A Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-8. szám)
1993-01-05 / 1. szám
BIZAKODÓBBAK VAGYUNK A magyarok 1993-as esztendővel kapcsolatos várakozásai reménytelibbek, mint tavaly voltak. Bár a többség változatlanul aggodalommal néz az év elé, a pesszimisták arányának gyenge csökkenése, és a reménykedők számának enyhe növekedése a társadalom közérzetének pozitív irányba való elmozdulását jelzi a Magyar Gallup Intézet országos reprezentatív felmérése szerint. A legborúlátóbbak az idősek és a társadalmi-jövedelmi hierarchia alján élők, akiket egzisztenciális aggódás jellemez. A vizsgálat egyik legbiztatóbb eredménye, hogy a korábban nemzetközi összehasonlításban is kirívóan elkeseredett fiatalok körében némi hangulatjavulás tapasztalható. „DRÁGÁBB" A SZOLIDARITÁS Magasabb munkanélküliségi járulékot kell fizetni a januári munkabérek után a szolidaritási alapba. A foglalkoztatási törvény módosítása szerint a munkavállalók két százalékot, a munkaadók pedig hét százalékot fizetnek. A bevételnövelő intézkedéseken túl a kiadásokat csökkentik: a korábbi másfél év helyett a munkanélküliek ellátásának maximális ideje egy év llesz. Negyedévig az átlagkereset 75, háromnegyed évig pedig 60 százalékára tarthatnak igényt a munkanélküliek. A járadék alsó határa 8600, a felső határa 18 ezer forint lesz. NINCS MÉDIATÖRVÉNY Igen szavazat nélkül, 122 nemmel és 170 tartózkodással nem született meg 1992. utolsó napján a médiatörvény. A végszavazást megelőzően az alkotmányügyi bizottság elnöke, a kulturális bizottság elnöke és a törvényjavaslatot előterjesztő Balsai István úgy vélte, hogy „torzó" született, olyan törvényszöveg, amely a gyakorlatban megvalósíthatatlan. A sikertelen szavazásról mind a kormánykoalíció, mind az ellenzék frakcióvezetői nyilatkozatot adtak ki, s ezekben kölcsönösen egymást okolták e kudarcért. NEM LESZ FEGYVERKEZÉSI HAJSZA Antall József miniszterelnök szerint Magyarország a jövőben is segíteni kívánja a környező országokban élő magyar kisebbségek érdekvédelmét. Antall úgy véli, javítani kell a magyar-román kapcsolatokat, támogatni kell a Kis-Jugoszláviában élő magyarok indokolt politikai törekvéseit. Északi szomszédunkkal kapcsolatban megjegyezte: nem tartja reálisnak azokat a kijelentéseket, melyek szerint fegyverkezési verseny alakul majd ki Magyarország és Szlovákia között. ZAJLIK A DUNA A Duna egyharmadán zajlik a jég, összefüggő, tízcentiméteres vastagságú jég csak Esztergom térségében van. A vízállás szerencsére alacsony, így egyelőre nincs szükség a jégtörőkre. Mindenesetre az Országos Vízügyi Főigazgatóság jégtörő hajói készenlétben állnak. „Költséges” viták a közgyűlésen Ár, díj, bér, bérlet... A múlt keddi közgyűlésen dönteni kellett többek között az új helyi busz-viteldíjakról. Noha Dimák Ernő felidézte a tavalyi megállapodást, mely szerint ez év végéig marad érvényben a tavaly megállapított jegy- és bérletár, a többség kitartott amellett, hogy ésszerűbb egyszerre érvényesíteni az új árakban mindenféle költségnövekedést. Miként változanak a jegyárak, ha bevezeti Volán a „csillagpontos” közlekedést, kérdezte Antal Lajos és Palkovics Jenő. Akit az új közlekedési rend átszállásra kényszerít, annak még akkor is drágább lesz az utazás, ha mérsékelnek valamit a jegyárakon. Blaskovics Gábor javasolta, hogy legyen mód jegyet venni felárral a buszvezetőknél, hogy töröljék a rendelettervezetből a 40 forint nyilvántartási díjat, amit annak kell fizetnie, aki otthon felejti és utólag mutatja be bérletét. Kifogásolta, hogy a buszokra felszerelt koromtalanítók, amelyekhez egymillió forinttal járult hozzá az önkormányzat, az ígért 70 százalék helyett mindössze 0,7 százalékkal mérsékelték a koromkibocsátást. Vámosi Árpád üzemigazgató elismerte, hogy a jó referencia ellenére nem vált be a koromtalanító, bár 50 ezer liter üzemanyagot sikerült megtakarítani. A csillagpontos közlekedést az elképzelések szerint május végén vezetnék be, ha addigra megteremtik a feltételeket. A közgyűlés döntése szerint január 1-jétől a vonaljegy 24 forint, autóbuszon váltva 30 forint. Az egyvonalas havi bérlet 540 forint, az összvonalas 720 forint, a diákok és nyugdíjasok összvonalas bérlete pedig havi 170 forint lett. Vita kerekedett a po gbmisteri beszámoló felett. Dr. Dorkota Lajos és Antal István kifogásolták, hogy a polgármester a városgazdálkodási bizottság állásfoglalásával ellentétesen négyzetméterenként 2430 forintra mérsékelte a Derkovits utcai privatizált könyvüzlet évi bérleti díját. Almási Zsolt polgármester válaszában arra utalt, hogy a kultúra védelme tette szükségessé lépést, amire van felhatalmazása a közgyűléstől. Pálfalvi János fontosnak tartotta jó üzletnek minősülő utcai a könyvárusítás és a kultúra támogatása közötti különbségtételt. Antal István kifejtette, hogy nem a kultúra támogatását kifogásolja, hanem az eljárást, miként az előző közgyűlésen a Dominó rádió esetében. Bejelentette, hogy megtekintette a polgármester birtokában levő iratokat, amelyekből kiderült, hogy a legelső irat dátuma december 10-e volt, a sugárzási engedélyé december 17-e, ám ezeket megelőzően már december 6-án sugárzott műsort az a rádió, amely — utólag derült ki — a városé. Néha kis horderejű dolgokban is szavaz közgyűlés, míg máskor fonatos ügyekről véletlenül szerez tudomást a testület — mondta. Döntés nélkül, de egymásnak „beolvasva” tárgyaltak a képviselők a Dunaújvárosi Városgazdálkodási Rt. ügyéről. Palkovics Jenő szóvá tette, hogy a városgazdálkodási bizottság elé terjesztett tanulmány nem jutott el a közgyűlésig, s hogy tartani lehet az esetleges szemétszállítási díjemelés pénzének az általános költségek „zsákjában való elnyeletésétől”. Többen tarthatatlannak minősítették a szemétgyűjtés jelenlegi helyzetét, s azt, hogy 1992-ben nem írt alá szerződést az önkormányzat a céggel a városi tulajdonú lakások, egyéb helyiségek üzemeltetéséről. Ez csupán szokásjog alapján történt. A döntés: az ez évre vonatkozó szerződést január 31-ig meg kell kötni. Vita bontakozott ki arról, hogy az autójavító kisvállalat privatizációját segítendő megvásárolja-e az ÁVÜ 66 százalékos tulajdonrészét az önkormányzat. Mivel a DÁK szerviz életképességének feltétele a márkaszervizzé alakulás, s mert nyugati cégek magántulajdonban levő szervizekkel hajlandók szerződést kötni, lemondott elővételi jogáról az önkormányzat, megnyitva az utat szervizben dolgozók tulajdonossá válása előtt, ami egyúttal az ottani mintegy hatvan munkahely megőrzését is jelentheti. A közgyűlés befejeződése előtt Antal Lajos visszavonta képviselői indítványát a zárt ülés szabályozásáról, mivel célszerű ez ügyben megvárni a parlamenti döntést az önkormányzati törvény tervezett módosításáról. Cs. Gy. így döntöttek Módosította a helyi iparűzési adóról szóló rendeletét a közgyűlés. Eszerint az eladott áruk beszerzési értékével, és az alvállalkozói teljesítéssel csökkentett bevétel az adóalap, aminek 6 ezreléke a helyi iparűzési adó, ha az adóalap évi összege meghaladja az egymillió forintot. Az adó kiszámításakor az adóalap 1 millió forinton felüli részét kell figyelembe venni. Ha az adóalap több 50 millió forintnál, az efeletti rész adókulcsa 5 ezrelék. 500 millió forintot meghaladó adóalap esetében az adókulcs 4 ezrelék az 500 milliót meghaladó adóalaprészre vonatkozóan. Módosította a telekadóról szóló helyi rendeletét is a közgyűlés. Az adó mértéke a beépítetlen lakótelek minden négyzetméterére évi 20 forint. Az adómentesség köre kiterjed a társadalmi szervekre, az egyházakra, a közszolgáltató szervezetekre, az alapítványokra. Elővételi jogával élve maximum 10 millió forintért megvásárolja az önkormányzat a DAVÉV felszámolóbiztosától a telephelyen levő építőipari gyakorlati oktatási bázist, egyúttal kamatmentes kölcsönt igényelve erre a célra a Munkaügyi Minisztérium Szakképzési Alapjából. Tulajdonába kéri az önkormányzat a DAVÉV- telephely telkének védőerdőbe nyúló részét, vállalva ezen ingatlan önálló telekké alakítási költségét. A felszámolás alatt álló telephely további, forintra mintegy ötvenmillió becsült részének esetleges megvásárlásáról később határoz a közgyűlés. Nem él részvény-elővásárlási jogával az önkormányzat, és nem vásárolja meg a MOMERT felkínált részvényeit. szelítő Január elsejétől a gyümölcsalapanyagú szörpöket, leveket 25 százalékos, más egyéb élelmiszereket hatszázalékos áfa hozzáadásával árusítják. (Egyes üvegbetétek díja is 25 százalékkal emelkedett.) Ugyanakkor vannak cégek, amelyek az áfán kívül áremeléseket is végrehajtottak — mi egyelőre a Fejértejével találkoztunk. Az ajánlott fogyasztói árakból néhány ízelítőként: dobozos tej 42 — régi ár 35,50, házi jellegű kenyér 43,30 — régi 41, zsemle 3,50 — régi 3,30, cukor 56 — régi 52,50, liszt 2 kiló 48 — régi 45, párizsi 189 — régi 178, virsli 229 — régi 216, lecsókolbász 179 — régi 169. Ezek az árak a Dunaker hálózatában levő üzletekben találhatók, egyébként minden üzlet saját maga alakítja az árakat, hiszen a termékek szabadárasak. Emellett az sem mindegy, honnan szállítják az árut, mert az árak itt is változóak. Előzetes egyeztetés Földárverés A földrendező bizottság egyeztető megbeszélésre hívja január 7-én, csütörtökön 17 órára a városháza közgyűlési termébe a kárpótlási jeggyel és jogerős határozattal rendelkező földigénylőket, valamint az érdeklődőket. Mivel a másfélszáz földigénylő közül mintegy nyolcvanan rendelkeznek kárpótlási jeggyel, a licitálni szándékozókkal egyeztetni próbálják az egyes táblákra vonatkozóan is az igényeket j A fennmaradásért és a megélhetésért Papírgyári küzdelmek Több mint kétszázan zsúfolódtak be a papírgyár régi ebédlőjébe, s a helyszűke miatt sokan csak az előtérből hallgathatták mire számíthatnak ebben az éveben, milyen változásokat von maga után az átalakulás, az önállóság. Mint azt Bozsits Bélától megtudhattuk, 1 milliárd 036 millió forint törzstőkével a Dunapack Rt. tulajdonosai alapították a Finompapírgyár Kft.-t. Jelen pillanatban közel 2,5 milliárd forint vagyonnal rendelkezik, s az alapítóktól bérelt berendezésekkel kezdi meg működését. Természetesen a vagyon gyarapítását, ezzel összefüggésben a termelés felfuttatását, a megrendelés híján ma még álló II-es papírgép ki célul újraindítását tűzték a vezetők. E cél megvalósításához kérte a (Folytatás a 3. oldalon) Finompapírgyár Kft. néven önálló egységként dolgozik ez évtől a dunaújvárosi papírgyár „fehérvonala" és a hozzá tartozó cellulózgyár. A Dunapack Rt.-ből kivált kft. megalakításáról tavaly december végén döntöttek a tulajdonosok, s egyben kijelölték a vezetők és a dolgozók előtt álló feladatokat. Ezekről az elképzelésekről tájékoztatta a papírgyártókat a tegnap reggeli munkásgyűlésen a Finompapírgyár Kft két ügyvezetője, dr. Makai Gyula és Bozsits Béla. Megkérdeztük képviselőinket Milyen volt, milyen lesz Milyen volt az elmúlt esztendő? Ezt — saját szempontjából —, gondolom ki-ki végiggondolta az ünnepek alatt. Mi volt több, a siker, vagy a kudarc? Most már mindegy, változtatni nem lehet rajta, legfeljebb a tanulságait hasznosítani. S milyen lesz az előttünk álló év? Siker, kudarc, karrier, vagy munkanélküliség? A többség bevallva vagy bevallatlanul szorongva várja az új esztendőt. Városunk két országgyűlési képviselőjét, ílléssy Istvánt és dr. Kovács Pált arról kérdeztük, milyennek látták a törvényhozók az elmúlt esztendőt, s mit várnak az előttünk állótól. A két politikussal készített interjúnk a 2. oldalon olvasható. Lapunkat a beszélgetésen D. Kiss Csaba képviselte. Illéssy István Dr. Kovács Fái I bulik éjszakája (3. oldal) Szállítás: év végén is menetrend szerint Úton, vasúton, vízen A két ünnep között nemcsak a diákok vakációztak, több munkahelyen is „megállt” az élet. Ahol tehették, s nem folyamatos munkarendben dolgoznak, kollektív szabadságra mentek dolgozók. A személy- és tenderfuvarozóknak az év utolsó pár napja a megszokottnál is több feladatot ad — s ez az év vége is hasonlóképpen alakult. Amihez néhány „specialitás” is hozzájárult: szervezeti változtatás, áremelés, elbocsátás. Hogyan búcsúztak 1992-től, s milyen reményekkel, tervekkel kezdik az új évet, erről érdeklődtünk a szállításssal foglalkozó cégeknél Molnár József, az Alba Volán személyszállítási üzemvezetője még a december végi önkormányzati közgyűlés előtt válaszolt kérdéseinkre, amikor még nem vett biztos, mennyibe is kerül majd városunkban egy autóbusz vonaljegy. (Azóta a képviselők jóváhagyták cég által javasolt 24 forintos árat.) Hogy mi késztette a díjemelésre a céget, az üzemvezető a következőkben vázolta: megemelkedett a gázolaj, az autóbuszok, az autóbusz-alkatrészárak, az üzemeltetési költségek növekedtek, az év elejétől érvénybe lép a hatszázalékos általános forgalmi adó és a munkaerő díjazásával kapcsolatos költségekben is növekedés lesz. A díjemelésnek egy különös oka is van, csökkent a fizető utasok száma, holott az utasforgalomban nem volt csökkenés. Ami valójában azt jelenti, hogy a bliccelés egyre gyakoribb , meghaladja a napi kétszázat. A helyi közlekedés nem volt nyereséges a cégnek, a helyközin minimálisat érték el. A múlt évben a szabályozók adta lehetőséget kihasználva 28 százalékos bérfejlesztést tudtak végrehajtani, de hogy az új évben mire számíthatnak, még csak nagy vonalakban ismert. Január elsejétől tiszta profillal, azaz kizárólag személyszállítással foglalkozik az Alba Személyszállítási Rt. (Folytatás a 3. oldalon)