A Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 79-87. szám)

1992-10-02 / 79. szám

alapítványos ÜDÜLÉS A vert ssalugervezeti üdülőket októbertől a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány működteti a megszűnt Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság helyett. A főigazgatóság kezeléséből az alapítvány tulajdonába került vagyon becsült értéke 25 milliárd forint. Januártól az értékesítés, illetve a kedvezmények teljesen új rendszerét vezetik be, de az alapítvány legalább három évig még kap állami támogatást. A támogatást közvetlenül a beutaltak kapják majd (nem az üdülőegységek), mégpedig jövedelmük függvényében. Januártól minden férőhely szabad értékesítései lesz. HA HARC ... Hankiss Elemér, a televízió elnöke felmentette Pálfy G. Istvánt a Híradó és A Hét főszerkesztőjét megbízatása alól, s ezt hétfőn levélben közölte Göncz Árpáddal és Antall Józseffel. Sajtótájékoztatón is ismertette döntése hátterét, a szakmai kifogásokat és Pálfy G. István nyílt levelének lényegét, miszerint ők „harcban állnak”. A parlamentben a képviselők is elmondták az ügyről véleményüket, s a kormány médiabizottsága is tárgyalta a felmentést. Konkrét döntés nem született, ám kívánatosnak tartanák, ha az ország két közjogi méltósága eszmét cserélne ez ügyben. KÉTKULCSOS TERVEZET A kétkulcsos áfa bevezetése után, s ha a parlament is jóváhagyja a törvényről szóló változást, akkor jövőre összességében hat százalékkal emelkedhetnek a fogyasztói árak. A forgalmi adó nyolc, illetve huszonöt százalékos lenne. A lakásépítések után nem lehetne visszaigényelni az áfát, de fizetni kellene az új lakások értékesítése után. TB-KURTÍTÁSOK A ellátások társadalombiztosítási kurtítását tervezi a kormány, azért, hogy a jövő évi 80 milliárd forintos TB-hiányt csökkenthessék. A nyugdíjakat 16 százalék helyett 11 százalékkal emelnék, a gyógyszerek árának támogatását tovább csökkentenék, a táppénzeknél az első hónap 75 százalékos arányát 65 százalékra csökkentenék, a gyednél megszüntetnék az ellátási minimumot. A bevételeket, úgy is növelnék, hogy újabb jövedelmeket vonnának be a járulékköteles körbe, például a jutalmakat és az év végi részesedést. SZOLGÁLTATÓKÉ A JÖVŐ Novemberben elkészül az iparpolitikai koncepció, jelentette be Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter. Az ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság számára kínált mozgáslehetőségeket összegzik e tanulmányban. A munkanélküliség a koncepció szerint tovább növekszik, ám a szolgáltatóágazat megduplázódása révén munkahelyek is lesznek. Ha már rt., legyen rt. Legfeljebb csődbe jut A gazdasági bizottság szerdán tárgyalta azokat az időszerű városgazdálkodási témákat, amelyek a közgyűlés elé kerülnek jövő kedden, így elsőként a Dunaújvárosi Városgazdálkodási Rt. került „terítékre”. Mint azt Fejes László igazgatótól megtudhatták a jelenlévők, hiba csúszott a cégbírósághoz küldött iratokba, nevezetesen 5 millió forint helyett mindössze 2,8 millió szerepel alaptőkeként, ez pedig nem elegendő a részvénytársaság bejegyzéséhez. A további 2,2 millió forintot vagy a Partfal Vállalatnak, vagy az önkormányzatnak — harmadik fél bevonása sem kizárt — kell magára vállalnia, hogy a Dunaújvárosi Ingatlankezelő és Városgazdálkodási Vállalat átalakulása biztosított legyen. Palkovics Jenő jobbnak tartott volna egy tisztán önkormányzati tulajdonú, lakásgazdálkodással foglalkozó vállalati modellt, megszüntetve az ingatlankezelő veszteséges ágazatait. Az 5 milliós alaptőke mellé állítva az első félévi veszteséget, ami 13,5 millió forint, siralmas mérleg várható év végére. Fejes László szerint az építőipari ágazatnak köszönhető ez a tetemes mínusz, a részleg felét azonban időközben már felszámolták. A lakbér- és egyéb hátralékokkal azonban nem sok mindent tudnak kezdeni. Pillanatnyilag — a sorozatos bírósági ügyek ellenére is — több mint 11 millió forinttal tartoznak a bérlők a városgazdálkodási vállalatnak. Kérdésként vetődött fel, hogy mi oldódna meg azzal, ha az alaptőkét 2,2 millióval kiegészítve bejegyeznék a részvénytársaságot, hiszen ilyen nagyságú veszteség mellett kétes a jövője. A bizottság több tagja ellenben csupán technikai hibának minősítette, hogy az 5 millió helyett kevesebb szerepel — holott a törvény ezt írja elő — a cégbírósági anyagban, ezért ennek módosítását javasolta. Mondván, más választás nincs, legfeljebb már mint részvénytársaság fog csődbe jutni az IKVGV. Újra napirendre került a Vidám Park vállalkozásba adásának vagy más módon való üzemeltetésének a kérdése is, amivel célszerű már most ősszel foglalkozni és megpályáztatni, hogy nyárra egy igazi szórakozatató park fogadhassa a látogatókat. Első hallásra ígéretesnek tűnt az idei bevételi összeg, az 1,4 millió forint. Hozzátéve azonban a 6,5 milliós kiadást, hát nem éppen a nyereséget hozó vállalkozások közé kell sorolni a „vidit”, a több mint 40 ezer látogató ellenére sem. Ezek ismeretében a pályáztatást indokoltnak tartotta a városgazdálkodási bizottság, mégpedig a tavaszi feltételekkel. Amennyiben a közgyűlés is így látja helyesnek, a Vidám Park a területén található sportlétesítményekkel, helyiségekkel vendéglátóipari és kulturális célú üzemekkel együtt működtethető, s 10 év időtartamú hasznosításra pályázható. A benyújtás határidejét november 30-ban jelölte meg a bizottság, s december végéig kell döntenie a közgyűlésnek. k. e. Nincsenek magyar munkanélküliek? Varrónők Ukrajnából Száz ukrán varrónő kezdte volna hétfőn, október 5- én egyéves munkaszerződésének teljesítését a Fékon dunaújvárosi üzemében, ha a Fejér Megyei Munkaügyi Tanács keddi ülésén megadta volna erre az engedélyt. A kérelmet a következőkkel indokolta a munkaügyi központ —, s azon keresztül a Fékon: folyamatosan csökken a létszám, az utánpótlást nem tudják biztosítani. Ugyanakkor olyan az exportpiaci hátterük, amellyel a külföldi munkavállalók foglalkoztatását biztosítani tudják. A megyei munkaügyi tanács — első körben — elutasította a kérést. Az alapvető indok az volt, hogy a Fékon képviselője nem vett részt az ülésen, s így a pár mondatos kérelem-indoklás nem győzte meg a tanács tagjait, hogy mennyire megalapozott a rékonosoknak a külföldi munkavállalók alkalmazása. Annál is inkább, mivel a megyében már huszonötezer munkanélküli van, közöttük varrónők is, például Sárbogárdon. S bár tudják, a közlekedés nem kedvez a kétműszakos munkarendnek, áttekintették-e, hogy különjárat indításával nem lenne-e gazdaságosabb és célszerűbb a hazai asszonyok foglalkoztatása ? Nem oldható-e meg átképzéssel a létszám biztosítása, s egyáltalán a foglalkoztatási törvényben előírtak szerint nem találnak-e ötven kilométeres körzetben, maximum három órás utaztatással szakképzett és betanított, jelenleg is munka nélkül levő varrónőket? S számoltak-e azzal a hatással a munkaügyi központban, hogy az ukrán varrónők alkalmazásával nem lesz szabad munkahely, s a hazai szakmunkásokra végképp a munkanélküliség vár? A munkaügyi tanács foglalkoztatási bizottsága hétfőn tárgyalja a rokonosok kérelmét, s a megbeszélésre meghívták a dunaújvárosi üzem vezetőjét. A végleges döntést így elhalasztották. *_ Megkérdeztük Horváth Józsefnét a FEKON dunaújvárosi üzemének vezetőjét, hogy miért nem vett részt a munkaügyi tanács ülésén, s mi a magyarázata a külföldi munkaerő tervezett foglalkoztatásának ? — Az említett ülésre nem kaptunk meghívást, ezért nem volt jelen tőlünk senki. A vállalat központja szorgalmazta a külföldi varrónők beállítását, mert krónikus munkaerőhiány miatt a dunaújvárosi üzem is kénytelen volt megrendeléseket visszautasítani, létszámhiány miatt gyártókapacitásainkat kitölteni. Ez feleslegesen drágítja termelési költségeinket, ráadásul emiatt dolgozóinknak nagyon feszített munkatempót, időnként nyújtott műszakot kellett teljesíteniük. Mivel semmiképpen sem sikerült kellő számú szakképzett és betanított varrónőt felvenni a munkanélküliek köréből, tudomásul vettük a vállalati központ kezdeményezését és továbbítottuk azt a helyi munkaerőhivatalnak. A vállalatnál egyébként — a dunaújvárosi üzemet leszámítva — gyakorlat (mongol) munkaerő külföldi foglalkoztatása, amint történik az mind a budapesti, mind a kisújszállási üzemben. — csgy — Lehet, hogy hamarosan „ukránul öltögetnek” a FÉKON-ban? Koncepció, óh! Nem tudom, hogy vannak vele, de engem nagyon tud zavarni, ha változik a koncepció. Pontosabban az zavar S í ugyanazzal időről időre mást kezdenek, s ezt vanazok ugyanolyan hévvel, ellentmondást, de érvet sem tűrve kívánják elfogadtatni velem. Mirják, hogy időről időre lelkesedtek ,s az újabb oncepciókat hallva, ajvárosban úgy alakult, hogy a nagy koncepciók helyhez kötöttek. Mint például a stadion. Emcsak, milyen lelkesen társadalmi murkáztunk, aztán mégis egy egészen más koncepció kerekedett felül, s öltött testet a Dózsa II. városrészben. Vagy emlékezzünk a régi Béke térre, ott is a buszpályaudvarra, amit egyebek között azért is bontottak le, mert - a koncepció szerint - másutt lesz a közlekedési centrum és az új buszvégállomás. Nos, ehhez képest - meg a sok és drága felméréshez, tervkoncepcióhoz - most is ott van, ahol volt. De én még emlékszem, hogy ugyanazok magyarázták, ezt miért is jó, s hogy én meg persze mások — nemcsak a lebontott régi helyén épült állomásépület szép(?) sötét üvegfalai miatt látom sötéten az új koncepciót... Bizony sűrűn változott a koncepció errefelé. De abban mindegyik megegyezett, hogy pénzbe került, mert az éppen soros koncepció szerint építeni, átalakítani, bontani és költöztetni kellett. Költözött a tanács, s régi épületében szinte állandósult az ideiglenesség, az átalakítás, a költözés - költöztetés. A zeneiskola és a nővérszálló sem maradt ki. .. Sőt ez utóbbi a szintén többszörös koncepcióváltáson átesett egykori és legújabbkori garzonház kapcsán is említhető. De nem hagyható figyelmen kívül a Vasmű Klub szerep-, illetve koncepcióváltása, s a koncepcióváltásnak véglegesen áldozatul esett Derkovits képtár sem. Ezek után nem tudom, hogy ki hogy van vele, de én már nem igazán tudok lelkesedni a legújabb koncepcióváltásnak. Hogy tudniillik az egykor a tanácsházból az állítólag direkt e célra készült épületbe költözött házasságkötő terem ismét költözik. A házasságok ezentúl (megint) a polgármesteri hivatalban köttetnek. A régi házasságkötőbe pedig beköltözik a városi tv, ami - igaz albérlőiként - már működött ott, s ami akkor akárcsak mostani helye, nem bizonyult a legalkalmasabbnak. Míg a házasságkötővel — úgy hírlik — mindenki elégedett volt. Kivéve talán azokat, akiknek mindig van egy új koncep ciójuk... Természetesen a köz, az adófizetők pénzén. Nagy László (Már megint) költözik a hivatal Kinek jó a csere? Úgy látszik, a házasságkötő termekre sem érvényes a „holtomiglan, holtodiglan". Tavaly felröppent a hír, hogy az 1980- ban felépült házasságkötő termet az önkormányzat át akarja adni a helyi kábeltelevíziónak. Az anyakönyvi hivatalt és a Családi Intézetet pedig visszatelepítik a városháza épületébe, s a házasságkötések lebonyolítására a közgyűlési termet jelölik ki. Idei költségvetésében 10,5 millió forintot különített el erre a célra a közgyűlés, ám a helycsere jövőre halasztódott. Miért? Kinek jó a csere, nyer, vagy veszít vele a város, ezekre a kérdésekre kerestük a választ. — Sok ügyfelünk, amikor értesült a tervről, fenntartását, ellenérzését hangoztatta. — mondja Havacs Zoltánné anyakönyvvezető. — Itt minden feltétel adott, a városháza terme, még ha átalakítják is, aligha lesz alkalmas. Havacsné szavait kiegészíti Bárkányi Sándorné anyakönyvvezető és Rózsa Sándorné, a Családi Intézet igazgatója. Állítják, hogy a környékbeli falvak házasuló fiataljai gyakran választják Dunaújvárost házasságkötésük színhelyéül saját községük hivatala helyett éppen a hely ünnepélyes volta, s a viszonylag szabadon megválasztható időpont miatt. Ez nemcsak a város presztízsét növeli, a Családi Intézet bevételeit is gyarapítja, amiről nem lenne jó lemondani. r Gál Zoltán, a polgármesterivatal városfejlesztési irodájának vezetője a helycserét szükségesnek, gazdaságosnak és ésszerűnek tartja. A Családi Intézethez tartozó házasságkötő termek hét közben, a városháza „C” épületében levő színház- és közgyűlési terem pedig főként a hét végén kihasználatlan. Az önkormányzat a Családi Intézetet 5,4 millió forinttal, a városi tévét pedig 11,6 millió forinttal támogatja. A pénz jó része rezsiköltségekre, például fűtésre megy el. A városi tévé jobb körülmények közé kerülhet, mostani helyiségeit viszont bérbeadjuk. Az adófizetők pénzével akkor gazdálkodunk, ha kevesebb helyiséget tartunk fenn és jobban hasznosítjuk azokat. Juhász Pétertől, a Téri Forma Kft. belsőépítészétől megtudtuk, hogy a még korántsem kész tervek szerint a közgyűlési terem alkalmas lesz két szinkrontolmácsfülke kialakításával nemzetközi konferenciák lebonyolítására, a testületi munkát szavazatszámláló berendezés teszi gördülékenyebbé, a soronként megemelt és középre fordítható székek jóvoltából a jelenlevők jobban részeseivé válhatnak a teremben zajló eseményeiknek. „Mindezekért” beépítenék a „C” épület Mező Imre utcai árkádjait, átalakítanák a városháza auláját és az előtte levő büfét. A kérdésre, hogy mindez mibe kerül, sem Juhász Péter, sem Gál Zoltán nem tud konkrét összeget mondani, ám az irodavezető kijelenti: — Csak a kiviteli tervek birtokában lehet megmondani majd, hogy mennyibe kerül az átalakítás és az átköltöztetés. Azt megígérhetem, hogy a színvonalban nem lesz visszalépés. — Miért lett az egész program elhalasztva jövőre? — Mert nem készült el az átalakítás terve. Ha készen lesz, várhatóan még az év vége előtt, akkor kell dönteni a közgyűlésnek. Csongor György Földárverés Nagykarácsonyban Gazdák versengése Földárverést hirdet a megyei kárrendezési hivatal Nagykarácsonyban. A hivatal munkatársai október 27- én 12.30—15 óra között tájékoztatják a kárpótlásra jogosultakat az árveréssel kapcsolatban. A leendő gazdák november 4-én délelőtt 10 órakor versenghetnek a termőföldért a polgármesteri hivatalban.