A Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 70-78. szám)

1992-09-01 / 70. szám

A szerda esti show! Az EDDA a High Life discóban. Ne feledd, nonstop disco bus! KORMÁNY­­BESZÁMOLÓ A kormány elkészítette a1 elmúlt kétéves tevékenysé­géről beszámolóját, amit szeptember 7-8-án vitatnak­ meg a parlamenti képvise­lők. Az elért eredmények közé sorolják hazánk teljes szuverenitásának és függet­lenségének helyreállítását, az Európa Tanácsi tagsá­got, az Európai Közösség­gel kötött társulási megál­lapodást. A hazai termelés csökkent, de megindultak a kedvező folyamatok, leke­rültünk a COCOM-listáról, a külföldi tőke beáramlása meghaladta a 2500 millió dollárt. A következő két év­ben a terv: mérsékelni az inflációt, de a munkanélkü­liség jövőre 17-20 százalék lesz. A gazdaság élénkülé­se és a munkanélküliség csökkenése ezután követke­zik. MINISZTERI TANÉVNYITÓ ünnepi tanévnyitó volt vasárnap a nyíregyházi evangélikus templomban, ahol Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter elmondta, hogy nem kell félni az egyházi iskolák térhódításától, mert sehol nem tör az egyház hatalomra. Kijelentette, hogy a pedagógusokat nem fenyegeti tömeges munka­­nélküliség, s a közoktatási törvényt az UNESCO és az Európa Tanács szakértői példaértékűnek találták. TANULMÁNY­ÉRTÉKELÉSEK A Csurka-tanulmány ér­tékelése és visszhangja a hét végén sem került le a napirendről. Az MDF ügy­vivő testületének vezetője elmondta, hogy az orszá­gos választmány, miközben a novemberi országos gyű­lésre készült fel, serkentő­leg értékelte Csurka cikkét. Erről nyilatkozatot is kiad­tak. Az SZDSZ nem kívánja minősíteni a tanulmányt, nyilatkozta Tamás Gáspár Miklós, de aggasztónak tartja, hogy a kormány és a koalíciós pártok nem ha­tárolják el magukat a ras­­­szista kitételektől. NEM VÁR A MÁV Az idén 11 ezer embert küldenek el a MÁV-tól, s 1993-ig a dolgozók létszá­­­ma az 1990. évinek kéthar­mada lesz csak. A vasút vezetői a kormány részére készítették el azt az előter­jesztést, amiben országos közmunkaalap szorgalmazzák, létrehozását éppen MÁV-nál jelentkező foglal­a­koztatási gondok megoldá­saként is. FÖLD ÖTSZÁZÉRT A múlt héten kezdődött a kárpótlási földekért a li­citálás, s az ország leg­több helyén a törvény szabta aranykoronánkénti ötszáz forintos áron juthat­tak termőföldhöz a résztve­vők. Összesen 830 ezren adtak be kárpótlási igényt, közülük 120 ezren jelezték, hogy földet akarnak venni. Kicsit későn, de megmagyarázták a sztrájk elmaradt A múlt héten terjedt el a hír Dunaújvárosban, misze­rint augusztus 26-án, szerdán reggel nyolc órától sztrájkol­nak a Volánosok. Az infor­máció azonban — mint azt az utasok is észre­vehették — valótlannak bizonyult. Ám azt nem lehet állítani, hogy semmi alapja nem volt. — Székesfehérvárról ke­rültek hozzánk ezek a hírek — válaszolta ezzel kapcso­latos kérdésünkre péntek délután A­b­a­f­f­y László, a helyi munkástanács vezető­je. — Az ottani dolgozók ugyanis tájékoztatás hiányá­ban egyoldalúan értelmezték a július elsejétől érvényes új Munka Törvénykönyvet, pontosabban ennek azt a ré­szét, amely 200 órában ma­ximálja a havi kötelező munkaidőt. Ennek „köszön­hetően” ugyanis már nem dolgozhatnak napi 10—12 órát a sofőrök, ami jóval, legalább három-négyezer fo­rinttal kevesebb fizetést je­lent nekik havonta. Érthető tehát az emberek felháboro­dása, mivel áthidaló megol­dásokról senki nem beszélt nekik, egészen múlt hét kö­zepéig. Sztrájkra azonban sem Fe­hérváron, sem nálunk nem került sor, mert a vezetők jobbnak látták még csírájá­ban „elfojtani” az elégedet­lenséget. Legkézenfekvőbb megoldást választva szerdán a megyeszékhelyen, csütörtö­kön pedig az itteni Volán­nál tartottak munkásgyűlést. Abaffy László elmondása szerint a helyi üzemigazgató fontosnak tartja az érintett dolgozók — a létszám közel fele — problémájának meg­oldását, és mint az egyez­tető tárgyalásokon kiderült, a mielőbbi orvoslásra törek­szik. Így a volánosok pana­szait, időközben felmerülő igényeit majd az új kollek­tív szerződések kötésekor próbálják meg figyelembe venni, de addig is a második féléves bérfejlesztéskor igye­keznek pótolni a munka tör­vénykönyve okozta bérkiesé­seket.­­ Ez utóbbi pedig már nem várat sokáig magára, mert ha az első nyolc hónap mér­lege is — hasonlóan a fél­évihez — pozitív lesz, szep­tember elsejétől nem csak a tervben szereplő 23—24 szá­zalékkal, hanem 28-cal emel­kednek a fizetések az Alba Volán Dunaújvárosi Üzem­­igazgatóságánál. Körmendi A hír tévesnek bizonyult, nem sztrájkoltak a buszsofőrök Se tartozás, se követelés Időben elváltak Aki részt vetít a szebb napokat megért Magyar Op­tikai Művek sporttelepén tartott csütörtöki egyeztető tárgyaláson, tanúja lehetett hogyan múlik el a világ — de legalábbis egy egykoron Európa-szerte ismert nagy­­vállalat — dicsősége. Az egy sereg vidéki gyáregységet létrehozó és szárnyra bocsá­tó egykori nagyhírű, majd a szocialista ipar, illetve a KGST-fellegvárnak számító budapesti gyár negyvenkét milliós adósságba kevere­dett. Ezért — a mindenkire egyformán vonatkozó szabá­lyok szerint — csődöt jelen­tettek. Huszonkilenc hitelező gyűlt össze, meghallgassa mit tennének a nagy MOM-ból maradt vállalati, illetve va­gyonkezelő központ vezetői a törlesztés érdekében. En­nek ismeretében arról is dönteniük kellett mi legyen a kintlevőségükkel. Nos, az egyeztetés végeredménye egy további harmincnapos fizeté­si moratórium. A hitelezők — talán mert úgyse nagyon van más le­hetőségük — bíznak benne, hogy a „pillanatnyi” pénz­zavar ellenére a mintegy 2,5 milliárdos, főleg ingatlanok­ban megtestesülő vagyon, illetve az ezzel való „gaz­dálkodás” reményt nyújt a pénzhez jutásra. De a jegy­zőkönyvben is rögzített „re­ménység” ellenére a buda­pesti vízművek képviselője szükségesnek tartotta felhív­ni a figyelmet, hogy csak egy kis átmérőjű csövön hajlan­dók továbbra körülbelül annyi vizet adni, amennyi egy családi háznak elég. S ezt is csak azért, mert jó­­szívűek, s a nagy melegben inni azért csak-csak kell... Hogyan érinti a volt MOM-központ csődje a ko­rábban szintén odatartozó dunaújvárosi MOM Elektro­nikai Rt.-t? Azért is indo­kolt a kérdés, mert az idő­közben önállóvá vált itteni gyár részvényeinek 97 szá­zalékig kezelője az egykori a anyavállalat. Nos, mint azt dunaújvárosi MOMÉRT igazgatójától megtudtuk, volt központ csak „kezeli” a a részvényeket, s azokról — illetve azon túl a további MOM-privatizációkról — végsőfokon az Állami Va­gyonügynökség jogosult dön­teni. Így tehát nincs közvet­len kapcsolat a budapesti fizetési nehézségekkel. És szerencsére másként se, ugyanis a dunaújvárosiak időben „elváltak” alapítójuk­tól. Noha valóban úgy kez­dődött az önálló életük, hogy a volt központ, illetve a be­lőle, mellette létrejött önálló cégek kutatnak, keresked­­­nek, azonban ez a kapcsolat múlt év szeptemberével megszakadt, decemberre pe­dig sikerült teljesen önálló­sulni. Az eredmény: üzleti kapcsolat nélkül se tartozás, se követelés nincs egymás között. Ettől tehát nyugodtak lehetnek a dunaújvárosi gyár vezetői, dolgozói. N. L. Sem termelési, sem kereskedelmi kapcsolatban nem áll a duna­újvárosi gyár a volt budapesti MOM-központtal. Így az egykori központ csődbejelentése után is nyugodtan dolgozhatnak Nem „nevelő” - családi otthon Siránkozás helyett tesznek Ez a ház a mi házunk, mondhatják a gyerekek. Eb­ben nem lenne semmi külö­nös, ha nem állami gondo­zottakról lenne szó. Az elő­­szállási nevelőotthon nyolc lakója a múlt héten költöz­hetett az első családi házba. Ezzel egy régóta dédelgetett terv vált valóra — legalább­is részben. A nevelőotthon igazgatója, Sörös László elmondta, hogy az egész intézményt átszer­vezték, az ifjúsági házban két lakást alakítottak ki, és hamarosan újabb családi há­zat vehetnek birtokukba a gyerekek. A kastélyban ma­radók is már önállóak, négy­­lakásos társasházként műkö­dik az intézmény. Persze az igazi egy ilyen kertes ház, mint amilyenbe most költöz­hettek a gyermekek. A „nagyüzemi” állami ne­velőintézetek feldarabolásá­val, a korszerűnek számító családi otthonok létesítésével megkezdődött a nevelőinté­zeti rendszerváltás. Már ahol. Előszálláson mindenképpen. Az átszervezés „motorja” maga az igazgató, aki az in­tézmény széthullása után is menedzseri teendőket vállal­na, s végre, mint mondja, azzal foglalkozna, amivel szeret: pedagógiai, pszicho­lógiai segítségnyújtással. A tervek valóra váltásához Sörös László szerint négy­millió forintra lesz szüksé­gük, ennek egy részét ma­guk gazdálkodták ki, kétmil­liót kaptak a megyei önkor­mányzattól, egyet pedig az egyik dán gyermekalapít­­ványtól. A mérföldkőnek számító első ház közel két és félmillióba került a vásár­lással és az átalakítással együtt. A ház vezetője — némi meglepetésünkre — egy fia­talember, a huszonöt éves Virág László. Nemcsak gyermekszeretete miatt esett a­lá az igazgató választása, hanem hogy Sörös Lászlót idézzük: „ő még nincs meg­fertőzve az intézményes ne­velés görcseivel”. A ház dol­gozói szintén nem a nevelő­­otthonból jöttek, hasonló meggondolásból „kívülálló­kat” hívott Virág László. „ Az új otthon sokkal családiasabb lesz, de mi nem alkarjuk a szülők szerepét átvenni. Szeretnénk, ha többször jönnének, ide talán szívesebben látogatnak majd — véli a házvezető. Azon­ban egyetlen szülő sem jött el a pénteki családias hangu­latú átadási ünnepségre ... A gyerekek örömüket jobb hí­ján velünk, idegenekkel oszthatták meg. Virág László többször járt a Németországban, ahol régóta családi otthonos rendszer él, s leginkább a más szem­lélet fogta meg: a sokkal közvetlenebb gyermek- és felnőtt kapcsolat. Az új otthon teljes auto­nómiát élvez, mondhatni, azt csinálnak, amit akarnak, szabadon gazdálkodhatnak a havi ellátmányból. A ház — már előre megjósolhatóan — nem visz el annyi pénzt, mint az intézet. Ez már csak azért is fontos, hiszen a ma­gyarországi nevelőotthonok­nál az állami támogatás —, amit a gyerekekre kéne for­dítani — akár kétharmadát is felemészti a rezsi. Az otthon ízlésesen van berendezve, sokan megiri­gyelhetnék. A lakói pedig addig élhetnek itt, amíg .. . Szombaton lakodalmat ren­deztek, a nevelőotthon két volt neveltje kötött házassá­got, és már saját otthonuk­ban kezdhették a közös éle­tet. Megtakarított pénzük­ből, életkezdési segélyből tudtak lakást vásárolni a fa­luban. És nem ez az első eset, tudjuk meg az igazga­tótól. De azt is tudjuk, hogy nem ez a jellemző: a nagy­korúvá vált gondozottaknak jószerivel nincs esélyük eg­zisztenciát teremteni megfe­lelő szakképzettség, induló­it oké, lakás híján. A szeren­csések kivételnek számíta­nak. A készülő — és várva várt — gyermekvédelmi törvény­­tervezet alkotói szerint az új törvény véget vethet a kollektív felelősség-áthárítás és — nem utolsósorban — a pénzpazarlás időszakának. A szellemiség azonban lassan változik. Ezért is jó példa Előszóllás, ahol nem sirán­koznak, hanem cselekszenek. S. J. Gyerekek - szülők nélkül. A kopott piros szőnyeg a pódiumot helyettesítette, ahol műsorukat előadták nekünk, idegeneknek

Next