A Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 70-78. szám)
1992-09-01 / 70. szám
A szerda esti show! Az EDDA a High Life discóban. Ne feledd, nonstop disco bus! KORMÁNYBESZÁMOLÓ A kormány elkészítette a1 elmúlt kétéves tevékenységéről beszámolóját, amit szeptember 7-8-án vitatnak meg a parlamenti képviselők. Az elért eredmények közé sorolják hazánk teljes szuverenitásának és függetlenségének helyreállítását, az Európa Tanácsi tagságot, az Európai Közösséggel kötött társulási megállapodást. A hazai termelés csökkent, de megindultak a kedvező folyamatok, lekerültünk a COCOM-listáról, a külföldi tőke beáramlása meghaladta a 2500 millió dollárt. A következő két évben a terv: mérsékelni az inflációt, de a munkanélküliség jövőre 17-20 százalék lesz. A gazdaság élénkülése és a munkanélküliség csökkenése ezután következik. MINISZTERI TANÉVNYITÓ ünnepi tanévnyitó volt vasárnap a nyíregyházi evangélikus templomban, ahol Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter elmondta, hogy nem kell félni az egyházi iskolák térhódításától, mert sehol nem tör az egyház hatalomra. Kijelentette, hogy a pedagógusokat nem fenyegeti tömeges munkanélküliség, s a közoktatási törvényt az UNESCO és az Európa Tanács szakértői példaértékűnek találták. TANULMÁNYÉRTÉKELÉSEK A Csurka-tanulmány értékelése és visszhangja a hét végén sem került le a napirendről. Az MDF ügyvivő testületének vezetője elmondta, hogy az országos választmány, miközben a novemberi országos gyűlésre készült fel, serkentőleg értékelte Csurka cikkét. Erről nyilatkozatot is kiadtak. Az SZDSZ nem kívánja minősíteni a tanulmányt, nyilatkozta Tamás Gáspár Miklós, de aggasztónak tartja, hogy a kormány és a koalíciós pártok nem határolják el magukat a rasszista kitételektől. NEM VÁR A MÁV Az idén 11 ezer embert küldenek el a MÁV-tól, s 1993-ig a dolgozók létszáma az 1990. évinek kétharmada lesz csak. A vasút vezetői a kormány részére készítették el azt az előterjesztést, amiben országos közmunkaalap szorgalmazzák, létrehozását éppen MÁV-nál jelentkező foglalakoztatási gondok megoldásaként is. FÖLD ÖTSZÁZÉRT A múlt héten kezdődött a kárpótlási földekért a licitálás, s az ország legtöbb helyén a törvény szabta aranykoronánkénti ötszáz forintos áron juthattak termőföldhöz a résztvevők. Összesen 830 ezren adtak be kárpótlási igényt, közülük 120 ezren jelezték, hogy földet akarnak venni. Kicsit későn, de megmagyarázták a sztrájk elmaradt A múlt héten terjedt el a hír Dunaújvárosban, miszerint augusztus 26-án, szerdán reggel nyolc órától sztrájkolnak a Volánosok. Az információ azonban — mint azt az utasok is észrevehették — valótlannak bizonyult. Ám azt nem lehet állítani, hogy semmi alapja nem volt. — Székesfehérvárról kerültek hozzánk ezek a hírek — válaszolta ezzel kapcsolatos kérdésünkre péntek délután Abaffy László, a helyi munkástanács vezetője. — Az ottani dolgozók ugyanis tájékoztatás hiányában egyoldalúan értelmezték a július elsejétől érvényes új Munka Törvénykönyvet, pontosabban ennek azt a részét, amely 200 órában maximálja a havi kötelező munkaidőt. Ennek „köszönhetően” ugyanis már nem dolgozhatnak napi 10—12 órát a sofőrök, ami jóval, legalább három-négyezer forinttal kevesebb fizetést jelent nekik havonta. Érthető tehát az emberek felháborodása, mivel áthidaló megoldásokról senki nem beszélt nekik, egészen múlt hét közepéig. Sztrájkra azonban sem Fehérváron, sem nálunk nem került sor, mert a vezetők jobbnak látták még csírájában „elfojtani” az elégedetlenséget. Legkézenfekvőbb megoldást választva szerdán a megyeszékhelyen, csütörtökön pedig az itteni Volánnál tartottak munkásgyűlést. Abaffy László elmondása szerint a helyi üzemigazgató fontosnak tartja az érintett dolgozók — a létszám közel fele — problémájának megoldását, és mint az egyeztető tárgyalásokon kiderült, a mielőbbi orvoslásra törekszik. Így a volánosok panaszait, időközben felmerülő igényeit majd az új kollektív szerződések kötésekor próbálják meg figyelembe venni, de addig is a második féléves bérfejlesztéskor igyekeznek pótolni a munka törvénykönyve okozta bérkieséseket. Ez utóbbi pedig már nem várat sokáig magára, mert ha az első nyolc hónap mérlege is — hasonlóan a félévihez — pozitív lesz, szeptember elsejétől nem csak a tervben szereplő 23—24 százalékkal, hanem 28-cal emelkednek a fizetések az Alba Volán Dunaújvárosi Üzemigazgatóságánál. Körmendi A hír tévesnek bizonyult, nem sztrájkoltak a buszsofőrök Se tartozás, se követelés Időben elváltak Aki részt vetít a szebb napokat megért Magyar Optikai Művek sporttelepén tartott csütörtöki egyeztető tárgyaláson, tanúja lehetett hogyan múlik el a világ — de legalábbis egy egykoron Európa-szerte ismert nagyvállalat — dicsősége. Az egy sereg vidéki gyáregységet létrehozó és szárnyra bocsátó egykori nagyhírű, majd a szocialista ipar, illetve a KGST-fellegvárnak számító budapesti gyár negyvenkét milliós adósságba keveredett. Ezért — a mindenkire egyformán vonatkozó szabályok szerint — csődöt jelentettek. Huszonkilenc hitelező gyűlt össze, meghallgassa mit tennének a nagy MOM-ból maradt vállalati, illetve vagyonkezelő központ vezetői a törlesztés érdekében. Ennek ismeretében arról is dönteniük kellett mi legyen a kintlevőségükkel. Nos, az egyeztetés végeredménye egy további harmincnapos fizetési moratórium. A hitelezők — talán mert úgyse nagyon van más lehetőségük — bíznak benne, hogy a „pillanatnyi” pénzzavar ellenére a mintegy 2,5 milliárdos, főleg ingatlanokban megtestesülő vagyon, illetve az ezzel való „gazdálkodás” reményt nyújt a pénzhez jutásra. De a jegyzőkönyvben is rögzített „reménység” ellenére a budapesti vízművek képviselője szükségesnek tartotta felhívni a figyelmet, hogy csak egy kis átmérőjű csövön hajlandók továbbra körülbelül annyi vizet adni, amennyi egy családi háznak elég. S ezt is csak azért, mert jószívűek, s a nagy melegben inni azért csak-csak kell... Hogyan érinti a volt MOM-központ csődje a korábban szintén odatartozó dunaújvárosi MOM Elektronikai Rt.-t? Azért is indokolt a kérdés, mert az időközben önállóvá vált itteni gyár részvényeinek 97 százalékig kezelője az egykori a anyavállalat. Nos, mint azt dunaújvárosi MOMÉRT igazgatójától megtudtuk, volt központ csak „kezeli” a a részvényeket, s azokról — illetve azon túl a további MOM-privatizációkról — végsőfokon az Állami Vagyonügynökség jogosult dönteni. Így tehát nincs közvetlen kapcsolat a budapesti fizetési nehézségekkel. És szerencsére másként se, ugyanis a dunaújvárosiak időben „elváltak” alapítójuktól. Noha valóban úgy kezdődött az önálló életük, hogy a volt központ, illetve a belőle, mellette létrejött önálló cégek kutatnak, kereskednek, azonban ez a kapcsolat múlt év szeptemberével megszakadt, decemberre pedig sikerült teljesen önállósulni. Az eredmény: üzleti kapcsolat nélkül se tartozás, se követelés nincs egymás között. Ettől tehát nyugodtak lehetnek a dunaújvárosi gyár vezetői, dolgozói. N. L. Sem termelési, sem kereskedelmi kapcsolatban nem áll a dunaújvárosi gyár a volt budapesti MOM-központtal. Így az egykori központ csődbejelentése után is nyugodtan dolgozhatnak Nem „nevelő” - családi otthon Siránkozás helyett tesznek Ez a ház a mi házunk, mondhatják a gyerekek. Ebben nem lenne semmi különös, ha nem állami gondozottakról lenne szó. Az előszállási nevelőotthon nyolc lakója a múlt héten költözhetett az első családi házba. Ezzel egy régóta dédelgetett terv vált valóra — legalábbis részben. A nevelőotthon igazgatója, Sörös László elmondta, hogy az egész intézményt átszervezték, az ifjúsági házban két lakást alakítottak ki, és hamarosan újabb családi házat vehetnek birtokukba a gyerekek. A kastélyban maradók is már önállóak, négylakásos társasházként működik az intézmény. Persze az igazi egy ilyen kertes ház, mint amilyenbe most költözhettek a gyermekek. A „nagyüzemi” állami nevelőintézetek feldarabolásával, a korszerűnek számító családi otthonok létesítésével megkezdődött a nevelőintézeti rendszerváltás. Már ahol. Előszálláson mindenképpen. Az átszervezés „motorja” maga az igazgató, aki az intézmény széthullása után is menedzseri teendőket vállalna, s végre, mint mondja, azzal foglalkozna, amivel szeret: pedagógiai, pszichológiai segítségnyújtással. A tervek valóra váltásához Sörös László szerint négymillió forintra lesz szükségük, ennek egy részét maguk gazdálkodták ki, kétmilliót kaptak a megyei önkormányzattól, egyet pedig az egyik dán gyermekalapítványtól. A mérföldkőnek számító első ház közel két és félmillióba került a vásárlással és az átalakítással együtt. A ház vezetője — némi meglepetésünkre — egy fiatalember, a huszonöt éves Virág László. Nemcsak gyermekszeretete miatt esett alá az igazgató választása, hanem hogy Sörös Lászlót idézzük: „ő még nincs megfertőzve az intézményes nevelés görcseivel”. A ház dolgozói szintén nem a nevelőotthonból jöttek, hasonló meggondolásból „kívülállókat” hívott Virág László. „ Az új otthon sokkal családiasabb lesz, de mi nem alkarjuk a szülők szerepét átvenni. Szeretnénk, ha többször jönnének, ide talán szívesebben látogatnak majd — véli a házvezető. Azonban egyetlen szülő sem jött el a pénteki családias hangulatú átadási ünnepségre ... A gyerekek örömüket jobb híján velünk, idegenekkel oszthatták meg. Virág László többször járt a Németországban, ahol régóta családi otthonos rendszer él, s leginkább a más szemlélet fogta meg: a sokkal közvetlenebb gyermek- és felnőtt kapcsolat. Az új otthon teljes autonómiát élvez, mondhatni, azt csinálnak, amit akarnak, szabadon gazdálkodhatnak a havi ellátmányból. A ház — már előre megjósolhatóan — nem visz el annyi pénzt, mint az intézet. Ez már csak azért is fontos, hiszen a magyarországi nevelőotthonoknál az állami támogatás —, amit a gyerekekre kéne fordítani — akár kétharmadát is felemészti a rezsi. Az otthon ízlésesen van berendezve, sokan megirigyelhetnék. A lakói pedig addig élhetnek itt, amíg .. . Szombaton lakodalmat rendeztek, a nevelőotthon két volt neveltje kötött házasságot, és már saját otthonukban kezdhették a közös életet. Megtakarított pénzükből, életkezdési segélyből tudtak lakást vásárolni a faluban. És nem ez az első eset, tudjuk meg az igazgatótól. De azt is tudjuk, hogy nem ez a jellemző: a nagykorúvá vált gondozottaknak jószerivel nincs esélyük egzisztenciát teremteni megfelelő szakképzettség, indulóit oké, lakás híján. A szerencsések kivételnek számítanak. A készülő — és várva várt — gyermekvédelmi törvénytervezet alkotói szerint az új törvény véget vethet a kollektív felelősség-áthárítás és — nem utolsósorban — a pénzpazarlás időszakának. A szellemiség azonban lassan változik. Ezért is jó példa Előszóllás, ahol nem siránkoznak, hanem cselekszenek. S. J. Gyerekek - szülők nélkül. A kopott piros szőnyeg a pódiumot helyettesítette, ahol műsorukat előadták nekünk, idegeneknek