi jusson a bérfejlesztésből egy-egy dolgozónak. Feltéve, hogy már tudják, mennyivel kötelező emelniük. Ugyanis a múlt heti bértárgyaláson sem tudtak megegyezni a vállalat, illetve az érdekvédelmi szervezetek vezetői; a dolgozók képviselői 23 százalékos keresetnövekedést és 21 százalékos bértömegnövekedést követeltek, ezzel szemben a vezetők 20, illetve 18 százalékot ajánlottak. Türelmetlenül szemlélik a vasműs dolgozók a vitát. Döntést várnak végre. Mégpedig számukra kedvező döntést. De hogy milyen is ez, arról megoszlanak a vélemények. Elmondják észrevételeiket, beszélnek gondjaikról, félelmeikről, de az ellen tiltakoznak, hogy nevüket leírjam. A magyarázat egyszerű: biztonságban akarják tudni jövőjüket, nem akarnak az utcára kerülni, vagy kevesebb pénzt kapni, mint a többiek. — Miért jártassam a számat — legyint egykedvűen esztergályos ismerősöm. — Olyan időket élünk, amikor már annak is örülhet az ember, ha van munkája, nem kell egyik helyről a másikra mennie vagy alamizsnát koldulnia a hivatalban. Hallottam persze a béremelés körüli vitáról, de nem sok értelmét látom. Úgyis az lesz, amit a vezetők akarnak. Kollégája is hasonlóképpen vélekedik, hozzátéve, ahogy hetekig rágódnak azon pár százalékon, ami a munkásoknak jár, de azt senki nem mondja el, mennyivel fog emelkedni a vezetők fizetése, ő biztosra veszi, nem húsz- vagy huszonhárom százalékos lesz ennek mértéke, hanem jóval több. — Kíváncsi vagyok — teszi hozzá —, milyen következménye lesz ennek az egésznek? Mert ha a szakszervezet nem enged, és tovább kardoskodik, itt elbocsátások lesznek. A vállalatnak még kapóra is jönne, ha többet kellene adnia, hiszen majd azzal indokolhatná a felmondásokat, hogy csak úgy tudja fedezni a béremelést. Márpedig én nem hiszem el, hogy csak a fizetéseken lehet spórolni. A Tűzálló Kft. egyik dolgozója — olvasva az újságot —, azon háborog, hogy nem adnak ki tájékoztatót az érdekegyeztető tanács tagjai a bértárgyalásról: — Nem értem — mondja —, mi szükség van a titkolózásra? Egyáltalán, miért ne olvashatnám el az újságban, hogy a választott szakszervezeti tisztségviselőim hogyan védik az érdekeimet? Ne sumájkoljon nekem egyik fél sem, mert ez így tisztességtelen. Nem akarok lehetetlen dolgokat, és óriási béremeléseket. Annyit adjon a cég, amennyi van, mert nem szeretném, ha csődbe jutna és másik állás után kellene néznem. Ami pedig a sztrájkot illeti — ezzel fenyegetőzik ugyanis a szakszervezet, ha a vezetők nem állnak kötélnek —, a magam részéről ellenzem a munkabeszüntetést. Egyszerűen semmi értelmét nem látom. — Fenyegetőzik egyik fél is meg a msik fél is — állítja egy meleghengerműs dolgozó —, de ettől még nem élünk jobban. A feleségemnek nincs munkája, nekem kell eltartanom a családot. Ezért azt mondom, egyezzenek meg végre, és kapjuk meg, ami jár március 12-én. Már csak az a kérdés, megkapják-e a fizetésemelést ebben a hónapban, illetve, hogy azután képes lesz-e minden kft. (és ha igen, miből) kigazdálkodni ennek fedezetét. Tegnap, lapzártánkkor, még a kérdés első részére sem tudtunk választ adni. Ismét összeült ugyanis az érdekegyeztető tanács bértárgyalásra, mégpedig megerősített hadállásokkal: a vitára meghívták a kft.-k ügyvezetőit, valamint az ezeknél tevékenykedő érdekvédelmi szervezetek vezetőit is... K. E. Földváron is kevés a forint „Takarékos” költségvetés Az idei költségvetést kimerítő és heves vita után, mégis szinte egyhangúlag fogadták el a dunaföldvári önkormányzat február 27-i ülésén. A tervezhető 208,6 millió forint felhasználásának főbb tételeit rögzítették, így az egészségügy 24, az oktatás 84, a közművelődés (könyvtár, művelődési ház és múzeum) 8,3 millió forintra számíthat idén. Igaz, az ördög a részletekben lakozik. Míg több esetben 20 000 forintos summáról is hosszas vita folyt, addig egy 100 ezres tétel elszámolásával több mint fél éve adós lehet a vízisportkör. Újra meg újra fölvetődött a költségvetési üzem, illetve ez utódaként alakított kft. gazdasági hatékonyságának kérdése, hisz drágán és kifogásolható színvonalon látja el feladatát. Csesznek János képviselő, a kft. első embere szerint cégének megszüntetésével 100 ember válna munkanélkülivé. Több városatyának meggyőződése, hogy ez a kft. a piac szigorú törvényei közt elvérezne: jelenleg az önkormányzat, illetve a polgármesteri hivatal „lélegezteti” nyilvános — vagy burkolt — megbízásaival. Egy másik, (kisgazda) képviselő szerint minden arra megy ki, hogy a kft. helyzetét megnehezítsék, persze az is lehet, hogy csupán a közművelődés terén megszokott szigorú garasoskodást próbálják kiterjeszteni erre a cégre. Egyéb napirendi pontok kapcsán a buszviteldíj és a Családi Iroda szolgáltatásainak drágulásáról határoztak. A Dunaújvárosi Regionális Televízió alapításával kapcsolatban elhangzott, hogy az ajánlat egyoldalú (csak azt rögzíti, mit fizessen a földvári önkormányzat, azt nem, mit kaphat érte), tehát a döntéshez további megbeszélésekre van szükség. — bankó — A régió szellemi műhelyeként Népfőiskolát szerveznek Dunaújvárosi székhellyel Dunamenti Regionális Népfőiskola alapítását kezdeményezi a helyi főiskola, azzal a céllal, hogy a régió számára elérhető szellemi műhely, képzési és művelődési centrum jöjjön létre. Az alapítványok, valamint a Magyar Népfőiskolai Társaság támogatásával működő szervezet az elképzelések szerint kedvezményes térítési díj ellenében tanfolyamokat szervez majd Dunaújvárosban és a környékbeli településeken az igényelt témakörökben. Hallgatóikat elsősorban a 16—25 év közöttiek közül toboroznak, de rendezvényeiken bárki részt vehet. A világkiállítás szükségleteit figyelembe véve terveznek például olyan kurzust, amelynek elvégzője munkavállalóként esélyesebben pályázhat a megbízások, feladatok elnyerésére. A környékbeli települések polgármesterei (képünk) pénteken előzetes konzultáción ismerkedtek meg a Dunamenti Regionális Népfőiskola tervével. Pedig segíteni jöttek Csak két Talán a hosszú és hivatalos elnevezés lehetett az oka — hiszen a hivatalok, szövetségek és egyesületek iránt megcsappant a bizalom —, hogy a Munkanélküliek és Álláskeresők Országos Szövetsége rendezvényére — amelyen az országos elnök és munkatársa vett részt — csak két dunaújvárosi munkanélküli voltkíváncsi pénteken délután. Pedig a két debreceni illetőségű tisztségviselő segítséget jött nyújtani. Szerették volna átadni tapasztalataikat, hogy miként lehet kikecmeregni a munkanélküliség kilátástalan és esélytelen helyzetéből. A recept roppant egyszerű: bele kell fogni valamibe. Nem lehet tétlenül múlatni a napokat, még esélyt sem adva önmaguknak, hogy megpróbálnak valamit — így kezdődött egy évvel ezelőtt a debreceniek próbálkozása. Eleinte néhány munka nélkül maradt ember csak beszélgetett, később egyesületet alapított. Hamarosan híre ment, hogy nem csak jó szót, együttérzést kapnak az állástalanok az egyesület társadalmi munkát végző képviselőitől, de munkaalkalmat is felkutatnak. Módszerük nem a hivatalos utakra kíváncsian épül. Azt tapasztalták ugazatig, hogy a vállalatok, cégek nem minden esetben jelentik be a munkaügyi központoknak az üres álláshelyeket, így ismeretségükre és „macska természetükre” kellett hagyatkozniuk. Az eredmény: egy év alatt lakóhelyükön több mint háromezer betöltetlen munkahelyet kutattak fel és a munkaügyi központtal való szoros együttműködés eredményeként sok munkanélkülit juttattak álláshoz. Zenkovics Zoltán munkanélküliként kezdett az egyesület szervezésébe, csakúgy, mint Lukács Györgyné. Ma már az álláskeresők szövetséget alkotnak, s 36 egyesület munkáját fogják össze. Pénteken megalakulhatott volna a dunaújvárosi egyesület is — ha legalább tízen jelen lettek volna a megbeszélésen. Március 20-a és 27-e között ismét városunkba látogatnak, és segítséget nyújtanak — ha szükséges — az egyesület megalakításához. Almási Zsolt polgármesterrel történt megbeszélésük alapján minden remény megvan arra, hogy az önkormányzat — helyiséget biztosítva — segítséget nyújt a leendő egyesületnek. Az álmok pénzbe kerülnek Egymást hallgatva Álom és valóság címmel az önkormányzat másfél éves munkájáról és a már elfogadott ’92-es városi költségvetésről beszélgettek a helyi Liberális Klub pénteki rendezvényén. Az est vendégei ezúttal Almási Zsolt polgármester és az önkormányzati bizottságok meghívott vezetői voltak. Mivel érdeklődők alig akadtak, így inkább egymás meghallgatását jelentette a találkozó. A „Gondolkodó és gondoskodó önkormányzatot” helyhatósági SZDSZ-es választási jelszó szellemében a dunaújvárosi önkormányzat elsősorban az oktatásra és a szociálpolitikára helyezte a hangsúlyt Almási Zsolt szerint. — A magyarországi városokhoz képest Dunaújváros előkelő helyet foglal el a települések sorában, nem tekinthető szegénynek, igaz ez relatív fogalom — mondta a polgármester. Hozzátette, hogy bár nem szokásuk a kormányzatot dicsérni, de ha szapulják is, annak oka főként az önkormányzatokat hátrányosan érintő gazdasági döntések sora. Szemléletesen kifejezve, minden általuk „megtermelt” három forintból kettőt a kormány oszt el. A környezetvédelemmel kapcsolatban a résztvevők megtudhatták, hogy nincs a városnak hosszabb távú terve, s a vasércet, szénport stb. szállító teherautókat át kell engedni a városon, hiszen a közutak fforgalmát nem korlátozhatja az önkormányzat. Skizofrén a mai állapot, ismerte el Almási Zsolt, hiszen jelenleg olcsóbb a közúti szállítás, mint a vasúti. A hosszú évek óta húzódó biológiai szennyvíztisztító berendezés tervére pénzt különítettek el az idei költségvetésben. ad Az egészségügy, a kórház doc jellegű fejlesztései ellen szólt dr. Szabó Zoltán, az egészségügyi bizottság vezetője, aki szerint először is pontosan tudni kéne, mi a megbetegedések és halálozásának fő oka a városban. Ennek ismeretében kellene támogatnia a városnak a kórházat. Hogy több pénz kéne az álmok megvalósulásához, talán ebben volt a legnagyobb egyetértés a résztvevők között ezen az estén, ahonnan leginkább érintettek, a városlakók hiányoztak. S. J.