A Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 18-26. szám)
1992-03-20 / 23. szám
—__a__. Hét faluban igen, hat helyen nem Hol szednek helyi adót? Baracson és Rácalmáson az idén építményadó bevezetésével növelik az önkormányzati bevételeket, fizetésre kötelezve a hétvégi házak tulajdonosait is. Nagyvenyim iparűzési adót szed vállalkozóitól, Kisapostagon viszont nem terheli helyi adó az állampolgárokat. Megkérdeztük a városkörnyék több településének polgármesterét, illetve jegyzőjét, hogy önkormányzatuk él-e a helyi adóztatás törvényadta lehetőségével. Besnyő, Beloiannisz, Pusztaszabolcs képviselő-testületei egyelőre nem tervezik helyi adó bevezetését, mert mind a négy település lakossága nagy terhet vállalt magára a községi gázvezeték-hálózat megépítésével, amit Besnyő esetében még a vízműtársuláshoz való hozzájárulás is tetéz. Mezőfalván a közelmúltban tartottak falugyűlést, ahol a lakosság állást foglalt a gázvezetéképítő társulás mielőbbi megszervezése mellett. Varga László polgármester szerint a nagyközség lakosságának kétharmada kész vállalni a gázbevezetéssel járó terheket, s terv szerint egy hónap múlva el is kezdik szervezni a gázprogramot. A mezőfalviak tehervállalását nem szabad még helyi adóval tetézni a képviselő-testület álláspontja szerint. Adonyban viszont idén a második félévben valószínűleg sor kerül valamilyen helyi adó bevezetésére, máskülönben még szerény mértékű településfejlesztésre sem lesz pénze a nagyközségnek. Többféle adó bevezetéséhez megtették már az előkészületsteket. A májusi képviselő-testületi ülés dönt arról, hogy a kommunális, vagy az iparűzési adót, esetleg mindkettőt bevezetik-e az év közepétől. Nagykarácsonyban március elsejétől fizettetik az iparűzési adót, ami az árbevétel két ezreléke, valamint kommunális adót, ami poratánként ezer forint. Szabó József polgármester szerint a helyi adóval kiegészített költségvetésből fedezik a díjtalan szemétszállítást, és szemételhelyezést, amit Előszállással közösen oldanak meg. A bevétel többi részét útépítésre és iskolai tornateremépítésre költik. Előszállás a községi vízműépítés sajátos módját választotta. Nem társulást szervez, hanem maga az önkormányzat fúratta a kutakat, építteti meg jövőre a vízvezetékhálózatot. A megpályázott céltámogatással azonos összegű saját forrást pedig év elejétől telkenként, lakásonként évi háromezer forint összegű kommunális adó kivetésével továbbá a vállalkozókra kirótt kommunális adóval biztosítja. Ennek összege a vállalkozó és alkalmazottai után számítva személyenként évi kétezer forint. Perkátán az intézményfenntartás került volna veszélybe, állítja Radeczky György polgármester, ha január elsejétől nem vezették volna be az évi kétezer forint összegű építményadót a lakóházakra, illetve a szolgálati lakásokban élőket terhelő ugyanolyan összegű kommunális adót, valamint a néhány személyt érintő iparűzési adót. Belőlük együttvéve 3 millió forint bevételhez jut a nagyközség ebben az évben, ami kisebb útkorszerűsítést leszámítva semmiféle fejlesztéshez nem nyújt fedezetet. Cs. Gy. A perkátai önkormányzat hárommillió forinthoz jut a helyi adókból Ki nem kapott segélyt? Vidéki Több környékbeli községben kezdődött meg a helyi döntéshozást segítő, önkormányzati lapok árusítása. Van már helyi újságja Adonynak, Perkátának és Mezőfalvának is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy fontos a községek polgárainak számára a helyi demokráciáról, a döntéshozásról, annak előkészítéséről, a szűkebb pátria mindennapi gondjairól szóló tájékoztatás. Az eddig megjelent vidéki orgánumok közül figyelemre méltó a mezőfalviak szerkesztette Mezőfalvi Hírmondó, amely februári számának címoldalán közölt interjúból kiderül: Hogyan osztották a pénzt? Dr. Győ lapok ri Gyula, a mezőfalvi Egészségügyi és Környezetvédelmi Bizottság elnöke nyilatkozik arról, hogy a községben ki, miért és hogyan maradt ki a tavaly év végi segélyezésből. Kiderül többek közt az is, hogy az interjúalany nem vállalná mégegyszer a bizottság elnöki posztját. Ahogy nyilatkozta is: „Elégedettséget úgysem tud ez a bizottság mindenkinél elérni, de legalább törekednie kellene rá. ( . . .) Ha meglenne az összhang a bizottság elnöke, a gyámügyi előadó és a tagok között, akkor biztos, hogy nem alakult volna ki a faluban a tavaly év végi segélyezésnek a bizottságra nézve kellemetlen visszhangja.” Rácalmás-Kulcs határában több mint hatezer hétvégi telket tartanak nyilván, a zártkerteket is beleértve. Közülük másfélezren van kisebb-nagyobb építmény, olykor kifejezetten mutatós épület. Néhányuk lakás gyanánt is használható, noha a vegyes beépítésű kulcsövezetet leszámítva - azokba állandó lakosként bejelentkezni nem lehet. A dráguló közlekedési költségek miatt mégis mind többen élneklaknak huzamosabb ideig a nyaralójukban Lehet már tervezni Hat a falvakra Hogyan kapcsolódhat vidék a világkiállítás rendezvényeihez? A kérdésre elsőként Baráth Etele, az Expo kormánybiztosa válaszol : — Már a világkiállítás előkészítésének kezdeti szakaszában egy sor város, falvak, sőt megyék és országrészek is jelezték, ki szeretnék venni részüket az Expo kínálta lehetőségekből. kiállítást nem országok, hanem városok kapják, így a központi rendezvényeket mindenképpen a fővárosban kell megtartani. Ezekhez azonban szorosan kapcsolódhatnak kiegészítő rendezvények, kulturális programok és más idegenforgalmi attrakciók is. Most, a BIE végleges bejegyzése után fontos teendő, hogy a szervezők összegyűjtsenek minden eddig már felmerült javaslatot, mert a vidék csak ezt követően kezdhet hozzá tervezett rendezvényeinek előkészítéséhez. Az egész ország területéről érkeztek már jelzések, ám valószínűleg némi helyzeti előnnyel indulnak azok a települések, amelyek az ideérkező látogatók főbb útvonalain helyezkednek el. Kassai Róbert a Világkiállítási Fórum elnöke: — A számításaink szerinti 12—20 millió látogatót Budapest nem tudja elviselni, tehát meg kell oldani, hogy a vidék már a második naptól kezdődően ezt az óriási tömeget befogadja. Meg akarjuk egyúttal szüntetni, hogy Magyarország csak egy városból álljon, hiszen ebben a kis országban nagyon sok szép város van. De éppen azért, mert Magyarország kicsi, az Expo gazdasági előnyei mindenképpen kisugároznak majd vidékre is. Nagykarácsony története is múltai Jórészt feltáratlan Nagykarácson község múltja, amit evégett még a helybeli lakosok sem, vagy csak kismértékben ismernek. Úgy kíván segíteni ezen a helyzeten az önkormányzat, hogy pályára kutatva* tot hirdetett a község helytörténetének megírására, amit idén szeptemberig lehet benyújtani. A legjobbak alkotóit díjjal jutalmazzák. A legjobb pályamunkát nyomtatásban is megjelentetik. A nagy kérdés: ki mellé álljanak Levetkőzni a vidékiséget A Téli Esték rendezvénysorozat keretében párttá alakult Agrárszövetség képviselői együtt járják az országot a Nemzeti Demokrata Szövetség vezetőivel, s egymáshoz „igen közel álló” szemszögből magyarázzák az ország és a világ dolgait, különös tekintettel a vidék helyzetére. Nemrégiben Sárbogárdon Bíró Zoltán, az NDSZ társelnöke és Bayer Bertalan, az Agrárszövetség alelnöke — a talán nem is különös — házasságról?), illetve pár(t)kapcsolatról beszéltek. Ennek kapcsán beszélgettünk az Agrárszövetség alelnökével, az NDSZ társelnökével. — Szándékaink, remélem, már mindenki előtt egyértelműek. Azzal, hogy felvállaljuk az egész vidéket, menekülünk és szabadulunk attól a bélyegtől, amit ránk sütöttek, hogy a tsz-elnökök, vagy a szövetkezetek pártja voltunk, vagyunk. Azzal, hogy megmaradtunk a vidék pártjának, a szegény emberek pártjává váltunk, még ha ez eredetileg nem is állt szándékunkban. Ebből adódik, hogy ha ez rétegpárt, akkor ezt mi vállaljuk. De nem hiszem, hogy az egész vidék egy réteg lennne. Tehát 94-ig nekünk keresnünk kell, és meg is kell találnunk azokat a szövetségeseket, akik azokat hozzák közel hozzánk, akiket mi nem tudunk megszólítani, elérni. — Csak vidéken, vagy a városokban is? — Mindenütt, sőt a fővárosban is, mert nem engedhetjük meg magunknak még egyszer, hogy a választásokon hagyjuk elveszni a velünk, programunkkal szimpatizáló nem falusi szavazókat. — Ezzel a „vidékiség” talán levetkőzhető, de mi lesz a másik váddal, a tsz-elnökök — mi több, a zöld bárók — pártjával? — Ezt helyből kontrázom, mert legfeljebb a prominens személyeinkre és a kilencvenes választásokra lehetett rásütni, hogy tsz-vezetők indultak. Most legfeljebb az lehet a vád, hogy a frontembereink között még mindig többségben vannak tsz-elnökök. De sem akkor,a sem most nem állnak egyértelműen mellettünk az úgynevezett zöld bárók. — Mindebből milyen tanulság vonható le, különösen, hogy átrendeződik falu, a vidék, a gazdaság, s a benne a szövetkezeti mozgalom? — Teljesen más emberekben kell gondolkodnunk az biztos. Kilencvenben kicsi, kényszerpályán mozogtunk, gyorsan kellett jelölteket állítani. Most elkezdve a választási felkészülést, lesz időnk, alkalmunk kiválasztani a megfelelő embereket. Ami azonban ennél is nagyobb dilemma, hogy a 94-es választásokon az Agrárszövetség ki mellé álljon. Az új típusú vállalkozó mellé, aki ma szövetkezeti tag vagy vezető, vagy a ma ugyancsak idetartozó, de a változások miatt fokozatosan elszegényedő, az előbbiekkel esetleg szembekerülő leendő falusi — ha úgy tetszik — obbágyréteg mellé. — Ezt mikor döntik el? — Legkésőbb az őszi kongresszuson, ahol ez és a pártszövetség is biztos napirendre kerül. (nagy) Ha jók a minták Vízműátadás Besnyőn Régi vágyuk teljesül e hónap végén Besnyő lakóinak. Noha az ígért és tervezett határidőnél később, de végre egészséges ivóvízhez jut a falu. A Tolna megyei kivitelező cég befejezte a vízmű építését és szerelését, a falu lakásainak több mint kilencven százalékába bekötötték a vízvezetéket. A tisztiorvosi szolgálat ellenőrzi már szolgáltatott vízmintákat. Ha a minden adat kedvező, március végén sor kerül a községi vízmű műszaki átadására és hivatalosan is megkezdődik az ivóvízszolgáltatás. Hogyan lehet(ne) olcsóbb az ivóvíz? Kisapostag, külön úton A legutóbbi évtizedben sorra épültek a községi vízművek, részben állami támogatásból, részben a lakosság pénzéből. Ezek az értékes műszaki berendezések üzembe helyésükkor a Fejér Megyei Vízművek tulajdonává váltak. A vállalat Székesfehérváron kívül 74 településen látja el a vízszolgáltatást, üzemelteti a birtokába került vízműrendszereket. Vagyonához tartozik ezeken kívül a központi irodaépület, az üzemfenntartáshoz és fantartáshoz szükséges kartelephelyek, járművek, eszközök stb. Mindezek értéke megközelíti a négymilliárd forintot. Az önkormányzati törvény megadja a lehetőséget minden településnek, hogy jussát a közös vagyonból saját tulajdonába kérje és belátása szerint gazdálkodjon azzal a lakosság javára. De mi a jussa egy-egy községnek a vízművagyon tekintetében? Ezt a törvény nem határozza meg részletezően, amivel nem kis bonyodalmat kelthet. Kisapostag önkormányzata például élni kívánt törvényadta jogával, s ez — különösképpen, ha követőkre talál — hosszú vita és egyezkedéssorozat kiváltója lehet, de végül talán olcsóbb vízdíjat eredményezhet a külön utat járó községek lakóinak. * Még tavaly elküldte a megyei vízmű Kisapostag polgármesteri hivatalának a vagyonmérleg dokumentációját azzal a kéréssel, hogy a község az őt megillető 0,22 százalékos tulajdonosi hányaddal csatlakozzon a megalakítandó megyei vízszolgáltató részvénytársasághoz. Ám a polgármester, Áron József egyetértő szándéknyilatkozat helyett véleményeltérési nyilatkozatot küldött vissza. Ennek indoklásaképpen a következőket mondta: “ A megküldött kimutatásból az látható, hogy a létrehozandó részvénytársaságban 63 százalékot meghaladó tulajdoni része lesz Székesfehérvárnak, így annak érdeke lesz mindenben a meghatározó, a kis települések kiszolgáltatottsága pedig fennmarad, hasonlóan múltbeli viszonyokhoz. Ezért a nem akarunk belépni a megalakítandó részvénytársaságba. A másik ok, hogy a megyei vízmű nem szándékozik kiadni a közös vagyonból azt a részt, ami az egyes, a részvénytársaságból kimaradó településeket megilletné, nevezetesen a fel nem osztható vagyon arányos részének ellenértékét. Ez igazságtalan és hátrányos a kiválni szándékozó kis településekre nézve. Kisapostag képviselő-testülete és példáját követve néhány további község pályázatot hirdetett saját vízműjének bérüzemeltetésére. A pályázati felhívásra 11 cég valók (köztük más megyékbe is) jelentkezett. Lépésével piaci versenyt teremtve Kisapostag testületi ülésen fogja elbírálni a pályázatokat. A községi vízmű üzemeltetését arra a pályázóra akarják majd bízni, amelyik szükséges garanciák vállalása mellett a legolcsóbb vízdíjra tesz ajánlatot, megtörve ezzel a megyei vállalat, illetve majdani részvénytársaság monopóliumát. A Feár Megyei igazgatója Kiss István Vízmű jogtalannak és teljesíthetetlennek véli Kisapostag követelését. Szerinte ugyanis a megyei vállalat működését biztosító oszthatatlan vagyon arányos hányadát (ez 956 ezer forint értékű vagyonrész Kisapostag esetében) azért nem kaphatja meg a leendő részvénytársaságból kimaradó egyik önkormányzat sem, mert azzal veszélybe kerülhetne a többi, mintegy hetven település zavartalan vízellátása. Ráadásul a Fejér Megyei Vagyonátadó Bizottság útmutatása szerint készült az a vagyonmegosztási tervezet, amit igazságtalannak minősít Kisapostag. Kiss Istvánban aggodalmát a továbbiakfejezte ki amiatt, hogy a bérüzemeltető községi esetleg elhanyagolja a fát, ami vízmű karbantartótöbb megbosszulhatja év elteltével magát, majd így folytatta: — Kíváncsi vagyok arra, hogy milyen eredményre vezet a kisapostagi külön út. Örülök neki, hogy egy, vagy néhány település vállalkozik erre, így lesz tesztelhető példa a megyében. De véleményem szerint nem lesz olcsóbb az ivóvíz így sem, mint amennyiért mi szolgáltatjuk. * A Kisapostag, illetve a kezdeményezését követő községek és a székesfehérvári székhelyű megyei szervezet közötti vitát nem tudjuk és nem is akarjuk mi eldönteni. A vagyoni kérdések tisztázása a megyei vagyonátadó bizottság, esetleg a bíróság dolga lesz. A külön út, ha sikert hoz, hosszabb távon úgyis bizonyít. Már csak ezért is figyelemmel kell kísérnünk a kisapostagi próbálkozást. Csongor György